Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-09-27 / 78. szám

6. Leginkább az betegszik meg kolerában, aki gyomrát romlott (soká állott) eledellel, nyers zöldséggel (pl. ugorkával, salátával, hagymával), gyümölcscsel, szeszes itallal elrontotta, aki magát és lakását tisztátlanul tartja és zsúfoltan, azaz sokadmagával szűken lakik. 7. A kolerától megóvhatja magát az ember: ha nem látott kolerás beteget ; ha nem jár összejövetelre (halotti torra, vásárra stb.; ha gondosan mosakodik s különösen kezét minden étkezés előtt tiszta vizzel, szappannal mossa ; ha csupán frissen főzött vagy sütött eledellel él és evő- s ivóeszközeit forró, lugosvizben mossa, a kolere-fertőzésre gyanús vizből származó halat pedig forró vizben bontja és mossa meg ; ha ivásra olyan vizet használ, amelyet felforraltak, aztán leütöttek és ha az eltelt eledelt s az ivóvizet gondosan fedve tartja; ha evésben, ivásban mértékletes és gyomorrontó eledeltől és gyomorrontó italtól tartózkodik ; ha önmagát, ruházatát, úgyszintén lakását (házát) és udvarát tisztán tartja. Gondoskodni kell arról, hogy a ház udvarán gödör legyen ülőkével s hogy ott végezze szükségét az egész háznép, mert abból is veszedelem támadhat, ha a bélürülék szanaszét szivárog (kútba, folyóvízbe) vagy ha kutya, tyúk vagy egyéb háziállat széthordja. 8. A kolerás, úgyszintén a gyanús beteget az elöljáróságnál mennél előbb be kell jelenteni. 9. Az egészségesektől azonnal el kell különíteni és gondosan ápolni, orvossal gyógyíttatni. Mindezt a leghelyesebben kórházban tehetjük. 10. A kolerásbeteg — ha csak teheti — edénybe ürítsen. Bélürülékét, hányadékát, mosdó s mosóvizét ártalmatlanná kell tenni (fertőtleníteni ugy, hogy ugyanannyi oltott meszet öntsenek hozzá vagy más szert, amelyet az orvos fertitlenitésre rendel. 11. Aki a beteggel bánik, gondosan mosakodjék ; kezét szappannal s vizzel s aztán ecettel mossa, száját (naponta többször) ecetes vizzel öblítse és ne egyék, ne igyék a beteg szobájában. Tanácsos a kolerás szobájában küszöbe elé ecetbe mártot rongyot teríteni s arra lépni. 12. Ha a beteg egészen meggyógyult, langyos, szappanos vizzel' tetőtől talpig mosakodjék, vagy fürödjék meg és tisztába öltözködjék. 13. Ha a beteg meghalt, nem kell lemosni és öltöztetni, hanem csak azt kell cselekedni, amit az elöljáróság rendel. 14. Akár meggyógyult, akár meghalt a kolerásbeteg, szobáját mindenestől ártalmatlanná kell tenni (fertőtleníteni). Mosható szennyes ruhát, ágy- s fehérneműt csak akkor lehet kivinni s mosásba adni, ha legalább két órán át forró, lúgos vizben áztatták (pl. teknőben, dézsában). Szalmazsákot, úgyszintén dunnát, párnát, paplant a külső boríték lehúzása s forró lugosvizben áztatása után, erős ecetes ruhával jól le kell dörzsölni és a napra kitenni. Nem mosható ruhát ugyanígy vagy olyan szerrel kell kezelni, amelyet orvos rendel. A beteg szobájában tartott holmit, ha nem is használta a beteg, ugysziütén a mosott, tisztogatott holmit is a napra kell tenni. A kolerás ágy szalmáját, étel maradékát és a szobából kikerülő szemetet el keil égetni. Evő-, ivóeszközeit, edényeit forró vizzel tisztára kell lemosni. Festetlen ágyat, széket, szekrényt s egyéb festetlen bútordarabját forró lúggal vagy szappanos vizzel, festett vagy finomabb bútort s némely más tárgyakat olyan szerrel kell lemosni, amelyet alorvos arra a célra rendel. A szobát, amelyben a kolerás feküdt, ki kell meszelni, még a földjét is ; ajtót, ablakot és ha a szoba padlózott, a padlót is forró lúggal, vagy olyan szerrel, amelyet az orvos rendel, kell fertőtleníteni és azután súrolni. A szoba ajtaját, ablakát nappal tárva-nyitva kell tartani. Miklóssy István püspök Nyíregyházán. Annak a nagy és hatalmas küzdelemnek zárókövéhez érkeztünk el végre, mely az új görög katholikus magyar püspökség székhelye elhelyezésének kérdésében az egyes versenyző városok között kitört. Mélységes és igaz örömmel adjuk hírül, hogy Miklóssy István görög katholikus püspök e hó 23-án végleges székhelyére, ide Nyíregyházára költözött. Szeretett városunkra, jövőjére és fejlődésére nézve e nagyjelentőségű eseménynek bekövetkezésekor lehetetlen, hogy ne emlékezzünk meg hálásan mindazokról és legelső sorban magáról az új püspökről, kik az új pöspökség székhelyének idehelyezése érdekében eredményesen fáradoztak. A most folyó háborúra való tekintettel az új püspöknek határozott kívánsága az, hogy ideköltözésénél mellőztessék Vele szemben az üdvözlésnek mindaz a megnyilvánulása, mely Nyíregyháza Város társadalmát a háború folytán reá váró és háruló kötelességének gyakorlásában feltartóztathatná. E nemes elhatározás azonban nem ment föl bennünket attól, hogy mi, a sajtó ne adjunk a közönség nevében ez esemény alkalmával az új Püspök Úr személye iránt érzett szeretetünknek s ideérkezése feletti örömünknek kifejezést. Meg vagyunk róla győződve, hogy Nyíregyháza város egész közönsége tettekben fog a legközelebbi jövőben bizonyságot adni azon érzelmeiről, melyet az Előtte megjelent ötszázas küldöttség kifejezésre juttatott. Új és végleges otthonában legyen tehát a jó Isten áldása nagyrabecsült személyén, s hazájának, egyházának és új székvárosának javára irányuló működésén ! Az átköltözést tudató püspöki körlevél a következőképen szól: A hajdudorogi egyházmegye nagyontisztelendö papságánali. Egy megpróbáltatással teljes év közeledik vége felé attól, a hajdudorogi egyházmegye történelmében örökké emlékezetes eseménytől számítva, hogy az egyházmegye — mint önálló szervezet — működését megkezdte. Az elmúlt, aránylag rövid idő, Isten kedvező kegyeiméből, meghozta számunkra azt a megnyugvást, amelyért annyira epedtünk. A nagyarányú feladatokkal szemben, melyek elé bennünket az alapozás kötelessége állított, mi sem volt kívánatosabb a püspöki székhely kérdésének végleges megoldásánál s ama nyugodt otthon biztosításánál, amely otthonunkban intézményeink fejlesztését megkezdhetjük, nevelési, jótékonysági intézeteinket felépíthetjük, a kormányzat szemponjából mellőzhetetlen létesítményeket biztosíthatjuk s mindezek célirányos működését Isten dicsőségére hazánk s egyházmegyénk javára megindíthatjuk. A székhelykérdés egyházmegyém papságának — mondhatni — egyértelmű óhajához képest, a magas államkormány jóakaratú hozzájárulásával, már lolyó évi március 2l-én szerencsés megoldást nyert: amely napon gróf Tisza István kormányelnök úr és JanJcovich Béla dr. vallás- és közoktatásügy miniszter ur ő nagyméltóságaikkal szemelyesen folytatott tárgyalásunkon abban állapodtunk meg, hogy a hajdudorogi püspökség Nyíregyháza városában vesse meg székhelyét. Nyíregyháza városának az egyházmegyére nézve központi fekvése, vasúti előnyös összeköttetései, lendületes fejlődése, jó vize, egészséges levegője, nemes s kulturális haladás iránt kiválóan fogékony polgárságának odatelepítésünkkel szemben tanúsított határtalan lelkesedése : szinte praedesztinálják e várost püspökségünk székhelyéül. Amikor az előadottakat Nagyontisztelendőségteknek örömmel s bizonynyal valamenynyiök örömére, tudomására adom, egyben közlöm, hogy székhelyemre, az egyházmegyei hivatallal együtt folyó évi szeptember hó 23 án fogok átköltözni. Lakásomul a püspöki széklak felépüléséig, a megfelelőleg átalakított hitközségi bérpalota fog szolgálni. Ugyanezen épület nyugati szárnyában rendeztettem be az egyházmegyei Jrodát is. Csupán Debreezen város nemes közönsége iránt kívánom még mély hálámat leróni, amidőn ennek köréből távozom. Figyelemben és megbecsülésben részesültem itt, mely érzelmek megnyilvánulásának oroszlánrésze kétségtelenül az általam képviselt intézménynek szólt. A mennyiben pedig az intézményünk közös tulajdonunk s ennek fenntartásában és fejlesztésében Nagyontisztelendőségtek segítőtársaim, nem kétlem, hogy Debreezen város nagyközönségéről Önök is mindenkor a hála érzelmeivel fognak megemlékezni. Mindnyájokra püspöki áldásomat adom és vagyok Debreczenben, 1914. szeptember 19-én Krisztusban szives atyjok: István, püspök. Á dadai felső járási Veres-Kereszt Fiók-egylet. A dadai felső járás Veres-Kereszt fiókegylet a háborúban megsebesültek ápolása és gyógykezelése érdekében folyó" hó 21-én Gáván, a szolgabírói hivatalban gróf Dessewffy Miklósné ő méltóságának védnöksége alatt népes értekezletet tartott, melynek tárgya volt a Fiókegylet teendőinek megbeszélése, a sebesülteknek nagyobb községekben való elhelyezése, valamint a szerelvények beszerzése és az ápolás módozatai. Olchváry Pál főszolgabíró szép és lelkes beszéd kíséretében ismertette a Veres-Kereszt Fiók-egyesület magasztos hivatását, üdvözölíe gróf Dessewffy Miklósné ő méltóságát, mint az egylet nemeslelkü védnöknőjét, ki 12 ágygyal felszerelt kórházat rendezett be Vencsellőn, hol a sebesültek ellátásáról és ápolásától ő fog gondoskodni. Az értekezlet hálás köszönettel vette tudomásul Őméltósága ezen áldozatkészségét, valamint Rakamaz községnek áldozatkészségét, hogy a községi iskolában 44 ágyat és Buj község áldozatkészségét, hogy 18 ágyat állított fel és maga gondoskodik ápolásuk és ellátásukról. Majd Gencsi Béla, mint központi megbízott tartott előadást a Fiók-egylet teendői, a szerelvények beszerzése és az ápolás módozatairól. Szalay László róm. kath. lelkész, egyleti . pénztárnok indítványára, hogy az egylet intenzivebb tevékenységet fejthessen ki és nagyobb anyagi erőhöz jusson, 52 jelen volt lépett .he a Veres-Kereszt Fiókegylet rendes tagjai sorába. Tekintettel arra, hogy a járás területén jelenleg Rakamazon, Gáván és Bujon van o^vos, elhatároztatott, hogy e három községben 12—12 ágyas kisegítő kórházat állit fel a Veres-Kereszt Egylet égisze alatt. Mind a három község kisegítő kórházait a járás összes községei tehetségük szerint fogják fenntartani.. Szikszay András ibrányi ref. lelkész hálás köszönetet mondott Olchváry Pál egyleti elnöknek emez értekezlet összehívásáért, hogy alkalmat adott a járás összes községének arra, hogy egyesűit erővel tömörülhessen a szent cél elérésében a Veres-Kereszt zászlaja alatt. Indítványára elhatároztatott egy szűkebb körű bizottság megalakítása. E bizottságba minden