Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-09-06 / 72. szám

72-ik szám. JMyírvidék. 1914. szeptember 6 3. eleinte az arcizmai, nyakizmai és száj körül érzi kissé, mintha tornázott volna. A helyes hangvétellel gyakorolva egyen­lítjük ki az énekhang különböző regisztereit. Pl. a. női hang három regiszterből (válto­zatból áll.) U. m. mell, közép és fej regizs­terből. Hogy az átmenetet a mellhangból a középhangba kiegyenlítsük, mintegy elmos­suk : a hangsoron felfelé haladva az utolsó két mellhangot kissé fedjük — és lefelé ha­ladva kissé nyitottan vesszük. Ha az egyes regiszterek végső, átmenő hangjait erőltet­jük; megnehezítjük, sőt lehetetlenné tesszük a következő register első hangjainak kifejlő­dését. Tehát a következő register hangjainak intenzitása, tömörsége mindég attól függ, hogy helyesen vettük-é az előbbi regiszter végső, mintegy átmenő hangjait. Alapos és fokozatos gyakorlással elér­jük azt, hogy a torok és gége hangot létre­hozó szerveiben nagy erőt fejthetünk ki — és elérjük a kivánt hajlékonyságot, — anél­kül, hogy a legkisebb fáradtságot vagy meg­erőltetést éreznénk. Mig a legkisebb meg­erőltetés és tulkapás a gyakorlásnál, a hang­szálak kimerültségét, visszafejlődését eredmé­nyezheti. Tehát keveset, de jól kell gyako­rolnunk. A gyakorlási idő tartamát fokoza­tosan hosszabbítjuk meg. Eleinte naponta többször, nagyobb időközökben 5 10 per­cet, aztán lassan-lassan haladva több-több időt gyakorolunk, mig elérjük, hogy fáradt­ság nélkül egy fél órát is képesek vagyunk egyhuzamban gyakorolni. Igenis a hangot helyes módszerrel lehet képezni, erősíteni, fejleszteni. A hires éneke­sek és énekesnők sem születtek kész művé­szeknek és művésznőknek, de tökéletessé és maradandóvá fejlesztették hangjukat a kiképzés által. Bizony nem mindenkiből vá­lik operaénekes és énekesnő, de nincs az a kis hangocska, amelyet erősbiteni, nemesebbé tenni ne lehetne, ha meg van a hangocska tulajdonossában, elsősorban az engedelmes­ség, hogy csak azt és annyit akarjon, ameny­nyit mestere megenged és egy kis kitartás - természetesen zenei érzékkel párosulva. Az a kis engedelmesség és kitartás nagy jutalmat igér, — mert egyik válfaja a zene­tanulásnak sem fizet annyi gyönyörrel, mint az ének, hiszen nincs nagyszerűbb zene, mint a szép emberi hang!! Mi történik a sebesültekkel ? Nap-nap után százával hozzák most már a vonatok a harcmezőkről a bekötözött kato­nákat. Virágosak a vonatok, csillogók a szemek, a vörös keresztes kocsik csendesen fekvő népe a csatába való visszatérésről ábrándozik. A nyíregyházi pályaudvaron is minden sebesült­szállító vonatot óriási közönség vár, elhalmoz zák a visszatért hősöket minden jóval, a ked ves érdeklődés minden jelevei. Megnyugtató a közönség számára annak a megismerése, mi történik a sebesült hősökkel ? Tűzvonalban levő csapatoknál 5—15 perc alatt megtörténik a sebesültek elszállítása az ütközetből biztos helyre. Néha tűzvonalban kell lekötniök a vereskereszteseknek egy-egy ömlő eret, megtisztítani egy ferlőzött sebet. Á nor­mális viszonyok közt csak biztos helyeken tör­ténik az első segélynyújtás, a ruhák eltávolítása, a sebek kimosása és a szükséges kötőzesek. Sokszor rögtönzött operáció történik a harc színhelyén, ez azonban csak a legvégső eset es litkán sikerül. Az első segélynyújtás helyéről, amely min dig közvetlen közelében van a tüzvonalnak, hamar megtörténik a továbbszállítás a második állomásra. Kell a hely a folyton érkező sebe­sülteknek. Kivételek csak azok a rendkívüli súlyos esetek, amelyeknel biztos halál lenne a továbbszállítás. Ezen a második központon már sürüek az operációk, itt történik az osz­tályozás is. Innen aztán ep oly gyorsan kerül­nek a sebesültek a harmadik stációra, amely mar modern, nagy kórház, vagy ennek beren dezett vasúti állomás. Lábon járó, könnyű betegeket innen azonnal továbbítanak a vona­tok, amelyek egyúttal viszik a már kellőleg előkészített súlyos betegeket, sebesülteket is. Eddig a pontig sűrűn előfordul, hogy egy-egy hordágygyal félreállanak a vereskeresztesek és jelentik, hogy egy hőssel kevesébb van, innen kezdve azonban a legnagyobb ritkaság, hogy szállítás közben halljon meg valaki. Az első stációnál csak hivatásos ápolónők lehetnek, a legtöbb sürgő-forgó ápoló ott férfi. A másodiknál már vannak önkéntes ápolónők is, de mind olyanok, akik már prakszisra tettek szert a sebesültek körül. A harmadik stációnál alig van más, mint önkéntes ápolónő. Temér­dek orvos, gyógyszerész, orvosnövendék és hivatásos ápoló is dolgozik a kötözőhelyeken, ahol mindennek abszolút rendben, katonás fe­gyelemmel és csendben kell lebonyolódnia. A sebesült létszámot tulajdonképpen csak a harmadik, az elszállítási központnál állapítják meg. Aki eddig elhal, az a csatatéren esik el. Onnan aztán kórházakba, üdülőhelyekre viszik a hősöket és hogy itt minő gondos, pompás apolásban van részük, arról már tud a közönség. Természetesen ez a hármas beosztás ideális, sokszor kivihetetlen is, néha csak egy a köz­pont, néha négy öt, a távolság szerint. Az ambulancia épp oly katonás pedantériával és beosztással dolgozik a monarkia hadseregében, mint a municiószállitás. A felgyógyulás aránya az orosz-japán háborúban 78 százalék volt, itt azonban 89 92 százalékot biztosan lehet remélni. Ez a mini­mum. Száz sebesült közül legföllebb ha nyolc meghal. A sebesültek 25 százaléka 3 hónap eltelte után, mint teljesen egészséges, visszavo­nulhat a háborába. Ez mindenesetre oly óriási arány, amely a monarchia sebesült ápolási rendszerének szinte abszolút tökéletességét di­cséri. Legkönyebben gyógyulnak aránylag a golyó és kézifegyver okozta sebek, ha nem al­testiek, vagy nem a koponya sérült meg, leg­nehezebbek a srapnell-sebek. A szerb-bolgár háborúban sikerült megmenteni egy olyan ka­tonát, akinek a mellébe bordatörés után befú­ródott egy félfontos srapnell-törmelék. A nyírbátori járás főszolgabírója a kővetkező felhívást intézte a nyírbátori járás adófizető közönségéhez. Ezeréves nemzeti becsületünkért hadban állunk a bérenc királygyilkosok nemzetségével és az azt bujtogató méltó czinkosaival. Hazafias kötelessége mindenkinek, hogy ezen reánk kényszeritett küzdelemben részt vegyen. Az országok lakosainak vér- és pénzadói­ból tarthatják fenn magukat. Láttuk, szemeink előtt vonultak fel leg­jobbjaink az első hivó szóra, hogy kardot ra­gadva lerójják véradójukat. Hadi szolgálatra öukent jelentkeznek tömegesen serdülő ifjak és aggastyánok. E példátlan önfeláldozó lelkesedés szol­gáljon buzdításul az itthol maradottaknak arra, hogy e nemes célt szolgálva, lerójják pénz­adójukat. A közös teherviselés mindig hazafias kö­telessége volt minden honpolgárnak s különö­sen az ma, midőn a községi előljárok a befolyó közadókból fizetik ki a hadba vonultak itthol maradt gyárool nélküli családtagjainak részére a kiutalt segélyt. Az adott viszonyok között biztosan elvá­rom és remélem, hogy a vezetésem alatt álló járás hazafias lakossága hazafias kötelességé nek fogja tartani törvényes köztartozásainak azonnali befizetését — annál is inkább — mi­vei a moratórium kedvezménye a köztartozá­sokra nem terjed ki ; és igy azok ellen, akik fizetési kötelezettségeiknek eleget nem tesznek — azt a legnagyobb sajnálatomra bár — de a törvényes kényszer rendszabályokat volnék kénytelen alkalmazni. Nyirbátor, 1914. augusztus hó 31-én. Hazafias üdvözlettel Simák János főszolgabíró. TANÜGY. A női kereskedelmi szaktanfolyamba a beiratások szeptember 15-ig tartatnak. Felvétetnek, akik a polgári leányiskola IV. osztályát elvégezték. Félévi tandij 50 K, 10 K felvételi dij és 10 K irógéphasználati dij. A tandij részletekben is fizetendő. Beiratás helye az ev. központi elemi iskola (hol a polgári leányiskolái beiratások is vannak) d. e. 10—12-ig. Felügyelő bizottság. A nőlpariskolai beiratások d. e, 8—12-ig vannak az iskola helyiségében. (Kálvin-tér). Félévi tandij 15 K, rendkívüli tanulók számára 20 K. Beiratási dij 3 K. Áz intézetnek három osztálya van : himző, fehérruhavarró és felsőruhavarró osztály. Szegénysorsu tanulók ingyenes növendékül felvétetnek. Felvilágosítással készséggel szolgál az igazgatóság. ÚJDONSÁGOK. Mai számunk 8 oldal. Telefon 139. szám — A közigazgatási bizottság rendes havi ülését szeptember hó 10-én tartja meg dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével. — Az egri főkáptalan adománya. Debreczeni János v. püspök, nagyprépost helyettes az egri főkáptalan nevében a háborúba vonultak családjainak felsegité­sére 1000 koronát küldött Mikecz Dezső alispán kezeihez. — A hamisliirek terjesztése el­len. Mikecz Dezső alispán a hamis hadi­hirek terjesztői elleni eljárás tárgyában a járási főszolgabiráknak és Nyíregyháza város rendőrfőkapitányának a következő rendeletet adta ki: Az ismételten kiadott figyelmeztetések és hatósági intézkedések ellenére, a közönség körében oly hadi­hirek terjesztetnek, melyek egyrészt a kö­zönség lelkesedésének csökkentésére, más­részt a hadseregbe és annak vezetőibe vetett bizalom aláásására alkalmasak. — Mivel valószínű, hogy ezen egyesekről és csapaltestekről keletkezett hamishirek nem tudatlanságból szármáznak, hanem kiszá­mított rossz indulattal akarják gonosz cé­lúkat elérni, a magyar királyi kormány­biztos 351/914. számú rendelete alapján utasítom az elsőfokú hatóságokat, misze­rint minden egyes ilyen hamis hir terje­désénél indítsanak nyomozást annak ere­dete felől és a hir terjesztői ellen a leg­szigorúbban járjon el. A katonai parancs­nokság a maga hatáskörében hasonlóan intézkedett a bűnös hirterjesztŐk kinyo­mozása és felelősségre vonása iránt. — Nyíregyházán, 1914. évi szeptember 3-án. Mikecz Dezső, alispán. — Pótsorozás. A folyó évi fősorozástól elmaradt áliitáskötelesek részére e hó 15 én Munkácson rendes utóállitás fog tartatni. — A közönségnek a pályaudvar­tól való eltiltása. A sebesültek és be­tegek szállításakor a kíváncsi közönség­nek a pályaudvartól való távoliartása vé­gett Mikecz Dezső alispán a járási főszol­gabiráknak és Nyíregyháza város rendőr­főkapitányának a következő rendeletet adta ki : A vasutaknak korlátozott békemenet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom