Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-08-02 / 62. szám

Semmi zökkenés nem lesz minálunk, uj munkakört nem kezdünk, eddigi elveinkkel semmi ellenkezést. Haladunk tovább a magunk csöndes utján, asszzonyok, asszonyokkal és asszonyokért, akik rászorultak. Akik gyámolta­lanok, akik járatlanok völtak eddig fis ügyes­bajos dolgokban, akiknek most sokszorozott tömegére szakadt rája az egyedülvalóság, az önállóság, önállhatóság nélkül. Keressük fel az elment katonák itthonma­radt asszonyait, gyüjtsük őket magunk köré. Aki irna a fiának, — nem tud irást és nem tudja, hova kell hogy irjon. Aki az ura után maradt el, aprós gyermekének iskoláztatását, magának közügyekkel való bajait nem tudja elintézni, aki a harctérről várna igaz. tudósí­tást, akinek csak annyi kellene legalább, hogy a lelke szorongását valaki más, megfelelő asz­szony előtt kitárja, aki bátorításra vágyik, akit erősebbé tesz, ha más asszonyt törődni lát az ő árva sorsával, nyissuk meg a mi kis irodán­kat a most bevonult katonáink itthonmaradt, szülei és asszonyai előtt. Kérem a tagtársakat, jöjjenek el még szá­mosabban miiit eddig, még ^ szivesebben mint eddig, a mi kis irodánkba, ' ezentúl meghívó levelek bevárása nélkül, jöjjenek el mindig, amely nap telhetik, délután 5—7 óra között, legyünk ott mlindig minél számosabban, hogy tanáccsal, egytpbbel segíthessünk az értünk is küzdők itthonnbaradott asszonyainak. Mindnyájunknak van odalen valakink, test­vér, rokon, barát, s az idegenek, akik azonban most, mivélünk mind egyek és akiknek sen­kink sincsen ta.lán személy szerint, de az ösz­szesség, az összességünk jólétének, jövőjének harcosa, tegyü ik mi is, személyválogatás nél­kül, mindannyian egy érzéssel, érettük az övéikért, a mi tőlünk kitelhető, egyszerű, ter­mészetes, miieden eddig vallott elveinknek megfelelő kötelességünknek eleget. Nyíregyháza, 1914. Julius 30. • Sztempák M aris ka — "jcgyzőT * A Feministák Egyesülete mun­kához jutta\tja, a munkakereső asz­szonyokat. jA városi elöljáróság a íeminista irodába utasítja a hozzá forduló mui ikakeresoket. Kérjük az esetleges állásokat és munka alkalmakat, a feministák irodájába bejelenteni. A feministák irodája nyitva min­dennap 5— fJ óráig a városi bazár­épületben. J Munkatok figyélmebe! A városi segélybizottság értesiti a munkát­keresőket, hogy férfi munkások a munka vál­lalása végett a rendőrkapitányi hivatalban jelentkezzenek. * A Felsőszabolcsi ármentesitő társulat ve­zetősége a megk:ezdett csatornázási munkálatok folytatására 500 munkást keres. * INyiregyházaj vidéki Kisvasutak igazgatósága tudatja a közönséggel, hogy üzemét ugy a teher­mint a személy szállítás tekintetében válto­zatlanul fentartja. Az itthon maradtak segítése. A háború miatt katonai szolgálatra bevo­nultak itthon maradt családtagjai segélyezésére a város pénztáriba eddig a következő adomá­nyok folytak be : Égy magát megnevezni nem akaró emberbarát 30 K, Kéry József 30 K, dr. Meskó László 200 K, Szklenár Pál 10 K, Sztojka Marcsa i5 K, Adamovits József 2 K, Kis T. Emma 1(D K. Engelhardt IGyula a Kiskorona főpincére bejelentette a se^élybizottságnak, hogy minden­nap 5 segélyreszorulónak ingyen ebédet ad. A követésre méltó inemes példát bizonyára mások is követni fogják). A ipartestület elöljárósága 100 koronát szavazott meg a segélyakció céljaira s a had­sereg részére 1000 szivart küld. A szabolcsi Dessewft'y grófok gyönyörű szép példáját adták honszeretetüknek és hon­fiuságuknak. Gróf Dessewffy Aurél, büdszent­mihályi birtokos elhatározta, hogy mindazok­nak a gazdatisztjeinek és munkásainak, akiket az általános mozgósítás elszóllitott a gazdasági munka mellől, továbbra is a teljes fizetését fo­lyósítja, valamint kiutalja a nekik járó ko­menciót is. Neje Károlyi Pálma grófnő pedig, akinek menháza van, a háború sebesültjei közül tizen­kettőnek teljesen ingyen ellátást ajánlott fel a teljes felgyógyulásig. Rédey Lajos tiszttartó pe­dig két sebesült tiszt ápolását vállalta magára. Magán őrlések a malmokban. A Julia malomban ma már befejezte mű­ködését a bizotíság és ma már megkezdődik a Júliában a magánfogyasztók részére az őrlés. A malomban ott van a város megbízottja és az ő felügyeletével megkezdték az őrlést a kö­zönségnek. Elrendelte a bizottság a helybeli lakosság részére nemcsak a Júliának az üzembehelyezé­sét, de az Istvánmalomét is, ahol 2—3 nap múlva szintén megkezdik a magánfogyasztók kiszolgálását. Ezenkívül sürgős előterjesztés ment £ hon­védelmi miniszterhez, hogy adjon engedélyt annak a néhány vaggon lisztrakománynak az ideszáliitásához, amelyet még a mozgósítás előtt indítottak el Nyíregyházára Törökszentmiklósról. Lisztben tehát Nyíregzházán nem lesz hiány, mert a malmok állandóan, éjjel nappal dol­gozni fognak. Az idei megleheheíősen jó ter­més tehát el tudja látni a szükségletet és ezért jó volna, ha a polgármester és az alispán dobszóval és más uton figyelmeztetné a gaz­dákat, hogy ne iparkodjanak potom pénzért megszabadulni a termény öiktől és ne ugorjanak be egyes lelkiismeretlen üzéreknek, akik avval bolonditják a népet, hogy nyakukon marad a gabonájuk. A termésnek megadja a tisztességes árát a hadsereg éppen ugy, mint a mai készlet elfogytával a publikum. Háború a nyíregyházi piac hiénái ellen, Alig pár napja, hogy a mozgósítás meg­indult és mint az egész országban, Nyíregy­házán is megindult az élelmiszer uzsorások akciója, rövid idő alatt irtózatos magasságra szöktek az élelmiszerárak. A hatósághoz egyre­másra érkeztek a panaszok az élelmiszer­uzsorások ellen és ma a hatóság a legszigo­rúbb intézkedésekkel igyekszik gátat vetni a piaci hiénák munkájának. Hétfőn d. e. Nyiregyháza város tanácsa rendkívüli ülést tartott, amelyen a főkapitány a piaci hiénák ellen igen szigorú intézkedéseket mutatott be a tanácsnak. Igy rendeletileg ha­tározta meg az élelmiszerek árát és a Korona előtti piacra csak azoknak engedi meg az áru­sítást, akik a kitüntetett árakon árusítják az élelmiszereket. A főkapitány rendelete igy szól: Hirdetmény. Értesítem a közönséget, hogy a Korona­szálloda előtt és környékén létesített napi piacon tej és tejtermékek, valamint a tojás árait a következőkben allapitottam meg : 1 liter tej ára legfeljebb 20 fill. • 1 „ tejfel „ 82 , 1 „ turó „ 28 , 1 „ vaj „ 2 K 40 „ 1 drb tojás „ 06 „ Akik ezen árakat be nem tartják, azokat a jelzett napi piacról kitiltom s ha ott a fent irt áraknál magasabb árakat szednének, az il­letőket a piaci rendtartási szabályrendelet alap­ján a legszigorúbban fogom megbüntetni. Nyíregyházán, 1914. évi augusztus 3. Kertész Bertalan, rendőrkapitány. Egyes kereskedők is igyekeztek kihasználni a kínálkozó alkalmat és hirtelen elhatározással magasra emelték egyes fogyasztási cikkeknek az árát. A főkapitány itt is a legszigorúbb in­tézkedésekkel fogja meggátolni az egyes túl­kapásokat. Egyébként a főkapitány a rendőrség újjá­szervezése tárgyában is intézkedéseket tett, mi­vel a rendőrök nagyrészét elvitték katonának. Az állomás parancsnokság a főkapitány ren­delkezésére 21 katonát bocsájtott, akik a rend­fentartásában ideiglenesen segédkezésére álla­nak a rendőrségnek. A tanyákon pedig a ren­det csendőrség fogja fentartani, valamint újon­nan szervezett lovas őrség. A főkapitány elrendelte, hogy a kapukat naponta esti kilenc órakor be keli csukni és minden legkisebb rendzavarást és kihágást a legszigorúbb büntetéssel fog sújtani. A városi tanács tartott ülésén elhatá­rozta azt is, hogy amennyiben egyes mészáro­sok a helyzettel vissza akarnának élni és a hus árát indokolatlan magasságra emelnék, felha­talmazást ad a polgármesternek vágó marhák azonnali beszerzésére és a hatósági husszék sürgős megnyitására. Háborús világ itthol. Még vasárnap dal, táncos jókedv töltötte be a várost, a bevonulók hangos nótázása; összeölelkezett legények, asszonytól, gyermekek­től kísért meglettebb férfiak, ki gyalog, ki kocsin, igyekeztek az állomás felé szakadatlan sorban. Már hétfőn elhalt ez a zaj. Az itthol maradtak az aggodalomtól elnémultan lesik, mit hoz a holnap. Lesik az újságokat, mi új hírt hoznak. Hullik-é már az orosz, a szerb ? Belgrádban magyar lovak patkója csattog-e már a kövezeten ? Siettetnők az eseményeket, de nem csak mi, katonáink még inkább. Tegnap beszéltem egy háborúból visszatért barátommal. Mert ilyen ember is van már Nyíregyházán. Már ré­gebben felmentette a felülvizsgálat a katonai szolgálat alól, de azért ő is bevonult Munkácsra, hátha ott tartják. Hazaküldték. Beszéli, hogy Munkács és környéke egy szörnyű nagy tábor, egy határtalanul lelkes tábor. Sók katonával szóba állott. „Uram, csak már vezetnének bennünket arra az átkos muszkára" — szólt az egyik. „Hej, csak már egy oroszt tarthatnék a fQgam között* — mondta a másik. „Csak már indulnánk, mehetnénk!" sóhajtott a har­madik. Igy félnek a mieink az ellenségtől! Mi sem jellemzőbb a mindenkit magával ragadó lelkes hangulatra, mint éppen ennek a barátomnak az esete. Mikor megtudta, hogy hazaküldik, sirva borult barátjai nyakába, hogy nem mehet velük. Pedig itthol felesége, négy gyermeke várta. Különben ily lelkesítő hangulatért nem kellett Munkácsra mennie az embernek, csak Nyiregyháza egy utcájára kellett kiállania. Való­ban megkapott az a kép, ami elém tárult. Kifeszített mell, büszke, dacos tekintet, vig nóta az ajkon. Mintha csak lakodalomba menő férfi­akat láttam volna. Hányszor hallottam már idegen helyen gúnyos mosolylyal említeni, mikor Nyíregyházáról beszéltem : „Az a tirpák város!" Nem adtam volna sokért, ha meg­mutathatom nekik, hogy vonultak a mi „tir­pákjaink* háborúba .. - Mikor a mozgósítási parancsot kifüggesz­tették, magam is a hangos szóval olvasó tömeg közé furakodtam. A hátam mögött két 18—20 éves pelyhes állu legény állott. Kigyúlt arccal figyeltek minden szóra s mikor meg­tudták, hogy nekik még egy ideig nem lehet menni, hogy elszomorodtak 1 Szinte megsajnál­tam őket. Csak türelem, türelem fiúk! Nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom