Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-08 / 3. szám
3-ik szám. 1914. január 8. 6. akire szükség nincsen, nyugodalmas jó éjszaka kívánás közben ügyesen elpárolgott. A két zöld mundéros udvarias hangon előadta jövetele okát. Horváth váltig erősítgette, hogy az ő lakásában a keresett dolog egyáltalán nem található, s ha talán kételkednek szavaiban, hajlandó lakását a kutatás céljára átengedni. Azalatt pedig az ablak alatt megmozdulta bokor, s pár perc múlva Rőka megelégedett mosolylyal vitte hóna alatt az összefont sárga leveleket egy másik „biztos helyre". Közli: Szeptember. * Egy iei pici kis leány próbál cipőt a kisasszonyával egyik jó nevü cipő üzletben. Mikor készen vannak a próbálással, ki van választva a cipő, a kiszolgáló megkérdezi, hogy ki fizetik e a cipőt. — Miért kérdi, szól a modern csöppség ? Ha kifizetik, ugy cassa scontót is adunk válaszol a segéd. Kifizetik a cipőt és a csomagolásnál egy jókora doboz kenőcsöt is csomagolnak a csomagba. Mikor haza érnek a kis leány egyenesen Mamukához siet: — Tudott anyukám hogy mi a cassa scontó ? Mi P Ugye nem ? Látod én tudom!... ? ? ? — Subick! vágja ki büszkén és fölényesen a kicsi! * * * Egy nagyobb, naiv kis lány látogatóban volt a bátyjánál. Mikor haza érkrzett persze sok kérdéssel ostromolták idehaza. — Hát az üzlet hogy megy ? — Az üzlet nagyon jól megy. Olyan jól, hogy nemsokára fizetésképtelenséget jelentünk, — azt mondta bátya — és aztán veszünk egy szép nagy üzletet . . . bizony! * Még mindig nagyon beteg a feleségem, — mondja egy atyafi egy keddi napon. — Most a községházánál van a járásorvos ur ; szóljon neki ! — Volt már hozzánk, de nem ért az a gyógyításhoz. — Hátha eltalálja most az orvosságot? — Már megint fizessek neki ? Hiszen a szombaton rendelt orvosságot sem hozattam még el \ . . . * Leverték a diót; ki is kapcsilták s a tornácra öntötték száradni. Jött egy férfi. Árpát kinált. Dicsérte a diót, kapott egynehányat. Elment. Nem sokára jött a felesége. Annak is szemébe ötlött a dió. Azt tartják, ha asszony kiván meg valamit, feltétlenül meg kell kinálni. Ez reggel volt. Délután beállít a fenti asszony két gyermekével. A gyerekek kicsinyek. A kerítésből nem látnak a tornácba. Az anya csak a diót emlegeti, de most már nem kap ; mivel látta, hogy nincs szerencse, hazafelé indulva, jó hangosan, hogy halljuk meg, beszélget a meg sem pisszenő gyermekeihez : Ne sírjatok angyalaim ! Az a dió, amelyik a tornácra van öntve, — orvosságnak kell! . . . * Egyik iskolában történt. — Mondj fiam egy hasznos háziállatot, — szól a tanító a nebulóhoz. — A birka, — feleié a fiu. — Jól van, fiam. És mit nyerünk a birkáról ? — A gyapjút. — No és mit csinálnak a gyapjúból ? A fiu hallgat. — Hát miből varrták a ruhádat? — Édesapám régi nadrágjából. * Egy hajdúsági kollegám mesélte minapában a következő humoros kis apróságot: — Nálunk a vadászat úrias és nemes szenvedélye fölöttébb ki van fejlődve. Szent Hubertussal igazolhatnám állitásom ezen igazságát, mely igazság egyébként nagyon is érthető és természetes. Rengeteg sok nálunk a mezei vad. Erdőkben, nádasokban, bozótokban nagyon jó helyük van a nyulaknak, foglyoknak, őzeknek, szárcsáknak és a vadludaknak. Van is nálunk annyi puska, hogy tán Albánia hadL fegyvertárában sincs több. Igazán kevés már nálunk a puska nélküli ember — de nem is igen számit. Olyan numero null. Az emberek még a sétára is fegyvert visznek magukkal — mert hát' ki tudja — hol bujkál a szerencse. A dorogi hires „Fehér galamb* vendéglő kövér tulajdonosa is igy gondolkodott, mikor pej lovát sétakocsizásra befogván, puskáját a nyakába akasztotta. A borbély komája is vele ment — feltelepedve a kényelmes bőrülésbe. A pej vidáman vágtatott a szép, széles kőuton — mig a gazda egy erőteljes rántással meg nem állította. A ló orrától alig két lépésnyire egy csapat kövér fogoly fetrengett az utszél porában. A fegyver lekapása, beirányitása nem sok nehézséget okozott a gazdának — már a másik percben eldurrant a fegyver, melynek eredménye azonban nem igen sok vala. Azaz semmi, mert egyet sem talált. Sőt — csodák csodája ! a foglyok még csak fel sem repültek a puha homokból. Ott fetrengtek tovább változatlan nyugalommal — csak apró szemeiket hunyorgatták a me rénylőkre. A gazda dühöngött — a borbély koma pedig fölényesen mosolygott s azon nézetének adott nyiltan kifejezést, hogy nem tud a koma lőni. ,Add ide az a puskát! Ide süss !* Elkezelvén komától a puskát — nagy szem hunyorgatások közepette végérvényesen megcélozta vele a foglyokat — amelyek még szemtelenebből pislogtak ezen produkciok láttára! — Brrrr! A puska nagy hanggal adta ki nemes tartalmát — melynek eredménye igazán felülmúlt minden várakozást. A sörétek az ártatlan pejnek fejébe fúródtak, melynek hatása alatt a jeles állat egy utolsó kinos sóhajjal elterült a földön. Többre már a foglyok se' voltak kíváncsiak, nehézkes lomhasággal átszállottak a közeli füves ugarba, melynek száraz kórói között még kéklett a katáng. Hogy a gazda meg a komája között mi történt, azt nem tudom. Csak annyit tudok, hogy a két atyánkfia pörre ment — a törvény előtt vádolva kölcsönösen egymást testi sértéssel párosult becsületsértéssel. Közli: R. B. IRODALOM, MŰV ÉSZE T. A Nyugat tenotnn, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1914. évi január hó 1-i 1-ső száma a következő igen érdekes tartalommal jelent meg. Tartalom : Biró Lajos : A Serpolette (Regény). Halász Imre : A sajtó viharos korszakából Tersánszky Józsi Jenő: A Máris tallérja (Novella). Bárdos Artúr : Első felvonás egy készülő drámából. Fenyő Miksa : Szép Ernő : Az egyszeri királyfi. Balázs Béla : Lesznar Anna meséskönyve. Ady Endre : Versek. Lechner Ödön : Tanulmány. Figyelő: Fenyő Miksa : Lers Vilmos. Ady Endre : Könyvek és jóslások. Havas Géza: Biró Lajos: 1913. Tóth Árpád: Hargitai Tihamér : Halál-karaván. Lesznai Anna: Örök emlékek. Relle Pál könyve. Balázs Béla: Ritoók Emma új könyve. Ssabó Dezső: Szentmártoni Darnay Kálmán. Tankó Béla : Thomas : A nevelés a családban. Bálint Aladár: Godunov Borisz. Bálint Lajos : A magyar stadion. Bálint Aladár: Lechner Ödön rajza alá. Disputa: Fenyő Miksa: Egy közgazdasági cikkről. A Nyugat hírei. Főmunkatársak: Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Elek Artúr, Halász Imre, Kaffka Margit, Laczkó Géza, Móricz Zsigmond, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. Lónyay-utca 18. Szerkesztőségi órák d. u. 4—6-ig Előfizetési ára: Egy évre 24 K. Félévre 12 K. Egyes szám ára 1 K 20 fill. Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án. Telefon: József 40 — 60. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. Az Elet c. szépirodalmi képeslap legutóbbi számában Török Gyula folytatja a magyar ^társadalmi életből merített regényet, a Zöldköves gyűrű-t, elbeszéléseket találunk: Kosztolányi Dezsőtől és Jancsó Ilonától; veseket Halasi Andortól, Mentes Mihálytól és Auer Istvántól. Kárpáti Aurél irodalmi portrét ír Justh Zsigmondról, az első naturalista magyar regény Íróról, Vajda Ernő érdekes egykorú ilusztrációk kíséretében az utca életéről közöl cikket. Ezenkívül Halasi Andor és Sztrakoniczky Károly kritikái és a rendes aktuális rovatok egészítik ki az Élet uj számát. Szerkeszti : Pethő Sándor. Előfizetési ára félévre 10 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII. Damjanich-utca 50. Penzió-lánz. Külföldön, különösen Németországban, az egyedülálló özvegyasszonyok és árva leányok már régóta tudják, hogy (helyes beosztással, szorgalommal és ügyességgel kitűnő megélhetést biztosithatnak maguknak a penzió tartással. Fürdőhelyeken, nyaralótelepeken éppen ugy mint a nagy és kis városokban szeri-szOTia sincs az olcsó, tiszta, szolid penzióknak, ahol átutazók épen ugy, mint állandó lakók kielégítő teljes ellátást kapnak. Hazánkban csak lassan ment át a köztudatba a penzió-tartás nagy czélszerüsége. De az utóbbi években rohamosan kezdenek szaporodni a penziók Budapesten épen ugy, mint vidéken is. A feltűnően fokozódó „penzió-láz"-nak pedig az a magyarázata, hogy az évről-évre jobban elterjedő „Háztartás* ban magyar gazdasszonyaínk olyan megbízható tanácsadót, s kifogyhatatlan háztartási kincsesbányát nyertek, mely még a kevéssé gyakorlottakat is ellátja a külső és belső háztartas vezetésére szükséges minden ismeretekkel. Az a nő, akinek egy kétezer megtakarított koronácskája van, bátran nyithat penziót, ha félévre csekély 6 koronát rászán a „Háztartás" előfizetésére. A többi teendőt megtudja e kitűnő lap rengetek kasznos tartalmából. Mutatószámot bárkinek ingyen küld a „Házíartás* kiadókivatala, Budapest, II., Margit-körut 5/b. Törjük a fejünket. A képes lapok utolsó o'dalán húzódik meg a rejtvény. Ezt a szerénységet az olvasók azzal honorálják, hogy hátúról kezdik forgatni a lapot, s addig nem mennek tovább, mig a fejtörő nyitját meg nem találták. A .Háztartás", Kürthy Emiiné országszerte hires lapja, — mely immár eljutott a 20 éves jubileumához, azzal tréfálja meg olvasóit, hogy megfordítja a fejtörés problémáját. Pályázatot hirdet újszerű, elmés rejtvényekre. Hadd törjék fejőket a fejtörő kieszelésével! Lehet gondosan rajzolt képrejtvény, verses vagy prózában irt szótagrejtvény, szótalány, számrejtvény, logogrif stb.-A legsikerültebbekért a „Háztartás" bőkezű tulajdonosa a következő értékes dijakat tűzte ki : I. Egy teljes alumínium konyhaberendezés. II. Egy teljes fényképező készlet. III. Három üveg legfinomabb Cognac. IV. Egy bör ridikül V. dij 50 kötet Háztartási könyv. A pályamunkák 1914. március hó l-ig a .Háztartás" kiadóhivatalába Budapest, II , Margit-körut 5/B. küldendők. Az eredményt annak idején a „Háztartás*-ban ismertetik, s nem csak a nyertes, hanem a többi sikerült rejtvényt is közölni fogják. A „Háztartás" előfizetési ára 1 /2 évre 6 K, Félévi előfizetésnél ingyen küldi a kiadóhivatal Kürthy Emiiné husz pompás háztartási könyvét. Szerkesztői üzenet. Rcda. Ha majd . . . című verse nem más, mint egy közismert népdalnak nem eléggé sikerült változata. Nem közölhetjük. De Öntől jobbat — úgy látszik — remélhetünk ! Vasúti menetrend. Érvényes 1913. évi október hó 1-töi. I- Nyíregyházára érkezik : Debreczen felől 635, 9"57, L20, 4'02, 537 8-42, 12-23, Szerencs „ 6"47, 10-03, 1"30, 7"00, 8-«. Polgár „ 610, 10-03, 515, " ~ Csap „ 6-53, 8-45, 1-44, 4'00 8-37, Mátészalka „ 6'06, 111, 4'39, 7"i<\ " Nyíradony 6"40, 111, 6«>. V. Namény „ 6"30, 1"39, 5^, 8-16, II. Nyíregyházáról indul: Debreczen felé 5-42, 7 20, 10-14. 2*06, 417 „ 7-20, 902 Szerencs „ 7"00, 10 04, 4*08, 515, 9-°s, Polgár „ 7-10, 1004, 555. Csap „ 6-55, 1112, 2*20, 7"20 9-10, Mátészalka „ 716, 10'24, 210, 7"28" Nyíradony „ 7"50, 210, 7™, V.-Namény „ 712, 10-30, 213, 8"50, Piaczí árak. Nyiresyháaa, 1913. január hó 7-én. A cyiregyházi fceresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak, Buza 50 klgramra 10 K 60 fill. Rozs 50 klgramm 7 K 70 fin. Árpa 50 klgramm 6 K 70 fill. Zab 50 klgramm 6 K 30 fill. Tenger i 50 klgramm 6 K 20 fill. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK.
