Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-26 / 17. szám

17-ik szám. JNÍYÍM1DBE. 1914. február 26. 3. kővésőt. 19. Fojtán Pál róm. kath. tanító (Viss) 2 drb kővésőt. 20. Vass Lajos segédjegyző (Kenézlő) 5 drb régi pénzt. 21. Győry Mihály VB), hajdú kőkori edénytöredékeket. 22. Szanyi Kálmán körjegyző (Tiszabezdéd) sarkantyú taréjt. 23. gróf Dessewffy Miklós (Vencsellő) 23 drb la Tene ízlésű és 4 drb kőkori tárgyat. 24. Hajdú András gazdasági intéző (Tiszataidos) szarvasagancskalapács, csont tű, halsütő, edénytalp, gyűrű, csüngő, 4 drb régi ezüst pénzt. 25. Nagy József szijjártómester 5 darab rézcsattot. 26. Szabolcs páholy Bessenyei szülőházara tett koszorú szalagját. 27. Reinhardt György gimn. III. oszt. t. XÍV. századbeli 2 drb sarkantyút. 28. Dajka Lajos nyomdász 10 drb régi pénzt. 29. Liptay Jenő tiszaeszlári Potyhaiom tömegéből egy ép la Téne ízlésű edényt. Könyvtárunk részére ajándékoztuk: Darnay Kálmán (Sümeg) ingyen naptárát. 2. Krassnay Péter (Kemecse) Szabolcsi zászlóalj történeti vázlatát és 10 drb régi iratot. 3. gróf Andrássy Dénes a Franciska muzeum lajstromát és a krasznahorkai vár leltárát. 4. Debreczen város muzeuma 1912. évi jelentését, 5. Székely Nemzeti Muzeum (Sepsiszentgyörgy) 1911—1912. évi jelentését. 6. Gömöri Annuska Jó illatú rózsás Kert imádságos könyvet. 7. Nyitravármegyei orvos gyógyszerész és természettudományi Egyesület Dr. Chrenoczy József: A madár cimü művét. 8. Domonkos János (Békesgyuia) Archeologia Békesmegyében c. értekezését. 9. Biharvármegyei es Nagyváradi Történelmi Egylet Biharvárad c. kiadványát. 10. Vitéz Sándor (Lórántháza) Sarossy Gyula kéziratát. 11. Dr. Jósa András 2 drb régészé ti könyvet. 12. Mázeumok és könyvtárak Főfelügyelősége Értesítőjét és évi jelentését. 13. Muzeumok és Könyvtárak orsz. Tanácsa Gulyás Pal dr. A népkönyvtárak szervezese, fenntartása és kezelése cimü művét. 14. Magyar Nemzeti Muzeum 1911 —1912. évi jelentését. 15. Technológiai Ipar muzeum 30 éves törtenetét. Midőn köszönet mondunk e helyen is az adakozóknak, kik adományaikkal muzeumunkat fejlesztették, ezúttal kérjük, hogy azt jó indulatukban továbbra is megtartani szíveskedjenek. A muzeum vezetősége. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 27-én délután 3 órakár a városháza dísztermében rendes képviselőtestületi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának jóváhagyó vaghatározata piacrendészeti városi szabályrendelet jóváhagyása tárgyában s az erre hozott tanácsi javaslat. 2. M. kir. Belügyminiszter 213668—1913. számú leirata a korcsmák, sörházak s pálinka mérésekről alkotott szabályrendelet jóváhagyása targyában s az erre vonatkozó tanácsi javaslat. 3. Szakosztályi és tanácsi javaslat a mozgó' képházakról alkotott szabályrendelet tervezetének elfogadása tárgyában. 4. Ugyanaz számvevő előterjesztés a város szabályozás céljaira megvásárolt telkek vételárának fedezéséről való gondoskodás tárgyában. 5. Ugyanaz a 6-ik hadtest parancsnokság átirata a nagy laktanyában szükséges építkezések ügyében. 6. Ugyanaz az erdőben lévő vasúti óvószalag haszonbérletének meghosszabbítási és kiszélesitési ügyében. 7. Ugyanaz a Nyíregyházi Leányegylet kérelmére a Sóstó fürdőhöz tartozó park-erdőben létesíteni szándékolt szünidei gyermektelep céljaira terület átengedése iránt. 8. Ugyanaz a Nyíregyházi Feminista Egyesület kérelmére helyiség átengedése iránt. 9. Ugyanaz Szabó István nyíregyházi lakos haszonbérleti ajánlata a volt tanitó kertből 400 négyszögöl területnek faraktár céljaira le endő haszonbérlete tárgyában. 10. Ugyanaz Palaticz Jenő gőzfürdő pénztáros kérelmére természetben adandó lakás iránt. 11. Szabolcsvármegye Közigazgatási Bizottságának véghatározata az Agrár takarékpénztárnak a legtöbb adófizető tagok sorába leendő felvétele tárgyában s az erre vonatkozó tanácsi javaslat. 12. Tanácsi javaslat a képviselőtestületi tagok választásához szükséges választókerületeknek VIII. kerületről X. kerületre leendő fel emelése tárgyában. 13. Ugyanaz Bodó András nyíregyházi lakos városi lakatossal kötött vállalati szerződés jóváhagyása tárgyában. 14. Ugyanaz Géczy Géza városi árvaszéki ülnök részére 3 heti, Jóba Elek városi alszámvevő részére -folytatólag 3 havi és Májerszky Béla polgármester 2 heti szabadság idő engedelyezése tárgyában. 15. Tanácsi javaslat az 1914. évre vonatkozó anyakönyvi dijak felosztása tárgyában. 16. Ugyanaz Nyíregyháza—Büdszentmihályi vicinális útnak a törvényhatósági úthálózatba leendő felvétele tárgyában. 17. Tanácsi és szakosztályi javaslat dr. Bodnár István tulajdonát képező Zöldség-téri telekből eleső területért fizetendő összeg fedezete tárgyában. 18. Ugyanaz dr. Nagymáté András tulajdonát képező Vay Ádám utcai telekből szabályozás folytán eleső terület kártalanítása tárgyában. 19. Ugyanaz Lieber Miksa kérelmére utcai elárusító bódék felállításának engedélyezése iránt. 20. Ugyanaz a Kótaji- és Ujszőlő-utcák között nyitandó uj utca területének átengedése tárgyában. 21. Ugyanaz ügyvezető orvos kérelmére az egészségügyi biztosnak jutalom adása tárgyában. 22. Tanácsi javaslat Vég Julianna, Schreiber János, Asztalos Margit, Eszéki Olga és Balog János illetőségi ügyében. Esetleg más tárgyak. A Leányegylet estélye. Évenként a Leányegylet a szokásos teajourjai mellett egy nagyobb szabású estelyt ad többnyire tombolajátékkal egybekötve, amely az estély egyetlen programmja volt. De az a leleményesseg, amely minden munkájukat anynyira érdekessé teszi, az idén superlativusát érte el. Megteremtettek egy olyan forró estét, amelyhez foghatót még az ö működésük sem produkált eddig. Szombaton este pajzán jelmezek, üde, friss kedvű emberek sürü tömege már 9 óra kor népessé teszi a Korona nagy termét. Nem emlékszünk estélyre, amikor hasonló számú embertömeg tolongott volna szeretetteljes várakozásban. Nem tulozunk, ha azt állítjuk, hogy az estélyen városunk és a vidék minden oly tagja, aki csak a legkevesebb részét is kiveszi az elet bajainak mulatságokkal való enyhítésé ben, ott volt. Mindezt a nagy bizalmat a Leányegylet meg is hálálta előadásával. 9 óra után egyszerre kialusznak a villanyok. Működni kezdenek a mesterséges fényt adó készülékek. Kiröppen egy, kis szárnyas tündérke. Megszóla egy bátor, csengő hang, amely bejelenti, hogy ma este „Ámor" müvét mutatják be . . . Nem hiszünk szemeinknek. A dobogón egy 8—9 éves baba van. Külső megjelenésében a tipikus Ámorok művészi megtestesítője. Ahogy azon ban előadja konferánszát — már nem „Amor" hanem egy meglett „Vénusz". Ez az elragadó, csodálatos gyermek Steiger Mici elbűvölte az embereket. Bemutatja magát Amoretteivnl műhelyében : természetesen szép apróságokka Groszmann Annussal, Palicz Ilonkával, Palicz Rózsikával és Gavallér Ilonkával. — Azután bizonyságul, hogy Ö már évezredek óta működik, felvonultatja Páris., és Hellenát : antik görög styl bája ragyogott Hellena megszemélyesítőjén a szép Garay Márián, aki mellett a kép sikerét Juhász Mihály biztosította. — Az után egy merész ugrással az ördöngös Faust mester szerelme van előttünk a nagyon ügyes s korhű beállítású Faust és Gretchen képben melynek személyesitői Pöppel Vilma és Zay János voltak. A gavotte kép azt a kort testesítette tnag, amikor a pajkos Amor munkáját a francia eti kette annyira megkötötte. Ezt a poétikus hangulatot nagy sikerrel varázsolták elénk finom táncukkal Kun Annié, Vertse Pipi és Polinszky Pál. Megható lovagszerelem követte ezt a tökéletes jelmezü Horváth Mária és Gergélyffy Miklós által bemutatott Galathea és Pygmalion cépben. Azután perzselő frisseséggel percekig zugó tapsot váltottak ki a spanyol fürt táncos Demutatói a temperamentumos Tarnócy Ily és partnere Siposs Ferenc. Hogy utána ismét egy korkép: Romeo és Júlia megható szerelmi tragédiája vonuljon fel. Hibján Babi gyönyörködtető Júliája és Tesik Tibor férfias Rómeója nagyon sikerült. Ügyesen adták a János vitéz és Juliskát Bertalan Kálmán és Vitéz Erzsike. Nagyhatású kép az ezt kővető Pierettek és 3ierók vig drámája: Lipthay Pipi, Rosenthal Mici, Sipos Bertus, Kun Ferike, Kálnay István és Bleuer Béla által előadva, sok tapsot kaplak. Da elmondja Amor, hogy nemcsak az emberek, hanem a virágok lelkebe, szivébe is belehatol nyilával: itt van a tündöklő csipkerózsa kép Lipthay Duci, Liszkai László. Tan cuk, megjelenésük, szépségük percekig lenyűgözött. A következő kép bemutatja, amint a virágok tündéri Tündére a táncaiban művészi szépet nyújtó Gyurcsán Ica szerelmet lehel a virágokba, amelyeknek bemutatói Batta Idus és Margit, Holló Lenke, Guttmann Boriska és Sipos Ilonka. Sőt még a sátánok birodalmában is „dühöng" az ő műve: a szerelem. E képen párját ritkító produktiot láttunk. Ördöngös ügyesség, valami a fürgeség legnagyobb fokát elérő mozdulatok jellemezték a Szalay Ilonka és Szikszay Gábor „sátán táncát." Hosszan zugó taps jutalmazta jelenetüket. A kővetkező élőkép: A Gülbaba kertjének legszebb virága: a végtelenül Ízléses jelmezü Szalai Lilly futó növénye. A pajkos diákok előtt sem ismeretlen ám az ő játéka, mint ahogy azt a mindenben tökéletes Garay Etta és partnerei Csengery Tibor, Bleuer Miklós, Liszkay Dezső és Szomjass Gusztáv bemutatták. A „Váci-utcs" kouplét adták közben elő oly nagy hatassal, hogy sok-sok kihívás ünnepelte őket. Az előadást jelmezes fölvonulás, majd reggelig tartó tán: követte. A szép estély rendezésénél első sorban a hervadhatatlan érdemű Kégly Szerénának, a táncok betanításánál Perczel Karolának kell dicséretünket kifejezni, míg a zongorakiséretet K. Kovács Árpád látta el megszokott precizitásával. D. M. TANÜGY. Iskolai színdarabok. Rendkívül hasznos tevékenységet fejtenek ki a magyar tanítónők az iskolai színdarabok írása által. Tudjuk azt Legouve Ernőtől, a nők ethikai életének Írójától, hogy a nő tulajdona az érzelem világa, itt ő több, mig a férfié a külvilág: itt a nő kevesebb. Ezt egy paradoxonnal fejezi ki Legouve, hogy a nő több mint a férfi, a nő kevesebb mint a férfi. A nő természeténél fogva jobban hat a gyerekre, azért is alkalmazzák a tanítói pályán a nőket mind sűrűbben, különösen Amerikában, mig a férfiak a népiskolából is mint egykoron az ovodákból kiszorulva, feljebb törekednek, hol erejűk nagyobb teret, nagyobb gyakorlást nyerhet. Két színdarab jutott szerencsés véletlen folytán kezünkhez, melynek forgatása közben újból látjuk azt a fontos missiót, melyet csak a nők teljesíthetnek, mert az ő világukból való. Az egyik színdarab cime: Honvédtoborzás 1848-ban, a másiké: Iskolai jelenet 1848 március 15-én. Történik Pesten. Mind a két színdarab írója Kozlayné Jenes Jolán, ki egykor mint tanítónő működött Szabolcsvármegyében. Mint volt tanítónő ismeri az iskolai élet minden mozdulatát s ebben az örökké élénk gyermeki lelket. Csak ezek tudatában írhatta oly megkapó közvetlenséggel az iskolai éleiet s ragadhatta ki gyöngéd kezekkel a gyöngék részére az óriási viharforgatagból azt az érzelmi részt, melynek érzése és megértése alkalmas sejtetni a nagy idők embereit. Az első színdarab ára 60 fillér, s az utóbbié 70 fillér. Kapható Ország Gábor helybeli tanítónál, mint a szerző rokona és megbizottánál is. A közeledő nemzeti ünnep méltó megünneplésére igen alkalmas mind a két színdarab, miért is a hazafiu és honleányi szeretet ápolásának egyik hatalmas eszközét látva e müvekben, azért nyugodt lelkiismerettel ajánljuk megyénk hazafiasan érző tanítóságának pártoló figyelmébe.