Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-12 / 30. szám

30-ik szám. JíiimiBEK, 1914. április 12. 5 s azok ajánlatával felteijesztett kérvények vétet­rek figyelembe. Azok kik akár az Eötvös-alap, akár a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesülettel szemben válalt kötelezetségünknek mindenben eleget nem tettek, egyesületünk ajánlatára nem számit­hatnak. Nyíregyházán, 1914 április 10 én. Orsórszky Gyula, elnök. A Középszabolcsi Ref. Egyházmegyei Tanító­egyesület Közgyűlése. A Középszabolcsi Ref. Egyházmegyei Ta­nítóegyesület évi rendes közgyűlését folyó hó 4-én tartotta Nyíregyházán, Délczrg Sándor egyesületi elnök elnöklete alatt. Elnök megnyitó beszédében megkapó színezéssel ecsetelte egy olyan beteg életét, bi tele munkakedvvel, munka­szeretettel és már-már reményt vesztetten jár­kel orvostól orvoshoz, itt is ott is nc-m hall­gatják, nem vizsgálják meg baját, mignem testvérei is fellépnek érdekében, ekkor egy fő­orvostól kierőszakolnak olyan gyógyszert, amely egy kis életkedvet önt bele, de azért csalódot­tan jár-kel tovább, mert azt látja, hogy komája ki szintén olyan betegségben szenved, hatáso­sabb orvosságot kapott. Ez a búsongó beteg: a felekezeti néptanító. Megrögzítette beszéde fonalán azt a tényt, hogy a javulást okozó ki­erőszakolt gyógyszert az összetartás eredmé­nyének köszönhetjük. Rámutatott az uj fizetési törvény által teremtett külömbségekre, melyek még magasabbra emelték a felekezeti és állami taiaiók között a válaszfalat, érintve továbbá a nyugdíjtörvény revíziójának szükségességét, a tanítóságot jogos, igazságos ügyének elérhetése céljából összetartásra hivta fel, majd üdvözölte a gyűlésen megjelent Lengyel József vármegyei m. kir. s. tanfelügyelőt, Katonka Bertalan egy­házmegyei alügyésit. Lengyel József s. tanfel­ügyelő az üdvözlést megköszönve áldást kiván a tanítóegyesület működésére. Elnök előterjesztése kapcsán gyűlés a Pé­terfy-Leányotthon céljaira 10 korona segélyt állapított meg. Szabó Gyula „A helyesírás és fogalmazás módszeres tanításáról" értekezett alapos tudás­sal, módszertani jártassággal, majd később a IV-ik elemi osztály számára irott „Földrajz" cimü tankönyvet ismertette, bírálta, felsorolta azokat az adatokat, melyek a valóságnak meg nem felelők benne, igy a tanítási eredményt, illetve a helyes tudást gátolják Értekezését közgyűlés a Nyírvidékben való közlésre mél­tatta, bírálatát pedig az Egyházmegyei Tan­ügyi Bizottsághoz áttenni rendelte, éppen igy Móré Ilona bírálatát is, — melyet Móré a „Természetrajz" cimü elemi iskolai tankönyvre irt. Ez a bírálat is mély áttekintésről, munka­kedvről és ügyszeretetről tett bizonyságot. Mindkét előadónak a közgyűlés köszönetét nyilvánította. Némethy István „A pap és tanitó" mun­katársak" cimü értekezései olvasta fel nagy figyelem mellett. Némethy ebből ellesve rá­mutatott azokra a mozzanatokra, epizodokra, melyek a lelkész és tanitó kőzött oly sokszor tapasztalt kellemetlenségnek okozói, rajzolta az olyan egyház életét, hol nincs békesség a lel­kész és tanitó között stagnál minden dolog, majd az olyanét, hol békesség honol s fejlődik, gyarapodik, virágzik az egyház intézményekben és ezek következményeképpen az anyagiakban, — végül azt igyekezett ismertetni, hogy mint lehetne a lelkész és tanitó között a békességes együttműködést biztosítani, állandósítani saját maguk és egyházuk jóvolta érdekében. Köz­gyűlés a szép munkát Nyírvidék és Debreceni Protestáns Lapban való közzétételre méltatta, egyben Némethynek köszönetet szavazott. Indítványok alapján közgyűlés elhatározta, hogy jegyzőkönyvi kivonaton kéri a Magyar­országi Tanítóegyesületek Országos Szövetségét, hogy a felekezeti tanitók fizetésének az állami­akéval való egyenlősítését, a felekezeti tanitók családi pótlékának törvény szerinti biztosítását és állam általi folyósítását, — a nyugdij tör­vény revízióját, — az 1893. év előtt szolgálat­ban levő felekezeti tanitók személyi pótlékának az oklevél keltére való tekintet nélküli folyósí­tását küldöttségileg kérje és szorgalmazza a vallás- és közoktatásügyi miniszternél; — a féláru vasúti jegy váltására jogosító arcképes igazolvány joghatályának kiterjesztését a fele­kezeti tanitók családtagjaira is eszközölje ki a kereskedelemügyi miniszternél. Ezen indítványok kapcsán elhatározta a közgyűlés azt is, hogy a főjegyző által készített kérvény alapján kéri a Középszabolcsi Ref. Egyházmegyét, hogy az egyházi főhatóságok közbejöttével állami tör­vényhozás utján biztosittassa a ref. tanitók családi pótlékát, valamint azt is, hogy az 1913. XVI. t. c. módosítása folytán fizetés lakbér il­letmény tekintetében a ref. tanitók az állami tanítókkal egyenlősittessenek. A temetési stóla ügyében beadott indít­ványt közgyűlés javaslattétel végett választmány­nak adta ki. Eihatározta közgyűlés, hogy jegyzőkönyvi kivonaton a tanügyi bizottság közbejöttével kéri a Középszabolcsi Ref. Egyházmegyét, hogy a tanitói választmányi és közgyűlésre járó tanitói fuvar és napidijakat állandó tételként állithassa be minden egyház évi költségvetésébe s köte­lezze őket arra, hogy azon összegeket minden polgári év első negyedében a tanitói pénztárba fizessék be, hogy a gyűlésen megjelent tanitók onnan véhessék fel fuvar és napidijaikat, — a fel nem vett dijakat pedig a pénztár javára engedje át. Közgyűlés a Békésvármegyei Általános Tanitóegyesültt határozati javaslatát egyhan­gúlag elfogagta, arról a Magyarországi Tanító­egyesületek Országos szövetségét jegyzőkönyvi kivonaton értesiti, s az ezzel kapcsolatos eljá­rások foganatosítására felkéri. A jogvédő bizottság megalakítása tárgyá­ban beadott indítványt előkészítés céljából köz­gyűlés a választmányhoz tette át. Király Imre egyleti aljegyzői állásáról le­mondott, távozását közgyűlés sajnálattal vette tudomásul és a tanitói közügy érdekében eddig kifejtett értékes munkásságaért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Helyére közgyűlés aljegy­zőül Kántor Jánost a tanítóegyesület egyik agi­lis tápját választotta meg. Szabó Antal, egyl. főjegyző. Az irni és olvasni tudást igazoló bizottság. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­ter úr f. évi március hó 31-én kelt 1184/1914. eln. számú körrendeletében az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV. t. c. 49. és 51. §-a alapján az elemi népiskola IV ik és Vl-ik osztályának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállilása, illetve az előme­neteli naplók lepecsételése és az irni-olvasni tudást igazoló állandó bizottság szervezete és eljárásának szabalyozása ügyében rendelkezvén, Szabolcsvárm. közigazgatási bizottsága 898/914. kb. e havi ülésében az irni-olvasni tudást iga­zoló állandó bizottságot a következőképen szer­vezte : Elnökei: Nyíregyházán: Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester. A dadai alsó járásban: Kubassy Béla főszolg. A dadai felső járásban: Olchváry Pál „ A nyirbogdányi járásban : Mezőssy László „ A kisvárdai járásban : Nozdroviczky Lászió „ A tiszai járásban ; Virányi Sándor „ A nyírbátori járásban : Simák János , A nagykállói járásban: Zoltán István „ A ligetaljai járásban : Somlyódy István , A nyírbaktai járásban: Szunyogh Ferencz , Alelnökökül az 1914. és 1915. évekre a 9. §. szerint kijelöli bizottságunk a következő közigázgatási tisztviselőket: Nyíregyházán: Balla Jenő, Trak Géza, Oltványi Ödön. Tiszalökön : Péchy Gábor, Tompos Endre, Szőke Péter. Gáván: Nozdroviczky Pál, Andó Sámuel, ifj. Szikszay Pál. Kemecsén: Dr. Fráter Szabolcs, Dr. Polácsek Sándor, Tóth Béla. Kisvárdán : Kiss Sándor, Kastaly Ferencz. Kállay Miklós. Mándokon : Éva István, dr. Sziklássy Béla, Mül­ler Hugó. Nyírbátorban: Szentmiklóssy Jenő, dr. Kulcsár Barna, Erdélyi Farkas. Nagykállóban : Horkovics Sándor, Kubinyi Zol­tán, dr. Eötvös Dezső. Nyiracsádon : Deme Andor, dr. Neunnn Samu, Várady László. Nyirbaktán: Dr. Gergelyffy Endre, Pacuráriu Miklós, Matos György. A bizottság tagjaiul a 9. §. szerint szintén az 1914. és 1915. évre kijelöltettek a követ­kező B—3 közigazgatási tisztviselő és 3—3 tanerő : Nyíregyházán: Bogár Lijos, Sipos Lajos, dr. Bencs Kálmán, Martinyi József, Orsovszky Gyula és Ruhman Andor. Tiszalökön: Márki Mihály, dr. Vadas József, Béni József, Pethő Ferencz, Rácz János, Fekete Lajos. Gáván: Bihari Mór, dr. Fodor Sándor, Szikszay János, Bodó Endre, Harajda József, Kovács István. Kemecsén : Szmrecsányi Sándor, Harsányi László, Terhes József, Ddlczeg Sándor, Dinda Mihály, Puskás Antal. Kisvárdán: Ébner Dezső, Lukács Vilmos, dr. Katona Antal, Bán Lajos, Ortutay Miklós, Füredi Ármin. Mándokon : Meszes István, Csabay László, Laskay Endre, Répánszky Miklós, Tárczay Gyula, Guttman Adolf. Nyírbátorban: Elek Pál, Kandel Ödön, P. Mak­ray István, Nikolszky Dezső, Kamel Ferencz, Gáspár Béla. Nagykállóban : Seres József, Sántha Béla, Eör­dögh Béla, Majos József, Dudinszky Emil, Dani Mihály. Nyiracsádon: Perger Endre, Gsécsy Samu, Szabó Mihály, Pap Emil, Pap István, Ferczi­gán József. Nyirbaktán : Jeney László, Mágori János, dr. Szőke Sándor, Munkácsy György, Stima Gyula, Pócz Béla. SÜT"* Lapunk számához posia­betizetési lapokat mellékeltünk, kérjük előfizetőinket hogy az előfi­zetési dijakat a befizetési lapok lei­használásával mielőbb lekükleni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK. Mai számunk 14 oldaL Te?8!8S5 139. szám — Ünnepi istentiszteletek az evang. templomban. A helybeli evang. templomban a nagyheti istentiszteletek a következő sorrend­ben tognak megtartatni: Nagypénteken reggel 7 órakor tótnyelvü úrvacsorát oszt Mikulás Jenő segédlelkész, 8 órakor passiót olvas tótul Szkle­nár Pál segédlelkész, s/ 4H"kor magyar passiót olvas Krieger Mihály kerületi másodlelkész, 12 órakor úrvacsorát szolgáltat magyar nyelven Paulik János igazgató-lelkész. Húsvét vasárnap­ján: reggel 7 órakor tót nyelvű úrvacsorát szolgáltat Krieger Mihály, a 8 órai tót isten­tiszteleten prédikál Geduly Henrik püspök, a 8/4ll órai magyar istentiszteleten Paulik János igazgató-lelkész, délután 2 órakor tótul prédi­kál Szklenár Pál. Húsvét hétfőjén: reggel ma­gyarnyelvű úrvacsorát szolgáltat Szklenár Pál, a 8 órai népies magyar istentiszteleten prédi­kál Paulik János, a 1 órai intentiszteleten prédikál Geduly Henrik. Délután 2 órakor pré­dikál Krieger Mihály. Húsvét keddjén: reggel 7 órakor tótnyelvü úrvacsorát szolgaitat Mikulás Jenő. — Nagypénteken a kerületi árvaházra ; húsvét első vasárnapján a lelkészek és kánto­rok javára; húsvét másodnapján az oltári alap javára a szokásos offertorium fog megtartatni. A passió-olvasáshoz szükséges Passió-könyvecs­kék a lelkészi hivatalban kaphatók. — Személyi hir. Mikecz Dezső alispán szom­baton reggel négy napi távollétre elutazott. Tá­volléte alatt az alispáni teendőket Mikecz István h. főjegyző látja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom