Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-05 / 11. szám

Nyíregyháza, 1914. február 12. Csütörtök XXXV. évfolyam, 13. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Hiéfizetés: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 fillér. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adnnk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. LegolMóbb hir­detés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyiit-tér soron­ként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 (Hl. Vastag betűvel szedett kétszeresen számi Gliicklich Vilma. A nőmozgalom kérdése kétségtelenül legérdekesebb társadalmi problémája a huszadik századnak, nemcsak azért, mert a kérdésnek a nőkre kedvezően való megoldása esetén a társadalmi és jogélet egy eddig ismeretlen irányzatának a perspektíváját adja, hanem főleg ennek a kérdésnek szokatlan hangzása miatt. Főleg ennek a szokatlanságnak az ingere adta meg a közöúség érdeklődésének azt a mértékét, amit Gliicklich Vilmának a vasárnapi előadásán tapasztaltunk. Férfi­embert keveset láttunk, pedig szerény véleményünk szerint a nőkérdés elsősor­ban a férfiakat kell, hogy érdekelje, már pedig a távolmaradás akár tüntetésből, akár indolenciából történt, mindenesetre jellemző a férfiak nézőpontjára a femi­nista mozgalmat illetőleg. Amiket Glücklich Vilma vasárnapi előadásán hallottunk, azok egyáltalában nem voltak társadalomfelforgató elvek, s annál kevésbbé látszanak olyan fontosak­nak, hogy érettük ilyen nagyarányú moz­galmat kelljen a nőknek inditaniok. Abból indult ki az előadó, hogy a gazdasági viszonyok hovatovább olyan rosszak lesznek, hogy egyetlen ember nem lesz képes a munkájával esetleg 5—6 tagu családját eltartani. Ezen úgy óhajt segíteni, hogy a nő is vegye ki a maga részét a családfentartó munkából, ő is keressen, s követeli, hogy a nő egyforma munkadíjban részesedjen a férfivel. Nem veszi észre Glücklich Vilma, hogy tulajdonképen a nagytőke és a latifundium, a gazdasági fejlődésnek ez a két bénító tényezője az oka a munka­nélküliségnek, illetve az olcsó munkának, s hogy ezt a kóros állapotot ujabb munka­kínálattal akarja még lehetetlenebbé tenni, férfiészszel felfogni nagyon nehéz. Erre a hamis alapra vetett elvek azután termé­szetesen maguktól összedőlnek. Sokkal elfogadhatóbb, sőt szerintünk egyedüli megoldása a nőmozgalomnak az volna, hogy, mint az előadó is mondotta, a nők a háztartási munkamegosztás folytán nekik jutó feladatok körén belül képez­zék tovább magukat. Mondjuk a főzési kémiában, a gyermekgyógyászatban stb. A házasság mai formája egyenesen arra utalja a nőt, hogy a család otthonának legyen a gondozója és fentartója, ne járjon dolgozni, mert ezzel olcsóbb lesz a férfimunka, a gyermekei pedig nevelet­lenül fognak felnőni. A feminista elvek egyenesen rombadöntik a mai házasság ideális harmóniáját, s gyermeknevelési rendszerünket. A tulajdonképeni feminista mozgalom sokkal nagyobb követelményekkel lép fel, mint ahogyan azt Glücklich Vilma elő­adta. A „miért kell a nőnek a választó­jog? 1' című kiáltvány harmincegy pont­ban felel erre a kérdésre. A feleletek közül mindössze a nőcsábilás és a tör­vénytelen gyermek jogállására vonatko­zókat tartom elfogadhatóknak, a többi nem egyéb, mint a női egyenjogúságra való törekvés kifejezése. Föltétlenül helye­seljük, a választójogért folytatott küzdel­müket és egészen logikus, hogy a szavazati jogot az arra érdemes nők megkapják, de az „egyenjogúság"-ra való törekvést helytelennek tartjuk egyrészt a házasság védelme, másrészt pedig a nők érdeke szempontjából. Két kapitány elsülyeszt egy hajót, mondja a török, vájjon milyen lesz annak a házaséletnek a harmóniája, ahol feleség és férj mint társelnökök fog­nak uralkodni. Már a nemi különbség okozta fiziológiai okoknál fogva is lehe­tetlen a feminista „egyenjogúság". —- A másik szempont a nők érdeke. Ha a nők mindenáron egyenjogúságra akarnak töre­kedni, meg kell nekik adni, de egyszers­mind ki kell rájuk terjeszteni a honvé­delmi kötelezettséget. Egészségügyi, élelme­zési, vonat-, posta-, utászezredeket kell szervezni kizárólag nőkből, három évi szolgálati kötelezettséggel. Vájjon ehhez mit szólnak a feministák? ők bölcsen kifelejtették a programmjukból ezt a cse­kélységet, amely pedig férfivoltunk leg­súlyosabb terhét képezi. Már pedig egy­forma jogokkal egyforma kötelezettségek járnak. Előadó az ipari pályát ajánlja a nőknek, mert így véli fellendíteni a magyar ipart, pedig, mint emiitettem, ez még rosszabb állapotot teremtene a mainál. Ajánlok azonban egy módszert, amellyel minden nőnek módjában áll a magyar ipar sorsán lendíteni. Miután a háztar­táshoz szükséges cikkek, de egyébként is az összes bevásárlások 90o/o-át a nők eszközlik, legyen rá gondjuk, hogy kizá­rólag magyar ipari terméket vásároljanak. Higyjék el, hogy ezzel sokkal nagyobb szolgálatot tesznek a magyar iparnak, mint a munkakinálat fokozásával. V. I I rr • » 0 d o j a r a s. A m. kir. orsz. meteorológiai intézet nyíregyházi állomásának adatai. Hó a. cí A szél j iránya és j Felhőzet ereje Csapa dék Hőmérséklet Hó a. cí A szél j iránya és j Felhőzet ereje mm. max.| min. j 914jan febr. D n 31 S 1 1 SW 1 2 W 1 3 NE 1 borult, ködös borult, ködös borult, ködös borult, ködös -5-8 —5-4 —47 -4-1 -9 0 -8-2 -7-3 -7-2 A szélirányok jelölése: N = észak, E = kelett S = dél, W = nyugat. & Nemzeti Népszövetség értekezlete. Nyíregyháza, február 4. A Nemzeti Népszövetség, mely politikai pártállásra, vallásra, nemzetiségre, nemre és korra való tekintet nélkül tőmőriti a népet szászlaja alá, hogy benne a magyar nemzeti öntudatot fölébressze, illetve benne ébren tartsa, e hó 3-án délután 3 órakor, Nyíregyházán, a Korona szálló nagytermében megyei értekez­letet tartott. Az értekezleten megjelentek többek közt: Gróf Vay Gábor (Berkesz), dr. Meskó László ny. államtitkár (Nyíregyháza), Megyery Géza ny. kúriai bíró, földbirtokos (Kemecse), dr. Hor­váth József orsz. gyül. képviselő, Buttkay Gyula szabolcsmegyei görög katholikus főesperes ve­zetésével a gk. papság, dr. Nagymáthé András ügyvéd (Nyíregyháza), Gencsy Béla földbirtokos (Balkány), dr. Bernstein Béla főrabbi (Nyíregy­háza), Kozák István és dr. Bottenburg Miksa főgymn. tanárok (Nyíregyháza), Egyedfy József földbirtokos (Kopocsapáti), Jármy Béla földbir­tokos (Laskod), Okolicsányi Lajos földbirtokos (Buj), Bika Miklós földbirtokos (Nyírpazony), Bogár Lajos ny. városi főjegyző (Nyíregyháza), Énekes János rk. plébános (Nyíregyháza), Burger János földbirtokos, Agárdi Mihály földbirtokos (Pazony), Okler Dezső városi tisztviselő (Nyír­egyháza), Grün Hermann kereskedő (Nyíregy­háza), dr. Sörés János ügyvéd (Nagykálló), Mol • nár István gk. lelkész (Napkor), Bakovszky gk. lelkész (Kótaj), Dobránszky Gyula és Gusztáv földbirtokosok (Kótaj), Badvánczi Sándor (Kó­taj), Harajda József (Gáva), Hegedűs József (Tornyospálcza), Berhidai István, Bálint Mihály (Zsurk), Andrássy Dániel (Nyíregyháza), Feczenkó János (Szőllőskert) tanitók, Szomjas Gusztáv föld­birtokos (Ujfehértó), Wiedermann Sámuel bérlő, L. Kovács János földbirtokos (Nyíregyháza), Hor­váth János főjegyző (Pazony), Szirmay Károly igazgató (Nyíregyháza), Nyáradi Sándor, Seöl­lössy Lajos gazdálkodók (Kék). Küldöttségileg voltak képviselve a kővetkező községek: Ven­csellő, Gáva, Kótaj, Napkor, Tiszaeszlár, Ke­mec&e, Tornyospálcza. Kopócsapáti, Nyírpazony, Laskod, Gégény, Zsárk, Nagykálló, Tardosla­dány, Berkesz, Nyirbakta, Kiskálló, Érpatak, Geszteréd, Biri, Bőkőny, Balkány, Szakoly, Nyír­mihálydi, Nyíradony, Nyíracsád, Nyírgelse, Nyir­ábrány, Nyirmártonfalva, Ujfehértó,^Sényő, Pát­roha, Kék, Rétköz, Rétközberencs stb. A Nemzeti Népszövetség Központja részéről megjelentek : Biró Prónay Gábor elnök, Baján Gyula főtitkár, dr. Kutkafalvy Miklós főügyész. Az értekezlet elnökévé Vay Gábor grófot választotta meg, aki meleg szavakkal köszön­tötte a központ kiküldötteit és előadta az érte­kezlet célját. Biró Prónay Gábor a Nemzeti Népszövet­ség céljait ismertette és rámutatott arra, kogy a Nemzeti Népszövetségre tán annyival is in­kább van szükség, mivel a nemzetet, a ma­gyarságot nemcsak onnan fenyegeti veszedelem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom