Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-07 / 37. szám

2 4? 1 -ik szám. JSÍYÍRVIDÉK. 1914. május 21. Fák-madarak napja. A nyíregykázi városi ág. h. ev. elemi iskolák a fák-madarak napját május hó 1-én délután tartották meg az „Erzsébet" ligetben. A szülők nagy számmal jelentek meg. Az ünnepély következőleg folyt le: 1. Himnusz. Énekelték a növendékek. 2. Alkalmi vers. Szavalta Racskó Béla IV. o. tanuló. 3. Tavaszi ünnep. Szav. Lengyel Andor V. o. t. 4. A fiu és a kis madár. Sz. Pröhle István I. o. t. 5. A jószivü leány. Sz. Oltványi Erzsike I. o. t. 6. A rab madár. Sz. Nagy Ilon II. o. t. 7. Tavaszi dal. Sz. Milotay Gábor I. o. t. 8. Mit dalol a dalos madár. Sz. Vietórisz István II. o. t. 9. A rab madár dala. Sz. Babic Ilona I. o. t. 10. A széncinke. Elmondta Magéra József V. o. t. 11. Járjatok be minden földet. Énekelte a IV—V. fiu és az V—VI. leányosztály. Télen. Sz. Kecskeméti Erzsébet VI: o. t. 13. Mókuska, pintyőke. Sz. Bálint Károly I. o. t. 17. Fecskemadár korán felkel. Sz. Gincsai Mária I. o. t. 15. A szántóvető. Sz. Balla Bandi II. o. t. IS. Ne bántsátok a madárkát. Sz. Fazekas Rózsi II. o. t. 17. Jertek hű barátok Sz. Csengery Bonifác II. o. t. 18. A jószivü kis fiu. Szavalták Gerbár Ferenc III. o. t. és Hoffmann Kornélia III. o. t. 19. Fészekodvak. Elmondta Pap György VI. o. t. 20. A rab madár. Sz. Közlik Gyula II. o. t. 21. Nem szabad bántani fészkét a madárnak. Sz..Brezina Ilona IV. o. t. 22. Szomorúan szól a magyar nóta. Énekelte az V-ik fiu osztály. 23. A cinege. Sz. Hogyan László II. o. t. 24. Hova megy a vándor fecske. 2ű. A jóitevők. Sz. Barzó Gizella III. o. t. 26. A fiu és pacsirta. Sz. Ferenczy Mihály III. o. t. és Klajnyik Kató III. o. t. 27. A madarakról. Elmondta Óvári Zsuzsika V. o. 1. 28. Akácvirág. Sz. Lakatos Erzsike IV. o. t. 29. A madár az ablakon. Sz. Bocskay Zoltán III. o. t. 30. Fészek védés. Sz. Salczman Géza IV. o. t. 31. Dal az erdőről. Sz. Ponorán Flóra IV. o. t. és Páskó Erzsébet IV. o. t. 32. Ne bántsd a madárkát. Sz. Prisztauka László III. o. t. 33. Óh ne bántsd a kis csalogányt. Énekelte: az V—Vl-ik leányosztály. 34. Mit tanulhatsz a madártól. Sz. Rátvay Margit III. o. t. 35. Kertek ölén. Sz. Orbán Sándor IV. o. t. 36. A méh és a galamb. Sz. Oltványi Adél III. o. t. 37. Ébresztő dal. Sz. Géczy György IV. o. t. 38. A hálás barátok. Sz. Nemes Sarolta. IV. o. t. 39. A kis madárkák édes dalával. Sz. Prok Erzsike III. o. t. 40. Isten hozott fecskemadár. Sz. Irsay III. o. t. 41. Tavasszal. Sz. Dalos Irén IV. o. t. és Povazsanyecz Ilon IV. o. t. 42. Jaj be szép a sürü erdő nyáron. Sz. Szpisák István IV. o. t. 43. A jószivü gyermek. Sz. Prőhle Hilda IV. o. t. 44. A csalogány és csalogányfészek. Sz. Gerbár Ilon IV. o. t. 45. Ha madarat látok. Sz. Prisztauka Vilmos IV. o. t. 46. A fülemile. Sz. Tomasószky Ilon V. o. t. 47. A három parancsolat. Sz. Krecsáh János VI. o. t. 48. Alkalmi beszéd a szülőkhez. Elmondta: Kubacska István tanitó. 49. Szózat. Énekelték : a növendékek. Ezután a növendékek csapatokra oszolva játszottak. Az iskolákban folyik a szivnemesités. Fájdalom a nagyok nem mindenben követik e nemes példát. A vadász ember szenvedélyének él és az énekes madarak ki vannak mindig téve a flóbert csővének. Amikor egy-egy madarat lelő nem is gondol a madarak nagy hasznára. Holott vannak kártékony madarak is, de ezek messze elkerülik a vadász fegyverét, nem oly könnyű célpont, mint a bokorban fészkelő énekes. A fészekpusztitó suhancok száma is elég nagy. Össze kell fogni kicsinynek, nagynak, iskolásnak, szülőnek, vadászoknak, n^m vadászoknak, ha azt akarjuk, hogy hangos legyen madárdaltól az erdő-liget; gyümölcsöseinket felkeressék a rovarpusztitó madarak; az utakon ne lássunk kitördelt fákat. Gazdasági egyesületi közlemény. Választmányi ülés. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület f. hó 2-án gr. Vay Tibor elnökletével igazgató választmányi ülést tartott. Tudomásul vette a m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak azon leiratát, amelyben kimondja, hogy a csikólegelők, valamint a népies gazd. előadások magyarázatára szükséges vetítőgép és ennek felszerelésére államsegélyt nem adhat, továbbá a földmivelési kormány azon leiratát, amelyben az 1914 évre a szarvasmarha kiállítások díjazására kiutalt 1800 koronát azon megjegyzéssel, hogy a földmivelésügyi kormányhoz egy felirat terjesztendő fel az iránt, hogy mint az előző években, ugy ezen évre is az edd'g élvezett 2600 koronát folyósítsa a magas földmivelési kormány ezen célra; és végül az 0. M. G. E. azon értesítését, hogy az egyesületi titkárok részére a kedvezményes vasúti jegyet a kereskedelmi miniszter nem engedélyezte. Esztergom vármegye közönségének azon átiratára, melyet a borfogyasztási adó eltörlése tárgyában hozott hasonló feliratot intézett a képviselő házhoz. Kisvárda, Nyírmada, Kótaj és Eszeny községeknek a tarkaszarvasmarha tenyésztésre való átmenetét kedvezőleg véleményezte. Hontvármegyei társegyesületnek vetésreszánt gazdasági magvak és győknövények kedvezményes szállithatására vonatkozó s a m. kir. kereskedelmi miniszterhez intézett feliratát hasonló felirattal támogatta. Nem járult hozzá azonban Győrvármegye azon határozatához, a melyben a száj- és köröm fájás elleni védekezés céljából a kormánytól csendőrseget és katonai karhatalmat kér. A zircvidéki gazda és erdőtisztek körének megkeresésére a gazdatisztek és erdőtisztek nyugdijának rendezése tárgyában hasonló feliratot terjesztett fel a képviselőházhoz. A kemecsei gazdaszövetségnek a magyaróvár ts vidékére tartandó gazdasági és állattenyésztési tanulmány utjának támogatására 100 K. segélyt szavazott meg. Magyar gazdaszövetség által jun. 17 én Temesvárott tartandó országos nagygyűlésre vonatkozólag felhívást intézett a gazdatársakhoz valamint a községi gazdakörök és szövetségek tagjaihoz az iránt, hogy minél nagyobb számban vegyenek azon részt. Szabolcsmegye gyümölcs termelés fellendítése érdekében rendezendő állandó gyümölcskiállítás és vásár, továbbá a kisgazdák közül tartandó termelési verseny tárgyában egy előkészítő bizottságot küldött ki. A magyar gazdaszövetségnek a vármegyéhez intézett azon kérelmét, hogy a vármegye lépjen be a szövetségbe, mint alapitótag, a vármegyehez pártolólag felterjesztette. Hozzájárult Szabolcsvármegye alispánjának Nagyhalász község vásárjainak kibővítése tárgyában intézett megkereséséhez. Végül a titkár jelenti Eszeny, Oros, Szalóka, Tiszaágtelek és Nyírbátori gazdaszövetségek megalakulását, valamint hogy az egyesületbe beléptek 1914. évvel kezdődő joghatálylyal mint alapitótagok (alapítványi tőke lekötése nélkül) 16 kőzs. pártoló tagul 5 közs. és 12 egyéni rendes tag. A választmányi ülés ezenkívül több folyó és tagsági ügyet intézett el. — A legújabb Brassói gyártmányú férfi öltönyökre való kelmék Kreisler Simon utódai cégnél mármegérkeztek. 233—3—1 — Divat és művészet c. legjobb magyar divatlapra előfizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala. H Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület Köre, Választmány gyűlés. A szabolcsvármegyei tanítóegyesület választmánya folyó hó 27-én tartotta gyűlését Nyíregyházán Orsovstky Gyúld elnöklésével. Elnök a jelentések kapcsán bejelentette azon örvendetes tényt, melyet kibocsátott körlevele eredményezett, majd pedig felolvasta az erre vonatkozó megkereséseket. Altalános figyelem mellett számolt be ezután az Országos Szövetség igazgatójának folyó év április 6-án tartott gyűléséről. Ezen beszámoló után felolvastatott Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőségének 896 — 1914. sz. a. kelt megkeresése, mely miheztartás végett közli a vk. minister f. év március hó 31-én kelt 46.368—914. sz. következő rendeletét : „A magyarországi tanítóegyesületek 0. Sz.ének igazgatója által a Szövetség 1913. évi szept. hó 8 án tartott üléséről felvett jegyzőkönyvből arról értesültem, hogy a szóbanforgó Szövetség igazgatója kiadta megvitatásra a kötelékébe tartozó egyesületnek a Békésmegyei általános tanítóegyesület 1913. évi május hó 21-én hozott határozatában foglalt amaz indítványát, amely szerint az utóbbi egyesület a többek között kimondja, hogy actiót indít a népoktatás és a tanítóképzés teljes államosítása, valamint a hittannak az iskolából az egyházak körébe utalása s a népiskolában világi tanitók által általános emberi erkölcstan tanítása iránt, amelynek tárgyalása a szövetség alapszabályaiba ütközik, felhívtam a Szövetséget, hogy ezen kérdéseknek megvitatását, tárgyalási sorrendjéből hagyja ki. Minthogy továbbá a tanítóegyesületek gyűlésein politikai természetű kérdéseknek a tárgyalása a tanítóegyesületek létesítését elrendelő 1868. évi XXXVIII. t.-c. intentioival sem egyeztethető össze, utasítom tanfelügyelő urat a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége által megvitatásra kiadott kérdéseket tárgyalni akarná, illetve tárgysorozatba felvenné, haladéktalanul hívja fel az illető egyesület elnökségét ezen kérdéseknek a tárgysorozatból való törlésre", stb. Miután az elnök bejelentette, hogy e rendeletről értesítette a jköri elnököket, kérte őket, hogy a jelzett határozati javaslatot ne tűzzék ki a járásköri gyűléseken tárgyalásra. Kéri tehát ez intézkedésére a jóváhagyást s egyben felszólítja a választmányt a rendeletre vonatkozó határozóthozatalra. Többek hozzászólalása után kimondatott: Mivel gyülekezetünk miniszterileg jóváhagyott alapszabályainak 10. §. e) pontja azt mondja: Nevelésügyi ós nevelésügyet érdeklő kérdésekről előadásokai, felolvasásokat, vitatkozásokat rendez, szakkérdésekben a jkörök és választmány határozatai alapján dönt stb. Az 0. Sz. ugyancsak ministerileg jóváhagyott alapszabálya 3 §-ában d) pont alatt pedig ezt irja elő : ,A népoktatásügy és a tanítóság érdekeire vonatkozó minden fontos kérdést tárgyilagosan megbeszél, megvitat, megvilágít s az egyesületek a Szövetségtanács és az egyetemes gyűlések tanácskozmanyainak kérdéseit ezáltal alaposan előkészíti.* Ezeknek alapján a választmány jelen gyűlése ugy az iskola államosítás, mint a vallásoktatás kérdéseinek tárgyalását nem tartja alapszabályellenesnek ; de, mert a nm. vk. mn. ur 46,368 — 1914. sz. rendeletében ezen kérdések napirendre tűzését alapszabályba ütközőnek találja, azt mint felsőbb hatóság rendelkezését, valamint az egyesület elnökének ez ügyben tett intézkedését tudomásul veszi. Az Eötvös-alap jótéteményét kérelmezők ügyével foglalkozott ezután a választmány. Alapítványi helyre pályázik Ozvald Jőzsef Gábor fia részére, kedvezményes helyre Ruhman Andor és Zsák Endre kérik fiaikat a budapesti Haskötő: FŰZÖK és járáppsk, raíikezek, műlábak sérvkötők, köldökkötőkben nagy választék. pontos gipszmérték uián készülnek BLUMBERG JÓZSEF keztyiis és kötszerésznél Nyíregyházán. Legfin. MÜGríö-keztyük 5 K Bőrkeztyűk 2 K-tól feljebb