Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-17 / 40. szám

12 40-ik szám. JSÍYÍRyIDÉK. 1914. május 17. széles ez orsrágban élénk visszhangra talált s dacára annak, hogy a Szövetség ma még csupán három hónapja működik, kebelében máris oly nagy számmal sorakoztak az ország főld­bérloi, hogy a Szövetségnek súlya és tekintélye van, mely két kellék természetesen alapfelté­tele annak, hogy céljait megvalósíthassa és prog­rammját a gyakorlatban keresztülvihesse. Hogy ezen fiatal Szövetség máris eredményekre hi­vatkozhat, ennek legfényesebb bizonyítéka első­sorban az, hogy az Igazságügyminiszter a Földbérlő Szövetséget meghívta a törvény elő­készítő bizottságába. Igy tehát e fiatal Szövet­vetség már is elérte azt, hogy a földbérlőkről készülő uj törvénynél a földbérlők érdekében szót emelhet s ezen uj törvény keretén belül a földbérlők érdekeit megvédheti. Olyan ered­mény ez, amellyel nagyon kevés érdekvédelmi testület dicsekedhetik. A Földbérlő Szövetség működése kiterjed az egész országra és jelenleg főként odairányul, hogy az érdekeltekkel minél részletesebben megismertesse a jelenlegi állapot hibáit és bajait, de egyúttal megmutassa a módot is mellyel ezen hibákat jóraraváltoztatni s ezen bajokat orvosolni lehet. E végből a Földbérlő Szövetség az ország minden részében bérlőér­tekezleteket tart s tegyük hozzá teljes sikerrel. Vármegyénkben is rendez a fóldbérlők Szövetsége a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egye­sülettel karöltve ilyen bérlőertekezleteket. Az első bérlőértekezlet 1914. évi május hó 20-an d. u. 3 órakor lesz Nyíregyházán a Vármegye­ház kistermében; a második pedig 1914. évi május hó 21-én d. u. 2 órakor Kisvárdán, a Kereskedelmi Kör helyiségében. Mint értesültünk, mindkét bérlőértekezleten Budapestről a Szövetség egy nagyobb küldöt­sége fog részt venni és mindkét bérlőértekez­leten jelen lesz György Endre val. bel. titkos tanácsos, volt földmivelési miniszter, szövetsegi elnök is. Nemkülönben az ország minden ré­széből fognak a Szövetség bérlőtagjai, mint vendegek megjelenni. A Bérlőszövetség céljáról és hivatásáról Horváth Károly a Bérlöszövet­ség ügyvezető titkára fug előadást tartani, mely előadás a kérdés minden részletét felöleli és méltán tarthat számot az érdekeltek körében kellő érdeklődésre. A meghívók most mennek széjjel, de a Szövetség és Vármegyei Gazdasági Egyesüle­tünk ezúton is meghívja mindazokat, akik eset­leg tévedésből, vagy véletlensegből, külön meg­hívót nem kaptak, de az ügy iránt érdeklődnek. A Nemzeti Népszövetség Szabolcsmegyében. Amint már előzetesen jelentettük, a Nem­zeti Népszövetség Szabolcs vármegyének közön­sége nagy lelkesedése mellett már megkezdette szervezkedését. A Szabolcs vármegyei polgárság megértve a Nemzeti Népszövetségnek hazafias, nemzeti irányú programmját, nagy lelkesedéssel támogatja ezt az országos népmozgalmat, mely­nek célja az ország egész magyarságának poli­tikai, felekezeti és társadalmi külömbség nélkül egy táborba tömöri) ése, a népnek gazdasági kulturális és felekezeti külömbség nélkül való vallásos nevelése. Szabolcs vármegyében ez­ideig a Nemzeti Népszövetség a következő helyeken alakult meg: Tiszanagyfalu, helyi igazgató Bozóky Sándor ref. tanitó ; Balsa, helyi igazgató Bugyi Antal gazdálkodó ; Tisza­tardos, helyi igazgató Dembrovszki Lukács ipa­ros ; Gáva, helyi igazgató Kedves Gyula bir­tokos ; Kenézlő, h. i. Rahó András nyug. tanitó ; Tiszaladány, h. i. Sári Sándor gazdálkodó; Zalkod, h. i. Tarbaj József gazdálkodó ; Ven­csellő, h. i. Trembeszky József birtokos; Tímár, h. i. Vatamány Sándor gazdálkodó. A legutóbbi vasárnap a vármegye mán­dokí járásában három helyen tartott a Nemzeti Népszövetség szervezkedő gyűlést. Lövőpetri Török János központi kiküldött ismertette a Nemzeti Népszövetséget, mely nyomban meg­alakította helyi szervezetét, helyi igazgatóvá Jónás József tanítót választotta meg. Belépett 150 tag. Kopócsapátin Katona Imre szervezőtitkár tartotta meg a gyűlést több száz főnyi hall­gatóság előtt. A szervezési előkészítő munká­latokat Kala Tamás, Vitéz Sándor, Barát Gusz­táv és Egyedfy József készítették elő, akinek agitációja révén száznál több tag jelentkezett a szövetségbe való belépésre. Tornyospálcán Guthy József görög kath. lelkész buzgólkodott a gyűlés sikere érdekében. A vasárnap d. u. megtartott gyűlésen a köz­pontból Ágh Endre szervezőtitkár ismertette a Nemzeti Népszövetség céljait és feladatait. A szövetségbe 170 tag lépett be, községi igaz­gatóvá Tömösváry Ferencz kisbirtokost válasz­tották. Dombrát községbon a helyi szervezetet Salamon Rezső dr. szervezőtitkár alakította meg. A gyűlés elősegítésében tevékeny részt vettek Veres Sándor földbirtokos és Somogyi József ref. lelkész. Helyi igazgatóvá Veres Sán­dort választották meg. Petneházán Enyedy Barnabás szervezőtitkár alakította meg a Nemzeti Népszövetségei. Köz­ségi igazgató id. Vigyi István. Buj községben 58 taggal alakult meg a Nemzeti Népszövetség. Községi igazgató Kántor János tanitó lett. Paszabon ifj. Biró Miklóst választották meg községi igazgatóvá. Berczelen 34 tag lépett be a szövetségbe, mely községi igazgatójává Papp László községi főbirót választotta. Ez utóbbi három községben Vereb Antal rakamazi gyógyszerész buzgólkodott dicséretre méltó fáradtsággal a Nemzeti Népszövetség szervezeteinek megalakításán s lelkes munkáját a rakamazi járásban tovább folytatja. Rétkőz—Berencsen Sarka Béla ref. lelkész nyitotta meg a népgyűlést, amelyen 37 ember lépett be a szövetségbe, helyi igazgatóvá Borkó Károly gazdálkodót választották meg. Pátrohán több száz ember jelenlétében folyt le a népgyűlés, belépett 187 tag, helyi igazgató lett Mozga András gazdálkodó. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénte­ken délután tartotta május havi rendes köz­gyűlését Balla Jenő főjegyző, polgármester he­lyettes elnöklése mellett. A gyűlésen — talán a hűvös, esős időjárás miatt, talán a tárgy­sorozat számra nézve ugyan bőséges, de jelentő­ségre nagyon is igénytelen volta következtében igen gyéren jelentek meg a városatyák. Volt ugyan a tárgysorozaton vagy harmincöt tárgy, köztük olyanok is, ahol egy cim alatt több ügy foglaltatott, az esetleg más tárgyak között is előkerült vagy tiz ügy, a gyűlés azon • ban, mintha csak Szabolcsvármegye tavaszi rendes közgyűlésének második napját utánozta volna, ahol — hiteles és szakértő ellenőrzés szerint ugy dél felé száz tárgygyal nettó, azaz három perc alatt végeztek, egy tárgyra tehát 1*8 másodperc jutott, lévén 180 másodperc három percben, — egymásután darálta le a napirendre kerülő ügyeket, ugy, hogy a gyűlés­nek jóval öt óra előtt vége volt. Il-ik Rákóczy Ferenc emléke. A képviselőtestület egyik legutóbbi ülésén arra utasította a város tanácsát, dolgozzon ki javaslatot arra, hogy a város közgyűlése miként fejezze ki megbotránkozását a Szekfü-féle táma­dással szemben. A tanács eleget tett ennek a megbízásnak. Megállapította, hogy a vármegye felhívására 1912-ben megindított gyűjtés a város hozzájárulása alapján annak idején közel 500 koronát juttatott ugyan a Rákóczy emlékére, ámde ez az összeg a kassai síremlékre gyüj tetett és küldetett. Ezen az alapon most azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy megbotránkozását fejezvén ki a Szekfü-féle mű megjelenése és az Akadémia tekintélyének oda­kölcsönzése felett, szavazzon meg a közgyűlés 500 koronát a Il-ik Rákóczy Ferenc Budapesten felállítandó emlékszobrára. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a javas­latot. Katona dolgok. A kassai hadtestparancsnokság átirt a városhoz, hogy nem volna-e hajlandó a Nyír­egyházára tervezett katonai fiók-élelmezési rak­tárt megépíteni a beszállásolási törvényben megszabott bér ellenében s minő feltételekkel volna hajlandó a nagy gyakorlótér bérletét, mely 1916, október 1-én lejár, ujabb 25 esz­tendőre meghosszabitani ? A közgyűlés a szakosztályok és a tanács javaslatára az válaszolja a megkeresésre, hogy a megdrágult építkezési viszonyok mellett az élélmezési raktárt a beszállásolási törvényben előirt térítési dijak ellenében nem építheti meg ; ellenben ha azt a katonai kincstár megépíti, készséggel ad alkalmas helyet számára a lak­tanya közelében a vasúti állomáson tuli legelő területéből. A gyakorló-tér bérletére nézve pedig ki­jelentette. hogy a bérletet ujabb 25 évre meg­hosszabbítani hajlandó, azonban az eddigi holdankinli 40 korona bér helyet 75 koronát kér, mert több mint két évtized alatt a földek értéke és bére Nyíregyházán is kétszeresre emelkedtek. A mozi-szabályrendelet. Talán harmadszor foglalkozott most a közgyűlés a mozgóképházakról alkotandó sza­bályrendelettel. Most végre elfogadták a sza­bályrendeletet abban az alakban és azokkal a rendelkezésekkel, ahogy az legelőször a köz­gyűlés elé került. Megállapították ugyanis, hogy a korlátolt számban kiadható engedélyekre a városnak elsőbbségi jogot biztosítanak s az engedélyezett mozik bruttó bevételeiknek legalább 10 száza­lékát kötelesek a város pénztárába beszolgál­tatni. Ezek fölött a pontok fölött folytak a viták eddig s végre is az eredeti álláspont bi­zonyult a legcélszerűbbnek. A többi tárgyak. A többi tárgyak külön felemlitésre alig érdemesek. Egymásután fogadták el az azokra vonatkozó tanácsi javaslatokat s a közgyűlés háromnegyed 5 órára véget ért. Tanítói gyűlés. A nyíregyháza—rakamazi kerületi római kath. tanítói kör folyó hó 14-én Nyíregyházán évi közgyűlést tartott. Énekes János esperes, egyházi elnök meg­nyitójában a tanítói kör feladatairól, irány­elveiről, a tanítói törekvések kivitelére történő egyesülésről, a szélsőséges törekvések ellen­súlyozásáról, a bit- és erkölcstan tanításának mai állapotában való meghagyásáról s különö­sen jelenleg ebben az irányban megnyilvánuló törekvések ellen beszélt. A vendégek üdvözlése, jegyzőkönyvolvasás és kisebb ügyek intézése után Vargha Ferencz nyíregyházi tanitó : „A kath. tanítók állásfog­lalása a jövőben" cimen tartalmas felolvasást tartott. Orsóvszky Gyula e felolvasással kapcsola­tosan indítványozza, hogy a kör határozati javaslatot terjesszen az egyházmegyei képvise­leti közgyűlés elé az iránt, hogy az egyház­megye területén levő tanitói körök a Magyar­országi Tanítók Orsz. Szövetségébe lépjenek be. A közgyűlés elfogadta. Heinisch Dezső nyírbogdányi tanitó : „Az elemi népoktatás eredménye nem kielégítő; ennek okai, mit lehet tenni az okok megszün­tetésére" c'men felolvasást tartott, melyből helyes gyakorlati érzékéről, megfigyelő képes­ségéről s a nép ügyei iránti élénk érdeklődésé­ről lehetett meggyőződést szerezni. Dr. Gsepela Lajos vencsellői esperes, dr. Szentimrey Gábor plébános és a kör adomá­nyából a közgyűlés: „A mai pedagógiai iroda­lom főiránya" cimen pályatételt tűzött ki. — Jutalma 80 korona. A pénztáros és könyvtáros jelentése után Orsóvszky Gyula igazgató a mult évben Eger­ben tartott egyházmegyei képviseleti közgyűlés­ről számolt be. A folyó évben tartandó képv. közgyűlésre Orsóvszky Gyula igazgató és Bodo Endre gávai tanitó küldettek ki. Az egri egyházmegye tanitói és kántori nyugdijalap helyi gyüjtőbizottsági tagjaivá Bóta Kálmán és Labay József tanítók választattak meg. A lemondott tisztikar helyébe világi elnökké Vargha Ferencz nyíregyházi tanitó, jegyzővé Leskó Sándor nyíregyházi tanitó, pénztárossá Balogh Ambrus királytelki tanitó és könyvtá­rossá Orsóvszky Mária nyíregyházi tanítónő választattak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom