Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-17 / 40. szám
12 40-ik szám. JSÍYÍRyIDÉK. 1914. május 17. széles ez orsrágban élénk visszhangra talált s dacára annak, hogy a Szövetség ma még csupán három hónapja működik, kebelében máris oly nagy számmal sorakoztak az ország főldbérloi, hogy a Szövetségnek súlya és tekintélye van, mely két kellék természetesen alapfeltétele annak, hogy céljait megvalósíthassa és programmját a gyakorlatban keresztülvihesse. Hogy ezen fiatal Szövetség máris eredményekre hivatkozhat, ennek legfényesebb bizonyítéka elsősorban az, hogy az Igazságügyminiszter a Földbérlő Szövetséget meghívta a törvény előkészítő bizottságába. Igy tehát e fiatal Szövetvetség már is elérte azt, hogy a földbérlőkről készülő uj törvénynél a földbérlők érdekében szót emelhet s ezen uj törvény keretén belül a földbérlők érdekeit megvédheti. Olyan eredmény ez, amellyel nagyon kevés érdekvédelmi testület dicsekedhetik. A Földbérlő Szövetség működése kiterjed az egész országra és jelenleg főként odairányul, hogy az érdekeltekkel minél részletesebben megismertesse a jelenlegi állapot hibáit és bajait, de egyúttal megmutassa a módot is mellyel ezen hibákat jóraraváltoztatni s ezen bajokat orvosolni lehet. E végből a Földbérlő Szövetség az ország minden részében bérlőértekezleteket tart s tegyük hozzá teljes sikerrel. Vármegyénkben is rendez a fóldbérlők Szövetsége a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesülettel karöltve ilyen bérlőertekezleteket. Az első bérlőértekezlet 1914. évi május hó 20-an d. u. 3 órakor lesz Nyíregyházán a Vármegyeház kistermében; a második pedig 1914. évi május hó 21-én d. u. 2 órakor Kisvárdán, a Kereskedelmi Kör helyiségében. Mint értesültünk, mindkét bérlőértekezleten Budapestről a Szövetség egy nagyobb küldötsége fog részt venni és mindkét bérlőértekezleten jelen lesz György Endre val. bel. titkos tanácsos, volt földmivelési miniszter, szövetsegi elnök is. Nemkülönben az ország minden részéből fognak a Szövetség bérlőtagjai, mint vendegek megjelenni. A Bérlőszövetség céljáról és hivatásáról Horváth Károly a Bérlöszövetség ügyvezető titkára fug előadást tartani, mely előadás a kérdés minden részletét felöleli és méltán tarthat számot az érdekeltek körében kellő érdeklődésre. A meghívók most mennek széjjel, de a Szövetség és Vármegyei Gazdasági Egyesületünk ezúton is meghívja mindazokat, akik esetleg tévedésből, vagy véletlensegből, külön meghívót nem kaptak, de az ügy iránt érdeklődnek. A Nemzeti Népszövetség Szabolcsmegyében. Amint már előzetesen jelentettük, a Nemzeti Népszövetség Szabolcs vármegyének közönsége nagy lelkesedése mellett már megkezdette szervezkedését. A Szabolcs vármegyei polgárság megértve a Nemzeti Népszövetségnek hazafias, nemzeti irányú programmját, nagy lelkesedéssel támogatja ezt az országos népmozgalmat, melynek célja az ország egész magyarságának politikai, felekezeti és társadalmi külömbség nélkül egy táborba tömöri) ése, a népnek gazdasági kulturális és felekezeti külömbség nélkül való vallásos nevelése. Szabolcs vármegyében ezideig a Nemzeti Népszövetség a következő helyeken alakult meg: Tiszanagyfalu, helyi igazgató Bozóky Sándor ref. tanitó ; Balsa, helyi igazgató Bugyi Antal gazdálkodó ; Tiszatardos, helyi igazgató Dembrovszki Lukács iparos ; Gáva, helyi igazgató Kedves Gyula birtokos ; Kenézlő, h. i. Rahó András nyug. tanitó ; Tiszaladány, h. i. Sári Sándor gazdálkodó; Zalkod, h. i. Tarbaj József gazdálkodó ; Vencsellő, h. i. Trembeszky József birtokos; Tímár, h. i. Vatamány Sándor gazdálkodó. A legutóbbi vasárnap a vármegye mándokí járásában három helyen tartott a Nemzeti Népszövetség szervezkedő gyűlést. Lövőpetri Török János központi kiküldött ismertette a Nemzeti Népszövetséget, mely nyomban megalakította helyi szervezetét, helyi igazgatóvá Jónás József tanítót választotta meg. Belépett 150 tag. Kopócsapátin Katona Imre szervezőtitkár tartotta meg a gyűlést több száz főnyi hallgatóság előtt. A szervezési előkészítő munkálatokat Kala Tamás, Vitéz Sándor, Barát Gusztáv és Egyedfy József készítették elő, akinek agitációja révén száznál több tag jelentkezett a szövetségbe való belépésre. Tornyospálcán Guthy József görög kath. lelkész buzgólkodott a gyűlés sikere érdekében. A vasárnap d. u. megtartott gyűlésen a központból Ágh Endre szervezőtitkár ismertette a Nemzeti Népszövetség céljait és feladatait. A szövetségbe 170 tag lépett be, községi igazgatóvá Tömösváry Ferencz kisbirtokost választották. Dombrát községbon a helyi szervezetet Salamon Rezső dr. szervezőtitkár alakította meg. A gyűlés elősegítésében tevékeny részt vettek Veres Sándor földbirtokos és Somogyi József ref. lelkész. Helyi igazgatóvá Veres Sándort választották meg. Petneházán Enyedy Barnabás szervezőtitkár alakította meg a Nemzeti Népszövetségei. Községi igazgató id. Vigyi István. Buj községben 58 taggal alakult meg a Nemzeti Népszövetség. Községi igazgató Kántor János tanitó lett. Paszabon ifj. Biró Miklóst választották meg községi igazgatóvá. Berczelen 34 tag lépett be a szövetségbe, mely községi igazgatójává Papp László községi főbirót választotta. Ez utóbbi három községben Vereb Antal rakamazi gyógyszerész buzgólkodott dicséretre méltó fáradtsággal a Nemzeti Népszövetség szervezeteinek megalakításán s lelkes munkáját a rakamazi járásban tovább folytatja. Rétkőz—Berencsen Sarka Béla ref. lelkész nyitotta meg a népgyűlést, amelyen 37 ember lépett be a szövetségbe, helyi igazgatóvá Borkó Károly gazdálkodót választották meg. Pátrohán több száz ember jelenlétében folyt le a népgyűlés, belépett 187 tag, helyi igazgató lett Mozga András gazdálkodó. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután tartotta május havi rendes közgyűlését Balla Jenő főjegyző, polgármester helyettes elnöklése mellett. A gyűlésen — talán a hűvös, esős időjárás miatt, talán a tárgysorozat számra nézve ugyan bőséges, de jelentőségre nagyon is igénytelen volta következtében igen gyéren jelentek meg a városatyák. Volt ugyan a tárgysorozaton vagy harmincöt tárgy, köztük olyanok is, ahol egy cim alatt több ügy foglaltatott, az esetleg más tárgyak között is előkerült vagy tiz ügy, a gyűlés azon • ban, mintha csak Szabolcsvármegye tavaszi rendes közgyűlésének második napját utánozta volna, ahol — hiteles és szakértő ellenőrzés szerint ugy dél felé száz tárgygyal nettó, azaz három perc alatt végeztek, egy tárgyra tehát 1*8 másodperc jutott, lévén 180 másodperc három percben, — egymásután darálta le a napirendre kerülő ügyeket, ugy, hogy a gyűlésnek jóval öt óra előtt vége volt. Il-ik Rákóczy Ferenc emléke. A képviselőtestület egyik legutóbbi ülésén arra utasította a város tanácsát, dolgozzon ki javaslatot arra, hogy a város közgyűlése miként fejezze ki megbotránkozását a Szekfü-féle támadással szemben. A tanács eleget tett ennek a megbízásnak. Megállapította, hogy a vármegye felhívására 1912-ben megindított gyűjtés a város hozzájárulása alapján annak idején közel 500 koronát juttatott ugyan a Rákóczy emlékére, ámde ez az összeg a kassai síremlékre gyüj tetett és küldetett. Ezen az alapon most azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy megbotránkozását fejezvén ki a Szekfü-féle mű megjelenése és az Akadémia tekintélyének odakölcsönzése felett, szavazzon meg a közgyűlés 500 koronát a Il-ik Rákóczy Ferenc Budapesten felállítandó emlékszobrára. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Katona dolgok. A kassai hadtestparancsnokság átirt a városhoz, hogy nem volna-e hajlandó a Nyíregyházára tervezett katonai fiók-élelmezési raktárt megépíteni a beszállásolási törvényben megszabott bér ellenében s minő feltételekkel volna hajlandó a nagy gyakorlótér bérletét, mely 1916, október 1-én lejár, ujabb 25 esztendőre meghosszabitani ? A közgyűlés a szakosztályok és a tanács javaslatára az válaszolja a megkeresésre, hogy a megdrágult építkezési viszonyok mellett az élélmezési raktárt a beszállásolási törvényben előirt térítési dijak ellenében nem építheti meg ; ellenben ha azt a katonai kincstár megépíti, készséggel ad alkalmas helyet számára a laktanya közelében a vasúti állomáson tuli legelő területéből. A gyakorló-tér bérletére nézve pedig kijelentette. hogy a bérletet ujabb 25 évre meghosszabbítani hajlandó, azonban az eddigi holdankinli 40 korona bér helyet 75 koronát kér, mert több mint két évtized alatt a földek értéke és bére Nyíregyházán is kétszeresre emelkedtek. A mozi-szabályrendelet. Talán harmadszor foglalkozott most a közgyűlés a mozgóképházakról alkotandó szabályrendelettel. Most végre elfogadták a szabályrendeletet abban az alakban és azokkal a rendelkezésekkel, ahogy az legelőször a közgyűlés elé került. Megállapították ugyanis, hogy a korlátolt számban kiadható engedélyekre a városnak elsőbbségi jogot biztosítanak s az engedélyezett mozik bruttó bevételeiknek legalább 10 százalékát kötelesek a város pénztárába beszolgáltatni. Ezek fölött a pontok fölött folytak a viták eddig s végre is az eredeti álláspont bizonyult a legcélszerűbbnek. A többi tárgyak. A többi tárgyak külön felemlitésre alig érdemesek. Egymásután fogadták el az azokra vonatkozó tanácsi javaslatokat s a közgyűlés háromnegyed 5 órára véget ért. Tanítói gyűlés. A nyíregyháza—rakamazi kerületi római kath. tanítói kör folyó hó 14-én Nyíregyházán évi közgyűlést tartott. Énekes János esperes, egyházi elnök megnyitójában a tanítói kör feladatairól, irányelveiről, a tanítói törekvések kivitelére történő egyesülésről, a szélsőséges törekvések ellensúlyozásáról, a bit- és erkölcstan tanításának mai állapotában való meghagyásáról s különösen jelenleg ebben az irányban megnyilvánuló törekvések ellen beszélt. A vendégek üdvözlése, jegyzőkönyvolvasás és kisebb ügyek intézése után Vargha Ferencz nyíregyházi tanitó : „A kath. tanítók állásfoglalása a jövőben" cimen tartalmas felolvasást tartott. Orsóvszky Gyula e felolvasással kapcsolatosan indítványozza, hogy a kör határozati javaslatot terjesszen az egyházmegyei képviseleti közgyűlés elé az iránt, hogy az egyházmegye területén levő tanitói körök a Magyarországi Tanítók Orsz. Szövetségébe lépjenek be. A közgyűlés elfogadta. Heinisch Dezső nyírbogdányi tanitó : „Az elemi népoktatás eredménye nem kielégítő; ennek okai, mit lehet tenni az okok megszüntetésére" c'men felolvasást tartott, melyből helyes gyakorlati érzékéről, megfigyelő képességéről s a nép ügyei iránti élénk érdeklődéséről lehetett meggyőződést szerezni. Dr. Gsepela Lajos vencsellői esperes, dr. Szentimrey Gábor plébános és a kör adományából a közgyűlés: „A mai pedagógiai irodalom főiránya" cimen pályatételt tűzött ki. — Jutalma 80 korona. A pénztáros és könyvtáros jelentése után Orsóvszky Gyula igazgató a mult évben Egerben tartott egyházmegyei képviseleti közgyűlésről számolt be. A folyó évben tartandó képv. közgyűlésre Orsóvszky Gyula igazgató és Bodo Endre gávai tanitó küldettek ki. Az egri egyházmegye tanitói és kántori nyugdijalap helyi gyüjtőbizottsági tagjaivá Bóta Kálmán és Labay József tanítók választattak meg. A lemondott tisztikar helyébe világi elnökké Vargha Ferencz nyíregyházi tanitó, jegyzővé Leskó Sándor nyíregyházi tanitó, pénztárossá Balogh Ambrus királytelki tanitó és könyvtárossá Orsóvszky Mária nyíregyházi tanítónő választattak meg.