Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-25 / 8. szám

Nyíregyháza, 1914. február 12. Csütörtök XXXV. évfolyam, 13. szám. Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. £ 5 fizetés: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 fillér. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolwóbk hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szóöfilLVastagb^^ Pénzviszonyaink hatása mezőgazdaságunkra. Elemi csapásokkal, természeti törvényekkel szemben k.'izdeni céltalan, de ha az eiőre tudott rázkódtatásokat kikerülni lehetetlen is, intenzitásuk mindig lefokozható. A csaknem periodikusan ismétlődő pénz és gazdasági krizisek pedig a fejlődő gazdasági élet természetszerű reakciói, hiszen csaknem szabályos ismétlődésük által félrevezetve évtizedeken át kiváló nemzetgazdászok kozmikus okokban (napfolt stb ) keresik a termés közvetitesével érvényesülő szabályos periódusokat s a később kifejlődött százféle iskola mind bizonyitja a válságok elkerülhetetlenségét, bár okukat individuális tényezőkben látja. Ha a fejlődő gazdasági életnek számítani kell a bekövetkező válságra, úgy alkalmazkodni is kell hozzá. A mi mezőgazdasagunk hitel és termelési viszonya viszont jó termésű, olcsó pénzű évekre van berendezve csupán. Ugy a nagy, mint a közép birtokos osztálynál nagy a luxus-löldéhesség. Nem sok kamatothozó földre, hanem sok földre vágynak. A birtokvétel nem csak a teljes készpénzkészletet emészti fel, de magával hozza a legsúlyosabb jelzálogterheket is. A beruházások az évi jövedelemből alig telnek s rossz termésű években személyes hitelből nyernek kielégítést. A kor igényeinek megfelelő nagyobb technikai beruházások nem történhetnek, egyrészt, mert a pénznélküli gazdálkodás mellett a föld ki nem használása miatt a jövedelem kevés, másrészt, mert a birtokos improduktív kiadásai sokat emésztenek fel. Ez okoz fennakadást a többtermelés kérdésében, mert általában a jövedelemből fedezett nélkülönözhetetlen beruházásom költségei felemésztik a befektetésre szánt teljes összeget. Igy nem tudják élvezni a modern gazdasági gépek előnyeit, a hektáronként való termésátlag, ellentétben a nyugati államokkal alig fokozódik, sőt egyes terményekben minuálódik is. Nagyarányú a magtermelés, az intenzív gazdákodást csak papirosról ismerik, kevés munkást foglalkoztatnak. Ezzel szemben a jövedelem eloszlás arány lagosan is egyre kedvezőtlenebb, a termelés inproductivitása miatt: a munkabérek emelkednek, a gabonaárak alacsonyak, a föld keveset hoz, kedvezőtlen pénzviszonyok miatt kisebb a fö'djáradék és nagyobb az idegen tőke kamatja. A hitelviszonyok periodikus hullámzásához mérten torlódnak a szükségszerű beruházások s ilyenkor a pénzintézetek könyelmü optimizmusa, a teljesen inmaterialis, társadalmi állásra stb. támaszkodó hiteladás az egyedüli támpont. A könnyelmű hitelezés mindig a luxusnak forrása. Már jóval túlhaladott Lauderdale iskolájának elmélete a luxus gazdasági szükségességéről és napirendre tértek Vicomte de Saint Chamans mondása felett, hogy a luxus a szegények öröksége a gazdagoktól, A luxus universaliter nem von el tőkét a forgalomból, bár kamatveszteség itt is történik, individuális gazdaságban azonban magát a tőkét emészti fel. Az alapvető hibákat a kisbirtokos osztálynál is megtalálhatjuk. A mai gazdasági viszonyok mellett téves a kis birtokos osztály fejlődésében és heegemoniájában a többtermelés kérdésének ei ipso megoldását látni. (Mint a „XX. század" c folyóirat közgazdászai, igy Dániel Ernő stb) Az utolsó évek parcellázásai sok földet juttattak a kisbirtokosoknak. A kisbirtokos, a nagybirtokoshoz hasonlóan földjét megterhelve, pénztőke nélkül, csak önmagára támaszkodva gazdálkodik, függetlenül a szomszéd parcellák tulajdonosaitól, holott csak együttes nagyobb beruházások fokozhatnák földjük termékenységét, mert egy-egy parcella nagyobb önálló befektetés költségét nem bírhatja el s földünk, már kevés csatornáinál fogva is, a kertgazdaságra alig alkalmas. Magyarázatul erre is a földéhesség mohósága szolgál A parcella tulajdonosa nem földjének productivitását akarja növelni, hanem életcélul tűzi ki, hogy hosszas nélkülöző, önmagától és földjétől való megtakarítások révén földjét a szomszédnak parcellájával egészítse ki. Ez útját vágja ugy az önálló befektetéseknek, mint az együttműködésnek. Másrészt súlyosan nehezedik a kisbirtokos osztályra a nálunk nem szabályozott minimum kérdése. Az öröklés által eltagozodott kisbirtokból származó törpebirtokok nem hozzák meg gyakorta az életszükséglet fedezésére szolgáló kamatot sem, az életviszonyok igyekeznek assimilálódni a keresethez s rossz termés esetén a törpebirtokost saját földjén bár, de utóiéri a nyomor. Az évi gazdasági beruházások idegen tőkét vesznek igénybe s a behozandó nyereség és az idegen tőke kamatja közti kis külömbség nem áll arányban a rizikóval. Nálunk a gazdálkodás lehetősége a hitelviszonyoknak függvénye. A föld keveset hoz, tehát sok földet vesznek, igénybe véve minden hitelt. A hitel pedig, mint a gazdasági élet organikus szerve, a mult esztendőkben elérte fejlődésének legnagyobb fokát. A jegybankok arany készlete tiz éven át csaknem 50% emelkedett, az olcsó pénz növelte a vállalkozók kedvét, kapkodó alapitások indultak meg. melyeknek szervezete mind hazard basisokon épült Midőn a hitelviszonyok elérik feszültségük maximumát, a balkánháboru által bekövetkezett nagy tőkeelvonás az optimizmust felváltó ijedelem és a hiteladásnak maximalis meg szorítása katasztrofálisan éreztette hatását. Mezőgazdáink a háború által fokozott. kivitelre s általános nagyobb keresletre számítván igyekeznek terményeiket tartózkodóan piacra vetni, de dacára a tartózkodó kínálat és nagy keresletnek, a gabonaárakat nem tudják felhajtani a börzén, mert ismételten beigazolódott, hogy bármily túlsúlyban is legyen a fogyasztás, pénzhiány esetén az aránylagos túltermelés bekövetkezik, mint forgalmi jelenség, mert annak mértéke nem a fogyasztás quantuma, hanem a fogyasztók fizetésképessége. Vidékenként óriási az esőzések következtében beállott kár, a piacra kerülő csirás, nedves gabonának nagy százalékát visszautasítják a malmok, a nyári munkálatok aránytalanul költségesebbek a szokottnál, mert a sűrű esőzések ott is megnehezítették az aratást, hol az árvíz és a felgyülemlett talajvíz nem okozott nagyobb károkat, a hordást és a cséplést lázasan siettető munkálatók óriási munkabért vettek igénybe, nagy volt az idegen tőke alkalmazásából a kamatvesztesség s mig az 1873. évi nagy börzeválság idején az egymásután következő jótermésü évek megmentették elmaradt viszonyaik közt a magyar gazdavilágot, most a rossz termésű évben történt pénzhiány és hitel megvonás a legsúlyosabb megpróbáltatásokkal sújtotta. A magyarság azonban saját kárán szokott tanulni és mindig tanítanak a nehéz idők A cooperativ szervezetű kisgazdaságokhoz ma még utopistikus a törekvés, de reális a törekvés a mai mezőgazdaság pénzviszonyainak fejlődő másitása felé, hogy ne tekintse a gazda földjét oly, a természet adta szent tőkének, melynél csupán csak az isteni bankártól várhatni a kamatokat. K. Időjárás. A ni. kir. orsz. meteorológiai intézet nyíregyházi állomásának adatai. Hó | A szél « j iránya és z | ereje Felhőzet Cdék

a Hőmérséklet Hó | A szél « j iránya és z | ereje Felhőzet mm. max min.i 914 jan 21 N 2 borult _ -2-2 -5-6 » 2á

:N 4 több. borult —3 1 — 7-4 23 NE 3 derült — -35 -16.7 A szélirányok jelölése: N = észak, E = kelet, S = dél, W — nyugat.