Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-25 / 51. szám

-Nyíregyháza, 1914. junius 11. Csütörtök XXXV. évfolyam, 47. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanitóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed éne 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hív. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Az uj vármegye. ii. (Hm). A közigazgatási bizottság lényeges átalakuláson megy át. Eddigelé annak a bizottságnak a fele tisztviselőkből, fele választott tagokból állott és a tagok száma húszra, rúgott. A tisztviselők között szerepelt a főispán, a főorvos, a pénzügyigazgató. Az államépitészeti hivatal főnöke, a királyi tanfelügyelő és a kir. ügyész, tehát hat korfnányhivatalnok; azután az alispán, főjegyző, tiszti ügyész, árvaszéki elnök. Ezentúl a főispánnal együtt 13 tisztviselő és 25 választott tagból (ezek egyike ^ vármegye táblabírája) fog állani a bizottság, Kétségtelen tehát, hogy az önkormányzat választott elemei nagyobb mérvű túlsúlyban lesznek, mint a kinevezett tisztviselők. Eddig a választás két évre szólott és a választott tagok fele évenként kilépett; most a választás hat évre szól, a kilépés három évenként történik. A közigazgatási bizottság teljes ülését havonként tartja, szakelőadókként a tisztviselők szerepelnek és ezek jelentései felett határoz. Ezek a jelentések alkalmat adnak arra, hogy a közigazgatás minden részletére kiterjedjen a figyelme. Ezek szerint nemcsak a közigazgatás menetét érintő kérdéseket tárgyalja, ezekből folyó véleményét a törvényhatóság vagy a miniszter elé terjeszti, de a törvények végrehajtását is vizsgálja. A nehézségekről, hiányokról, viszásságokról szerzett tapasztalatait a kormánynyal közli. Ezenkívül felügyel a közigazgatási szervek működésére és ha a most már állami közegek ellen panasz érkezik, azokat megvizsgálja, a kormánynak erről jelentést tesz. Ellenőrzi a vagyonkezelést. — Elrendelheti a fegyelmit megelőző vizsgálatot bármely tisztviselő ellen, sőt azt állásától felfüggesztheti. A miniszter rendelkezéseivel szemben aggályait a miniszterrel közölheti. Előkészíti a törvényhatósági közgyűlés fontosabb ügyeit és ezzel a régi állandó választmány szerepét veszi át. Másod, esetleg harmadfokban dönt a községek közérdekű ügyeiben ; eszerint a községek ügyeit a járási bizottságtól felterjesztetten e bizottság dönti el. Ez a legfontosabb változtatás. Az eddigi törvényhatósági bizottság, a maga óriási összetételével nem érdeklődhetett a községek ügyei iránt és igy alaposan nem is birálta el azokat. Ezentúl a járási bizottságok, melyek a községek közvetlen környékéből alakulrifek, behatóan tárgyalhatják ez ügyeket és felülbirálatot az aránylag kis testület, havonként tartott ülésein bő vizsgálat tárgyává teheti. Kétségtelenül a vármegye legfontosabb szerve ezek szerint a közigazgatási bizottság és igy a törvényhatósági bizottsági közgyűlés figyelme és érdeklődése minden bizonynyal e bizottság megalakítására fog irányulni legjobban. — Ennek folytán a közigazgatási bizottság tagjaiul mindenesetre a közgyűlés legértékesebb egyénei lesznek megválasztva, azok, a kik azt a nagy jelentőségű feladatot, a melyet a tagság reájuk hárít, önként és ügyszeretetből fogják elvállalni és teljesíteni. És mentül jobban átmegy a köztudatba a tagsággal járó feladatok nagy hordereje : annál jobban fog növekedni azoknak a száma, a kik ezeknek az autonom kötelezettségeknek elvállalására készek lesznek. Nincsen kétség az iránt, hogy a nagy törvényhatóság részéről nyert és a bizottsági taggá választásban kifejezésre jutó tisztelet és nagyrabecsülés azt a huszonnégy férfiút, a közigazgatás iránti ügybuzgalomra és az autonomia igaz megbecsülésére és védelmére fogja ösztönözni és távol fogja tartani attól, hogy hat havi igazolatlan elmaradásával a bizottsági tagságtól magát megfosztassa. Különös méltánylást érdemel tehát a joggal féltett autonomia szempontjából, hogy a választott tagok száma, a hivatalnok tagok számát kétszeresen haladja meg és igy az igazi autonomia az eddiginél jobban domborodik ki. A közigazgatási bizottság három szakosztályra is oszlik, u. m. : 1. közigazgatási szakosztályra, 2. gyámügyi és 3. közgazdasági szakosztályra. Az elsőbe tartoznak a belügyi, honvédelmi, igazságügyi, vallás- és közoktatásügyi miniszterek hatásköréből származó ügyek, az utolsóba a földmüvelésügyi és kereskedelmi miniszterek ressortjából származó ügyek. Minden szakosztály kilenc tagból áll; főispán (elnök), alispán, tiszti ügyész, szakelőadó — ezek a hivatalnok tagok — vármegye táblabírája és négy választott tag. Ezek szerint a választott tagok itt is túlsúlyban vannak, a mi ax autonómiát domborítja ki. A fegyelmi választmány — ugy, mint eddig — az elnöklő főispánon kivül két tisztviselő és két választott tagból áll. A tisztviselő tagok azonban nem választatnak, hanem azok egyike az alispán, másika annak a szakigazgatási hatóságnak a főnöke, a hová a fegyelmi alá vont tisztviselő tartozik. Tehát esetleg az államépitészeti kivatal főnöke, vagy az árvaszéki elnök, vagy a tiszti főorvos stb. vagy, ha egyéb közigazgatási tisztviselőről van szó : a főjegyző. Ujitás az, hogy határozathozatalra ezután is az elnökön kivül két tag jelenléte szükséges ugyan, de ezen két tag egyike ezentúl mindenesetre a választott tagokból való, kell, hogy legyen. Ezenkívül tisztviselő ellen emelt panasz kérdésében a szavazásnak titkosan kell történnie, íme, az uj közigazgatási bizottság, az eddiginél sokkal nagyobb hatáskörével és az autonomia sokkalta nagyobb kidomborodásával és igy a közigazgatási bizottság állandó gócpontja lesz a vármegye központi önkormányzati tevékenységének, amely feladatra különösen az önkormányzati jogoknak, az ellenőrzési jognak állandó, éber és hathatós gyakorlására feltétlenül alkalmasabb, mint a ritkán összeülő, sok tagból álló és ezért nehézkesebb törvényhatósági bizottság. A ól. I. Történeti áttekintés. Aki Berlin városa iskolaügyének forrongó munkásságába közvetlen betekintést nyerhet, csodálattal szemlélheti azt a kitartó és céltudatos törekvést, amelylyel ott az iskolaügy minden munkása a modern, korszerű nevelési eljárás megalapozásán fáradozik. Ez a tevékenység arányaiban és hatásában cíáak az egységes Németország kialakulása előtti idők pedagóiai törekvéseivel mérhetők össze. Akkor a nemzeti öntudat létesítése, az összetartozandóság érzetének felébresztése, ma annak fejlesztése, a honpolgári nevelés az az eszköz, amelylyel az iskola munkáját szoros kapcsolatba hozhatják a nemzeti törekvésekkel. A társadalmi berendezkedés, a kor uralkodó eszméi és kulturtörekvései mindenkor reá kell hogy nyomják a maguk bélyegét az iskolára, annak munkájára. A haladó korral párhuzamosan kell haladnia a nevelői tevékenységnek is. Ha ebben a fejlődésben az iskola csak egy pillanatra is elmarad, már nem lehet tökéletes a munkája: a jelen erkölcsi és anyagi kultúrájának átadása a jövendőnek. A gondolkodó pedagógusnak mindenkor féltő gonddal kell alkalmazkodni korának az egész emberiséget átfogó törekvéseihez, mert az a hatalom, Lap- és nyomdavállalatunKat Széchenyi- jomelek (Vasúti) út 9. szám alá helyeztüK át. könyvnyomdája, szerkesztősége és kiadóhivatala.