Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-21 / 50. szám

50 48-ik szám. JVYÍRVIDÉK. 1914. junius 14. mindenesetre hibás ; ami arra figyelmeztet bennünket, hogy a pedagógusi cim még nem elegendő az iskola viszonyainak helyes megítéléséhez. Sőt épen a tanár szakszerű képzettségével járó több-kevesebb elfogultság egyenesen megköveteli, hogy az iskolaügy javításának rendkívül fontos és nagy felelősséggel járó kérdésében a döntő szó — minden oldalról megadott kellő felvilágosítás után — egyenesen a társadalomnak adassék. Különben is meddő dolog volna azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy az iskolán kivüli társadalomnak joga van-e az iskolák sorsának intézésébe beleszólni. A valóság az, hogy a végső döntés ugy sem a tanárokra van bizva. Az iskola rendszerének változtatása törvényhozási uton történik s igy a társadalom véleményének kialakulása mindenesetre befolyással van a változtatás mikentjére. Ezért tehát bármily irányú álláspont híveire nézve döntő fontosságú, ha ahelyett, hogy a társadalom részé; ről jövő megjegyzéseket illetéktelen beavatkozás gyanánt utasítják vissza : inkább a minden oldalról hallott és gyűjtött tapasztalatokat fölhasználva és leszűrve, igyekeznek a nagyközönség elé a maguk módja és véleménye szerint a lehető legtisztább képet tárni az iskola mai állapotáról s a jobbítás szükséges és célszerű módozatairól. Bizonyos dolog, hogy akik figyelő szemmel szoktak nézni, az iskola hibáit akkor is észreveszik, ha nem pedagógus emberek. Meglehet ugyan, hogy aki esetleg az iskola hibáit jól látja is, a hibás rendszer helyébe nem volna képes kielégítőt ajánlani. Sőt valószínű, hogy azoknak, akik ma a középiskolát leghevesebben ostromolják, a legtöbb esetben nincs is alaposan megfontolt kész tervük arra, hogy milyen* lenne az általuk kivánt, helyes alapokon nyugvó iskolázási rendszer. De ez a magában véve rendkívül fontos kérdés most még valójában csak másodrendű dolog. Az első az, ami minden reformnak elengedhetetlen föltétele és megindítója : hogy kétségtelenül meg legyünk győződve a jelen állapotok rosszaságáról s tisztán lássuk, hogy hol a hiba. Ma még nem tartunk itt. A társadalom véleménye a mai középiskoláról még nem alakult ki határozottan és főleg nem alakult ki tisztán. Szülők, kiknek gyermekei még, vagy már nem járnak gimnáziumba, meglehetősen közönyösek ez intézmény sorsa iránt. Akiknek pedig diákfiai vannak, azok véleménye rendesen a szerint alakul ki, hogy a fiu milyen bizonyítványt visz haza év végén ? Nagy szükség volna tehát reá, hogy egyrészt az érdeklődés a középiskola ügye iránt általánosabbá tétessék, másrészt pedig mélyebb alappal bírjon s igy az iskola iránt érzett ellenszenv vagy rokonszenv és annak minden megnyilvánulása ne ösztönszerű, hanem tudatos legyen s ne ötletszerüleg, hanem a kérdés lehető széles ismeretén alapuló megfontoltsággal történjék. A középiskola reformjának kérdésével szemben maga a tanárvilág sem foglal el egységes álláspontot. Sőt az ellentétek talán épen itt vannak legélesebben kialakulva. „Természettudományi" és „humanisztikus" irányú nevelési rendszer hívei, helytelenül egymásnak szegzett dárdákkal, szelid tanári kedélyektől alig várt módon nem egyszer oly éles sebeket osztogatnak, amik ugyan a kérdés megoldására nem igen alkalmasak, de arra világosan rámutatnak, hogy a szemközt álló vélemények merevsége kívülről jövő segítség nélkül már csak azért sem találhat kellő feloldásra, mert a vélemények képviselői az egymás érvei előtt való meghajlást nem meggyőződésnek, hanem legyőzetésnek tekintenék. Tetézi a nevelésügy és különösen a középiskolai nevelés kérdésében uralkodó zavart az a körülmény, hogy alig van olyan irányú felfogás, amely a maga igazát a legnagyobb tekintélyektől vett idézetekkel ne tudná bizonyítani. Aminek az a következménye, hogy e téren a máskor oly kényelmesen használható tekintélyi évek teljesen értéküket vesztik s a felmerülő kérdések eldöntésében csak a józan ész, a biztos tapasztalat s az elméleti tudásnak , csak közismert s miudenki által egyformán elfogadott tényei szolgálhatnak segítségül. Ezek azonban nem megvetendő segédeszközök. Sőt talán minden vizsgálódásnak leghatalmasabb fegyverei. Igaz, hogy épen a legnehezebben megszerezhető fegyverek. — Mert minden jóhiszemű kutató biztosnak véli ugyan a maga tapasztalatait s igaznak a maga igazságait, de azért kizártnak gondolni a tévedés lehetőségét s lehetetlennek gondolni egy ellenkező vélemény igazságát: oly elfogultság, mely épen pedagógiai vitatkozásokban nem egyszer meg van, de amely az érveket nem teszi igazabbakká, csak nehezíti a helyes vélemény kialakulását. Ezért az elsőre, a józan észre, mit iró és olvasó egymásnál kölcsönösen feltételez : kell bizni, hogy az eszméket minél tágabb körben megforgassa, mérlegelje s vélemények és ellenvélemények eredőjét tudatosan kialakuló meggyőződés formájában leszűrhesse. (Folytatjuk.) Az .elmulasztott hernyóirtás. Vármegyénk északkeleti szélén Vásárosnaménytól — Csapig elterülő s a mult 1913 évfolyama alatt árviz veszedelmet *is elszenvedett tiszamenti községek az ez év tavaszán valóságos virágerdő pompájában díszelegve kecsegtették az amúgy is szük viszonyok között napról-napra tengődő lakosságot. Április első felében a barackfa rózsaszínbe vegyülő virágaival gyönyörködtette a szemlélőt. Alig barátkozott meg a szem az örömteljes tavasz gyönyörködtető pompájában díszelgő ezen ékességével, már a „Nemtudom" „Veres" és „Duráncai" szilvafák ragyogó fehérségű virágaikat bontották ki, vérmes reménységgel kecsegtetve nem csak a gondozó tulajdonost, de általában az egész vidék közönségét, már is a szilvák egy másik neme az úgynevezett „Besztercei" szilvafa gyöngezöldbe vegyülő virágaival növelte az ember reményteljes várakozását. Nem mindennapi vagyis nem jelentéktelen bevételről álmodozik ilyenkor a gyümölcsfa tenyésztéssel foglalkozó vidék lakossága, mert majdnem munka és befektetés nélkül egyedül csakis a kész jövedelem elhelyezésére gondol és a kellemes csengésű aranyok befogadására készíti elő rosszul táplált pénzeserszényét, a mely már augusztus elejétől kezdve kisebb vagy nagyobb részletekben de határozottan befoly a termelő sorvadásos zsebeibe. A gyümölcstermelők várakozása csak ugy valósul meg teljes mértékben, ha a gyümölcstermés nem csak a kisebb értékű szilvanemüekre, de az almafélékre is kiterjed, mire az ez év tavasza ha nem is országosan, de megyénk északkeleti szélén annyira kielégítőnek ígérkezett hogy egy évtized óta sem volt ily reményteljes a kilátás. Pár héttel ezelőtt még vérmes reményeket táplált a tulajdonos, ma azonban kárvalottan s a csalódás keserű érzelmeivel fordul el gyümölcsöse láthatásától, mivel az már szépség és ékességétől megfosztva hirdeti a falánk hernyók kíméletlen pusztításait. A haza polgárai jólétét annyira védelmező törvények negligálása miatt irtó hadjáratot vittek véghez a gyümölcsösökben azok a hernyó elnevezést viselő bélpoklos férgek, a melyek az ember élvezetére rendelt gyümülcstermőfák levelei, termése és a tulajdonos pénzsóvár zsebje ellen is, a miért a birtokos vagy alkalmazottja, a javát munkáló törvényintézkedéseit könnyelműen megmosolyogta, azaz szándékosan negligálta. Amily kedves, illatos és szivetgyönyörködtető paradicsomot látott a szem egy hónappal ezelőtt a már megnevezett vidéken, ma, annyira irtóztató pusztulást talál a vizsgálódó. A gyümölcsös kertek felületes és könynyelmü kezeléseért nem csak maga a hanyag tulajdonos lakol meg keservesen, de vele együtt bűnhődik a kötelességét lelkiismeretesen teljesítő tulajdonos is mert: a fertőzött leveleket már elunt vagy a szél által ledobott hernyók a szomszéd területre vándorolnak el s igy izadságos fáradságáért nem érheti el amaz sem a kivánt és megérdemelt jutalmat; mivel a helyett cserélt falánk férgek fokozott mértékben semmisitik meg az üde leveleket. A hernyóirtás szándékos elmulasztásából származott anyagi jólétnek romlása mily mértékben idéztetett elő átlagosan abból állapitható meg, hogy egy-egy termelőnek ezer koronára tehető kára van. Ha községenként csak öt-öt ilyen termelőt veszünk, nem merényletet követünk-e el magunk és embertársaink jóléte ellen, hogy a mai kedvezőtlen pénzviszonyok között és ilyen mostoha időjárás mellet ezt a kilátásba helyezett s csekélyke idő rávesztegetés árán könnyen megmenthető gyümölcstermésünket a véletlen szeszélyére biztuk. A hernyók által oly nagy mértékű anyagi romlást elviselni kényszerült vidék lakói között egy ókorba illő, egyedül babonát terjeszteni alkalmas hit van elterjedve, mely szerint ugyanis azon a gyümölcsfán, amelyről gondosan leszedik a hernyók petéit — támadnak a legfalánkabb hernyók, amelyek kíméletlenül fosztják meg a fákat lélegzési szervétől. Nagy elmaradottságra vall a mai müveit — villany és levegőt uraló — korszakban, miszerint a népies iratok, könyvek tömege, de főként a díjazott ismeretterjesztő téli felolvasások nem terjesztenek annyi nélkülözhetlen ismeretbővítést a köznép között, hogy a hernyópetéitől annak idején megszabadított faleveleit azért falják le a pokoli férgek fokozott mennyiségben, mivel annak pókhálószerü szenytől mentes levelei üdébbek és élvezhetőbbek mint azok, melyek előzően bölcső és tanyául szolgáltak az ártalmas rovarnemzedéknek. Minden polgár nemcsak önmaga, de honfitársa javáért is köteles a törvények és rendeleteket tiszteletben tartani és azoknak feltétlenül engedelmeskedni. N. M. Cserkésztábor Keszthelyen. Alulírott főtitkár négy tanár, cserkésztiszt segédkezése mellett julius hónapban Keszthelyen szünidei cserkésztelepet rendez. Résztvehetnek bármely csapat cserkészei, — valamint olyan tanulok (10—18 éves), akik még nem cserkészek, de ott azzá lesznek. A fiuk a keszthelyi községi iskola termeiben kapnak szállást, de jó meleg nyári éjjeleken a közeli hegyvidéken sátortáborozást is rendezünk. A szabadban való turistáskodással, balatoni fürdőzéssel, sporttal és játékkal hasznosan töltjük el ezt a hónapot. Gondolunk olyan szülőkre, akik foglalkozásuknál fogva, nem mehetnek el nyaralni, kik nyugodtan bizhatják ránk gyermekeiket, éber figyelemmel őrködünk majd testi és lelki épségük felett. Jelentkezni lehet alulírottnál, lenti cimen junius hó 20-ig, amikorra 70 korona részvételi dij beküldendő. Ebben benfoglaltatik a teljes ellátás, (szállás, étkezés és mosás) és az útiköltség Budapestről Keszthelyre és visza. Minden résztvevő magával hozza a következő felszerelést: 2 drb. cserkészing, 1 trikó, 3 rövid alsónadrág, 6 drb. zsebkendő, 6 pár rövid harisnya, rövid nadrág megfelelő kabáttal, esőköpönyeg, egy úszónadrág, 2 drb. törülköző, fogkefe, szappan, fésű, hajkefe, ivópohár, ezt a hátizsákba kell csomagolni és magával hozni. Szükséges továbbá: cserkészkalap, könnyű fehér sapka, cserkészbot, kulacs, derékszíj, két pár erőstalpu fűzőscipő, esetleg egy pár könnyű tornacipő. A cserkészfelszerelési tárgyakat Perl Miksa hivatalos szállítónál (Budapest, VIII., Thököly-ut 9.) ajánlatos megvenni. A táborba szállás napja julius 2-dika, a mikor Budapest keleti pályaudvarról reggel 6 óra 30 perckor indulunk. Előző nap, tehát julius hó 1-én, délelőtt 10 óráig minden résztvevőnek, Lehel-utca 16. szám alatti iskolában kell jelentkezni. Vidékről jövő fiuk, már junius 30-án érkezhetnek, ha pontos érkezésük idejét megírják, ugy az állomáson várni fogjuk őket. Ezek a fővárosi diákszállóban ingyen kapnak szállást az indulás napjáig. A vidéki fiuk itt könyvnyomdája, Lap- és nyomdavállalatunKat Széchenyi- J0M ELEK (Vasúti) út 9. szám alá helyeztük, át. v