Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-14 / 48. szám

48-ik szám. JNFIFÍRYIDÉK. 1914. junius 14 3. a megjelzett (hitelesített) hordókat az esetben, ha azokért a jelzési dijak kifizetve nem lettek, a törvényhatósági hordójelző szóbeli avagy Írás­beli utasítására a községházánál, a dijak kifi­zetéséig zár alá helyezzék. Utasítom a járási főszolgabirákat jelen rendeletem pontos végrehajtásának ellenőrzé­sére. Végre felhívom Gottlieb Henrik Szabolcs­vármegye törvényhatósági hordójelzőjét, hogy az ide vonatkozó törvényes rendelkezések szi­gorú és pontos betartását saját hatáskörében ellenőrizze s amennyiben tudomást szerezne arról, hogy a közforgalomba hozott hordók (már állomásain szállításra feladott kordók is ide értve) a fent jelzett törvénynek valamint végrehajtási rendelkezéseinek meg nem felel­nének, ez esetben a kihágási eljárás megindí­tása végett feljelentését illetékes hatóságnál haladéktalanul tegye meg. A közigazgatási reform indokolása. Sáníjpr János m. kir. belügyminiszter, pén­teken nyújtotta be az országgyűlés képviselő­házába a közigazgatás reformjára vonatkozó törvényjavaslatokat. A törvényjavaslatok indo­kolása a következő: I. A vármegyei közigazgatási alkalmazottak kineve­zéséről szóló javaslat indokolása rámutat arra, hogy a kinevezési rendszernek korántsem az a célja, hogy a bürokratizmusnak engedjen teret, hanem ellenkezőleg az, hogy az önkormányzati elemnek az eddiginél jóval szélesebb körű közreműkö­dését biztosítsa. A közigazgatás nemzeti és szociális feladatainak megoldásához egységesen szervezett, egyöntetűen egységes vezetés alatt működő gépezet kell, melyben az egyes alkat­részek gondos megválasztása és megfelelő el­helyezése biztosítja az egész gépezet összevágó működését. A kinevezési rendszernél a tiszt­viselő alkalmazása nem laikus elemre, hanem szakhatóságra van bizva, amely hatóság első­sorban a helyi elemekre lesz ugyan tekintettel, akik a népet és a viszonyokat ismerik és a lakosság nyelvét értik, de ha ott nem találkozik alkalmas jelölt, ilyent az országos létszámban könnyen találhat. A kinevezési rendszer nagy előnyökkel jár a tisztviselőkre is, kiknek élet­fogytiglan biztos megélhetést jelent és akik az országos létszám mellett megfelelő előhaladásra számithatnak. Kétségtelen továbbá, hogy a tisz­viselők gyakorlati kiképzése a jó közigazgatás egyik legfontosabb követelménye. A külső gya­korlat megszerzésének eddig útját állta az a válaszfal, melyet a választási rendszer állított a központi és a megyei alkalmazottak közé. E válaszfal ledőltével mód nyílik arra, hogy a központ tiszviselői a kellő gyakorlatot szerzett külső tisztviselők sorából szemeitessenek ki. Nagyfontosságú nemzeti érdek, hogy a köz­igazgatás pártatlan legyen. A kinevezett tiszt­viselő a közönségtől független lesz, tehát több joggal várhatunk tőle pártatlanságot, mint a választott tisztviselőtől, aki önkénytelenül is hatása alatt áll annak a függő viszonynak, mely választott és választó között fennáll. Igaz, hogy a kinevezési rendszer szorosabbra fűzi a kapcsolatot a tisztviselő és a kormányhatóság között. Am a vármegyei tisztviselő ma sem független a kormánytól, mely rendelkezik vele, működését ellenőrzi és felette legtelső fokon fegyelmi bíráskodást gyakorol. Ez a függő helyzet semmi esetre sem fog ugy nehezedni a tisztviselőre, mint az eshetőségekkel minden hatodik évben fenyegető eddigi állapot. Az ön­kormányzat lényege nem a tisztviselők válasz­tásában, hanem abban áll, hogy a közigazga­tásban a független elemek közreműködése minél szélesebb körben biztosittassék és hogy az ügyek intézése felsőbb jóváhagyáshoz kötve ne legyen. Egyébként tekintetbe veendő még, hogy a választás szabadságának eddig is szűk korlá­tokat szabót, hogy a törvény a kijelölést olyan választmányra bizta, mely összeállításánál fogva a főispánnak akaratát juttathatta érvényre. Ilyen körülmények között a jelenlegi korlátozott választást a kinevezéstől csak egy kis lépés választja el. II. Az alkalmazottak szolgálati viszonyairól szóló javaslat indokolásában a miniszter rámu­mutat arra, hogy néhány mélyreható rendel­kezést vet fel, amelyek a mai jogállapotot az alkalmazottak javára igen előnyösen fogják megváltoztatni. Elég e tekintetben a stástus­rendezésnek nagyon előnyös voltára, a kine­vezésre, az áthelyezésre és a fegyelmi szabá­lyok legsúlyosabb rendelkezéseinek módosítá­sára utalni. III. A vármegyei közigazgatásról szóló javaslat indokolása rámutat arra, hogy a jelenlegi vármegyei általános közigazgatás mai rendszere a változott viszonyok közt nem állja meg többé a helyét. A reformban a várme­gyei intézmény évezredes fejlődésére és orszá­gunk sajátos viszonyaira kellett figyelemmel lenni. Az ősi intézményekhez való kegyeletes ragaszkodás tiltakozik az ellen, hogy felduljuk azokat a kereteket, melyek kőzött a vármegye egy ezredév óta teljesiti hazafias hivatását. A reform főszempontja az, hogy a régi keretek fentartása mellett a vármegye a modern élet­viszonyok között is képes maradjon azokra a szolgálatokra, melyekkel a nemzetet egy évez­reden át hálára kötelezte. Ennélfogva a javaslat nem halad csillogó elméletek nyomán, mert nem az a célja, hogy mindent felforgasson, hanem ellenkezőleg, hogy fentartson mindent, ami a mai rendszerben jónak bizonyult, módo­sítással pedig csak ott álljon élő, ahol a kine­vezési rendszer, vagy az önkormányzat erősí­tése ezt megköveteli, vagy ahol hibák kiküszö­bölése ezt indokolja. A Margaréta nap. A leányegyesület mult szombati gyermek­kabaréjának — a melyről igazán hasábokat lehetne és kellene irnunk, hogy kellőleg méltá­nyolni tudjuk a Leányegylet működését és az elragadóan bájos gyermek szereplőkről méltóan referálhassunk — egyik kedves érdekessége volt az a meglepően kedves közvetlen megnyitó beszéd, melyet Buzsonyi Kató a leányegyesület elnöke mondott el a közönségnek, a beszéd szö­vege a következő: Mélyen tisztelt közönség! Mielőtt a bájos tündérjáték megjelennék az Önök színe előtt, engedjék meg, hogy pár szót szólhassak Önökhöz! Vackor — Zuboly és Társai, Pyramus és Thisbe hallhatatlan tragikomoediájában ígyen mutatkoztak be Theseus és Hyppolita lakodal­mán : — Én vagyok kérem, a fal — én a Holdvilág; — én az Oroszlán! — Én pedig — mé,yen tisztelt közönség, ezúttal a tolmács vagyok! Nem az előadásról akarok konferálni, tolmácsa vagyok az egész Leányegyletnek mely­nek minden egyes tagja végtelen hálát érez Önök iránt, akik áldozatkészségükkel, oly igen nagy mértékben elősegítik, kitűzött célunk elér­hetését ! Jól tudjuk mi kérem, hogy egyesek nem átalják holmi apróbb fajtájú tengeri szörnye­tegekhez hasonlítani bennünket, — sőt belátjuk hogy ha városunkban valami futurista szobrász egy nagy, kérőleg előre nyújtott tenyér szobrát állítaná ki* minden magyarázat nélkül, rögtön felkiáltana mindenki: nini a Leányegylet!; és éppen ezért érezzük magunkat indíttatva, hogy e percben, midőn ismét igénybe vészük az Önök jóságát és még csak az sem mondhatjuk : — Jó közönség, csak most az egyszer még, — többé soha-soha nem teszük ! — legalább megkí­sértsük, szívből fakadó meleg hálaérzetünknek gyönge kifejezést adni. Ott kint, erdő lombjai között, táncoló nap sugarak alatt épül már a hajlék, melyhez min­den egyes téglát az Önök jószívűsége hordott össze: a közönyös, vagy be nem avatott idegen előtt, csak amolyan egyszerű kis ház, amilyen millió van a föld hátán, de a mi szemünkben tündér' palota az! Akarják tudni a történetét ? Meny­ből a földre szált egy gondolat; alászállt és beköltözött egy emberszivbe — nem mondom kiébe, — és azután megtermékenyitett sok-sok szivet és szivecskét és ezek mind elhozták talérjaikat és filléreiket — annyi az egész tör­ténet ! És épül a mi tündérpalotánk, amely erdőzúgás és vadgerle bugás zenéje mellett visszaad majd a magyar hazának sok — talán veszendőbe indult — talán nagyon értékes éle­tet. Ugye, ugy hangzik ebben a sanyarú idők­ben, mint tündérmese hosszú, téli éjszakán ? Pedig nem mese, — valóság ez ! Egy szebb jövőnek előre vetett világossága ez a tündér­palota, melynek tégláit összehordta, vakolat gyanánt összetartja: a mindenható szeretet! S ha valaki azt mondja: mi az, amit teszünk, — egy csepp a tengerben csupán, — azt felel­jük, hogy a nagy Óceán is csupa parányi víz­csöppből van és egyetlen vizcsöpp is gyakran elég, hogy visszatükröztesse az eget! Csak ezt akartam modani mélyen tisztelt közönség és még azt, hogy ezután se taszítsák vissza a Leanyegylet kérőleg, szépen kérőleg előre nyújtott tenyerét! TANÜGY. Értesítés. A nyíregyházi ág. hitv. evang. népisko­lák tanulóinak évzáró vizsgálatai 1914. évi junius hó 20-tól junius hó 26-ig bezárólag a templomban és a központi iskola dísztermé­ben a következő sorrendben tartatnak meg: I. A templomban: Június 20-án 8—12-ig Központi VI. fiú­osztály: Neumann Jenő tanitó vezetése alatt. Június 20-án 2—4-ig Központi IV. B. fiú­osztály : Neumann Jenő tanitó vezetése alatt. Június 21-én 3—4-ig templomi együttes énekvizsga: Zsák Endre és Kiss István tani­tók vezetése alatt. Június 22-én 8—10-ig Központi IV. fiú­osztály: Ruhmann Andor és Kiss István tani­tók vezetése alatt. Június 22-én 10—12-ig Bálint tanyai iskola: Bercsényi Pál tanitó vezetése alatt. Június 22-én 2—4-ig Salamon tanyai 'is­kola : Takács János tanitó vezetése alatt. Június 22-én 4—6-ig Súlyán tanyai iskola: Orauvszky Rezső tanitó vezetése alatt. Június 23-án 8—10-ig Ujteleki tanyai iskola: Sipkay György tanitó vezetése alatt. Június 23-án 10—12-ig Benkő tanyai I—II. iskola: Sztatkievifz Gyula tanitó veze­tése alatt. Június 23-án 2—4-ig Halmos tanyai is­kola : Piovarcs Gyula tanitó vezetése alatt. Június 23-án 4—6-ig Varga tanyai iskola: Mátis Béla tanitó vezetése alatt. Június 24-én 8—10-ig Antal tanyai iskola: Kemény Péter tanitó vezetése alatt. Június 24-én 10 —12-ig Púposhalom ta­nyai iskola: Neumann István tanitó veze­tése alatt. Június 24-én 2-4-ig Sipos tanyai iskola : Gál Lajos tanitó vezetése alatt. Június 24-én 4—6-ig I. Manda tanyai iskola: Szekeres Pál tanitó vezetése alatt. Június 25-én 8—10-ig Központi I. leány­osztály: Pataky Lajos tanitó vezetése alatt. Június 25-én 10—12-ig Központi IV. A) leányosztály: Kubacska István tanitó veze­tése alatt. Június 25-én 2—4-ig Körte-utcai I—II. vegyes osztály: Petrikovits Pál tanitó veze­tése alatt. Június 25-én 4—6-ig Debreczeni-utcai I—II. vegyes osztály: Acél Sándor tanitó ve­zetése alatt Június 26-án 8-10-ig Központi III. B) leányosztály: Smiczer Ágoston tanitó veze­tése alatt. Június 26-án 10—12-ig Központi II. leány­osztály: Prisztauka Lajos tanitó vezetése alatt. Június 26-án 2—4-ig Központi III. A) fiúosztály : Droppa Ede tanitó vezetése alatt. II. A díszteremben: Június 20-án 2—4-ig: A tanyai iskola VI. fiúosztálya. Június 22-én 8—10-ig Jakustanyai iskola: Török Lőrincz tanitó vezetése alatt. Június 22-én 10—12-ig Sima tanyai iskola: Szlaboczky Pál tanitó vezetése alatt. Június 22-én 2-4-ig II. Manda tanyai iskola: Szolár Pál tanitó vezetése alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom