Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-14 / 48. szám

-Nyíregyháza, 1914. junius 11. Csütörtök XXXV. évfolyam, 47. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évse W K, Fél évre 5 K, Negyed éwe 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak fétár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A közönséghez. Nyomda• és lapvállalatunkat telj esen újonnan felszerelve és berendezve t. hó 15-től Széchenyi- (Tasnti) út 9. sz. alá helyeztük át. Kérjük szíves jóindulatu támogatásukat a jövőben is, annál is inkább, mert most még fokozottabb mértékben áll módunkban a modern nyomdatechnika minden segítségével ügyieleinket pontosan és gyorsan kiszolgálni. Jóba Elek könyvnyomdája, a NY RVIDÉK kiadóhivatala. Nagykálló városának főterén, egy régimódi, zsindelylyel fedett kis háznak homlokzatán, az életet adó s jelentő fényes napsugár mától kezdve egy diszes márványtáblának aranybetüit világítja meg, minden időkre hirdetvén, hogy abban a házban született az Urnák 1828-ik esztendejében az orvostudománynak egyik legnagyobb magyar alakja, a belgyógyászatnak messzeföldön híres tanára s a tüdővész elleni küzdelemnek egyik legnevesebb harcosa: báró Korányi Frigyes. A nagykállói református templom tövében szerényen meghúzódó három ablakos kis udvarház mától kezdve nyilvánosan is a történelemé, mert elmenvén előtte a falba illesztett fényes márványtábla figyelmeztetni fogja az útjában arra haladó vándort, hogy abban a házban ringatták egykoron azt a parányi bölcsőt, mely az emberiség egyik nagynevű jóitevőjének adott kisded korában pihenőt. Báró Korányi Frigyes abban a korban született, mely előítéleteivel, babonás vakhitével nemcsak nem kedvezett az emberiség legféltettebb javáért: az egészségért küzdő orvostudománynak, de amely kor balhiedelmeivel és sötét tudatlanságával mindenre inkább volt alkalmas, sem mint arra, hogy egy, a haladás és a felvilágosodottság terjesztésének vágyától eltelt léleknek magas röptű szárnyalását lehetővé tegye, ambitióját fokozza s nemes törekvéseinek érvényesülését elősegítse. A tizenkilencedik század első fele nálunk Magyarországon csak az irodalom és a népjogok kiterjesztése terén hozta meg a kívánatos ujjáébredésnek korszakát, az ember életéért küzdő orvostudomány azonban a népek milliói részéről kevés elismerésben s még annál kevesebb támogatásban részesült. Csak a céljaival és rendeltetésével, hivatásának magasztos voltával s annak az egész emberiségre nézve áldást hozó hatásaival tisztában lévő, akaratának megvalósításában akadályt, céljának elérésében lehetetlenséget nem ismerő vasenergiának vált lehetségessé az, hogy az előítéletekkel megküzdve, a közönynyel nem törődve, támogatást nem kérve, de nem is remélve, szembeszálljon a tudatlansággal, a hitetlenkedőkkel s diszt és elismerést vívjon ki nemcsak a maga, de a vele együttműködők, az ő hivatásosztályosai: az egész magyar orvosi kar számára is. A szintén orvosi családból származó Korányi Frigyes a megkezdett pálya legalsóbb fokáról élete végére annak legmagasabb lépcsőjére jutott. Az egyszerű orvos, ki egy csendes kis vidéki városkában kezdte meg nemes hivatásának gyakorlását, férfikorába lépvén, egyszerre egyetemi tanár, majd az országos igazságügyi orvosi tanács elnöke, európai hirü tekintély s a legmagasabb királyi kegynek irigyelt birtokosa lett, ki sikereinek eredményét, munkás életének soksok dicsőségét, a feléje sugárzó királyi kegynek fényét szétárasztotta azokra is, akik talán kevesebb eredménnyel ugyan, de hivatásuknak ugyanolyan szeretetével állanak a szenvedő és segítségre váró társadalom szolgálatában. A szabolcsvármegyei ortosszövetség tehát, amely a mai ünnepélyt kezdeményezte, rendezi és országos hirüvé tette csak a saját benső értékességét dokumentálta akkor, amidőn a magyar orvosi kar egyik legnagyobb alakjának szülőházát megjelölte s történelmi emlékké tette. És ez az ünnepély jelentőségében annyival kedvesebb előttünk, mert ez az elismerés méltó az orvosi kar hírnevéhez, méltó az immár elköltözött nagy férfiú múltjához, mert ez az elismerés nélkülöz minden személyes vonatkozást, s nem a még élő és hatalmas jelennek, de egyedül és kizárólag a fényes és sikeres múltnak, egy emberi élet fáradságos munkásságával, nehezen megszerzett és kivívott érdemnek szól. Nagykálló ünnepe azonban nemcsak az orvosszövetségnek, nemcsak az orvostudománynak, hanem az egész emberiségnek ünnepe. Korányi Frigyes báró pályafutása sohasem lett volna olyan magasröptű, olyan fényes ívben ragyogó, ha az ő fáradhatatlan munkásságát, nemes törekvését, szinte kielégíthetetlen tudományszomjuságát nem az emberszeretetnek mindeneket boldogító tisztult érzelme sugallja. Pályafutását éppen az teszi örökértékűvé. hogy közkincscsé tett tudását s egy hosszú életnek gazdag tapasztalatait a mások, az egész emberiség érdekében gyűjtötte össze s gyümölcsöztette. A virágzó akáclomboktól beárnyékolt nagykállói kis ház immár az egész nemzeté ! Nagykálló városáé most már az a kötelesség, hogy ezt a nemzeti emléket épen és sértetlenül, híven megőrizze. Közigazgatási bizottsági ülés. Szombaton délelőtt tartotta a közigazgatási bizottság rendes havi ülését dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével. Jelen voltak : Mikecz Dezső alispán, Mikecz István h. főjegyző, dr. Kauzsay Ödön II-od főjegyző, Nagy Imre, Dobos László és dr. Mikecz László aljegyzők, dr. Borbély Sándor tb. aljegyző, Fehér Imre tiszti főügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, dr. Dohnál József tiszti főorvos, Pöppel Gyula kir. műszaki tanácsos, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Füsty Antal kir. ügyész, Sefcsik József kir. pénzügyigazgató, Kauzsay Tibor kir. gazdasági felügyelő, Mezey Béla törvényhatósági magyar kir. főállatorvos, Geduly Henrik, Somogyi Gyula, Haas Ignácz, dr. Járossy Sándor és Nánássy Andor bizottsági tagok. Mikecz Dezső alispán a közigazgatás körében előfordult nevezetesebb eseményekről a következő jelentésben számol be: E hónapban tartatott meg törvényhatóságunk tavaszi rendes közgyűlése, mely közgyűlésben 528. ügydarab tárgyaltatott le. Bizottságunk is e közgyűlésben egészíttetett ki, amennyiben az évközben lemondott bizottsági tagok helyett ujak választattak és pedig Orosz Miklós az 1915. év végéig terjedő megbízatással, mig gróf Vay Tibor, Vas Mihály és Zoltán Sándor ez év végéig nyertek megbízatást. Az elhalálozás folylán megüresedett árvaszéki jegyzői állásra dr. Erdőhegyi Lajos szolgabíró — ki egyszersmind a főispáni titkári teendők végzésével is megbízva van — választatott meg, s az igy megüresedett szolgabírói állás dr. Kállay Miklós közigazgatási gyakornok, helyettes szolgabíró által töltetett be. Részint e választások következtében, részint pedig a szolgálati követelményeknek megfelelően főispán ur Őméltósága Dr. Kállay Miklós szolgabírót — ki a kisvárdai járásban volt beosztva a nagykállói járásba helyezte át, dr. Gergelyffy Endre szolgabírót pedig Nyirbaktáról Kisvárdába, dr. Fráter Szabolcs szolgabírót Kemecséről Nyírbaktára s végül Horkovics Sándor tb. főszolgabírót Nagykálióból Kemecsére helyezte át. Május hó 8-án tartatott meg a polgár— Lap- és nyomdavállalatunKat Széchenyi- jóba elek (Vasúti) út 9. szám alá helyeztüK át. könyvnyomdája, jiimwtK. szerkesztősége és kiadóhivatala.