Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-11 / 47. szám

486 48-ik szám. JVYÍRVIDÉK. 1914. junius 14. Ettus, a leányegyesületnek ez a finom lelkű s istenáldotta talantumokkal rendelkező kis közkatonája Kégly Sieréna társaságában végigjárta az összes elemi iskolákat s az apróságoknak bájos mesét mondott a margarétáról, a szegény, elhagyott gyermekekről és a szeretetről. Az igének ez a hirdetése az egyik alapvető oka volt annak az anyagi és erkölcsi sikernek, melyet a leányegyesület a virágnap rendezésével elért, mert az a sok-sok ezernyi apróság, ki azt a kedves szép mesét hallotta, odahaza mindegyik elmondotta, hogy van egy kis leány, kinek ruhája rongyos, aki éhezik, akinek egyetlen darab száraz kenyérnél nincsen egyebe, s van egy virág, a margaréta virág, amely kivirágoztatja a szívekben a szeretet fáját s a szeretet fájáról jutni fog a szegényeknek is . . . Négy heti szakadatlan munka után, melyben az egyesületnek minden tagja kivette a maga részét, szombaton 2500 darab csinált margaréta virágot s néhány kosár élő margarétát adott el az árusítással megbízott leánysereg. A szombati napot a virág árusítás foglalta le s a napi programmot ezúttal a Koronaszállóban tartott gyermekkabaré rekesztette be. Hosszura nyúlnék tudósításunk, ha e gyermekelőadás sikeréről és lefolyásáról is részletesen megemlékeznénk. Elég legyen tehát annyi ezúttal, hogy a szereplő kicsinyek mind megállták a helyüket s igaz gyönyörűséget szereztek a hallgatóságnak. Lehetetlen mégis külön meg nem emlékeznünk a kis Steiger Midről, Steiger Antal csendőrőrmester kivételes tehetségű kisleányáról, kinek játéka, mozdulatai, a dobogón való otthonossága, fellépésének biztossága nemcsak általános csodálatot, de azt a jogos reményt keltette, hogy ez a kis apróság egykor a hazai színművészetnek még dicsősége lesz. De meg kell emlékeznünk Dónáth karmesterről és Percél Carola tanárnőről is, kik Sztojanovitsnak 2 kis bűbájos daljátékát, illetőleg a táncokat páratlan ambitióval és sikerrel tanították be. A vasárnapi margaréta nap már teljesen a nyilvánosságé volt. A város közönsége e nap programmjára volt leginkább kíváncsi. S méltán. Mert a 11 óra tájban a városházáról kiindult felvonulás csakugyan lebilincselő látványosságot nyújtott. A gyermek felvonulás sorát tőbb száz, egyforma trikóba öltöztetett fiu- és leánygyermek csapata nyitotta meg, mely után husz ponny és csacsi fogat következett. Hirtelenében azt sem tudjuk, hogy ez apró fogatok közül melyik volt a legszebb, mert az egyik szebbnek ítélt fogat után a máoik még szebb és a még sokkal szebb következett hosszú egymásutánban. S talán nem is a fogat volt oly igen-igen szép, hanem a rózsa és virág lugasokból kikandikáló az a sok kacagó szemű, fürtös hajú, mosolygó babaarc, mely végtelenül kedvessé tette az egész menetet. Mi nem is döntjük el az eredményt, válassza ki maga a közönség, hogy neki melyik tettszett jobban: a Szomjas Gusztáv mezőkövesdi fogata a mezőkövesdi viseletbe öltöztetett kis kocsissal és főkötős fejű kis menyecskével, na meg a két apró csacsipárral, mely után az egész város gyermekserege által becézett „Mungó* nevű kis fia-csacsi baktatott, — vagy a Rosenthál Palkó (japán theaház) a Szunyoghy Mártha, Füzesséry Mártha, Kicsfalussy Jenőke három pipacs fogata, a Nagy Irénke és Zsuzsa buzavirágos csacsistaligája, a Török Sárika ugyancsak buzavirágos csacsi fogáta, a Hoffmann Adolf reklámfogata a kikandikáló gyermekgyüjteménnyel, a Lőjek Sári olajágakból font és bogyókkal díszített lugasa, a Kovács Gábor piros rózsafogata, a kis primadonna: Geiger Mici olympusi trónust ábrázoló szekere, a Geduly Gyöngyike thearózsa lugasa, a Váraljay Jenő vadvirágos magyar parasztszekere, a Groák Pista kocsija ? stb. stb. A kocsikorzót, melyhez hasonlítható szép még nem volt Nyíregyházán s amelynek mielőbbi megismétléséhez általános kívánság fűződik, Sexty Judtt urnő az ő finom Ízlésével rendezte. A kocsikorzó után szavazás következett, mely egész délután 4 óráig tartott. Eközben a városháza udvarán felállított sátorban Buda Piriké, Buda Rezső mérnők kisleánya mutatta be kígyóit. A szavazás eredménye közmegelégedést keltett, mert a választók óriási többséggel néhai Dr. Giray Kálmán bájos kisleányát, Garay Mariskát, a leányegyesület egyik elnőknőjét választotta meg a pünkösd királynőjévé, kit azután diadalkocsin hordoztak körül a Kossuth téren. * A margaréta ünnepről szóló tudósításunk nem lenne teljes, ha annak lelkéről, megteremtőjéről, fáradhatatlan {szervező munkásáról; Kégly Szerénáról meg nem emlékeznénk. Nem dicsérni akarjuk őt: mert az ő társadalmi tevékenysége, elért sikerei már felülemelik Őt minden hétköznapi dicséreten. Vele szemben már csak egy kívánságunk lehet, melyben bizonyára e város uri közönségének minden tagja osztozik, hogy fáradságot nem ismerő tevékenységét, munkásságát, szivének a szegényekre sugárzó szeretetét a közjó érdekében megállást nem ismerő ügyszeretettel folytassa. X Végül szólnunk kell azokról is, akik ez ünnepély sikerét szintén elősegítették : a rendőrségről és a kisvasutak igazgatóságáról. Ugy a rendőrség, mint a kisvasutak igazgatósága ezúttal is kitűnt a közönség iránti figyelmességével s azzal a komoly és dicséretreméltó törekvésével, hogy leányegyesület ünnepét kellemessé s zavartalanná tegye. * A leányegyesület vezetősége elhatározta, hogy a virágnapot évről-évre megismétli s állandóvá teszi. Aratás előtt. Ma-holnap már beköszönt lassan az aratás is, a nyári időszak egyik legnagyobb munkája. Ekkor látja meg a gazda, mennyit ért egész évi munkája, melynek fáradságos gyümölcseit im le kell szedni. Megtudja, mennyi értéke volt munkásságának, melyből egész éven át önmagát és családját fel kell tartani. Boldog megelégedés kél szívében, ha végig tekint a hosszú, aranysárga kalászos táblákon. A gazda szerencséje azonban változó, mert egy elemi csapás tönkre teheti egész évi termését. S amiért hajnaltól késő napnyugtáig verejtékes munkával fáradozott, egy-egy jég vagy árvíz néhány nap alatt lekaszál mindent. Idén termésünket eleget sújtotta elemi csapás, és az ország számos helyein a késői fagy sok kárt tett a fiatal szőlőhajtásokban. De a természettel nem harcolhatunk. A természet ereje és hatalma nagy, amivel a gyarló ember szembe nem szállhat, szeszélyei kiszámíthatatlanok, ami ellen védekezést nem talált még ki emberi agy. Ha tehát termésünk az idén nem is lesz oly bő mint szokott lenni máskor, azért ne zugolódjunk, hanem igazi keresztyéni megadással fogadjuk s adjunk hálát, hogy ily keveset is kaptunk. Takaros és szerény beosztással a kevésből is meglehet élni, csak kell tudni a módját. Ezzel azonban a helyzet képe koránt sincs ugy megrajzolva, hogy azon bárki el tudjon igazodni, — mert lehet még más csapás is, melyet nem a természet mér a dolgos kezekre, hanem az ember találja ki embertársa ellen. E csapás sokkal könyörületlenebb az emberekhez, mert Vémséges sötét képet tár elénk. A legnagyobb dolog időben ember ember ellen küzd, amikor igazán szükség volna kölcsönös egyetértésre és segítségre. Nemcsak az elmúlt évben, hanem annakelőtte is számtalanszor volt már rá eset, hogy a munkásnép felhasználta az aratási időszak fontosságát, oly magas bért kér és követel gazdájától, mely csak igen kevés részben teljesíthető. Gyakori azonban az az eset is, hogy a munkások követelése egyáltalában nem teljesíthető. Mert ugyanis, ha teljesítené követelésüket, akkor nemcsak, hogy nem marad neki semmi haszna, hanem nem lesz miből megélnie sem, ha pedig nem teljesiti és másként segit magán, akkor a munkásnak, azaz a követelőnek nem lesz munkája, mely mindkét részről örökös zugolódást, panaszt és elégedetlenséget szül. Mert ha a gazda nyomorog, bizony.. . bizony a munkás dolga sem mehet jól. A szociális alkotásokban gazdag 1898-iki évben törvényileg biztosították a munkásoknak, helyesebben az aratóknak azon nagy kedvezményt, hogy a részes aratók részére köteles a gazda sulymennyiség szerint is meghatározandó gabonát biztosítani. Az Alföld legtöbb vidékén eddig az volt a szokás, hogy az arató 11 —12 mm. búzából 1 mm. búzát kapott, ami igen jó termés esetén jelentett csak 1 katasztrális hold föld learatásáért 1 — 1 mm, búzát. Mjst amidőn a vidék egyes helyeiről beérkezett jelentések alapján alig lehet 1 hold földre 5—6 mm. átlagos búzatermést számítani, az eddigi szokás szerint az arató mintegy fél mm. Jbuzát kapna. De a munkásoknak ez sem jó. Nekifc minden hold bearatásáért 1 mm. buza kell, ami azt jelenti, hogy minden 5—6-ik mm. buza az övéké legyen. Ehez aztán még követelnek teljes ellátást s ha a gazda ezeket megadja, azonfelül fizeti a marokszedőt, viseli a cséplés drága költségét, szántatja a földet, ad vetőmagot, elmellőzve itt a sokra menő apró kiadásokat, magának nemcsak hogy adóra, de élelemre se marad semmi. Ez még azonban mindég kevés, mert a mezei munkások, a napszámosok uj követelésekkel állanak elő. Eddig kora reggeltől este 7-ig volt a munkaidő meghatározva, most ezt elvetik és az órabért akarják meghonosítani. Hiszen mindez nagyon szép, de bárcsak olyanok volnának a viszonyok, hogy mindenki megelégedett legyen, jól keressen és boldogan éljen. Érthető, hogy a munkások saját érdekükben mozgolódnak, csakhogy az a baj, nem számolnak a körülményekkel. Hogyan lehet azt elképzelni, hogy a gazda ugyanolyan alapú bért fizessen a nyári fontos és nehéz munkáju aratásért, mint a téli szórakozás számba menő munkáért ? Az ilyesmi lerontaná a munkások erkölcsi értékét is. Aztán hogyan számítják ki az órabért s ki ellenőrzi azt ? Hogy mennyi félreértés, visszaélés, veszekedés származhatik mindebből, ami kiszámíthatatlan, A gazda és munkás valósággal ellenségek lesznek, megszűnik a jóviszony, mely az egyesült munkában mindég megteremtette a békés egyetértést, Ha jó termés volt, jó volt a bérük mindkettőjüknek ; rossz termés esetén azonban együtt panaszkodnak. Szép termő határainkat minden körülmények között szeretni és becsülni kell, ahár fehér kalác«ot ad, akár száraz kenyeret, Ezt csak azzal mutatjuk ki, ha egymást szeretjük és békességre törekszünk! Dinnyés Árpád. — Jó éjszakat szerezhet magának mindenki, ha a hálószobáit a „Löcherer Címexin, -nel fertőtleníti. A fővárosban történt próbák beigazolták, hogy a „Löcherer Cimexin, nem csak a poloskát, és annak petéit pusztítja el rögtön; de megszabadít a ruszli, sváb és hangyáktól is; a molykártól pedig a szőrme ruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető: Török gyógyszertárában és a készítőnél „Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.

" 193-30-1 sérvkötők, köldökköíőkben nagy választék. Has kötök, FÜ7ÖK Egyeneslartók, \m- és jáfópépek, míikezek, műlábak r ' pontos gipszmérték utál készülnek mi keztyüs és Legfin. MüGHO-keztyük 5 K Bőrkeatyök 2 K-tó?felj«bfc