Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-17 / 40. szám

40 ik szám. J\ÍYXRYIüBK. 1914, május 17 3. igaz hitben, hogy a nagyhalászi egyház legújabb fejlődése, korszerű kulturális berendezkedése mind a Rács Gyula nevéhez fűződnek. Az egyházi képviselt szónoka Szabó Károly homoki gazdatiszt s egyháztanácsos volt, ki mint az ünnepelt benső barátja, lelki rokona, hivatott szószólója lehetett azoknak az alkalmi gondolatoknak, melyek áldásos tevékenységben eltöltött huszonöt év emlékének a felidézésével szinte szárnyat öltöttek! . . . Tartalmas, megható beszéde végeztével a gyülekezet tagjainan közadakozásából vett ezüst serleggel ajándékozta meg a nap maradandó emléke bizonyságául az ünnepelt lelkészt, ki bár e megbecsülhetetlen ajándékot örömkönnyek közt fogadta el, mégis egyháza iránti szeretetből ő ez értékes serleget, negyedszázados itteni működésének emléke gyanánt felajánlja egyháza javára, mint urvacsorai kelyhet, had hirdesse időről-időre, ez is, hogy a megváltó és kibékítő szeretet egyenlíthet ki minden ellenmondást e földi életben ! Gyönyörű volt ez a részlet, méltó azokhoz, kik huszonöt év óta rendületlen meggyőződéssel állanak a változatos élet hullám csapásai közt. Az egyháztanács után a helybeli ref. tantestület adott szeretetének s ragaszkodásának kifejezést. Filep Endre igazgatótanitó társai nevében felajánlja az épitő s alkotó munkához az együttérzés, az egyetértés lelkét; az ünnepelt ez ajánlatott örömmel fogadja el, annyival is inkább, mert a tökéletes haladás zálogát képezi az, ha a kulturális élet hivatott tényezői között minden ponton meg van az érzelmi s a lelki harmónia! E nagy nap emlékéül a tantestület értékes tárgygyal ajándékozta meg az ünnepeltet! . . . Ezzel a ténynyel s a gyülekezet alkalmi énekével a jubileum egyházias része bevégződött. Istentisztelet végeztével a különböző küldöttségeket fogadta a lelkészlakon a jubiláns. Eljött a felekezeti béke olajágával. Gsima Emil római katholikus lelkész is s hívei nevében szeretetét s üdvözletét fejezi ki az előtt, ki egy negyed század alatt a felekezeti békesség templomát építgette keresztyéni bizonysággal. Részt követelt a felemelő ünnepségből magának Nagyhalász polgári községe is ; élén az agilis Rittli Gyula főjegyzővel s Csernák aljegyzővel s a község főbirájával, mind megannyi értelmi szerzői e feledhetetlen ünnepségnek. Megjelentek felekezeti különbség nélkül a tantestületek ; eljöttek mély hódolataikkal még a községbeli izraeliták is, hogy nyiltan tanúbizonyságot tegyenek arról miszerint a Rács Gyula nagyhalászi huszonötéves működése egyetemes emberbaráti érdekek ápolását sem tévesztette szem elől! . . . (Az egyes küldöttségek üdvözlésére külön-külön adott válasz mind megannyi volt) Végül Görömbey Péter esperes lelkésztestvérei s munkatársai nevében köszöntötte az ünnepeltet olyan bensőséggel s melegséggel, melyhez csak azoknak lehet jogaik, kiket egy szent és közös érdek füz össze az utolsó percig elválhatatlanul! . . . A küldöttségek üdvözléseire adott válasz mind megannyi találó volt, mert szívből szívhez szólott; ez pedig az ember lelkének egyik legdrágább kincse! . . . A jubileum ünnepélyes, hivatalos része ím befejezve ! De nem még ! . . , Legutoljára maradt, gyönyörű befejezőként a Rácz családdal közelebbi s baráti összeköttetésben álló uri családok ifjú, leány gyermekeinek üdvözlete! Mintha liliom tábor indult volna el tiszteletet tenni az erőteljes lombkoszoruzott tölgyhöz, olyan megható s gyönyörködtető volt ez a befejező jelenség. Akik látták lefolyni e dolgokat, bizonyára küzdelmes emberi élet egyik ragyogó emlékű s feledhetetlen napjaként fogják ez ünnep történetét szivökbe vésni! . . . A felemelő ünnepély negyedik s egyúttal utolsó része már ősi magyar szokás szerint a dúsan, gazdagon teritett fehér asztalnál folyt le. Ez is méltóan illeszkedik abba a keretbe, mely a többit oly feledhetetlenül emlékezetessé tette! Itt már áradozva nyilvánultak meg a szebbnél szebb ünnepi gondolatok! . . . Vármegyénk népszerű s kiváló főispánja, dr. Ujfalussy Dezső is elhozta emberszerető szivében a szeretet és tisztelet érzését annak a lelkesznek a számára, ki annyi éven át önzetlen buzgósággal s eszményies lelkesültséggel szolgálta a felvilágosodás s a magyarság szent ügyét. Egymást követték a szebbnél-szebb; a találóbbnál találóbb dicliók s végre is abban csúcsosodott ki minden érzés, minden gondolat, hogy Rácz Gyula egyénisége méltó volt erre a megtiszteltetésre, mely 25 évi nagyhalászi lelkes munkálkodás után, az emlékezés s az igaz elismerés hervadhatatlan koszorújával jutalmazta meg őt, a híven fáradozót. Hogy az ünnepély fénye nagyobb s jelentősege magasztosabb legyen, lelkileg résztvettek : a Kallay család ; a vármegye előkelőállásu tagjai, a tiszántúli ref. egyházkerület püspöke, közéletünk számos kiváló egyénisége. Minden számottevő tényező igyekezett e napon kifejezést adni annak, hogy Rácz Gyula eddigi élete nem volt eredménytelen; mint ember, mint lel • kész, mint a kultura egyik buzgó munkása hű volt eszményképéhez a Jézushoz s e hűségét nem fogja megtagadni a jövőben sem! Fény nevére, áldás életére ! Ad multos annos! Melko István. Mezőgazdaságunk. Kauzsay Tibor kir. gazdasági felügyelő vármegyénk mezőgazdasági állapotáról a csütörtö • kön tartott közigazgatási bizottság ülése elé a következő jelentést tette: Az elmúlt két kritikus gazdasági esztendő után, a tartós szárazság és folyó hó 3 és 4-én virradóra beállott fagy folytán vármegyénk mezőgazdasági képe szomorú eredményre nyújt kilátást és ha eső a közelebbi napokban nem lesz, tartani lehet ettól, hogy terméseredményünk az ősziekből a mult két kritikus esztendőnek is jóval alatta marad. A fagy, mely az egész vármegyére kiterjed, egyes községekben oly erős volt, hogy a szőlő 70—80 %-át, az alacsonyabb fekvésű földekbe és korában vetett őszi rozsok 50—60 %-át, a kikelt babot, burgonyát mely utóbiakból szerencsére sok még nem volt kikelve és a kevés kiültetés dohánypalántákat teljesen tönkre tette, s a zab vetéseket is megcsípte. A beérkezett gazdasági tudósítások szerint a vármegyében a fagy a szőlőnek átlagosan 50—90 % át, a korábbi és mélyebb talajon fekvő őszi rozsoknak tekintettel arra hogy a mélyebb fekvésű talajok rendesen jobbak s nagyobb terméseket adnak, 25—30 %-át tette tönkre. őszi kalászosaink általában gyengék. A búzák ritkák, gyomosak, a szárazság folytán sárgulnak, helyenként a drótfergek miatt kiszántások is történtek. Májusi eső még sokat javíthatna mai állásán. A rozsok általában ritkák, gyenge növésüek, gyomosak, bokrosodás nélkül szárba indultak. A fagytol sokat szenvedtek, s helyenként a száraz szelek is megrontották. A tavaszi buza és rozs valamivel jobban állanak, de a szárazságtól ezek is sokat szenvedjek, s ugyanez áll a tavaszi árpa és zab vetésekre is, melyeknek az a része, mely nem őszi szántásba lett vetve, egyenetlenül kelt. A szárazság következtében sok helyütt sárgul. A tengeri és burgonya nagyobbrészt elvetve, a száraz, rögös földben nehezen kél, s ami kikélt, a fagy csipte meg. A cukor és takarmányrépa vetések közül az őszi szántásba vetettek elég jól. a tavaszi szántásba vetettek azonban egyenetlenül keltek és sok mag elpusztult, miért is uj vetés vált több helyütt szükségessé. A hajlásokban a fagy szintén megrontotta. A dohány és káposzta ültetése megkezkezdődött, melyekre a száraz idő nagyon kedvezőtlen. A lóherében és luezernában sok kiszántás történt, ami megmaradt, a szárazság következtében nehezen nő, ritka, gyenge hozamot ígér. A rétek legelők ugyancsak gyenge fejlődét mutatnak, a magasabb fekvésüek a szárazság miatt nem fejlődnek, az alacsonyabb fekvésüek pedig a mult évi és folyó évi tavaszi vizek miatt csak most kezdenek szikkadni, sok kiázás is mutatkozik bennük. A gyümölcsfák sok virágot hoztak, de a fagy nagymértékben megrontotta. Az 1912-ik és 1913-ik év rossz gazdasági és pénzviszonyok, mint azt a folyó évi február hóban előterjesztett 1913 évi jelentésemben is jeleztem, vármegyénk állattenyésztésére is kedvezőtlen hatással volt, mart a vármegye állatlétszáma, a folyó évi tavaszi állatösszeirás adatai szerint a mult évihez viszonyítva : a szarvasmarhákból 3450 darabbal, a sertésekből 44666 darabbal, a juhokból 8094 darabbal mutat fel kevesebbet, mivel az anyagiakban megszorult gazdaközönség egyéb hiányában állatait volt kénytelen értékesíteni, hogy pénzhez juthasson. Ezenkívül hozzájárult az apadáshoz a szarvasmarháknál a mételykór, a sertéseknél pédig a sertéspestis nagymérvű pusztítása. A felügyelőség mult havi jelentése óta Nagykálló és Balkány községekben tartott felolvasást, a községi állatbiztosító szövetkezetek alakítása érdekében, Döge, Tiszaberczel, Rakamaz, és Viss községekben pedig az állatbiztosító szövetkezet meg is alakult. Jelentem, hogy a földművelésügyi miniszter ur folyó évi május hó 1-én 7689 szám alatt kelt leiratával Nágyhalász község határában a részletes tagosítást, megállapítván ennek hasznos és célszerű voltát, megengedte, minek folytán a további eljárás végett most már 5 éven belül bármely érdekelt birtokos a bírósághoz fordulhat tagosítás iránti kérelmével. Földbérlők Szabolcsban. A Magyar Földbérlők Országos Szövetsége a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesülettel karöltve 1914. évi május hó 20-án délután 3 órakor Nyíregyházán a vármegyeház kistermében és 1914. évi május hó 21-én délután 2 órakor Kisvárdán a Kereskedelmi Kör helyiségében bérlőértekezletet rendez, melynek tárgysorozata a következő : 1. Elnöki megnyitó. 2. Mi a Magyar Főldbérlők Országos Szövetségének célja és hivatása ? Előadja : Horváth Károly a Magyar Földbérlők Országos Szövetsége ügyvezető titkárja. 3. Véleménynyilvánítás az előadó beszéde felett. 4. Elnöki enunciatio az értekezletről. * A közelmúltban Magyar Földbérlők Országos Szövetsége címmel György Endre belső titkos tanácsos, volt főldmivelesi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja elnöklete alatt megalakult a főldbérlők országos testülete, mely a földbérlők érdekeinek védelmét, jogviszonyának rendezését és a hitel kérdésének megoldását vette programmjába. A Szövetség erős agitációt fejt ki céljának elérése érdekében. Jól tudott dolog, hogy a jelenleg tárgyalás alatt lévő polgári törvénytervezet keretében a haszonbérleti jog törvényes szabályozást fog nyerni. A tőrvénytervezet azonban nem tartalmaz oly rendelkezéseket, amelyek a főldbérlők kívánságait kielégítenék. A haszonbérleti jog ma csupán személyi, mely bizonyos ingatlan használatához ad egy személynek vagy társaságnak jogot, azonban ezen jognak anyagi értéke nincs. Már pedig kétségtelen, hogy ezen hosszú évekre szóló jog anyagi értéket is rejt magában, mert hisz a haszonbérlet tulajdonképpen üzlet, melynék haszna van, mely az évek során át, a jog által biztosított munka eredményeként, gyümölcsöket is hoz. Hasonlítsuk csak össze a haszonbérleti jogot a gyógyszertári joggal. Utóbbinak van pénzértéke, előbbinek nincs. Ennek természetes következménye azután azon visszás állapot, hogy egy bérlő, aki gazdaságába mindjárt a bérletbelépés alkalmával sok ezer koronát kényszerült befektetni, s akinek gazdasági felszerelése egy tekintélyes vagyonértéket képvisel és akinek évekre szóló földhasználati joga egy tekintélyes kereset és jövedelemforrás élvezését biztosítja, mindezek dacára hitelt nem élvezhet, vagy ha igen, akkor ezen hitel csupán az ő személyével áll kapcsolatban és nem a gazdasági vagyonával és ezen hitel feltéteteiben olyan, aminő az ö érdekeinek, az ő gazdasági, gazdálkodási és termelési kívánságainak és feltételeinek egyáltalában nem megfelelő s ebből folyólag neki nem is hasznos és nem is kielégítő. Mindezen és még egyéb számos kisebbnagyobb bajokon és visszás állapotokon óhajt valtoztatni és segíteni a Magyar Főldbérlők Országos Szövetsége. E szándék természetesen