Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-15 / 5. szám

3-ik szám. 1914. január 8. 6. Izr. nőegylet kabaretje. Sokat vártunk, de még többet kaptunk. Keveset mondok, ha azt közlöm, hogy „vára' kozáson felül sikerült." A nőegylet vezetősége eleddig is mindig igyekezett a farsangi mulat­ságok legjobbját produkálni, ez a kabarét azon­ban ugy külső kereteivel, mint a műsornak leleményességgel összeszőtt tartalmasságával, gondosan és ügyesen elhelyezett változatos­ságával, de főleg magas nivón álló értékességé­vel elragadta, fölemelte az azt megértő hatal­mas közönséget. Az est műsora a legfinomabb kézzel össze­válogatott szinpopázó virágcsokor volt. A csokor magában foglalta a szó, dal, zene, táncz és költészet illatozó virágait. Lélekmüvészet. Tolt annyi szépet egy csokorba kötni. És mert ennyi szellemi kincset, elragadó szórakozást nyújtott nekünk az est, hálás el­ismeréssel kell adóznunk a nagy közönség nevében is az izr. nőegylet vezetőségének, de elsősorban dr. Ftegmann Jenöné őnagyságának, aki valóban dicséretes, utolérhetetlen ügyesség­gel és finomsággal oldotta meg a kormányzás nehéz feladatát. Az érkező közönséget a Nőegylet érdemes elnöknője és a viruló fiatal szépségek fogadták. Kilenc órakor zsúfolásig telt meg a terem és a kezdetét vette az előadás.. Elsőnek dr. Hoffman Mór konferencier lépett a pódiumra, aki előszavában elmondott austráliai kalandozásával, valamint az egyes számok között elmondott szellemesen csillogó konferalásával valósággal lebilincselte a közön­séget. De hiszen az ő kiválóságát, rátermett­ségét jól ismeri már a közönség, melynek mindig kedvencze volt. A műsort nem lehetett találóbban kezdeni, mint dr. sassi Szabó László hangulatos szava­latával. Garay Anna urhány is saiát költe­ményeit mondta el. Maga a költemények, de főleg „SejtetUm Istent* czimü vers, mely tartalmá­ban igazán elsőrangú volt, de meg az elóadas közvetlen egyszerüsege a szivekbe hatottak és a közönség mind végig figyelmesen kisérte az előadó, nivós lebilincselő szavala át. Utana a mi „Fényes Annuskánk" a nem­régen ideszakadt, de annal jobban megszeretett táncmüvésznőnk Strelinger Annuska lepett elő. Gjönyöiü jn táncolta a Mozikiralyból a Váczi­ulca cimü részletet, elragadó volt az angol táncz. Nem akarunk jövendölni, mert josok mar nincsenek, de annyi bizonyos, h>gy e kis művésznőből a viiagszinpadok elism -rt táncos­nője lesz. E/után következett egy bájos jelenet. Dr. Bartos Sándor és neje szilveszter esti csa­tangolá^rol tartottak előadast. Azonban a szim­pátikus házaspár cs&tangölasával nem a szil­vesteri éjszaka havas ködébe, hanem az irodalom, művészet és előadókepesség virágos berkeibe vezetett el bennünket. Saját szerzeményű mókás meséivel magával ragadta a közönséget. Hallottunk páros jelenetes előadást a Diák és bakfis, Lipótváros, Paraszt legény, paraszt leány, Suszter legény meg a babája és a Telefonról annyi bájjal és valóban rátermett művészi elő­adói képességgel, hogy alig hiti ük, miszerin f műkedvelők mozognak szemeink előtt. A szereplés befejeztével felzudult a taps, lelkesült a közönség, mert szépet, művészit kapott. A hangulatos előadás után a zene művé­szete következett. György Margit urleány csodás zenei tudásával vonta magára a közönség figyelmét. Liszt: Legendáját játszotta mesteri technikával és absolut biztonsággal. Parányi ujjai alatt vibráltak a hurok. Ez a vérbeli művésznő hazánk zenei életének egén még tündöklő csillagként fog megjelenni. Még a gyönyörű akkordok lebilincselő ha­tása alatt állottunk, amikor megjelent a pó­diumon Garay Etta és bájos kedvességgel, átérzett megértéssel szavalta el Reichhard és Farkas Imre néhány gyönyörű költeményét. Végül a mi színházi kedvencünk Borbély Lili lepett elő. Az estén a szokottnál is ked­vesebb, bájösabb volt és olyan kecsesen tem­peramentumos volt, hogy a közönség újra, meg újra megismételtette szereplését. Valóságos műélvezet volt nézni a divatos tangó duettet, melyet a nagy művésznő és Fényes Jenő dr. debreceni ügyvéd lejtett. Hosszú újrázó taps után kezdie csak el­hagyni a közönség a helyét, hogy teret adjon a táncoló pároknak. A táncosok körében csak­hamar jelentkezett a jókedv és Oláh Rudi hangulatos játéka mellett a leányok, asszonyok ötömére vigan, kedélyesen és fáradhatatlanul egész reggelig folyt a tánc. Teljes megelégedettséggel és kellemes em­lékekkel távozott mindenki a mulatságból, amely sikerével az izr. nőegylet régi jóhirnevét csak újra megaranyozta. Rév. * Jelen voltak : Asszonyok: dr. Bodor Ká­rolyné, Bodor Zsigmondné, dr. Bernstein Báláné, Bleuer Béláné, őzv. Bleuer Bertalanná, Britz Miksáné, Bernát Sámuelné, Básthy Barnáné, Burger Istvánné, Brüll Simonné, dr. Bergstein Jenőná, dr. Bartos Sándorné, Doclor Árminné, Ehrenfeld Mártonné, dr. Elekes Aladárné, dr. Elegmann Jenőné, dr. Flegmann Sándorné, Földes Mártonné, Fisch Lajosné (Császári), Friedmann Zeligné, Frígyesi Jenőnő (Debrecen), Fekete Sándorné, Gál Józsefné, Gál Lajosné, Glück Dezsőné, dr. Guttmann Zsigmondné, Gyurcsán Ferencné, Gábor Józsefné, Grosz Zsigmondné, Groszmann Samuné, dr. Goldmann Józsefné, Garay Kálmánné, Glück Mórné, dr. Hoffmann Mórné, Hoffmann Mihályné, Hoffmann Arturné, Hoffmann Sándorné, Halász Mórné, Hartstein Sándorné, Hartstein Ernőné, dr. Hartstein Józsefné, Hartstein Gyuláné, dr. Haas Emiiné, Halasi Jánosné, Hbján Lajosné, Horvát Sándorné, Klár Samuné, Klár Sándorné, Klár Berta, Kovács Lászlóné, Kun Mátyásné, Kun Árminné, Kovács Andrásne, Kellner Jenőné, Klein Benedekne, Liptay Jenőné, dr. Löfkovits Mártonné (Debrecen), Lenhorn Sándorné, Lichtmann Iiuréné, dr. Nagymáté Andrásné, Palicz Jánosné, Partos Jenőné. Polinszky Ágos tonné, dr. Polacs-^k Sándorné, R isenthal Gyu láné, Rosenthal Ferencné. dr. Szabó Lászlóné S<alay Danielné, dr. Schőn Viktorné, dr. Szőke Jánosné, Szőke Sándorné, Spitz Pálné, Sarkadi Adolfné, Strelinger N.-né, Siark Ignácné, dr. Toroczkay Gvuláné, dr. Ujfalussy Dezsőné, Ungár Gezáné, Ungár Ernőne, Ungár Bdáné, Vadasz Benőne, dr. Vadász Leóné, Weinberger Samuné (Gyulaház*). Leányok: Basthy Berta, Bernát Ilonka, Britz Iionka, Borbély Lily, Drucker Melinda, Frank Terka, Fisch Ella, Fiegmmn Ilonka, Flegmann Anna, Fúhrer Aranka. Garay Mariska, Garay E ta. György Margit, G>ört;y Erzsike, Gyurcsán Ilonka, Hálás?. Erzsike, Hibján Biby, Kandel Irénke, K^liner Juliska, Kellner Rozsika, Lenhorn Blanka, L°uchiag E'la (Ungvár), Man del Márta (Nyírbátor), Polacsek Éva, Reismann Anna, Spiti- Erzsike. Strelinger Anna, Szalay Lilly, Siark 0 ga, Ujfalussy Esztike, Ungár Er zsike, Weinberger Margit. T A N Ü G V. Az Eperjesi Jogakadémián. Az 1913 — 14. tanév II ik felére a beira­tások 1914. január 7-től 19-ig eszközlendők. Utolagos felvételnek január 20—22. napjain dékáni-, azután pedig tanári-kari engedélylyel — legkésőbb febrnár 18-ig — lehet helye. Je­lentkezéseket, illetve előjegyzés iránti kérvényt a jogakadémia dékáni hivatala már december hó 15-től kezdve elfogad. Az előadások január 23-ikán kezdődnek. A Ií-ik félév május 31 ikén végződik. A beiratás érettségi bizenyitvány avagy leckekönyv alapján történik. Az alapvizsgálatok határideje január 5-től 15-ig terjed. Államtu­dományi és jogtudományi államvizsgálat a ta­név folyamán bármikor tartható. A félévi tan­díj 50 korona. Méltánylást érdemlő esetben a tandij a félév folyamán is befizethető. Evang. lelkészek, tanárok és tanítók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tandij felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti különb ség nélkül részesülhetnek a Collegium kebeleben fennálló, újonnan épített s kényelmesen felsze­relt tápintézet kedvezményeiben; ebéd- és va­csoráért az egész tanévre 180 korona fizetendő. Joghallgatók havonként is beiratkozhatnak, mely esetben ebéd- és vacsoráért 19 kor., a reggeli­ért 3 kor. fizetendő. Az arra érdemesek igényt tarthatnak e Collegium által évenkint kiosztatni szokott öáztöndijakra. valamint a szegénysor­suak a tandíjmentességre, tápintézeti díj-elen­gedésre, s a jelentekeny alaptőkével rendelkező „Jogász segély egylet" támogatasára. A jogaka­démiai ifjúsági , valamint a collegiumi nagy könyvtár — utóbbiban nyilvános olvasóterem is — a hallgatósag rendelkezésére áll. A joghall­gatók alkalmaztatást nyerhetnek ügyvédi iro­dákban s hivataloknál. Mindennemű felvilágosí­tással — igy különösen irodai alkalmaztatás, lakás és ellátás tekintetében — levélbeli meg­keresésre is, szívesen szolgál a jogakadémia dékáni hivatala. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eper­jesi Collegiumának jogakadémiáján, — a hazai ág. hitv. ev. egyház ez egyetem ilynemű ta­nintézetén — az 1913 — 14. tanév I ső felében 281 joghallgató volt beirva, ugy hogy a hall­gatóság létszáma tekintetében ez a tanintézet a hazai tiz jogakadémia között az első volt. A jogakadémia polgárai testületileg felvett tagjai az eperjesi országos hirü közművelődési egye­sületetnek : a „Széchenyi Kör"-nek, a hol zene­terem, könyvtár, irodalmi és művészi előadások állanak rendelkezésükre. Ugyancsak kedvemé ­nyes tagként léphetnek be az „Eperjesi Torna­és Vivó Egylet"-be, mely egyesület kitűnően felszerelt tornacsarnokában és játék-telepén ele­ven sportéletnek s gyakran országos jellegű versenynek szintere. A városban egészséges és nem drága lakások elegendő számmal állanak rendelkezésre, az ifjúsági ellátása jutányos. Eperjesen, 1913. december hevában. Dr. Mibler Károly, egyetemi m.-tanár, a z eperjesi ág. h. ev. col egiumi jogakadémia dékánja. ÚJDONSÁGOK. 99" Mai számunk 10 oldal. Teiei«m 139. szám — A vármegyei muzeum a közönség részére szombaton és asárnap d. e, 9—12 óráig nyitva van. Bogár Lajos. Nyíregyháza város közigazgatásának amennyire nevezetes, éppen annyira min­denki által őszintén fájlalt eseménye kö­vetkezett be e héten. Bogár Lajos, Nyíregyháza város főjegyzője megtáma­dott egészségére hivatkozással nyuga­lomba vonult. Megpihent tehát a toll, amely 29 éven ernyedetlen szorgalom­mal, csöndben és minden külső zajt ke­rülve egyedül városa és városa népének javára dolgozott. A napi élet munkás ­forgatagából kivált a munkás, dolgos kéz, hogy uj erőt gyűjtve s visszatérve gazdag tapasztalatait s tudását újra ér­tékesítve — ha nem is régi ügykörében, de régi munkálkodásának mezején — vá­rosa javán dolgozzék tovább. Bogár Lajos nem a mai lármás, rohanó, érdemeket és egyébb külső diadalokat hajszoló kornak gyermeke. De nem is a régi jó időknek a fontos­kodó lassú elhatározásoknak képviselője. Egyéniségébenszerencsésen egyesül mind­két időnek jellemző erénye: az alaposság és a lankadatlan munkásság. Munkálkodása a város közigazgatásában az átmenetet készítette elő, s ő minden erejével azon dolgozott, arra adott példát, hogy ez az átmenet minél korábban, minél gyor­sabban, de egyúttal minél simábban, úgy­szólván minden zökkenés nélkül követ­kezzék be. Határozott egyéniségét visszatükröző, kiválóan pedáns, a külső csint is sokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom