Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-03 / 36. szám
364 31 -ik szám. JVYÍRITIDÉK. 1914. április 16. lyeket erre vonatkozóan elmondtam. (Egy tanuló C9ak egy esetet mondjon el.) Mily méretű szokott lenni néha a robbanás vagy tűzveszedelem okozta szerencsétlenség? Hogy százak pusztulnak el. Ezekben kifejtettük a közmondás szószerint való értelmét. Ismételd még egyszer a közmondást ! . . . Tartózkodjatok ti is tőle! Mielőtt a közmondás átvitt értelmét is kifejeznők, néhány jó tanácsot adok arra nézve, hogy ha már megvan a veszedelem, hogyan segíthetünk magunkon. Tudjátok, hogy a tüzveszedelem enyhítésére ugy falun, mint városon egyesületeket szoktak alakítani. Hogyan nevezzük ezeket ? — Tűzoltó egyesületnek. Ha felnőttök, ti is legyetek tagjai s járjatok el szorgalmasan a gyakorlatokra ! Fokozni szokta tüzeseteknél a bajt, hogy az emberek a rémülettől, ijedségtől elvesztik a fejüket. Tudjátok-e, mi ennek a kifejezésnek az átvitt értelme ? — Az, hogy nem tudnak helyesen gondolkozni. Ugy van! És oktalanságot cselekszenek. Néha olyat, hogy az ember önkéntelen is kacag rajta, máskor meg olyat, hogy az ember megborzad tőle. Elmondok néhány ilyen esetet. Kigyuladt a falu. A harangokat félre verték, a tűzoltók trombitáltak, rohant mindenki a tűzhöz. Egy asszony pedig az udvaron futkározott föl s alá s egyre azt hajtogatta: Jaj Istenem! hol a kötényem? Jaj Istenem! hol a kötényem? . . . Másutt két asszony volt otthon, mikor a harmadik szomszédban tüz ütött ki. Fejük veszetten rohantak a padlásra és cipelték ki messze a kertek alá egy zsák . . . babol. Mintha értékesebb holmijuk nem is lett volna. A mentésnek a sorrendje nézzétek ez: mindenek előtt megmentjük az embert, gyermeket, beteget, másodszor — ha nincsen biztos helyen — a pénz és harmadszor a háziállatokat : szarvasmarhát, lovat, sertést, mert ezeket könnyű kimenteni és nagy értékük van. Ha a ló nem akar kijönni az istállóból, föl kell szerszámozni, akkor kijön. Csak azután kerül a sor azon holmikra,^ melyek kisebb értékűek s nehezebben menthetők. Gyárak és színházak égésénél a fejvesztettség miatt szörnyű események történnek. A bécsi Ring színház s a párisi bazár égésekor a kijáratnál két méter magasan voltak a holttestek. Ezeket mind az utánnuk jövők tiporták le. (Ököritó) Szép rendben tán mind megmenekülhettek volna. Ti is azért gyakoroljátok itt az iskolában a tüzveszedelem esetén való menekülést, hogy megszokjátok, hogy ahol sokan vannak együtt, ott menekülés esetén első a józanság és a rend. Arra nézve is tudok esetet mondani, hogy a lélekjelenlét megtartása veszedelem esetén milyen sokat ér. Az egyik budapesti színházban (Uránia) kigyuladt előadás köbén a színpad. Ha a közönség megrémül, elveszti a fejét s hanyatt-homlok menekül, akkor az ajtóknál bizonyosan olyan tolongás támad, hogy sokakat agyon nyomhattak volna. Azonban egy ember lélekjelenléte elejét veUe a bajnak. Fölállt a jelenlevő rendőrtisztviselő s hangosan ezt mondta : .Kérem a közönséget, hogy nyugodtan távozzék! Én utolsónak maradok!" A közönség gyorsan, de nyugodtan távozott és senkinek sem történt baja. Az asszonyok, ha a ruhájuk meggyulad, ki szoktak futni. Az eredmény az, hogy a ruhájuk még jobban ég. Ilyenkor le kellene feküdniük az ágy mellé s az ágyneműt hirtelen magukra rántani. Mert ha a tűztől a levegőt elzárjuk, akkor elalszik. Általában véve azt ajánlom, gyermekek, hogy gondolkodjatok sokat azon, hogy miképen lehetne a veszedelemből menekülni, mert akkor annyira belevésődnek az agyatokba a helyes gondolatok, hogy akkor is eszetekbe jutnak, mikor szükség van reájuk. Ismételjük, amit a tüzveszedelem esetén való mentésről mondtam. Minő egyesületekbe ajánlottam a belépést ? — A tűzoltó egyesületekbe. Hogyan nevezzük a gondolkodásnak azon nagymértékű megbénulását, a mely veszedelem esetén szokott beállani ? — Fejvesztettségnek. S hogyan nevezzük a gondolkodásnak azon állapotát, hogyha az veszedelem esetén is teljesen rendben működik? — Lélekjelenlétnek. Ismételjétek, minő kacagtató és szomorú következményei vannak a fejvesztettségnek!. . . Viszont a lélekjelenlét miképpen vette elejét a szerencsétlenségnek az egyik budapesti színházba ? . . . Mily módon menekülhetnek az asszonyok, ha a ruhájuk meggyuladt % . . . Általában mily módon gondoskodhatunk arról, hogy veszedelem esetén meglegyen a menekülésre nézve a helyes gondolatunk ? . . . Most pedig fejtsük ki a közmondás átvitt értelmét. Nemcsak tűzi veszedelem érheti az embert, hanem —• sajnos — egész sereg más is. Hogyan mondanád'el a közmondásban levő életbölcsességet mindenféle veszedelemre vonatkoztatva? — Nem jó a veszedelemmel játszani. Ha az ember a veszedelemmel szemben nem eléggé óvatos, azt könnyelműségnek, vagy meggondolatlanságnak nevezzük. Tudjátok, hogy ez a hiba leginkább a gyermekeknél fordul elő. Mivel más közmondások magyarázatánál bővebben is beszélünk a különféle veszedelmek ellen való védekezésről, most csak megemlítjük őket. Sok gyermeknek okozta már halálát, hogy a viz mellett vigyázatlanul játszadozott s belefúlt. Mások fára, vagy toronyba másztak föl meggondolatlanul. Leestek s meghaltak, vagy nyomorékok lettek egész életükre. Késsel, borotvával, lö"őfegyverrel való vigyázatlanság is sok gyermeket s felnőttet döntött már a veszedelembe. Ismételd a veszedelemmel való játszás most fölsorolt eseteit! ... Ne csak magatok őrizkedjetek attól, hogy a veszedelemmel játszatok, hanem a kisebb testvéreiteket s kisebb játszótársaitokat is tartsátok attól vissza! Meg egy átvitt értelmét kell megemlítenem a közmondásnak. A — haragos ember arca rendesen kipirul, s mivel a tűz színe is vörös, azért szokták az ilyen emberről átvitt értelmű képes beszéddel azt mondani, hogy az arcán a harag tüze lángol. S mivel a szeme is jobban fénylik a szokottnál, azt mondják, hogy a szeme a haragtól szikrázik. Hát ettől a tűztől is óvakodjatok! Mindennek előtt magatokra vigyázzatok, hogy a harag indulata el ne ragadjon benneteket, azután pedig másokat se ingereljetek haragra. Sokszor apró civakodásból, kötekedésből nagy harag támad. Ne jatszatok a harag tüzével! A haragos ember elől pedig legjobb kitérni. Vagy ha lehetséges, meg kell békíteni. Érről inaskor majd többet is beszélünk. Most feleljetek a kérdéseimre! Milyen szinü szokott lenni a haragos ember arca? . . . Hogyan szokták ezt az elváltozást képes beszéddel kifejezni? . . . S mit mondanak a haragos ember szemének a szokatlan fényességéről (átvitt értelmű kifejezéssel ? . . . Milyen magatartásra int bonnünket a közmondás a haragtüzével szemben is? ... A harag tüzével való tartózkodásnak milyen két irányban kell megnyilvánulnia ? — Először is magunkra kell vigyáznunk, hogy a harag el ne ragadjon bennünket. Azután nem szabad másokat sem haragra ingerelnünk. Milyen magatartást ajánlottam a haragos emberrel szemben ? . . . Általában, mivel a harag ellenségünk, mi legyen a végső célunk a vele való küzdelemben ? — Hogy legyőzzük. Törekedjetek erre! Ismételjétek a közmondást!JIrjátok ! Felhívás a vármegye tanítóságához. Kedves Kartársak! „Akié a nevelés, azé a jövő." Ezen mondás szerint nemzetünk, népünk és saját jövőnk is a mi kezünkbe volt és van letéve. A multak eredményeként még nem valami fényes sem nemzetünk, sem népünk, sem a saját sorsunk. Szegények vagyunk mind a hárman. Ebből logikusan azt következtethetnénk, hogy a nevelésben valahol hiba volt. Hogy tényleg igy volt, bizonyítanunk felesleges, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a múltban nevelésről az iskolán kivül alig-alig esett szó. Ahogy a gyermek az iskola porát lerázta, alig törődött többé vele más, mint a sorozóbizottság, a végrehajtó és a kivándorlási ügynők. Ennek sajnálatos következményeit léptennyomon szemlélhetjük. Ujabban némileg javult a helyzet. A népnevelés fontosságát csaknem mindenki belátta, az abban rejlő hatalmas erőt mindenki felismerte s most illetékes és nem illetékes körök egyaránt igyekeznek a neveléssel a népet a maguk részóre megnyerni. Ezen a téren nekünk tanítóknak is fokozottabb mértékben kell kö?reműködnünk ugy a nép, mint a mi saját érdekünkben is. Hiszen: „Akié a nevelés, azé a jövő." A nevelésnek az lesz a legcélravezetőbb utja, amely a gazdasági megerősödéshez vezet. A Föld forgásának és keringésének törvényszerűségé helyett inkább azt magyarázzuk a nép • nek, hogy lehet az Istenáldotta földön egy kalász helyett kettőt nevelni és hogy lehet a meglévő javakat megtartani, biztosítani. A szegény ember meglévő javai közül a legértékesebb s a legnagyobb veszélynek van kitéve a lábas jószága, állatállománya. Annak a szegény embernek, kinek nagyszámú családja mellett egy tehénkéje is van, a sorsa még tűrhető, de elszáll az öröm a gyermekek ajkáról, a pir az arcukról s felüti a házban a gond a fejét, ha az egyetlen tehénke elpusztul. Cseppet sem csudálni való, ha egy tehén elpusztulását az egész család megsiratja épugy, mintha családtagja volna s cseppet sem csudálni való, ha egy tehén elpusztulása egy család boldogságát sőt néha existentiáját teszi tönkre. Ennek ma már községi állatbiztosító szövetkezetek létesítése által lehet elejét venni ha 200 ilyen állatbiztosító szövetkezet működik már eddig áldásthozóan az országban, közülők 13 megyénk területére esik. Kedves Kartársak ! A községi állatbiztosító szövetkezetek prospektusát azzal küldjük meg címükre; tegyék a dolgot tanulmány- s a községükben megbeszélés tárgyává, hassanak oda, hogy az állatbiztosítás eszméjével a falu népe megbarátkozzék s legyenek meg mindent egy állatbjztositó szövetkezet létesítése érdekében. Önmagukon is segítenek vele (vidéken a legtöbb tanítónak szintén van kicsiny gazdasága, néhány darab jószága) ha a községi állatbiztosító szövetkezetek szervezésén munkálkodnak. Egy-egy ilyen szövetkezet létesítése által (a gyakori és egy célra lörekvő érintkezés folytán) sikerülhet a tanítónak a maga részére megnyerni a népet, módjában van rá hatni, azt neveim s ezáltal a maga boldogulását is előmozdítani, mert: „Akié a nevelés, azé a jövő !" A községi állatbiztosító szövetkezetek ügyét ismételten Kedves Kartársaink szives figyelmébe ajánljuk. Kartársi szeretettel: Demeter Béla s. k. Király, s. k. a gazd. szakoszt. elnöke. elnök. Szabolcsvármegye valamennyi Iskolaszékének, Iskolagondnokságának és tanítójának. A f. évi február hó 6-án 324. sz. a. kelt körlevelem kapcsán a József Kir. Herceg Sanatórium javára rendezett isk. gyűjtés tban felhívom Cimet, hogy mivel a gyűjtési összeget még igen sok iskola nem juttatta el rendeltetési helyére a gyűjtést mindazok, akik ennek eleget nem tettek, sürgősen bonyolítsák le, é? a begyült irgalomfilléreket a gyüjtőivekkel együtt minél előbb, de legkésőbb junius 15 ig küldjék be a József Kir. Herceg Szanatóriumi Egyesületnek (Budapest, IV. Sütő-utca 2.) Nyíregyháza. 1914. április 27. Dr. Wilt, kir. tanfelügye lő. Vasúti menetrend. Érvényes 1914 május hó 1-től. I. Nyíregyházára érkezik : Debreczen felől 6 35, 9"57, 131, 3 35, 5"37 8-f0, 12-23, Szerencs „ 6'47, 10'03, 1*22, 7"00, Polgár „ 6-37, 10 03, 5"06, Csap „ 6-53, 8-45, 1'27, 3"54 8'37, Mátészalka „ 6"05, 111, 4"39, 7' 1 (\ Nyíradony ., 6 51, 111, 6». V. Namény „ 6"30, 1-39, 5^, 8'ie, II. Nyíregyházáról indul: Debreczen felé 5-«, 7*20, 1014. 2"00, 454 „ 7-20 902 Szerencs „ 710, 10 04, 4"08, 545, 916, Polgár „ 7-20, 10-04, 6 00. Csap „ 6-58, 11*43, 3'55, 7'20, 9-10, Mátészalka „ 716, 10*24, 210, 8*45; Nyíradony „ 7-50, 210, 7-i». V.-Namény „ 7'12, 10-30, 213. 8-50,
