Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-03 / 36. szám

364 31 -ik szám. JVYÍRITIDÉK. 1914. április 16. lyeket erre vonatkozóan elmondtam. (Egy ta­nuló C9ak egy esetet mondjon el.) Mily méretű szokott lenni néha a robbanás vagy tűzvesze­delem okozta szerencsétlenség? Hogy százak pusztulnak el. Ezekben kifejtettük a közmondás szósze­rint való értelmét. Ismételd még egyszer a köz­mondást ! . . . Tartózkodjatok ti is tőle! Mielőtt a közmondás átvitt értelmét is ki­fejeznők, néhány jó tanácsot adok arra nézve, hogy ha már megvan a veszedelem, hogyan segíthetünk magunkon. Tudjátok, hogy a tüzveszedelem enyhíté­sére ugy falun, mint városon egyesületeket szoktak alakítani. Hogyan nevezzük ezeket ? — Tűzoltó egyesületnek. Ha felnőttök, ti is legye­tek tagjai s járjatok el szorgalmasan a gyakor­latokra ! Fokozni szokta tüzeseteknél a bajt, hogy az emberek a rémülettől, ijedségtől elvesztik a fejüket. Tudjátok-e, mi ennek a kifejezésnek az átvitt értelme ? — Az, hogy nem tudnak he­lyesen gondolkozni. Ugy van! És oktalanságot cselekszenek. Néha olyat, hogy az ember ön­kéntelen is kacag rajta, máskor meg olyat, hogy az ember megborzad tőle. Elmondok né­hány ilyen esetet. Kigyuladt a falu. A haran­gokat félre verték, a tűzoltók trombitáltak, rohant mindenki a tűzhöz. Egy asszony pedig az udvaron futkározott föl s alá s egyre azt hajtogatta: Jaj Istenem! hol a kötényem? Jaj Istenem! hol a kötényem? . . . Másutt két asszony volt otthon, mikor a harmadik szom­szédban tüz ütött ki. Fejük veszetten rohantak a padlásra és cipelték ki messze a kertek alá egy zsák . . . babol. Mintha értékesebb holmi­juk nem is lett volna. A mentésnek a sorrendje nézzétek ez: mindenek előtt megmentjük az embert, gyer­meket, beteget, másodszor — ha nincsen biz­tos helyen — a pénz és harmadszor a háziál­latokat : szarvasmarhát, lovat, sertést, mert eze­ket könnyű kimenteni és nagy értékük van. Ha a ló nem akar kijönni az istállóból, föl kell szerszámozni, akkor kijön. Csak azután kerül a sor azon holmikra,^ melyek kisebb értékűek s nehezebben menthetők. Gyárak és színházak égésénél a fejvesztett­ség miatt szörnyű események történnek. A bécsi Ring színház s a párisi bazár égésekor a kijá­ratnál két méter magasan voltak a holttestek. Ezeket mind az utánnuk jövők tiporták le. (Ököritó) Szép rendben tán mind megmenekül­hettek volna. Ti is azért gyakoroljátok itt az iskolában a tüzveszedelem esetén való menekü­lést, hogy megszokjátok, hogy ahol sokan van­nak együtt, ott menekülés esetén első a józan­ság és a rend. Arra nézve is tudok esetet mondani, hogy a lélekjelenlét megtartása vesze­delem esetén milyen sokat ér. Az egyik buda­pesti színházban (Uránia) kigyuladt előadás kö­bén a színpad. Ha a közönség megrémül, el­veszti a fejét s hanyatt-homlok menekül, akkor az ajtóknál bizonyosan olyan tolongás támad, hogy sokakat agyon nyomhattak volna. Azon­ban egy ember lélekjelenléte elejét veUe a baj­nak. Fölállt a jelenlevő rendőrtisztviselő s han­gosan ezt mondta : .Kérem a közönséget, hogy nyugodtan távozzék! Én utolsónak maradok!" A közönség gyorsan, de nyugodtan távozott és senkinek sem történt baja. Az asszonyok, ha a ruhájuk meggyulad, ki szoktak futni. Az eredmény az, hogy a ru­hájuk még jobban ég. Ilyenkor le kellene fe­küdniük az ágy mellé s az ágyneműt hirtelen magukra rántani. Mert ha a tűztől a levegőt elzárjuk, akkor elalszik. Általában véve azt aján­lom, gyermekek, hogy gondolkodjatok sokat azon, hogy miképen lehetne a veszedelemből menekülni, mert akkor annyira belevésődnek az agyatokba a helyes gondolatok, hogy akkor is eszetekbe jutnak, mikor szükség van reájuk. Ismételjük, amit a tüzveszedelem esetén való mentésről mondtam. Minő egyesületekbe ajánlottam a belépést ? — A tűzoltó egyesületekbe. Hogyan nevezzük a gondolkodásnak azon nagymértékű megbénu­lását, a mely veszedelem esetén szokott beál­lani ? — Fejvesztettségnek. S hogyan nevezzük a gondolkodásnak azon állapotát, hogyha az veszedelem esetén is teljesen rendben műkö­dik? — Lélekjelenlétnek. Ismételjétek, minő kacagtató és szomorú következményei vannak a fejvesztettségnek!. . . Viszont a lélekjelenlét miképpen vette elejét a szerencsétlenségnek az egyik budapesti szín­házba ? . . . Mily módon menekülhetnek az asszonyok, ha a ruhájuk meggyuladt % . . . Ál­talában mily módon gondoskodhatunk arról, hogy veszedelem esetén meglegyen a menekü­lésre nézve a helyes gondolatunk ? . . . Most pedig fejtsük ki a közmondás átvitt értelmét. Nemcsak tűzi veszedelem érheti az embert, hanem —• sajnos — egész sereg más is. Ho­gyan mondanád'el a közmondásban levő élet­bölcsességet mindenféle veszedelemre vonatkoz­tatva? — Nem jó a veszedelemmel játszani. Ha az ember a veszedelemmel szemben nem eléggé óvatos, azt könnyelműségnek, vagy meg­gondolatlanságnak nevezzük. Tudjátok, hogy ez a hiba leginkább a gyermekeknél fordul elő. Mivel más közmondások magyarázatánál bőveb­ben is beszélünk a különféle veszedelmek ellen való védekezésről, most csak megemlítjük őket. Sok gyermeknek okozta már halálát, hogy a viz mellett vigyázatlanul játszadozott s belefúlt. Mások fára, vagy toronyba másztak föl meg­gondolatlanul. Leestek s meghaltak, vagy nyo­morékok lettek egész életükre. Késsel, borotvá­val, lö"őfegyverrel való vigyázatlanság is sok gyermeket s felnőttet döntött már a vesze­delembe. Ismételd a veszedelemmel való játszás most fölsorolt eseteit! ... Ne csak magatok őriz­kedjetek attól, hogy a veszedelemmel játszatok, hanem a kisebb testvéreiteket s kisebb játszó­társaitokat is tartsátok attól vissza! Meg egy átvitt értelmét kell megemlítenem a közmondásnak. A — haragos ember arca rendesen kipirul, s mivel a tűz színe is vörös, azért szokták az ilyen emberről átvitt értelmű képes beszéddel azt mondani, hogy az arcán a harag tüze lángol. S mivel a szeme is jobban fénylik a szokottnál, azt mondják, hogy a szeme a haragtól szikrázik. Hát ettől a tűztől is óvakodjatok! Mindennek előtt magatokra vigyázzatok, hogy a harag indulata el ne ragadjon benne­teket, azután pedig másokat se ingereljetek haragra. Sokszor apró civakodásból, kötekedés­ből nagy harag támad. Ne jatszatok a harag tüzével! A haragos ember elől pedig legjobb kitérni. Vagy ha lehetséges, meg kell békíteni. Érről inaskor majd többet is beszélünk. Most feleljetek a kérdéseimre! Milyen szinü szokott lenni a haragos em­ber arca? . . . Hogyan szokták ezt az elváltozást képes beszéddel kifejezni? . . . S mit mondanak a haragos ember szemé­nek a szokatlan fényességéről (átvitt értelmű kifejezéssel ? . . . Milyen magatartásra int bonnünket a köz­mondás a haragtüzével szemben is? ... A harag tüzével való tartózkodásnak milyen két irányban kell megnyilvánulnia ? — Először is magunkra kell vigyáznunk, hogy a harag el ne ragadjon bennünket. Azután nem szabad má­sokat sem haragra ingerelnünk. Milyen maga­tartást ajánlottam a haragos emberrel szem­ben ? . . . Általában, mivel a harag ellenségünk, mi legyen a végső célunk a vele való küzde­lemben ? — Hogy legyőzzük. Törekedjetek erre! Ismételjétek a közmondást!JIrjátok ! Felhívás a vármegye tanítóságához. Kedves Kartársak! „Akié a nevelés, azé a jövő." Ezen mon­dás szerint nemzetünk, népünk és saját jövőnk is a mi kezünkbe volt és van letéve. A multak eredményeként még nem valami fényes sem nemzetünk, sem népünk, sem a saját sorsunk. Szegények vagyunk mind a hárman. Ebből logikusan azt következtethetnénk, hogy a neve­lésben valahol hiba volt. Hogy tényleg igy volt, bizonyítanunk feles­leges, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a múlt­ban nevelésről az iskolán kivül alig-alig esett szó. Ahogy a gyermek az iskola porát lerázta, alig törődött többé vele más, mint a sorozó­bizottság, a végrehajtó és a kivándorlási ügynők. Ennek sajnálatos következményeit lépten­nyomon szemlélhetjük. Ujabban némileg javult a helyzet. A nép­nevelés fontosságát csaknem mindenki belátta, az abban rejlő hatalmas erőt mindenki felis­merte s most illetékes és nem illetékes körök egyaránt igyekeznek a neveléssel a népet a maguk részóre megnyerni. Ezen a téren nekünk tanítóknak is fokozottabb mértékben kell kö?re­működnünk ugy a nép, mint a mi saját érde­künkben is. Hiszen: „Akié a nevelés, azé a jövő." A nevelésnek az lesz a legcélravezetőbb utja, amely a gazdasági megerősödéshez vezet. A Föld forgásának és keringésének törvénysze­rűségé helyett inkább azt magyarázzuk a nép • nek, hogy lehet az Istenáldotta földön egy kalász helyett kettőt nevelni és hogy lehet a meglévő javakat megtartani, biztosítani. A szegény ember meglévő javai közül a legértékesebb s a legnagyobb veszélynek van kitéve a lábas jószága, állatállománya. Annak a szegény embernek, kinek nagy­számú családja mellett egy tehénkéje is van, a sorsa még tűrhető, de elszáll az öröm a gyermekek ajkáról, a pir az arcukról s felüti a házban a gond a fejét, ha az egyetlen tehénke elpusztul. Cseppet sem csudálni való, ha egy tehén elpusztulását az egész család megsiratja épugy, mintha családtagja volna s cseppet sem csudálni való, ha egy tehén elpusztulása egy család bol­dogságát sőt néha existentiáját teszi tönkre. Ennek ma már községi állatbiztosító szö­vetkezetek létesítése által lehet elejét venni ha 200 ilyen állatbiztosító szövetkezet működik már eddig áldásthozóan az országban, közülők 13 megyénk területére esik. Kedves Kartársak ! A községi állatbiztosító szövetkezetek prospektusát azzal küldjük meg címükre; tegyék a dolgot tanulmány- s a köz­ségükben megbeszélés tárgyává, hassanak oda, hogy az állatbiztosítás eszméjével a falu népe megbarátkozzék s legyenek meg mindent egy állatbjztositó szövetkezet létesítése érdekében. Önmagukon is segítenek vele (vidéken a legtöbb tanítónak szintén van kicsiny gazdasága, néhány darab jószága) ha a községi állatbizto­sító szövetkezetek szervezésén munkálkodnak. Egy-egy ilyen szövetkezet létesítése által (a gyakori és egy célra lörekvő érintkezés foly­tán) sikerülhet a tanítónak a maga részére meg­nyerni a népet, módjában van rá hatni, azt neveim s ezáltal a maga boldogulását is elő­mozdítani, mert: „Akié a nevelés, azé a jövő !" A községi állatbiztosító szövetkezetek ügyét ismételten Kedves Kartársaink szives figyelmébe ajánljuk. Kartársi szeretettel: Demeter Béla s. k. Király, s. k. a gazd. szakoszt. elnöke. elnök. Szabolcsvármegye valamennyi Iskolaszékének, Iskolagondnokságának és tanítójának. A f. évi február hó 6-án 324. sz. a. kelt körlevelem kapcsán a József Kir. Herceg Sana­tórium javára rendezett isk. gyűjtés tban fel­hívom Cimet, hogy mivel a gyűjtési összeget még igen sok iskola nem juttatta el rendelte­tési helyére a gyűjtést mindazok, akik ennek eleget nem tettek, sürgősen bonyolítsák le, é? a begyült irgalomfilléreket a gyüjtőivekkel együtt minél előbb, de legkésőbb junius 15 ig küldjék be a József Kir. Herceg Szanatóriumi Egyesületnek (Budapest, IV. Sütő-utca 2.) Nyíregyháza. 1914. április 27. Dr. Wilt, kir. tanfelügye lő. Vasúti menetrend. Érvényes 1914 május hó 1-től. I. Nyíregyházára érkezik : Debreczen felől 6 35, 9"57, 131, 3 35, 5"37 8-f0, 12-23, Szerencs „ 6'47, 10'03, 1*22, 7"00, Polgár „ 6-37, 10 03, 5"06, Csap „ 6-53, 8-45, 1'27, 3"54 8'37, Mátészalka „ 6"05, 111, 4"39, 7' 1 (\ Nyíradony ., 6 51, 111, 6». V. Namény „ 6"30, 1-39, 5^, 8'ie, II. Nyíregyházáról indul: Debreczen felé 5-«, 7*20, 1014. 2"00, 454 „ 7-20 902 Szerencs „ 710, 10 04, 4"08, 545, 916, Polgár „ 7-20, 10-04, 6 00. Csap „ 6-58, 11*43, 3'55, 7'20, 9-10, Mátészalka „ 716, 10*24, 210, 8*45; Nyíradony „ 7-50, 210, 7-i». V.-Namény „ 7'12, 10-30, 213. 8-50,

Next

/
Oldalképek
Tartalom