Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-30 / 35. szám

Nyíregyháza, 1914. április 23. Csütörtök XXXV. évfolyam, 33. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. S! Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed «kvre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak íélár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betűvel szedett ké tszeresen azámit. Madarak és fák napja. Tavasz-nyiltával elemi iskoláink egy­másután rendezik a „Madarak és fák nap "-ját. Ezt a külső megjelenésében is oly kedves gyermekünnepet. Az egyes városi iskolák növendékei kirándulnak a kis-majális számba menő ünnepségére az erdőnek Erzsébet királyné-liget elnevezésű részébe s ott kint az Isten szabad ege alatt, a lombosodni kezdő fák kőzött, a sok kis madár vidám énekével versenyre kelve énekelnek alkalmi kis dalokat, sza­valgatnak kis költeményeket, melyek mindenike a madarak, a iák, a természet szeretetéről szél és azok szeretetére buzdit. Aki nem vvolt még kint ilyen kis iskolai ünnepen, ugyan ne sajnálja a fáradtságot: menjen ki, nézze meg, hall­gassa meg az ott történőket. És ha meg­nézi, ha meghallgatja, érezni, tudni fogja, hogy ami ott történik, az nem csak ked­ves, nem csak szép és lélekemelő dolog, hanem hasznos cselekedet is. A kultuszminiszter rendelte el külföldi, első sorban pedig amerikai mintára a Madarak és fák napjának megtartását. Országszerte érvényes ez a rendelkezés, de alig hisszük, hogy akadna Magyar­országon város, ahol igazabban, komo­lyabban fognák fel -ennek az intézmény­nek a jelentőségét, *mint Nyíregyházán. Nem keressük, kit aragy kiket illet ezért dicsőség és dicséret. Hiszen akik cselek­szik, akik végrehajtják a miniszteri ren­delkezést, nem a dicséret reményében, hanem lelkük vágya, szivük parancsa szerint teszik azt Külöciben nem tennék olyan lankadatlan lelkesedéssel, olyan jó kedvvel. Es az eredmény sem lehetne olyan, mint aminőnek kétségbevonhatlan jelei már is mutatnak. Ugyan gondoljunk csak vissza alig egy évtizedre. Sőt talán még rövidebb időre. Nálunk az iskolai növendékek és az azokból felnőtt ifjúság s maguk a fel­nőttek is épen ugy, mint — sajnos — az ország többi vidékein is, azelőtt a természetnek ezeket a legkedvesebb, leg­hasznosabb ajándékait: a hasznos mada­rakat, a fákat és növényeket csak szabad prédának tekintették; csak arravalóknak, hogy azokból mennél többet, mennél nagyobb vandalizmussal pusztíthassanak. Ha ilyenkor tavasszal, amikor a kis madarak már fészkeket raknak, avagy fészkeikben már tojásaikat lerakták, majd fiókáikat kiköltötték, kimentünk az erdőbe, mindenfelé csavargó, kószáló gyermekekre találtunk, akiknek egyedüli céljuk a gon­dosan elrejtett kis fészkek feltalálása és kifosztása volt. Hiába tiltották azt tör­vényi rendelkezések. Hiábavalók voltak a hatósági tiltó hirdetések. Hiábavalók néhány jó érzésű komoly felnőtt ember elriasztó kísérletei. Legfeljebb arra az eredményre vezettek, hogy az erdő el­rejtettebb részein s mennél több ravasz­sággal játszák ki azokat. Hasonlatosképen a fák és növé­nyek pusztításánál. — Hiába fogott meg nagynéha valamelyik rendőr gyer­meket vagy felnőttet, aki a város utcáin kiültetett fákat vagy egyéb növényeket gonosz kedvtelésből rongálta s hiába büntették meg az ekként tettenérteket, a város terein és utcáin a mindjobban szaporodó fák és egyéb ültetvények soha nem voltak biztonságban. "Május elsejére virradó éjjel hiába jött készséggel a városi rendőrség segítségére akár a csend­őrség is, a közkertekben levő ültetvénye­ket következetesen megdézsmálják május­fának. Ne mondjuk, hogy ma már minden jól van; még azt sem, hogy minden egészen másként van A javulásnak azonban, még pedig a nagyfokú javu­lásnak kétségtelen tanúságaival találkoz­hatna k. Az erdőben elszaporodtak a kis énekes -madarak. A város utcáin és terein maga a város, fokozatosan, immár virágokat is mer kiültetni. Kezdi népünk nem csak megszokni, hanem meg is becsülni azokat. Ebben az eredményben legtöbb része az iskoláknak van. Az iskolák s azoknak lelkes, minden szépre és jóra kapható tanítói vették kezükbe a madarak és fák ügyét. Az .országos állatvédő egyesület helybeii fiókja csöndben és zajtalanul, kerülve minden feltűnést és minden hi­valkodást, a tanitótagok segítségével az ifjú nemzedék nevelésével remélte leg­biztosabban elérni kitűzött feladatainak a hasznos madarak és a fák védelmezésére vonatkozó részét. Az iskolákban — az elemi iskoláktól kezdve a tanonciskolákon keresztül a polgári iskoláig és a főgim­náziumig — mindenütt megalakult a madárvédő-liga. Tagjai lettek a gyermekek: a jövő nemzedék. Ezek nem csak maguk tartózkodnak a madarak és a fák pusztításától, hanem visszatartják attól társaikat is. Ellenőrzik, hogy mások se bántsák azokat. Ezek immár ebben a fel­fogásban nőnek fel s ha felnőnek, akkor is mindenikük, vagy legalább is a legtöbb közülök, aki rossz útra nem téved, továbbra is buzgó hive és apostola marad a ma­darak és fák védelmezésének. Az eredmény teljes csak akkor lesz, ha ez az uj generáció lép a mostani he­lyébe. De az eredmény már ma is szem­mel látható. Igaz ugyan, hogy még ma sok pa­naszra is lehetne okunk. Ez idei tava­szunk fakadásával is sok kárt tettek go­nosz kezek, nem is rosz indulatból, mint inkább rossz szokásból, meggondolatlan­ságból, közkertjeinkben. Letépték, letör­delték virítani kezdő bokrairól a legszebb ágakat, leszedik a temetőben a sírokon nyiló virágokat, emitt-amott a madárvédő­liga tagjai jelentéseket tesznek kirabolt madárfészkekről, az esetek száma azon­ban örvendetesen apad. S hovatovább, mind jobban apadni fog. Ezért szükséges az iskolákban a ma­darak és fák napjának megtartása. Azért, hogy ott az ott elhangzó kis dalok, sza­valatok mind jobban belevéssék a gyer­mekek lelkébe a hasznos madarak és nö­vények szeretetét. S ezért volna szüksé­ges, hogy mennél többen látogassák meg és hallgassák meg a felnőttek közül eze­ket a kis iskolai ünnepségeket: tanuljunk mi felnőttek is a gyermekek szájából bölcs tanulságokat. Mert a hasznos madarak és növények, fák védelmezése, gondozása nem csak lelki gyönyörűség, nem csak lelki nemesb­bedés, hanem közgazdasági cél is. Kiszá­mithatlan és megbecsülhetlen közgazda­sági haszon. Háztartási tanfolyam Szerencsen. A .háztartási tanfolyam" cime és célja ma még meglehetősen ösmeretlen a nagyközön­ség előtt. Külföldön már szép eredményt értek el hasonló törekvésű intézmények. Ezek nyomdo­kain haladva a m. kir. földművelésügyi minisz­térium néhány éve belga mintára, nagy áldozat­készséggel megvetette alapját a magyar háztartási tanfolyamoknak. É tanfolyamoknak célja : a nő­ket az összes háztartási teendőkben, sütésben, főzésben, takarékos bevásárlásban, fehérnemű­varrásban, tejgazdasági munkákban, kertészke­désben, baromfitenyésztésben, sertéshizlalásban, stb., elméleti és főként gyakorlati uton kioktatni. A tanfolyam tartama 2 hónap. S mig egyrészt az intelligens osztály leányait takarékos, jó gazdaszonyokká képezi ki, másrészt egyik igen fontos hivatása, hogy a mai, általánosan ismert és rettegett cselédmizérián segítsen. Az első lépést erre már megtette egy felvidéki, jótékony­ságáról hires grófnő, aki a háztartási tanfolyam bizonyítványával faluja szegény nőinek kezébe kenyeret s egyúttal a magyar háziasszonyok­nak képzett cselédeket adott A tanfolyam vezetőit a kecskeméti 2 éves női gazdasági iskola képezi ki, mely évente 20 okleveles tanítónőt vesz fel hallgatóul. A végzett növendékek egyrészét azonnal elhelyezi az állam különböző intézetekben, a kitűnően képesítetteket pedig, földrajzi kerüle­tek szerint elosztva, 2 hónapos tanfolyamok vezetésével bizza meg. Jelenleg 18 tanítónő működik az ország külömböző vidékein a föld­művelésügyi minisztériumba beosztott Stecmüller Mária igazgatónő vezetése alatt. Hatóságok, egyesületek, sőt magánosok kérelmére is kész­séggel küldi ki a földművelésügyi minisztérium

Next

/
Oldalképek
Tartalom