Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-26 / 34. szám

31-ik szám. JSCTÖBTIDÉK. 1914. április 16. 26 kintve földi és mennyei boldogság el­nyerésére irányuló pályán, ugy a maga, mint családja jelenét s jövőjét, termé­szetesen csak lefokozott, egyszerű igé­nyek szerint, mint Jézust követői, tanít­ványaihoz illik, biztosítva láthatja . . . Igen! mondja a világboldogitásról ábrándozó ember! de hát mindez csak felekezeti szempont és érdek; tehát csak kicsinyes, alacsony szempontok ! . . . Igaz, hogy a lelkészcsaládok nyu­galmának biztosítása s a pap-fiuk és pap­leányok nevelésének ügye felekezeti ér­deknek látszik; de csak látszik; mivel a református pap-fiuk nevelése s a műve­lődés útjára való vezetése által az in­telligencia, az értelmiség ereje növeke­dik számban is, súlyban is, a társada­dalomban és a nemzeti életben is egy­aránt. Ennek az intensiv erőnek a gya­rapítására pedig szükség van a nemze­tek nagy életversenyében, az emberiség életében; mivel csak is a kultura, a mű­velődés terjedése által emelkedhetnek és haladhatnak előbb-előbb a fejlődés utján a népek és nemzetek is. És gondoljuk el csak nt. egyházme­gyei közgyűlés! milyen magasra vivő gerjedelmekkel, milyen sokoldalú tudó­sok, milyen erős lelkek, milyen tiszta jellemű emberek emelkedtek ki azokból a szerény kálvinista papi lakásokból, abból a puritán családi körből, abból a tisztes szegénységben élő (és valljuk meg sokszor nyomorúság kinjai közt vergődő) egyszerű környezetből, abból a hajdani nádfedeles és gólyafészkes parókhiából!... S ha igy elgondolkodunk és szemlélő­dünk, vizsgálódunk, reá fogunk jönni, hogy a kálvinista papi családok sarjai közül sokan emelkedtek fel a királyi trón lépcsőjéig, a kormány körökig. Talál­kozni fogunk pap-fiukkal és pap-unokák­kal a tudományos akadémia és a tör­vényhozás termeiben, a parlamentben; a legfelsőbb bíróságoknál, püspöki szé­kekben, a katonai, lelkészi, tanári, tani­tói, birói, közigazgatási pályákon és a közéletnek, szinte mindenik ágazatában; sőt találkozunk kálvinista papok, csalá­dok ivadékaival egyes régi előkelő csa­ládok körében is. De Istennek legyen érette hála! igy van az az angol, fran­cia, német, hollandi és svájci családok körében és nagy nemzetek életében is. S talán nem kisebitjük, meg az amerikai köztársaság világhírű elnökét Woodrow Wilsont sem, ha megemlítjük, hogy ö is egy kálvinista pap-unoka; hogy az ő édes apjának a bölcsője is egy amerikai kalvinista papi parochián rengett! . . . Nagytiszteletü egyh. m. közgyűlés! Talán mindnyájan is ugy vagyunk sok­szor vele, hogy olykor-olykor, főleg ha elfog bennünket egy kis keserűség, ugy vagyunk vele, hogy olyankor hajlandók vagyunk azt a kort, amelyben küzdünk, élünk korholni és legyalázni; elért sikereit kicsinyelni, ócsárolni, p. egyházi téren is. Pedig ha' igazak és méltányosak aka­runk lenni s ha elgondoljuk elemi és középiskoláink államsegélyét; talpraálli­tását; ha elgondoljuk a tanitók s taná­rok fizetés kiegészítését; a tanitói s ta­nári nyugdíjintézetet, melyeknek félszá­zad előtt híre se volt; az egyházak segélyezését (tökesegély, adósegély, kis­segély, nagysegély, építkezési segély stb.) ha gondolóra veszszük a református lelkészek kongruáját, korpótlékát és most legközelebb nyugdíjintézetét: én ugy tar­tom s ugy gondolom, hogy mindezen tények némi-némi magunkba szállásra, elmélkedésre; sőt talán hálára is indít­hatnának benünket az isteni bölcs gond­viselés iránt, hogy az elmúlt szomorú századokra gondolva ebben a korban engedte meg nekünk leélni e földön azt az időt, azt néhány évet, amit mi itt földi életnek nevezünk! Csak azután igye­kezzünk mi is meghálálni egyházunk, ha zánk s az emberiség boidogitására s Isten dicsőítésére irányított közhasznú munkálkodásunkkal e korszakos előnyö­ket, jótéteményeket s áldásokat! Ilyen érzelmek és gondolatok hatása alatt, a mai napra meghirdetett egyházmegyei közgyűlésünket, elnöktársam, az egyház­megyei gondnok ur és a magam nevé­ben is megnyitottnak jelentem ki. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pén­teken délután tartotta meg április havi rendes közgyűlését. A gyűlésen a családi gyásza miatt távollevő Májerszky Béla polgármester helyett Balla Jenő főjegyző elnökölt. A közgyűlés tagjai szép számmal jelentek meg; vagyis inkább maradtak ott a gyűlésre is az azt megelőzőleg a Kertész Bertalan rend­őrfőkapitány részére adományozott kitüntetés átadási ünnepségéről. A gyűlés elején az elnöklő főjegyző beje­lentette a közgyűlésnek a főkapitány kitünte­tését; majd azt, hogy Debreczen város az ottani Kossuth szobor leleplezési ünnepségére meghívta Nyíregyháza város tanácsát s a tanács küldött­ségileg képviselteti magát, egyúttal koszorút is visz a város nevében. Bevezető ügyek. A tárgysorozat első pontjaként a tanács bemutatta a belügyminiszter válaszát a város határában felállítani kért csendőrőrsök ügyében, amely szerint a miniszter arról értesítette a várost, hogy a csendőrőrsök felállításáról fede­zet hiányában nem intézkedhetik. A közgyűlés tudomásul vette ugyan a választ; megbízta azonban a tanácsot, hogy a kérelmet ujitsa meg és annak támogatára a vármegye főispánját kérje föl. Hozzászólás nélkül elfogadták a gyámpénz­tári kezelésről alkotandó szabályrendeleten a mi­niszter által kívánt módosításokat is. Politikai ügyek. A rendezett tanácsú városok politikai ügyek­kel nem foglalkozhatnak. Az önálló képviselő­küldési joggal biró városoknak azonban még is csak nyílik alkalmuk arra, hogy politikai ter­mészetű ügyekkel is foglalkozhassanak. Igy az uj választói törvény alapján meg kellett alakítani az uj szavazóköröket. A tanács idevonatkozó javaslatát a közgyűlés szó nélkül magáévá tette. A szavazókörök részleteit külön cikk keretében ismertetjük. Ezután pedig az uj központi választmány megalakítására került a sor. A választást ter­mészetesen szavazólapokkal kellett foganatosí­tani. A választás tartamára a gyűlési felfüggesz­tették. A szavazatszedő küldöttség jelentése szerint aztán megállapították, hogy a központi választmány tagjai lettek : Bogár Lajos, Gsduly Henrik, Kovács András János bokori, Martinyi József, dr. Meskó László, dr. Murányi László, Paulusz Márton, Ruttkay Gyula, Somogyi Gyula, dr. Vadász Leó, dr. Vietórisz József és Zom­borszky Dániel. A közgyűlés érdeklődésére mu­tat, hogy a szavazás során 107 szavazólapot adtak be. A megválasztottak közül négyen kap­ták meg valamennyi szavazatot, a legkisebb szavazatok száma pedig 97 volt. A jelenvolt választott tagok és az elnök­helyettes az esküt is letették. A városi cselédszerző. Ezután a városi cselédszerző dolgával fog­lalkozott a közgyűlés. Minden hozzászólás nél­kül elfogadták a jővedékkezelési bizottságnak és a tanácsnak azt a javaslatát, hogy a városi cselédszerző és foglalkozást közvetítő intézet a jövedekkezelés felügyelete és ellenőrzése alá helyeztessék s egyúttal a kávéilázi felirónőkkel és szállodai szobaasszonyokkal való foglalkozás megszüntettessék. Kisebb ügyek. Intézkedtek azután az Érfolyón szükséges uj vasbeton hidak építése iránt; Nagy Gyula Írnokot saját kérelmére életkora miatt ez év augusztus 1-ével nyugdíjazták s még egy lako­sitási és egy illetőségi kérést intéztek el. A császárszállási legelő felügyelete. Hosszabb vitát vont magával a gyűlés végén a császárszállási legelőre kihajtandó legelő­jószág feletti felügyelet kérdése. A gazdaszövetség azt kérte a várostól, hogy a legelő feletti felügyeletet a gazdasági intéző helyett egy megbízandó kisgazdára bízzák. Azt panaszolják ugyanis az álattartó gazdák, hogy a gazdasági intéző egyéb elfoglaltsága miatt nem ér reá a gulyára kellő felügyeletet gyakorolni, fogják a gulyások pedig a könnyebbik végét a dolognak. A saját jószágaikat a jobb lege­lőre bocsátják, a gulyára nem sok gondot for­dítanak, az állatok itatását is elhanyagolják. A gyűlés hosszabb vita után elfogadta a szakosztály és a tanács javaslatát, mely akként szól, hogy a felügyelet a gazdasági intéző ha­táskörében marad ugyan, de a gazdaszövetség megbízottai vele együtt kijárhatnak a gulya megszemlélélésére, sőt külön is kimehetnek és tapasztalataikat a gazdasági intézővel közölhe­tik, esetleg panaszukkal a polgármesterhez for­dulhatnak. Csupán azt tette hozzá a közgyűlés, hogy ezek az ellenőrző szemlék váratlanul és a napnak külömböző időszakában történjenek. Több tárgy nem lévén, a gyűlés 5 órakor véget ért. Gazdasági egyesületi közlemény. Tekintettel a vármegyénk gazdaközönsé­génél is a muraközi fajú igavonó lovak iránt mindinkább megnyilvánuló érdeklődésre, ez uton is felhívjuk gazdatársaink figyelmét a Csáktornya és vidékén (Muraköz) közvetlen a tenyésztőktől méltányos árak mellett beszerez­hető hidegvérű kitűnő igásló anyagra. Nyíregyháza, 1914. április hó 24-én. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület nevében : Szikszay Sándor, gróf Vay Tibor, e. titkár. e. elnök. Kedd, szerda és csütörtökön tartotta a középszabolcsi református egyházmegye a vár­megyeháza nagytermében tavaszi rendes köz­gyűlését Görömbey Péter esperes, egyházi és Gencsy Albert gondnok, világi elnöklése mel­lett. Megjelentek a közgyűlésen: Mikecz Dezső Kovách Elek dr., Nánássy Andor viiági, Andrassy Kálmán, Rácz Gyula, Erdélyi Imre és Szabó Lajos egyházi tanácsbirák, Korocz József fő­jegyző, Bokros Elek, Melkó István és Katonka Bertalan dr. jegyzők, Szesztay Zoltán dr. ügyész, számos egyház világi kéviselője. Megjelent Ujfalussy Dezső dr. főispán mint a nyirmi­hálydi-i ref. egyház főgondnoka is akit a köz­gyűlés örömmel üdvözölt. Görömbey Péter esperes tartalmas elnöki megnyitója után — áttért a közgyűlés közi­gazgatási és fegyelmi bírósági ügyek tárgyalá­sára. Az esperesi időszaki jelentés minden pontját mint intézkedést a közgyűlés jóváhagyta. Részvéttel fogadta a közgyűlés Antal Gábor és Fejes István püspökök, valamint Sütő Kál­mán esperes halálának hirét, üdvözölte az uj püspököket, továbbá főrendiházi taggá történt kinevezésse alkalmából dr. Balthasár Dezső püspököt. Andrássy Kálmán buji lelkésznek egyház­kerületi tanácsbiróvá történt megválasztását örömmel vette tudomásul a közgyűlés és meg­erősítette az egyházmegyei tanitóképviselőül

Next

/
Oldalképek
Tartalom