Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-23 / 33. szám

334 31 -ik szám. JVYÍRITIDÉK. 1914. április 16. 5. vagy bármely foglalkozás körében legalább öl év óta van állandóan alkalmazva; 6. vagy valamely választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében vagy vállalatában mint kisegítő családtag működik; 7. vagy katonai vagy csendőrségi szolgálatban altiszti fokozatot ért el. Az írni-olvasni tudásról vizsgát lehet tenni az erre a célra alakított bizottság előtt. Aki a vizsgát kiállótta, erről bizonyítványt kap, mely az egész országban érvényes. Ugy a vizsga, mint a bizonyítvány ingyenes. Vizsgára csak 24-ik életévét betöltött férfi jelentkezhet. Nyíregyházán a vizsgák május hó folyamán fognak megtartatni. Vizsgára csak azok fognak a jelentkezés sorrendjében bocsáttatni, akik erre május hó 9-ik napjáig jelentkeznek. Felhívom tehát mindazokat, akik a vizsgát letenni óhajtják, hogy a folyó évi május hó 9 ik napjáig a városházán a hivatalos órák alatt a közigazgatási gyakornoki szobában (emelet, 16. számú ajtó) jelentkezzenek. Megjegyzem, hogy akiknek olyan állásuk vagy foglalkozásuk van, melynél az irni-olvasni tudás nem nélkülözhető, azok az irni-olvasni tudás igazolása nélkül is fölveendők a választók névjegyzékébe. Hasonlóképen fölveendők a választók névjegyzékébe az irni-olvasni tudás igazolása nélkül mindazok, akik eddig a választók névjegyzékében benne voltak. Mindezeknek tehát a vizsga letételére és a bizonyítvány megszerzésére szükségük nincsen. Nyíregyháza, 1914 április hó 20. Májerszky Béla, kir. tan., polgármester. Védekezzünk a levéltetvek és hangyák, valamint az almamoly ellen. Aki alacsony mivelésü fáit télen bejárja és kölönös figyelemmel megnézi az almafák vékony hajtásait, rajtuk temérdek sok apró és fenyes fekete szinü tojást talál, mely a mákszemnél is kisebb. Ez az almafa levéltetvének a tojása. Alig kezd tavaszszal hajtani a fa, kikél a tojásból a kis tetű és letelepszik a fesledező levélkén, hogy szívogassa. A levéltetvek a fa nedvének elszívásával tesznek kárt. De a tetvek nemcsak annyi nedvet szívnak ki a fából, amennyi táplálkozásukra kell, hanem jóval többet, amelyet azután igazán csak elpazarolnak. Mert ha valaki meleg nyári napon a levéltetves fa mellé oldalt áll, láthatja, hogy a tetves ágak felől miként hullik a fa alsóbb leveleire a finom eső, vagy mint mondani szoktuk, a mézharmat, — mert e hulló eső mézédességü. Amely levelet vagy gyümölcsöt e mézharmat érte, rajta csakhamar letelepednek a különböző gombák, leginkább és legnagyobb részben a korompenész. Ez azután ha ellepte az összes lombot, nemcsak ártalmas, hanem egyúttal el is csúfítja a gyümölcsöt, mert piaci értéke nagyon csökken. A levéltetü kártékonyságát nagyban növeli a tartós szárazság, ellenben az esős idő kárára van, kivált tavaszszal. Ellenök csakis permetezéssel védekezhetünk, mégpedig hígított petróleum-emulzióval, dohánylúggal vagy rovarporkeverékkel A petróleum-emulzió készítését mult cikkemben közöltem. A levéltetvek ellen az emulziónak egy részéhez 15—16 rész állott eső-, nem meszes kut- vagy patakvizet használunk. Ugy azonban, hogy aki az említettem arányban, vagyis 2 liter petróleumból és 1 liter szappanos vizből készítette emulzióját, az e 3 liternyi emulzióját 50 liter vízzel hígíthatja és csak az igy hígított vizes emulzióval permetezzen, Aki jól és alaposan akar a levéltetvek ellen védekezni, az már a tél elején fogjon hozzá és fáit már akkor permetezze, hogy a rajtuk lévő levéltetű-tojásokat kiirtsa. E permetezésre jó • bármely késő őszi vagy tél elejei szép verőfényes nap. Ez a téli permetezés azért is jó mert vele legtöbb gyümölcs-molyoknak telelő hernyóját is irthatjuk egyszerre, a melynek már kora tavaszszal sodorgatják össze és rongálják a ta hajtását és a téli vagy kora tavaszi permetezéssen kivül másként nem is irthatok. Aki ősszel nem permetezhetett, az ugyanolyan eredménynyel permetezhet kora tavaszszal is, kivált mikor a fák leveledzeni kezdenek és a mikor a tetű is kél a tojásból. 14 nap kell, mig a tetű megnő és szaporítani kezd és 10 nap kell, mig fia szárnyat kap. Ez 24 nap, tehát elég idő van a permetezéshez. Aki nem sajnálja az időt és fáradságot és utána néz, hogy a tetű mikor kezd kelni és a permetezéshez éppen akkor fog hozzá, amikor mind kikelt, de még gyenge, az teljes sikert fog aratni. A pelroleum emulzióval való permetezéskor ügyelni kell, hogy a faderékről leőmlő anyag ne folyjék le a fa gyökeréhez. Ez okból a permetezés előtt a fa tövét feltöltjük és a hozzá hozott főidet oda is nyomkodjuk. Ez a feltöltött föld azután magába szivja a faderékon leömlő emulziót. Ha az emulzió-őmlés megszűnt és a faderék megszáradt, a földet megint elhuzzuk és szétteregetjük. Nyáron, ha szükséges, ismét és annyiszor permetezzünk, mig a tetű ki nem pusztul. Ezen nyári permetezéssel irthatjuk a füstös szárnyú levéldarázs álhernyóit is. A dohányluggal (thanatonnal) is ugy permetezünk, mint a petróleum-emulzióval; a levéltetvek ellen belőle 100 liter vízre 2 kgrammot veszünk. Dóhánylugot hatósági engedelemre a dohánynagytőzsdében lehet kapni Egy gramm ára 90 fillér. Érett vagy még csak éredő gyügyümőlcsöl ezzel az annyaggal ne permetezzünk mert az bagóizü lesz tőle. Ezen szer tehát csak tavaszszal használandó. A rovarporból ugy készítjük az irtó anyagot, hogy IV2 kgr. rovarport tíz liter meleg vízbe keverünk, a melyben elébb 3 kgr. kenő vagy kali szappant oldottunk fel. Az igy készített keveréket 90 liter állott vízzel hígítjuk és ugy permetezzünk, minta petróleum-emulzióval. Ez a legdrágább keverék, mert 100 literje 8—9 koronába kerülhet. A levéltetves fára igen szívesen járnak fel a többrendbeli hangyák. Ezek eleinte csak a tetvek édes ürüléke, a mézharmat végett járnak fel. Ha azonban érik a gyümölcs, a többi kártevővel ők is rongálják a gyümülcsöt. De a fára magára nézve azért kártékonyak, hogy visszafelé való utjukban különösen a fiatal hajtásokat, tapadós hangyasavat tartalmazó ürülékükkel mihamarébb tönkre teszik. Tehát a hangyát is irtanunk kell. Ezt vagy szénkéneggel vagy hamuzással tegyük. Előbbi esetben az összes hangyabolyokat betiporjuk és belsejökbe akár bottal furt lyuk utján 50—60 gramm szénkéneget öntünk be és a beöntő lyukat szintén betiporjuk. A szénkéneg kiöli a hangyát. Hamuzással meg akként irtjuk a hangyát, hogy szintén az összes bolyt előbb kinyitjuk, a hemzsegő hangyákra hamut szórunk és erre forró vizet öntünk. Ha az egyszeri hamuzásnak nem volna a kívánt sikere, az eljárást megismételjük. A gyümölcsfáktól a hangyák még az által tarthatók vissza, ha ezek közelébe úgynevezett tojásvirágot ültetünk, melynek szagát a hangyák nem szenvedhetik és végül, ha a fák derekára hernyóenyvgyürüt vagyis rovarenyvvel bekent rovarfogóövet alkalmazunk. Az almamoly okozza az alma férgesedését és hullását. Sok ember van, ki csak az almakukacot ismeri, de nem azt a kis pillét, mely anyja volt. Nem csoda, mert az csak este röpködik és olyan sötét szürke szinü, hogyha nappal rá is akad az ember, amikor a fa kérgén ül, nem igen veszi észre. Az almamoly tojását az almára, vagy melléje a levélre rakja. A tojásból kikelő almakukac azután befurakodik a kelyhe táján az almába, hogy magjából és húsából éljen. Azonban az ilyen alma rendesen idő elölt rohadni kezd és lehull, vagy olyan kicsi, hogy a hernyó táplálására nem elég. A hernyó tehát akar a lehullott, akár rothadó almából elmenekül és ha a földön volna már, felvándorol a fa dereka mentén ismét a fa koronájába és más almát keres, hogy belehuzódjék. Ha azután 4—5 hét alatt teljesen megnőtt, elhagyja az almát Levándorol a faderék, vagy valamely őreg ág repedéses kérgü helyére és ott, vagy valamely lehámló kéregrész alá húzódik. Ha ilyen kéregrész nincs, akkor kirágja a sima kérget és a kirágott részből maga fölé gubót sző, melyben bebábozódik. Almaéréskor, vagy ha almája lehullott, a legtöbb hernyó kivándorol az almából és a fa derekán keres kelyet, amelyet épugy készít, mintha bebábozódáshoz készülne. A molynak az a része, mely almáját idejekorán nem hagyta el, hanem benne maradt, almaszedéskor a gyümölcsös pincébe kerül. És jegyezzük meg jól magunknak, az almamoly már most itt keres téli szállást és vagy a helyiség deszkaállványán, vagy a gyümölcs alá teregetett papiros vagy szalma között gubózódik be, vagy az ablakrámát keresi fel, hogy gubóját ott szőjje meg. Minden hernyó, teleljen az akár a fa derekán, akár a gyümölcsös helyiségben, csak tavaszszal bábozódik be és almavirágzáskor rajzik. Az almamoíy, mint az alma és körtének nagy ellensége ellen, a következőképen kell védekezni. Télen és tavaszszal, de még a barackfák kivirágzása előtt, tisztítsuk meg az alma-, körteés barackfák derekát, öreg ágát. Ilyenkor ne csak a mohát kaparjuk le, hanem szedjük le róla az összes elálló vagy lehámlófélben levő kérget és kéregkaparóvassal horzsoljuk le mind gondosan. A lehántott kéreggel sok gubó esik le, ezt tehát ne hagyjuk a földön, hanem szedjük össze és tüzeljük el. A fa derekának bemeszelésével a hernyónak nem ártunk, mert még ha nem is volna kéreg alatt, erős gubója elégé védi, hogy a mész ne árthasson neki. Meszelés helyet használjuk a kéregkaparó vasat, mely szükség esatén valami rosz sarlóból is kilelik. Ez a kéregtisztitás csak felemunka. A másik fele legyen az, hogy a gyümölcsös kamara vagy pince ajtaját molyrajzáskor — májustol julius közepéig — este es éjjel zárva tartsuk és ablakát szúnyoghálóval lássuk el. Aki még alaposabban akar végezni, az alkalmazzon ellene kernyófogó kőtelet. A tojás vagy gyümölcscsomagoláshoz használt fagyapotbol, 6—8 rét összehajlitott ujságpapirosbol, kócból kötélformát sodrunk és azt julius közepe táján a simára tisztított fa derekára mellmagasságban ugy köttük fel, hogy e kötél a fát 2—3-szor körül érje. A julius közepén túl bábozódni készülő almakukacok ide a kötél alá húzódnak és itt gobózódnak be. Ezeket julius végén kötelestől leszedjük, tűzbe vetjük. A fán a kötél helyén maradt gubókat lakaparjuk és ugyancsak elégetjük. Ily kőtéléi való eljárást még augusztus és szeptember hónapokoan is alkalmazunk ugy azonban, hogy a szeptember végén feltett kötelet, a mely alatt már az almaeszelény is meghuzódhatik, decemberig helyén hagyjuk és csak havas időben szedjük le és égetjük el. Tisztelt szőllőbirtokos társaim! A múltkori és mai közlésem, mint már mondám, nem az én legsajátosabb vizsgálataim folyamánya. Azokat dr. Lucas Ede, dr. Medicus Frigyes, Villási Pál, Jablonowsky József és Raucher Miklós pomologusok és rovartani szakférfiak műveiből vettem és mint legjobb tanácsokat hozom tudomásul azon célból, hogy egyöntetűen munkálkodván, idejekorán védekezve a kártevő rovarok ellen, gyümölcstermesztésünk boldoguljon és felvirágozzék. /1I5 /I 0 Has kötök, FŰZŐK, BLUMBERG JÓZSEF sérvkötők, köldökkötőkben nagy választék. Egyenestartók, tani- és járógépek, míikezek, műlábak pontos gipszmérték után készülnek keztyüs és kötszerésznél Nyíregyházán. Legfin. MOQüO-keztyük 5 K Bőrkeztyűk 2 K-tól feljebb