Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-16 / 31. szám

31 -ik sz m. WYÍRVIDÉK. 1914. április 16. 339 — Értesítés. Van szerencsém a mélyen tisztelt hölgyközönséget értesíteni, hogy külföldi bevásárlási utamról visszaérkeztem és úgy a tavaszi, mint a nyári idényre való cikkeket u. m. női-, leány és gyermekfelöltőket, női selyem gummi köpenyeket és női kosztümöket, valamint eredeti párizsi modell kalapokat szereztem be. Midőn kérem áruházamat szives látogatásával megtisztelni és kérve abbeli támogatásit, maradtam kiváló tisztelettel : Rózsa áruház Nyíregyháza, Vay Ádám utca (Takaréképület). Telefon 304. Giardinettó. Két ur utazik a vasúti kocsiban. Nem ismerik egymást. Az egyik megszólal (dadog): — Ne-ee-m tud-tudja U-u-ura-sá-ságod, ho-hogy mi-mi-mikor ér-érke-érkezünk Po-popopo Pozsonyba ? A másik szomorúan néz reá és hallgat. Az előbbi azt hivén, hogy nagyot hall, ismét kezdi! — Ne-e-em tud-tudja U-ura-sá-ságod, hohogy mi-mi-mikor ér-érke-érkezünk Po-po-popo Pozsonyba? A másik szó nélkül feláll, kimegy a folyosóra, int a kalauznak és mondja: — Ka-ka-kaka-kalauz ur mo-mondja memeg a-az u-ut-uti-utitár-utítársamnak, ho-hogy mi-mi-mikor érünk Po-popo-Pozso Pozsonyba, me-mert é-én fé-félek, ho-hogy po-pof-pofon vá-vág. * * * Ostoros Péter — egy jómódú gazda — a városba ment, hogy ügyes-toajos dolgában tanácsot kérjen egy ügyvédtől. A jegyző a fejébe verte, hogy csak azt az ügyvedet keresse, akit magyarul tehénnek, hívnak . . . Mert a németes nevét nem tudta sehogysem megjegyezni Péter gazda. Sok kérdezősködés után végre benyit a gazda egy ügyvédhez és megkérdezi: — Itt lakik, kérem, az a fiskális ur, akit magyarul tehénnek hívnak? Az ügyvéd látván a paraszt járatlanságát, meg akarta magának fogni. Rászólt tehát: — Talán maga az Ochs fiskálist keresi, akit magyarul ökörnek hívnak! ? ... Az én vagyok! — Ugy, ugy, kérem átossággal! . . . ,\zt tudtam, hogy marha a nagyságos ur ! Csak azzal nem voltam tisztában, hogy — melyik a kettő közül IP... * * * Az egyik vidéki színigazgató rettentően fösvény volt. Nem volt annál nagyobb öröme, mintha valahogyan pár fillért megtakaríthatott. Akkor azután fennen dicsekedett a nagyszerű ügyességével. Egy alkalommal hirtelen ötlete jött és odaszólt a karmesterhez: — Karmester ur! A mai előadásnál valamivel gyorsabb tempóban muzsikáljanak az operetthez, hogy spórolhassunk a világításban! ... « * * Egy vidéki gimnázium VI. osztályában történt, hogy a vallás órán a tisztelendő ur K. G. nevü tanulót felelteti, de az hol a könyvbe pislog, hol a súgást várva nyögdécséli a leckét. Végre a fiu maga látja, hogy nem tud még súgás utján sem felelni a leckéből, igy szól : — Tisztelendő ur kérem, nem tanultam meg a leckét. — Azt magam is látom. S miért nem ? — Azért tisztelendő ur kérem, mert X. tanár urnák volt tegnap a névnapja és egész éjszaka ott hegedültem. — Miért nem mondta ezt előbb, akkor nem hivtam volna fel. A fiu midőn látja, hogy a tisztelendő ur mosolyogva fogadja mentségét, de a végzetes jegyet, a szekundát (diák nyelvén) a feleletért a noteszbe beirja, igy szól: — Mikor lesz a névnapja a tisztelendő urnák, mert akkor elmegyek és lehegedülöm ezt -a szekundámat. — Köszönöm — felelt a tisztelendő ur — ha hegedülni is igy tud, ahogy felelni, akkor hegedülése is csak cincogás. * * * Egy reggel két inas találkozik a piacon. — Szervusz! — szól az egyik. — Szervusz Józsi — kezet nyújtanak egymásnak — Na, kaptál már früstököt ? — Nem én, még sült tököt sem, de elhoztam a maisztramnénak ezt a fölösleges bögréjét. — mutatja a kezében lévő bögrét. — És minek az te ? — kérdé a másik kíváncsian. — Hogy megfrüstököljek, szokásom szerint. — Hogyan te? — Neked megmondom, de ne mond el másnak, — s midőn a tagadó választ megkapja folytatja — Ugy, hogy végig kostolom a piacon a tejet meg a tejfölt vásárlás ürügye alatt, de tudd meg, hogy egy fillér nélkül. — Köszönöm. De már én éppen igy meg is früstököltem. Szervusz. S^inliáL^. A nagy ünnepek hatása a színház nézőterén is szemlélhető volt. Nagypénteken nem volt előadás; nagyszombaton csaknem üres volt a nézőtér, vasárnap-hétfőn délután és este zsúfolt ház nézte az előadásokat. Pedig a szombati előadás, a mikor a Bor került színre, nagyobb közönséget érdemelt volna. Maga a darab közismert életkép; arról szól, hogy a példás egyetértésben élő házaspár közül a férj a bor hatása alatt garázda lesz és tettleg bántalmazza a feleséget, aki erre otthagyja az urát. Mindakettő makacs és a másiktól várja a közeledést; az asszony azért, mert ő lett megbántva, a férj azért, mert hét évi példás családi életet egy csaknem öntudatlan állapotban egyetlenegyszer elkövetett inzultus miatt megszakítani még sem lett volna szabad. A jellemek érdekesek, zamatosán magyar parasztiak és mesterében rajzoltak. Ha olvassuk, nagy a gyönyörűségünk, — de színpadon sok kínosan ható része van. A nagy hallgatásokat elgondoljuk, — de látni nem szeretjük. Igy a III-ik felvonás egy szobát és a ház előtt elvonuló országutat mutatja. A ház előtt egy bájos idyll játszódik le, — ez alatt a szobában három alak tétlenségre, szótlanságra van kárhoztatva. Ennek látása nagyon kellemetlen. Vagy a második felvonás csupán annak a jellemzése, hogy duzzogó férj, ki haragszik az őt elhagyó feleségre, dühbe jön, törni-zúzni tud, ha feleségére rosszat mondanak. De, amint említettük, a jellemek érdekesek és igy a szerepek alkalmasak ambitiosus megjátszásra. A főszerepet Székely kielégítően vezette, Zöldi nem volt parasztasszony, ennél finomabb volt. Ellenben Homokai egy öreg parasztasszony szerepében excellált. A Ill-ik felvonásban, a hogy ül, a hogy hallgatja fejét bólongatva a mások párbeszédjét, a hogy tartja zsebkendőjét, minden csendes mozdulata egy-egy nagyszerű megfigyelés. A fiatal szerelmesek szerepében pedig Rogoz és Rónai Gizi igazán nagy élvezetet nyújtottak. Hétfőn, kedden a Mozikirály cimü operette-et nézte zsúfolt ház végig, sokat tapsolva, sokat nevetve. Különösen a Il-ik felvonásbeli mozifelvétel jelenete kacagtató. Mondanunk sem kell, hogy Radó Nelly aratta a babérokat csodálatosan könnyed, bájos táncával, Lenkeivel együtt; feltűnést keltett azonban a szellemes arcú naiva, Deák Flóra aki Gyöngyi Jolán helyett filigrán, de tiszta hangjával az operette világban tesz kísérletet, és megállja helyét, míg Stoll Béla minden mozdulatával derültséget kelt. Az egész előadás jókedvű, gyors menetű, jól rendezett és igy teljes sikerű volt, amit a közönség zajos tapsokkal fogadott. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Apx*ő hirdetések. Apróhirdetés után érdeklődőknek csak válaszbélyeg vagy levelezőlap beküldése mellett válaszolhatunk. Legjobb a Hoffmann-féle pörkölt kávé. 37-?-3 Eladó há*. Egy három szoba, konyha, éléskamra, pince stb. mellékhelyiségekből álló ház eladó. Értek-jzlietui lehet Vásártérköz 11. sz. a. Eladó Nyíregyházán az ujszőlő-utcában lévő 15. szám alatti 3 fzobás lakóház és 417 ••öles szőllős kertből álló belsőség Értekezhetni a tulajdonossal: Rimaszonbat Mölczer Gyuláné. 32-10—2 Pályázatorvosiállásra. A „Báró Hirsch Mór jótékonysági és önsegélyző Egyesület" nyíregyházi fiókjánál megüresedett az egyik rendes orvosi állás, a melyválasztás utján lesz betöltendő. A megválasztott orvos fizetése a szolgálati szabályzatnak megfelelően az első évben 400, a második évtől 600, a harmadik évtől 800, a a hatodik évtől 1000 korona s azonfelül minden további öt év után 100—100 kor. korpótlék. Kötelességei: az Egylet betegeinek az ügyrend értelmében való orvosi ellátása. A kellően felszerelt pályázati kérvények alulirt elnökhöz e hó 21-éig nyújtandók be. Nyíregyháza, 1914. április 14. 324-2—1 Paulik János, ev. lelkész, mint a Hirsch-egylet elnöke. Berecz Géza épület- és butor asztalos vállal minden e szakmába vágó munkákat, u. m.: épület, portálé és üzletberendezéseket, valamint mindennemű uj butor készítését. Régi bútorok javítása és tisztítása jutányos áron. NYÍREGYHÁZA, KOSSUTH-ÜTCA10. sz. 1*4-52 Mindenféle nyomtatvány olcsó, szép és modern kivitelben a leggyorsabban készül Jóba Elek cégnél. „KeÍI-Lakk"-nál jobb máz nincsen Asszony mondja : ez a kincsem ! A padló úgy fénylik tőle Nem is kell sok máz belőle; Kevés munka, semmi kín, Barna, vagy porszürke szín, Figyelmet csak arra tegyen, Hogy az mindig „KeH-Lakk'" legyen I Ajtó, mosdó, ablakpárkány Oly fehér lesz mint a márvány, Ha „fehér Keil-Lakk"-ot veszünk S vele mindent jól befestünk. Konyhabútor, asztal, szék, Itt van „Keil-Lakk" azúrkék, Kerti bútort fessünk zöldre, Gyermekeknek örömére. ,.KEIL-tAKK"-ból van minden szín, Kék, piros, zöld-rozmarin. Szóval: ház vagy nyári lak, Mindig legyen ott „Keil-Lakk!" Mindenkor kaphatók Hibján Sámuel utódai cégnél Nyíregyháza. Mátészalka: László Imre. Nagykároly: Petz János, Nyírbátor: Polacsek Fülöp és fia. 317—6—1