Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-12 / 30. szám

2 30-ik szám. JÍYÍRYIDÉK, 1914. április 12. hetett, melyet Krisztus vett a tudatlanságba s bűnbe temetkezett világon! Húsvéti diadal: halhatatlanság, örökélet nem hang, nem elhaló szó többé, hanem a jól folytatott tökéletes élet következménye; mely ma is, mint kétezer évvel ezelőtt, az igazság önfeláldozó szeretetének jutalma! . . . Melkó István. Az uj sajtótörvény. Az országos törvénytárban március hó 28 án jelent meg a sajtóról szóló 1914. évi XlV-ik törvénycikk. A sokat emlegetett uj sajtótörvény tehát e naptól számított tizenötödik napon, vagyis április hó 12 én lép életbe. Sok szó esett erről a törvényről a sajtóban, gyűléseken és mindenütt, ahol közdolgokkal foglalkoznak. Sok szó esett már akkor is, amikor még a javaslat sem készült el. Az időszaki sajtónak, vagyis a hírlapirodalomnak az utóbbi évtizedekben óriási arányú fejlődése maga után vonta a versenyt a lapok kőzött. Egymást túlszárnyalni igyekezve, fejlődött ki a sajtó egy részének az a közismert eldurvulása, sőt elvadulása, ahol már többé nem volt semmi szent. Családi ügyek, női becsület, magándolgok ép ugy közprédái lettek az élelmességre alapított hirlap-vállalatoknak, mint a legtisztább szándéktól vezetett közéleti tevékenység. Az a hirlap kelt el a legnagyobb számú példányban, amely napról-napra mennél több szenzációs pletykát tudott mennél merészebb kiszinezéssel föltálalni. A közvélemény végre is megundorodott ettől á szenzáció-kereséstől. Mind több oldalról és mind hangosabban hangzott fel a kívánság, hogy ezeken az állapotokon segíteni kell. Maga a tisztességes komoly sajtó is érezte a helyzet tarthatatlanságát. Igyekezett is megtenni, ami tőle tellett, a sajtó-szabadsággal való visszaélés korlátozására Azt kellene azonban megállapítani, hogy a sajtó a maga kórében nem képes kiirtani a nyomtatott betű hatalmával való visszaélések egész sorozatát. Igy vált közszükségletté egy uj sajtótörvény megalkotása. Az uj tőrvény kifejezett célja az, hogy mig egyfelől biztosítani kivánja a tisztességes és komoly sajtó szabadságát, addig másfelől a sajtó utján elkövethető visszaélések ellen hatályos és gyors védelmet nyújtson. Hogy ez az elv mennyire valósult meg az életbe lépő uj sajtótörvényben, arról eltérők a vélemények. Az bizonyos, hogy a törvény megalkotásánál annak egyes részeiben sajnosan éreztette hatását általános politikai viszonyaink áldatlan helyzete. Mindazonáltal kétségtelen, hogy igen sok tekintetben üdvös változás várható az uj törvény életbelépésétől. Nem lévén politikai lap, a sajtótörvény politikai vonatkozású részeivel természetesen nem foglalkozhatunk. Társadalmi tekintetben azonban jelentékeny üdvös hatást várunk a törvény többi rendelkezésétől. Igy elsősorban a helyreigazitási jogra vonatkozó intézkedésektől. Eddig ugy állott a dolog, hogy ha valamely lapban bármiféle ügyben valamely a valóságnak meg nem felelő közlemény jelent meg, az, akit a közlemény érintett, beküldhette ugyan helyreigazító sorait a lapnak; de vagy közölték azt, vagy sem; vagy ha közölték is, tetszés szerint megcsonkíthatták, átgyúrhatták ; ujabb megjegyzéseket tehettek hozzá, melyek csak ujabb nyilatkozatokkal voltak kellő értékükre leszállithatók. Ha valaki ebbe a nyilatkozat-háborúba belebocsátkozott, se vége se hossza nem volt s vagy maga is megunta, vagy az újság ólvaso közönsége unta meg s utoljára se tudta magát senki sem tájékozni, hogy voltaképen mi hát az igazság ? Ézért maradtak el legtöbbször a cáfolatok s viszont ezért fejlődött ki a sajtó merészsége mind jobban és szélesebb keretek között egészen a hálószobákig. Az uj törvény szerint akár magános egyénről, aicár hatóságról jelenik meg olyan közlemény, amely akár nyiltan, akár burkolt formában valótlan tényeket tartalmaz, vagy a tényeket elferdíti, a megbántott követelheti, hogy helyreigazító nyilatkozata ugyanabban a lapban ugyanazon a helyen a legközelebbi számban közzététessék Ehhez a helyreigazító nyilatkozathoz ugyanabban a számban megjegyzéseket fűzni sem szabad, csupán azt említheti meg a szerkesztő, hogy fenntartja-e azt a közleményt, amelyre a helyreigazítás vonatkozik. Ez a helyreigazitási jog. Sokkal fontosabb és nagyobb horderejű, mint első pillanatra látszik. Mert nemcsak a cáfolatnak nyit útat, hanem óvatosságra is serkenti a szerkesztőket. Mert hiszen a lecáfolt közlemény, vagy közlemények miatt a lap vészit szavahihetőségéből, tehát súlyából, tekintélyéből s ezzel együtt kelendőségéből. A törvény gondoskodik arról, hogy a helyreigazító nyilatkozat, amely azonban terjedelemre a megcáfolt közlemény terjedelmét rendszerint nem haladhatja meg, közzé is tétessék. Erre szükség esetén a lap kiadásának helye szerint illetékes járásbíróság utján rövidesen reákényszerithető a lap szerkesztősége. Egy másik hasonló jelentőséggel biró rendelkezése a törvénynek az, hogy a sajtó utján elkövetett sérelmek miatt nem csak a meggyorsított eljárás melletti büntető következmények várnak a szerzőre s vele együtt a szerkesztőre sőt a kiadóra is, hanem a sértett a sajtóbeli közleménnyel okozott anyagi kárának megtérítésén felül nem vagyoni káráért is megfelelő pénzbeli elégtételt követelhet. A kártérítés követelhetése akkor is megilleti a sértettet, ha a közlemény különben magában véve nem olyan, amely büntetést vonna maga után. Ez a kártérítési jog és kötelesség egészen uj dolog. Mindenesetre olyan, amire nagy szükség volt és amely bizonyára fokozott óvatosságra fogja inteni a sajtó belső és külső munkásait. Jobban meg fogják gondolni ezután, hogy mit Írjanak meg és miként irják meg. Az uj törvény a sajtóügyi büntetéseket is emeli. Az eddigi kedélyes államfogház helyett közönséges fogház és a kis összegű pénzbüntetések helyett tetemes pénzbüntetések várnak a sajtó utján elkövetett vétségekre és kihágásokra. Nem lesz tanácsos ezután olyan könnyelműen pellengérre állítani boldog-boldogtalant sem a hivatásos újságíróknak, sem a nyílt-levelezőknek. Az uj törvény kiterjeszti figyelmét a hirdetésekre is. Vétségnek minősíti a szeméremsértő vagy a közerkölcsiséget veszélyeztető hirdetések közzétételét. Ezekért a felelősség első sorban hirdetőt terheli ugyan, de felelős lesz azokért a kiadó is. Lapjaink hirdetési oldalai is megtisztulnak. íme nagyjából ezek azok a főbb intézkedések, amiket az uj sajtótörvény a sajtóvisszaélések ellenében április 12-től hatályba léptet. Nem lehet rajta csudálkozni, ha sok lap erősen ágált az uj törvény ellen, hiszen épen ezek az eddig nyugodtan elkövethető visszaélések a sajtó szabadságával nyújtották jövedelmeiknek jelentékeny részét és biztosították az előfizetők és vásárlók számát, A Nyírvidék eddig is különös gondot forditott nemcsa

k arra, hogy közleményei a jóizlés határait keresztül ne lépjék, hanem arra is, hogy cikkei és hirei mindég tárgyilagosak, meghízhatok, komolyak és igazak legyenek. A Nyírvidéknek nincsen oka sajnálnia az uj sajtótörvény életbelépését. Közigazgatási-bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási-bizottság április hó 9-én tartotta rendes havi ülését dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével. Jelenvoltak Mikecz Dezső alispán, Mikecz István h. fójegyző, dr. Kauzsay Ödön II od főjegyző, Nagy Imre és Dobos László aljegyzők, Fejér Imre tiszti-főügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, dr. Dohnál József tiszti-főorvos, Sefcsik József kir. pénügyigazgató, dr. Füsly Antal kir. ügyész, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Pöppel Gyula kir. műszaki tanácsos, Kauzsay Tibor m. kir. gazdasági felügyelő, Mezey Béla törvényhatósági m, kir. főállatorvos, Geduly Henrik, Somogyi Gyula, Haas Ignácz és Nánássy Andor bizottsági tagok. Mikecz Dezső alispánnak a közigazgatás körében március havában előfordult nevezetesebb eseményeiről Mikecz István h. főjegyző a következő jelentését terjesztette elő: A törvényhatóság e hó folyama alatt a belügyminiszter ur által pótlás végett visszaküldött vármegyei nyugdij-szabályrendelet kiegészítése és a községi és körjegyzők illetményei szabályozásáról szóló törvény értelmében alakítandó becslő bizottságok tagjainak megválasztása céljából rendkívüli közgyűlést tartott. Bizottságunk megragadta az alkalmat, hogy azon gyalázatos merénylettel szomben, amely Debrecenben a magyar görög kath. püspök dr. Miklóssy István személye ellen követtetett el, s amely merényletnek ártatlan emberek estek áldozatul, — megvetését fejezze ki s egyúttal szívből eredő őrömének adott kifejezést afelett, hogy az első sorban az ő személye és az általa képviselt uj intézmény ellen irányuló orgyilkos merénylet megkímélte a főpásztor életét s a Gondviselés megtartotta őt sértetlenül egyháza és a magyar nemzeti eszme bátor és lelkes harcosául. A kereskedelemügyi kormány e hó folyama alatt engedélyezte épiteni az ujfehértó hajdú dorogi th. közút 10.783. km. hosszúságú utat 159,955 korona költséggel, továbbá az 5.604 km. hosszúságú vencsellő-sárospataki th. közutat 96.195 korona költséggel, a kótaj—buj— gávai th. közút 19.380 km. hossuságu utat 300.630 korona költséggel. Ugyancsak megtörtént a büdszentmihály—polgári 21.083 km. hosszúságú és a tiszabüd—polgári 4.6 km, hosszúságú s végül a tiszalök—tardos—taktakenézi, valamint a tardos—tiszaladányi és a báj—füzeséri 33 km. hosszúságú közutak közigazgatási bejárása, amely bejárás után a kereskedelmi kormány képviselője az építkezési engedély kiadását tüstént megadta. A nyírbogdány-kéki vasúti állomáshoz vezető 6 km. hossuságu vasúti hozzájáró üt kiépítése tárgyában a közigazgatási bejárás szintén megtartatott s értesítést kaptam a kereskedelemügyi kormánytól arra vonatkozólag is, hogy a törvényhatóságnak 1912. évi október havában tartott közgyűléséből tett felterjesztése alapján a rakamaz-nyíregyháza-nyírbátori törvényhatósági közutnak nyíregyháza-rakamazi szakaszát az 1914 — 1915 iki költségvetési év folyamán, a többi részt pedig 1—2 évvel később fogja állami kezelésbe átvenni. A vármegyei távbeszélő hálózat ez évi fejlesztési tervezete megállapítása céljából a nagyváradi magyar királyi posta- és távírda igazgatóság és a kerületi műszaki felügyeiőség kiküldöttjeivel tárgyalást tartván, a távbeszélő hálósérvkötők, köldökkötőkben nagy választék. Has kötök, FŰZŐK Egyenestartók, tám- és járógépek, mükezek, mtílábak ' pontos gipszmérték után készülnek BLUMBERG JÖZSEF Legfin. MOÜBO-keztyük 5 K Bőrkeztyűk 2 K-tól feljebb