Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-02 / 27. szám
286 28-ik szám. JsÍyíRVIDÉK. 1914. április 5. az eszményinek, a jónak, nemesnek ügyét szolgálják, gyarapítják. És különösen ezek a nyereségek, a szellemiek, a lelkiek terén való nagy nyereségek töltenek el bennünket igazi és határtalan lelkesedéssel és büszkeséggel arra a gondo !atra, arra a hírre, hogy Méltóságod a püspöki székhely felállítására a mi városunkat fekvése, fejlettsége, szellemi nivója, múltja és jelene alapján — alkalmasnak találta. Mi tehát e város polgárai, felekezetre, társadalmi állásra, foglalkozásbeli külömbségekre való tekintet nélkül idezarándokoltunk önként, a szivünk a spontán sugallatára, hogy mindezeket itt őszinte szivvel elmondhassuk s ugy a maguk, mint otthon maradt polgártársaink nevében is megköszönjük méltóságodnak reánk esett választását és biztosithassuk méltóságodat mindannyiunknak osztatlan ragaszkodásáról és nagyrabecsüléséről. Nem hoztunk magunkkal se aranyat, se tömjént, se mirhái, de elhoztuk azoknál értékesebb, illatosabb és kedvesebb ajándékunkat: a szivünk szeretetét. Mint mikor valaki régen, régóta várt kedves barátjának, gyermekének, rokonának érkezéséről értesül s a várakozás idejét egykét órával megrövidíteni akarván, néhány slációval eléje utazik az érkezőnek: — mi is arra az örömhírre, hogy Méltóságod városunkba teszi át residentiáját — nem vártuk be az érkezés idejét, hanem néhány stációval ime eléje utaztunk, hogy már itt, már most elmondhassuk: „Büszkék, hálásak vagyunk és végtelenül örülünk jövetelének." Fogadja szívesen a mi tisztelgésünket és kérjük az Istent, hogy méltóságodat — egyházának, mi magyar hazánknak és uj otthonának, a mi városunknak dicsőségére sokáig, nagyon sokáig éltesse! Az üdvözlő beszédre a püspök ur, akit a nyíregyháziak lelkesedése egész a könnyekig meghatott, a következő fenkölt szellemű beszéddel válaszolt: Miklósy István püspök beszéde. Mélyen Tisztelt Uraim ! Nagy értéke van előttem az Önök megjelenésének, annak az áldozatnak, amelyet — mint szónokuk mondotta — nem sajnálnak és olyan szívesen ajánlanak fel ennek a vallási és nemzeti intézménynek a hajdudorogi g. kath. püspökségnek. Nagy értéke volna előttem ennek a megjelenesnek akkor is, ha Önök nem annyian volnának jelen, mint amennyit most szerencsés vagyok látni és üdvözölni, hanem ha csak hárman, vagy hatan jelentek volna is meg. És ha már az oly kis számban való megjelenésnek is olyan nagy értéket tulajdonítanék; annál_ felbecsül hetetlenebbül értékes előttem az Önök megjelenése akkor, amikor soraik — mint azt szónokuk említette — százakra mennek. Miért lett Nyíregyháza püspöki székbeiy ? Püspöki székhelyem megválasztásával talán érdemen felül emelt ki engemet szónokuk, hogy e kérdés elbírálásánál a hajdudorogi g. kath. püspökség székhelyéül Nyíregyháza város jelöltetett ki. Tudniok kell e tekintetben és előfogom adni — legalább is röviden — püspöki székhelyért folyt küzdelem és versengés történetét. Tudják azt bizonyára, hogy több város értékelte ezt az eszmét, több város tudta azt, hogy ugy erkölcsi, mint — amint szónokuk is mondotta, mert hiszen nyíltan, őszintén kell beszélni — materiális érdekek is fűződnek ahhoz, hogy valamely püspökség milyen székhelyről kormányoztalik. Beiktatásom és felszentelésem ünnepélyén, — amely Hajdudorogon folyt le, amely legnagyobb hitközsége az én egyházmegyémnek Budapesttől eltekintve — merült fel a kérdés, hogy hol ingyen a püspöki székhely, amely eredetileg Őszentsége a római pápa által bullaszerülegHajdudorogra volt kijelölve. Tekintettel azonban azokra a kőrüményekre, amelyek akadályául szolgállak arra, h >gy a püspökség már most ott foglalja el székhelyét és tekintettel egyéb akadályokra, felmerült a kérdés: nem volna e célszerű kérelmezni azt, hogy a székhely tekintetében a legmagasabb elhatározásokon változtatás történjék. Amikor ez a kérdés felmerült, én egyenesen, őszintén és nyíltan kijelentettem, hogyha már ebben a tekintetben kérdést vetettek fel, én a magam részéről, ha rám bízatnék, nem merném ezt a kérdést magam eldönteni, azt mondtam nevezetesen, hogy én egy nagy családnak az atyja vagyok, amelynek vezetői az én papságom, elősorban ezekhez kell tehát fordulni, egy családi conferentiát kell tartani, hogy a többség felfogása döntsön ebben a kérdésben. Tőlük kellene mintegy tanácsot kérni, hogy mely székhely volna az ő felfogásuk szerint az, ahonnan a legjobban szolgálhatnám egyházmegyém ügyét, a vallás ügyét és azt a fontos nemzeti ügyet, amely eszel szorosan kapcsolatos. (Lelkes éljenzés.) A kérdést nem lehetett idő előtt megoldani, de érlelődött az eszme és végre illetékes helyen felvetették előttem a kérdést, hogy hol kívánom a székhelyemet, melyik helyet tartom a legalkalmasabbnak székhelyül. Bövid gondolkodás után egy igen természetes, könnyű megoldást találtam. Tudomásom volt ugyanis arról, hogy volt egy mozgalom ez előtt két évvel, amelynek én is résztvevője voltam és amely akkor a legélénkebben nyilvánult meg Nyíregyháza mellett, papságomnak legnagyobb része belátta Nyíregyházának arra alkalmatos voltát, alkalmatos voltát földrajzi fekvésénél fogva, alkalmatos voltát nemzeti lelkesedésénél fogva, alkalmatos voltát annál a haladásnál és fejlődesnél fogva, amely elől senki szemet nem hunyhat, mert ez a haladás nyilvánvaló, az egész nemzet előtt elismert (hosszantartó jj lelKes éljenzés). Amint a székhely kérdése [ aktuálissá vált, annak a véleményemnek ad- j tam kifejezést, hogy a papságomat kell meg- j kérdezni. Időközben a hangulatot is kipuhatoltam és az illetékes helyeken csak azt felelhettem, hogy Nyíregyháza a természetes földrajzi központ, ez az a hely, amelyért papságom lelkesedik és amelyet én is legszívesebben látnék. (Lelkes éljenzés.) Tulajdonképen az én érdemem csekély a kérdés megoldásánál, én mintegy erkölcsi hatás alatt kellett, hogy határozzak és a szerint is határoztam, mert a papságomnak közóhaja volt, hogy Nyíregyháza legyen a székhely és amenynyiben ez az óhaj az én legmelegebb óhajommal is találkozott; (hosszantartó lelkes éljenzés) igen természetes, hogy más megoldást nem is kereshettem. Értékes előttem a mai megjelenésük, hogy oly igen szép számmal jöttek és értékét fokozza előttem az a körülmény, hogy Önök nem hangulatkeltés végett, nem rábeszélés végett jöttek. Önök tulajdonképen egy erényt gyakorolnak a mai napon, amely erény, sajnos, mondhatjuk manapság ritkaság számba megyen : az elismerés és hála erénye. Ez még jobban fokozza az értékét annak, hogy eljöttek és még inkább felejthetetlenné teszi előttem ezt a mai napot, hogy milyen őszinte lelkesedés tudja vezetni Ö löket akkor is, amikor elismerésüket fejezik ki. Nyíregyháza erkölcsi és anyagi haszna. Mélyen tisztelt Uraim! Amennyire voltam szerencsés Nyíregyhizát, két, három ott létem alkalmával megismerni, már akkor bírtam a garanciáját annak, hogy én ott igen jel fogom magamat érezni. (Lelkes éljenzés) Ézt a garanciát Önök még szilárdabb alapokra fektették most, amikor ilyen szép nagy számmal demonstrálnak a nemzeti eszme mellett, amely ezt az egyházmegyét létrehozta. Soha, soha nem fogom elfelejteni az Ölök ragaszkodását és azt az őszinte lelkesedést, amelyet minden arcról leolvasok. És egy kéréssel fordulok a minden javak adományozójához a mennyei Istenhez, az kérem tőle. hógy minden reményük, amelyet erkölcsiekben es materiális tekintetekben ehhes az intézményhez fűznek, minden reményük valóra váljon! (hoszszantartó lelkes éljenzés). Ami tőlem függ én minden erkölcsi és minden materiális erőmmel rajta leszek, hogy valóban ugy legyen, hogy reményeikben ne csalatkozzanak és meggyőződjenek mindnyájan arról hogy ez a püspökség, ez az intézmény hasznos Nyíregyháza városára, (szűnni nem akaró lelkes éljenzés). Minden a felekezeti békéért. Nem akarok elhallgatni egy kérdést, amit máskor gondosan kerülök, mert bizonyos mértékig a tapintatosság parancsolja a mellőzést. Azonban mélyen tisztelt szónokuk érintette ezt a kérdést, amikor azt mondotta, hogy vallásfelekezeti különbség nélkül vannak itt képviselve. Ezt szeretem lelkem mélyéből, hiszen egész életem abban folyt le, hogy a minden vallás eszméjének valódi lényege szerint keressem az egymás mellett való megélhetést. Mélyen tisztelt Uraim! A szentírásból idézett a szónokuk, amikor azt mondotta, hogy nem hoztak aranyat, tömjént és mirhát, — én is a szentírásból kell, hogy idézzek — talán ugy is illik, hogy egy püspök, amikor szól egy társaságban, ne felejtkezzék meg a szentírásról, arról az alapról, amely a legbiztosabb alapja a társadalmának — a szentírás szavai szerint: egy akolnak és egy pásztornak keli egykor lenni. Az egy akol és egy pásztor eszméjét igyekezzük megvalósítani a külömböző felfogással biró vallású emberekben, ami annál könnyebb, mert egy felfogásban nem lehet külömbség, hogy tudniillik az olyan vallásnak nincs létjogosultsága, amelyik gyűlöletet prédikál, amelyik gúnyol. Minden vallás földi céljával jön ellenkezésbe, ha az emberiségnek az emberi társadalmaknak egymás mellett való megférhetését nem munkálja. Vallási tekintetben nem kényszerithetjük egymásra a mi meggyőződésünket ez igen természetes, viszont a művelt lélek megköveteli, hogy a másik ember vallási felfogását tiszteletben tartsa. Ha igy gondolkozunk és minden cselekvésünk e szerint van irányítva, összejövünk mindannyian a vallások lényegében a szeretet tanításában. Egész életemet akkép intéztem, minden cselekedetemben ez vezetett, most pedig, mint püspöknek kétszeres kötelességem mindenütt a békét keresni a szeretet által nemcsak szóval, tanítással, hanem saját példámmal is, mert ez a kereszténység eszméje. Nem félhet tehát senkisem attól, hogy ha egy városban megjelenek, hogy talán ez felekezeti viszálykodást fog felidésni. Távol legyen es tőlem! Távol áll tőlem minden ilyen irányú törekvés és erről Nyíregyhása városa is meg győződni, mert mindig as lesz a törekvésem, hogy minél nagyobb egyetértésben, minél nagyobb szeretetben éljünk együtt. Ettől várom a jöven • dőben Nyíregyháza város fejlődését én is, amit szónokuk hangoztatott, ettől a szeretettől, as egyetértő munkálkodástól. Saját gyártmányú bélelt bőrkeztyűk ^ 2 korona 40 fillértől liötött keztyűk 38 fillértől kaphatók Rlnmkom lÁ^C^f kezty ü' füz 6' é s kötszergyárában;Nyíregyházán, OlUínU^rg | kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.
