Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-29 / 26. szám

26-ík szám. JSÍYÍRYIBÉK. 1914. március 29 3. Kómái kor. Nem szorul bizonyításra az az igazság, hogy az építés csak bizonyos fejlettségű kulturviszonyok között válhatik művészetté. Ennélfogva természetes dolog, hogy hazánkban is csak a római uralom idejéig mehetünk vissza, ha műépitészeti emléket keresünk s a rómaiakkal elejtett fonalat csak István király koránál vehetjük fel újra, amikor hazánk is a civilizált allamok sorába lépett. Ebből pedig az következik, hogy hazánk nyugatról kapta az építőművészet formáit, sőt hosszú időkön át mestereit is, mig kelet épitőművészete, ha hellyelközzel jelentkezett is, sohase tudott mélyebb gyökeret verni. A római építészet maradványai ma már csak ásatások utján jutnak napvilágra. Igy az Óbuda fölött, a régi Aquincum helyén, számos épület alapfalai mellett az amfiteatrum romjai figyelemreméltók, melyekből eléggé magunk elé állithatjuk a cirkuszi játékokra alkotott építmény beosztását, elrendezését s csupán csak a méreteket kell gondolatban megnagyítanunk, hogy magának Rómának hasonló célú koloszaszalis épületei jussanak eszünkbe. Mindenesetre voltak az istentisztelet végzésére szánt helyiségek is már ebben a korban, de ezek mind elpusztultak a népvándorlás viharai között. Bazilika-stilus. Az a kapcsolat, amellyel a mi első királyunk a keresztyén vallás révén nemzetünket az európai műveltség körébe vonta, nemcsak kifejezésre talált, hanem egyre jobban ,meg is erősödött az apostoli király által megkezdett s utódai által fo'ytatott templom-épitkezésben is. Mintákul az akkor még kétségtelenül fennálló őskeresztyén bazilikák szolgáltak, melyek téglaalaprajzukat, két oszlopsorral három hajóra vontott tagozásukat s lapos menyezetüket a római vásárcsarnoktól örökölték, s a bejárat átellenes oldalán, rendszerint a keleti oldalon, félkupolával födött félköralaku szentélyben — apsisban — végződtek. Első ilyen templomunk a székesfehérvári bazilika, volt, melyből azonban csak az előcsarnok iveit tartó oszlopok néhány töredéke maradt ránk, árva hirdetőjéül a templom régi nagyságának és fényének. Árpádházbeli királyaink e méltó temetkező helyének rombadöltével a török hódoltság urai a város erőditményeihez használták fel a bazilika faragott köveit. Ugyancsak a XI. században épült a pécsi szélceset/f/ház, mely helyreállított alakjában világosan szemlélteti ennek az építészeti stílusnak minden sajátságát és hatását. Leginkább szembetűnő ezen az épülettel szerves összefüggésben álló négy torony, mint a külső hatásnak ebben a stílusban úgyszólván különleges magyar eszköze, mert az egykorú külföldi templomokon vagy egyáltalán nincs meg, vagy puszta harangláb — campanile — alakjában fordul elő. Külső díszítése egyébként igen egyszerű lehetett; annál gazdagabbak a belső díszül nagymennyiségben alkalmazott faragványok, melyekből még ma is igen sok megvan a templom belső falain. Eredetileg szintén bazilika-stilusban terve-. zett, de már kereszthajóval bővített templomunk a XI. század legnagyobb enemü emléke : a gyulafehérvári székesegyház, mely az idők folyamán egészen a bárokig sok változáson ment keresztül. Stílusa az úgynevezett átmeneti stílus, mely külsőleg főként abban nyilvánul meg, hogy a kereszthajó központi keresztjén kupola-alaku torony emelkedett, mig a bejárat oldalán továbbra is megmaradt a két torony. Komán stílus. Ez építkezéssel részben egyidejűleg — francia és német befolyás alatt — egy újabb építészeti stílus kap lábra hazánkban is, a román stílus, melynek jellemző sajátságai: a kis térfogat, a vízszintes tagozás, a félköralaku ív, oszlopos elötornác, a főhajón háromszögű oromfal, belül pedig a fölfelé nem vékonyodó, gazdag díszítésű oszlop, vagy a nagyobb súly viselésére alkalmas köteges pillér. A már megerősödött keresztyén magyarság nagy lelkesedéssel és áldozattal építteti egymásután a román-izlésü templomokat. melyeknek minden valószínűség szerint magyar mesterei a részletekben egyéni felfogásukat is érvényesíteni igyekeztek. Legrégibb és legegyszerűbb ezek közül a bencések lébényi temploma Moson vármegyében, kettős nyugati tornyával, hármas hajójával és szintén hármas apsisával. Boltozatainak tartására négy pár köteges pillér szolgál, oldalhajói a tornyok alá is kiterjednek. Tagozása és berendezése XII. századbeli templomépítészetünknek mintájául tekinthető. A zsámbéki templomiak (Pest-Pilis-Solt-Kiskúnvármegye) csak romjai maradtak ránk, majdnem teljesen ép homlokzata azonban híven megőrizte a stílus jellemző sajátságait. A bejárat fölött alkalmazott rózsaablak, az emeletekre osztott kettős torony, melyek közül az egyiknek faragott kőből épített gulaalaku sisakja is megvan, a félköríves frizdíszités, általában az egész emlék szakavatott mester tudására vall, kinek munkája 700 év után is csodálatunkat érdemli meg. Valamennyi közül a legismeretesebb a XIII. század elején épített jaki templom Vasvárme gyében. Méreteinek arányossága már a helyreállítás előtti állapotában is teljes mértékben érvényesítette hatását s az a gyökeres átalakítás, mely a tatárjárás után boltozatot emelt az eredetileg bazilikális elrendezésű . templomhajó fölé, nemcsak szépségének emelésére, hanem tartósságának biztosítására is szolgált. Mai restaurált formájúban Európaszerte ismert és méltatott képviselője annak a képei római stílusnak, melybe a díszítést illetőleg csúcsíves moturumok is vegyülnek. Figyelmünket különösen gazdag diszitésü csúcsíves kapuja vonja magára, melynek zavartalan hatását a rózsaablaknak oldalt való elhelyezése is fokozza. Oromfalának lejtőihez alkalmazkodó tizenegy fülkéje Krisztus körül tiz apostol álló szobrát foglalja magában. A homlokzat fa'ának síkjából kiemelkedő függélyes tagozásokat, az úgynevezett lizenákat, itt is apró félkörivekből alakított négy szalagon köti össze. Ismeretlen építője mindenesetre tökéletesen oldotta meg feladatát. Talán fölösleges említenem, hogy a Samassa-templom a szükségletnek megfelelő nagyobb méretek alkalmazásával s a megrendelő áldozatkészségéhez azért gazdag kiképzéssel szintén e kései román stílusban épült. A kir. törvényszék elnöke nyugalomban. Megemlékeztünk már arról, hogv Kovács István kir. törvényszéki elnöknek őfelsége a király nyugalomba vonulása alkalmából a kúriai birói címet adományozta. Ez alkalommal Porubszky Jenő, a debreceni kir. Ítélőtábla elnöke a következő sorokat intézte a nyugalomba vonuló kitüntetett törvényszéki elnökhöz : A m. kir. igazságügyminiszter urnák folyó hó 19-én 4655/1914. ÍME, szám alatt kelt rendelete szerint Ö császári és ap. királyi Felsége 1914. évi március hó 17-én kelt legfelsőbb elhatározásával Nagyságodat a nyíregyházi kir. törvényszéki elnöki állásától az 1912. évi LXV. t.-c. 31. és 124. §§. alapján felmenteni s ezen alkalomból sok évi hü és buzgó szolgálatai elismeréséül a kir. kúriai birói cimet a legkegyelmesebben adományozni és megengedni méltóztatott, hogy az 1912. évi LXV. t.-c. alapján végleges nyugalomba helyeztessék. Érről Méltóságodat a kúriai birói cimet adományozó okiratnak kézbesítése mellett azzal értesítem, hogy a szolgálattól a folyó évi március hó végével felmentem. Ebből az alkalomból készséggel adok kifejezést annak, hogy hivatali kötelességét a birói pályán eltöltött hosszú szolgálata alatt mindenkor hűséggel, fáradhatlan szorgalommal és ügybuzgósággal teljesítette, továbbá, hogy 1908. évi március hó 2-ika óta törvényszéki elnöki minőségében ugy a felsőbb felügyeleti hatóságok, valamint a nagyközönség részéről is elismert eredményes működést fejtett ki. A tisztelet és közbecsülés, amely hivatalos működése alatt osztályrészül jutott, változatlanul kiséri most is, amikor hosszú közszolgálata után nyugalomba vonul. Őszintén óhajtom, hogy még igen sokáig élvezze a közpályán szerzett érdemei jutalmát. Fogadja Méltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Debreczen, 1914. március hó 27. Porubszky Jenö. Lapunk jövő számához postabeíizetési lapokat íogunk mellékelni, kérjük előfizetőinket hogy az előfizetési dijakat a le fizetési lapok felhasználásával mielőbb leküldeni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK. W Mai számunk 12 oldal. Telsfoia 139. szám -- Személyi hir. Miklóísy István g. kath. püspök szombaton d. e. 10 órakor városunkba érkezett. A szabadliceum legközelebbi előadása f. évi április hó 2-án csütörtökön délután 6 órakor lesz a fó'gimnázium dísztermében. Előadó: Tas József, budapesti polgári iskolai tanár; az előadás tárgya: A cserkészmozgalom. Itt is, ott is annyit olvastunk és hallottunk erről a napirenden levő kérdésről, hogy csak örrömmel üdvözölhetjük a líceumnak azt a törekvését, mely az ügyet a legilletékesebb és leghelyesebb, megvilágításban akarja a közönséggel megismertetni. Értesülésünk szerint ez lesz a líceumnak ez évi huszadik s egyszersmind befejező előadása. — Küldöttség. Miklóssy István g. kath. püspökhöz a nyíregyházi polgárok küldöttsége, ma vasárnap délután 1 órakor külön vonaton indul Debreczenbe. A küldöttségben bárki résztvehet. A költség oda vissza 4 K. — A polgármester itthon. Májerszky Béla kir. tan., polgármester két heti szabadság után, melyet Abbaziában töltött, holnap, vasárnap este érkezik haza s hétfőn veszi át a polgármesteri tennivalók ellátását Balla Jenő főjegyző, polgármester-helyettestől. — Az uj tisztviselők hivatalukban. A márc. 10-ikí választáson megválasztott tisztviselők Közül a legtöbben a következő szombaton elfoglalták uj tisztségeiket; ugyanakkor léplek szolgálatba a kirendelt helyettesek is. Tárczay László, az újonnan megválasztott községi biró ma, szombaton délután vette át hivatalát; Klein Dávid, az uj közvágóhidi állatorvos pedig a héten csütörtökön foglalta el állását. Saját gyártmányú GUMMI főraktár! bélelt bőrkeztyűk 2 korona 40 fillértől kötött kextyük 38 fillértől kaphatók Blumberg József keztyü, filző- és kötszergyárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. Telefon szám 96, PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.