Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-26 / 25. szám

23-ik szám. JSFRÍRVIDÉK. 1914. március Í9 25. Steinberg Ágoston „Utópiák a valóságban*. A közelmúltban jelent meg mindkettő. Szerény köntösben, minden hivalkodás nélkül, de mint az északi országok alapos ismerője s jeles interpretálója lépett az irói világ káprázatos s babérokkal kecsegtető porondjára dr. Leffler Béla főgymnáziumi tanár. Irodalmi munkássága, bámulatos szorgalma és kitartása már régebben ismert volt azok előtt, kik nemcsak a pedagógust, hanem az ideálisan gondolkodó és a szépirodalommal foglalkozó egyént is keresték benne. Eredeti svéd fordításai épugy a provinc kis igényű körében, mint a kényes és konkurenciában gazdag főváros irói köreiben is befogadásra és és teljes elismerésre találtak. A Radó Antal szerkesztésében megjelenő „Magyar könyvtár" — valamint a Gyulai Pál által alapított és az Akadémia fennhatósága alatt le vő, Olcsó könyvtár" készséggel sorozták irói gárdájukba, hol pedig az „alkalmas" jelző az ifjú iró ember számára jövőt jelent. A komoly és irodalmi tradíciókkal telt „Vasárnapi Újság" Lágerlöf Zelma svéd irónő egyik regényét most közli Leffler Béla fordításában. Strinberg Ágoston, a svédek Jókaijának neve és müvei ismeretesek Magyarországon, bár neki is meg kellett halni, hogy ragyogó tudása, csapongó fantáziával telt gondolatai és eszméi, naturalisztikus műveiről és életéről tudomást szerezzünk. Klasszikus novellái közül valók az .Utópiák a valóságban" cimű kis kötet, melynek a fordító szerint célja, hogy közelebb hozza a nagy északi irót a magyar közönség szivéhez. A „Visszaesés" egy utópistikus elveket valló orosz emigráns életét írja le, ki idegenben a saját társadalmi reform eszméi szerint akarja életét berendezni. Előítéletekkel nem törődve, papi áldás nélkül él együtt feleségével, gyermekét sem akarja megkereszteltetni, az asszony azonban ragaszkodik a tradíciókhoz, mit a férj, visszaesésnek minősít és nehogy elveit megtagadni legyen kénytelen elbujdosik, de nem sokára visszavonzák a valóságba a házastársi ragaszkodás és a szülői szeretet. A .Felhők fölött" cimü novellában két kiváló és a múltban egymással vetélkedő iró cseréli ki gondolatait, mikor testben összetörve a felhők fölött az alpok meredek gerincén keresnek irt szenvedésükre, utópisztikus álmokkal telve küzdöttek lent a babérokért, mig most belátják, hogy bármennyire ragyogó és élvezetet nyújtó is az alföldi élet, igazi megnyugvást csak a felhők feletti nagy mindenség nyújthat. Per nubiles ad astral A Franklin Társulat kiadásában megjelenő füzet száma: 1726 — 1728. Zenedei hangverseny. Az a lelkes, komoly, művészi célok felé igyekvő buzgalom, amely kezdettől íogva jellemzi a Füredi testvérek vezetése alatt álló nyíregyházi zenede működését, — vasárnap délelőtt ujabb tényben jutott méltó kifejezésre. A Korona-szálló dísztermében lejátszódott vasárnapi hangverseny meglepte és teljes mértékben kielégítette városunk műértő előkelőségét. A termet a rossz idő dacára zsúfolásig megtöltötte a diszes közönség, mely szűnni nem akaró tetszéssel jutalmazta az egyes produkciókat. Nem mulaszthatom el örömmel megemlíteni közönségünk zenei intelligenciáját., melynek a jele, hogy a 21 számból álló, ket és fél óra tartamot igénybevevő műsor minden egyes számát példás figyelemmel és ékezettel hallgatta végig. Ez a közönség — szerintem — öntudatos, önálló zenei képességgel bir, s nem szoru rá a közönségünket ma is zeneileg analfabétának tekintő és saját zenei tudását túlbecsülő vidéki műkritikusok ráoktrojált kioktatására. A hangversenyt Adorján Blanka, Krasznay Ily és Matskásy Irma — Hetényi Magyar lant — 6 kezes zongora játéka nyitotta meg, melynek előadását meglepő értelmességgel oldották meg a szereplők. Helyesen adta elő zongorán Blau Jolán Krentzlin Erdőn, mezőn dalát. Nagy hatással játszotta el hegedűn Preiser Ernő Bohm Gavette-ját. Fuchs Ilonka, Lieber Árpád és Mandel Éva már magasabb zenei tudásról tettek tanúbizonyságot. Kardos Endre hegedűn Bolch II. Magyar ábrándját játszotta osztatlan tetszés mellett. Krasznay Jolán és Lázár Irén Moszkovszky Spanyol táncok 4 kezes zongora játékának kitűnően sikerült előadásával gyönyörködtettek. Az Ébner Ilonka, Ébner Sándor és Ébner Béla által előadott triót különösen élénk figyelemmel kisérte a hallgatóság. Fenyvesi Elsa és Török László preciz zongora játéka igen nagy hatást váltott ki, s megérdemelt méltánylásban részesültek. Elek Gábor Schatz Loreley ábrándját tudatosan interpretálta hegedűn. Bájos megjelenés volt Eckerdt Bözsike vonós szereplése, kinek korához képest nagy mértékben finomult játszása részben familiabeli zenei magas kiválóságán alapszik. Vadady Jolán Mendelssohn Fis mol fantáziájának előadásával csillogtatta magas zenei kvalitását. Zajos elismerés és ünneplés közepette élvezte a nagy előkelőség Szabó László mélyen járó, illusztris gordonka játékát, aki Schumann Álmodozás és Tschaikoroszky Chanson tristéjét adta elő határtalan gyönyörűséget keltve a hallgatókban. Kricsfalussy Magda, Krasznay Jolán, Bernstein Eszter és Klár Lajos Parlov Indulóját adták elő szép technikával és temperamentummal. Kimagasló természetességgel, mondhatni művészettel adta elő Kovách Dénes hegedűn Rieding Gonzertinoját, fellépését zajos tetszés kisérte. Lenhorn Blanka Schubert B dur változatok-ját adta elő, kinek játékát absolut precizitás jellemzi. Ezután Liptay Irén személyeben mutatkozott be a zenede énektanszaka, melynek megteremtése és vezetése Szent-Imreyné Józsa Márta tanárnő nevéhez fűződik, akinek pedagógiai képessége már előre biztosítékot nyújt a jövőre. Nagyon fontos volt ennek a tanszéknek a felállítása főként azért, mert míg a hangszeres zenénél még lehet szó az autodidaktiká • ról, addig az éneklésnél nélkülözhetetlen a szakszerű hangképzés, amelynek hiánya sok kitűnő hanganyagot visszafejleszt. Liptay Irén Albert Lakky A fészebbeo cimü dalát énekelte el. A dalelőadáshoz szükséges ^technikai képzettség, átfinomult izlés, intellektuális elmélyedés, költői átérzés magva benne feltalálható s tájékozott volt az interpretált mü tartalma, szelleme és stílusában. Énekét szűnni nem akaró tapssal honorálta a nemes közönség. A műsort élénkítő dal után Lenhorn Imre Bériot Hegedű-verseny II. tételét adta elő viharos sikerrel. A műsor koronáját azonban Furman Margit zongorajátéka képezte, aki Füredi Henrikné tanárnő zongora kíséretében Mozart D-moll zongoraversenyét adta elő. Az impozáns előadás alapos és szolid technikai készültségét, stílszerű és mély értelmű előadásmódját, erős ritmikai érzékről tanúskodó játékát és helyes frazeálását bizonyítja, — s a léleknemesitő zenei élet terén szép reményre jogosítja a szereplőt. Megállapíthatjuk, hogy az intézet olyan tanári kar felett rendelkezik, amely teljes tudatában van feladata fontsoságának és súlyának, — s a mely szeretettel és lelkesedéssel munkálkodik a növendékek céltudatos, helyes uton járó kiképzésén. Áltálában mondhatjuk, hogy az idei zenedei saisonunk egyik legkiválóbb eseményéhez érkezett el a vasárnapi hangversenyével s az előkelő nagy közönség állandó tetszés nyilvánítás mellett, egy nagyon élvezetes nap kedves emlékével távozott a Korona-szálló díszterméből. Dr. Foltin Eudre. SZABAD LICEUM. Dr. Vietórisz József előadása a magyarországi épitőművészetről. Nemcsak a tárgy érdekessége, hanem a"z előadó köztisztelt érdemes egyénisége is okozta, hogy az erősen zuhogó tavaszi zápor nem riasztotta vissza azt a szépszámú, nagy közönséget, a mely a Szabad Liceum szombati előadására egybegyűlt. telepeket, játékhelyeket fog és polyklinikákat, melyek mind a jótékonyság és áldozatkészség bizonyítékai. Vannak intézetek gyengeelméjüek, epyleptikusok részére, foglalkoztató menhelyek gyermekek és felnőttek ipari foglalkoztatására. A nyomor fertője, mely nemzetgazdaságunk közepette is, 3—4 millió polgártársunkat nyeli el a civilisátió legszörnyűbb és legszomorúbb hátoldala.'Még veszélyesebbé teszi azonban az a chaos, melyet a segítséget szolgálni akarok törekvései képeznek. Kétszáz évvel ezelőtt, épen oly kevéssé tudták, mint a középkorban, hogy mily módon kell a nyomor fellépését megakadályozni, vagy gyökeresen gyógyítani. Mikor fellépett, kisérve betegségtől, munkaképtelenségtől, egyetlen feladatuknak tartották a támogatást. Áz alamizsna adása a jobbmóduaknál, mintegy erkölcsi parancs volt. Igy pl. Londonban Booth generális, minden kérelmezőnek adakozott, akár méltó, akár méltatlan volt, abban a reményben, hógy lelküket menti meg. Példája az állam és egyháznál követésre talált Anglia. Minden nagyobb városában szabad lakások nyíltak meg, ingyenes étkezéssel. Legfontosabb azonban itt az a kérdés, hogy vájjon nem-e adakozunk méltatlanoknak s ezáltal növeljük a proletariátust ? Később az előrehaladott korban, az alamizsna adás nem könyörületesség, .Giving alms no Gharity" amint az angol mondja, s az adakozási intézmények mindinkább tökéletesedtek, finomodtak. Két század megtanított rá, hogy mikor a nyomort adakozással támogatjuk ez sokszor az erkölcstelenségig ártalmas. Mikor munkaképteleneknek adakozunk, támogatjuk a prostitutiót, iszákosságot, a könnyelmű, kötelességükről megfeledkező szülőket, kik tettlegesen bántalmazzák gyermekeiket sokszor csak azért, hogy annál szánalomkeltőbbek legyenek. A puszta anyagi támogatás ugyanis, pótolja a pillanatnyi szükséget, de nem hárítja el a krisist és annak megismétlődését. Mi az orvoslás ? A hygienia tökéletesítése, az iskoláztatás, a munkás viszonyok javítása. Több ismeretet, ez a szociális előrehaladás jelszava ! Ez a- egyetlen lassú, de biztos előrehaladás. Éppen ugy mint a begymászó, ki azt hiszi elérte a hegycsúcsot s ime ujabb és ujabb magaslatokat talál, ugy itt is mindig ujabb megoldásra várakozó feladatok tűnnek fel. A probléma megoldásához szükségünk van a szociális mechanismus tökéletesítésére. Igy pl. a jelenleg munkanélküli munkások továbbképzésére, jól begyakorolt hivatalnoki Kar szükséges, A munka többi része a gyermekhalandóság leküzdése, a fiatalkor veszélyeinek elhárítása, ujabb és ujabb kutatásokat és kísérleteket igényel s nincs is oly törekvés, mely oly biztosan vezetne a viszonyok javításához — a nyomor megakadályozásához, — mint a szociális kutatás és kísérletezés. Természetesen a kutatónak tisztában kell lennie, hogy a küzdelem nem annyira az anyagi nélkülözés, vagy testi szenvedés, hanem az erkölcsi sülyedés ellen irányul. Az erkölcsi tényező, mely a jellem szilárdságban s munkaképességben nyilvánul, a családi élet finomodásában keresi az orvoslást s állampolgári értelemben a családi élet tökéletesítése dominánsa, minden szociális átalakulásnak. De a nemes cél maga még nem elegendő. Uj tudományunk folytonos tökéletesedést, állandó előrelátást, ujabb és ujabb felfedező teret, technikai tudást e oly szellemi munkásokat igényel, kiknek szivén fekszik a szociális cél teljesítése. A szociális reformnak minden lépése függőben van, a jövő kél legnagyobb hatalmának szorosabb kapcsolatáiól : az állampolgárétól, kinek szelleme a közakaratot befolyásolja s a szociális tudományok kutatójától, ki tevékenységét a szociális cél megvalósításának szenteli. Ebből a kapcsolatból gyökerezik a nyomor elhárításának ereje. Vége.