Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-12 / 21. szám

Nyíregyháza, 1914. február 199. Csütörtök XXXV, évfolyam, 15. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Mit akar a nyiregyházi Feminista Egyesület. Elnöki megnyitó. A Ny. F. E. f. hó 8-án tartott köz­gyűlésén elmondotta Groák Ödöuné elnök. Tisztelt közgyűlés! Jóleső érzéssel konstatálom, hogy szervezkedésünk érdek­lődést keltett Nyíregyháza intellektuális köreiben. Legalább erre vall, hogy köz­gyűlésünket ilyen szép számmal szeren­cséltették. Örömmel üdvözlöm a tisztelt tagtár­sakat és érdeklődőket. A nyiregyházi feministák első rendes közgyűlését ezen­nel megnyitom. Engedjék meg, hogy felhasználjam az alkalmat arra, hogy szervezkedésünkről különösen ennek egy nyomasztó tüneté­ről pár szót szóljak. Mikor a nő jogáért való küzdelem mindig szélesebb hullámokban érinti a társadalmat megütközéssel észleljük, hogy azoknál, kiknek érdekében a mozgalom megindult az asszonyoknál találunk ellen­állásra. Talán érthető e látszólagos ellent­mondás, ha megfontoljuk, hogy a meg­szokásnak generációkon át vétó hatalma, természetessé, megmásíthatatlan színeze­tévé tette az asszonyra nézve saját élet­viszonyait. Igen megszokott és természetes, hogy egyes dolgok súlyosak, szinte elviselhet­őnek az asszonyi élet akármelyik fázi­sában, épen olyan természetes, hogy az asszony afölött legfeljebb panaszkodik, de távolról sem jut eszébe, hogy azon változtatni, vagy segíteni lehetne. Az ön­magával való rendelkezése oly szük hatá­rok között mozog, hogy a sorsán való változtatás lehetőségét többnyíre csak má­sokkal összefüggésben tudja elképzelni. Mintha a nőnél hiányoznék a gondol­kodás kerekéből a cselekvéshez vezető transzmissió. Már most, hogy elhatározó befolyá­suk legyen nem csak saját, de embertár­saik életasszonyaira is, — ez a lehetőség idegenszerű kényelmetlenséggel fenyegeti, bizalmatlansággal tölti el. Az ujjal való megbarátkozás csak idő kérdése, a bizalmatlanság csak átmeneti lehet. — Azért a mozgalom szempontjá­ból két csoportra oszthatjuk a nőket, egyik a feministák, a másik csoport kik feministák lesznek. A mozgalomhoz való impulzust ez a meggyőződés adta meg, hogy egy ország sem lehet elég gazdag ahhoz, hogy népé­nek felét nélkülözze e kulturfel adatok megoldására irányuló munkájában. A férfiak sokoldalú elfoglaltságuk mellett nem érnek rá egyes égetően fon­tos kulturkérdéseken gondolkozni. Ezekből a mai uralom mellett nem eléggé felkarolt kérdésekből alakult ki a feminista törekvések munkaprogrammja. Az anya és gyermekvédelem, a pros­titutió a pornografía, a lánykereskedelem az alkoholizmus, a kivándorlás ellen való küzdelem a világbékéért való munka. És sok más. Ez a széles és mélyen járó munkaprogramra bizonyítja, hogy a feminis­tákat nem egyoldalú női érdekek vezetik. Törekvéseik mindig önzetlenül az egész társadalom javát célozzák. Ezért tartjuk szükségesnek a nők választójogát, mert csak a nőnek a tör­vényhozásra közvetlenül gyakorolt befo­lyása teszi lehetővé a társadalom rákfenéi­nek gyökeres orvoslását. Nem cél tehát számunkra a választó­jog csupán eszköz volna, hogy ez ége­tően fontos kérdésekben a nő sajátos szempontja és felfogása érvényesülhessen, E női szempontoknak teret engedni a legridegebb antifeminista sem tarthatja károsnak. A nyíregyházi egyesület elvben csat­lakozik a nőmozgalom alapvető tételeihez. A helyi viszonyoknak megfelelően, azonban ugy véli a társadalmat legjob­ban szolgálni, ez idő szerint a humanis célú, gyakorlatati munkát választja és tartózkodik minden politikai agatatiótól. Hisszük, hogy munkánk igazolni fogja irányzatunk helyességét. Egyesületünk munkaterve a következő: Céljaink elérésére elsősorban gyakor­lati tanácsadót szervezzünk. Az intéz­ményt díjtalanul rendelkezésére állítjuk bárkinek, ki tanácsért, vagy útbaigazí­tásért hozzánk fordul. Melegséggel kezel­jük az elénk tárt ügyeket, pályaválasz­tási, jogi, egészségi, gazdasági kérdések­ben. Szakértő ügyvéd, orvos és pedagógus intézi el tanácsért, vagy segélyért hoz­zánk fordulók ügyeit díjtalanul. Adomá­nyokban kifejezett jótékonyságot nem gyakorolunk. A helyi jótékony egyesü­letekkel kapcsolatot és bizonyos egyön­tetű működést óhajtunk szem előtt tartani. Állandó összeköttetést kívánunk fentar­tartani a Nyíregzházán fenálló többi in­tézményekkel, melynek hatásköre az anya és gyermekvédelmet szolgálja. Egy nyilvános nép olvasó szobát rendezünk be, hol teljesen díjtalanul, igazolás nélkül használhatja bárki az egyesület könyvtárát és lapjait. A város minden kulturálist haladást előmozdító vezetősége, e célra ingyen helyiséget bocsájtott rendelkezésünkre. Nagylelkűségüknek köszönjük, hogy az olvosó szobát már a legközelebbi jövő­ben megnyithatjuk. Anya és gyermekvédelmi munkánk egyrészét a patronázs egyesülettel illetve ennek gyermekvédelmi szakosztályával közösen fogjuk végezni. Az egyesület orvosai tanfolyamokat rendeznek a gyer­mek és anya, illetve a nő egészségtaná­ról, ingyen rendelnek az egyesülettől igazolványt felmutató betegeknek. Egyik legkomolyabb és legkedvesebb tervünk egy napközi gyermekotthon léte­sítése. Ezzel óhajtanánk segítségére lenni a nőmunkások ama nagy tömegének amelyik legjobban érzi a nő kettős ki­használtságát. Amig gyári vagy napszámos munkát végez, gyermekét nyugodtan fogja bizni a napközi otthon gondjaira. Pedagógiai munkánk felfogja ölelni a nevelés ujabb értékeit. Fontosnak tar­tanánk egy szorosabb kapcsolatot az is­kola és család között. Erre való tekintet­tel szülői értekezleteket, ismeretterjesztő előadásokat, nevelésügyi összértekezlete­ket tartani. Hivatásunkat látjuk abban, hogy mozgalmat indítsunk egy női tanonc­iskola különösen női kertészeti szakiskola felállításnak érdekében. Mihez eddig is mérvadó helyekről meleg biztatást nyertünk. A dolgozó nő munkájának méltóbb elismerést kívánunk szerezni, részben képességeinek tökéletesítésével, részben az őt megillető méltányosság megszerzé­sével. A magyar tanítóság nőtagjai minden­kor maguk mellett fognak találni, ha erre szükségük lesz. Feladatunknak tartjuk e nőtisztviselő­ket szervezni, bennük a kari öntudatot fejleszteni. Továbbképző tanfolyamok, szakismereteik bővítése, munkaidejük sza­bályozva gondoskodásunk tárgyát fogják képezni. Nagy sulylyal nehezedik a társada­lomra a cselédkérdés problémája. E prob­léma megoldását csak a házi munka speciállitásában és szakképzett munkákban látjuk. Kik a mai cseléd félkulturált hely­zetéből kiemelkednek és a háztartási munkának ugy a munkások mint a munkaadók körében nagyobb megbecsülést szereznek. A problémát megoldani nem tudjuk, de könnyítéséhez talán hozzá­fogunk járulni munkánkkal. Részben a hatósági intézményekkel összefüggő terv­szerű munkálkodással, részben egy cseléd­iskolának a szervezésével. Ez az intézmény esetleg a napközi gyermekotthonnal egy­ben lesz létesíthető. Városunk lelkipásztorait kérni fogjuk, hogy áldásos befolyásukat ez intézmény keretében érvényesítsék. Házi ipari tanfolyamokat rendezünk különös tekintettel arra, hogy családos nők otthonukban dolgozhassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom