Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-08 / 3. szám

2 3-ik szám. JStYÍRVIDÉK. 1914. január 8 Ebben, azt hiszem, jó lélekkel megegyezhetünk, s így nem egymásban kell keresnünk az ellenséget, hanem azokban, akik akár kényelemszeretetből, akár csökönyösségből, akár türelmetlenségből vétkesek az igazság elhomályositásában. Az kiáltson tüzet, akinek a háza ég; s akinek nem inge, ne vegye magára. A jó öreg Nyírvidék mindig hiven tájékoztatta s tőle telhetőleg irányította a közönséget, viszont a közönség szeretettel tájékoztatta s megértő jóakarattal irányította a Nyírvidéket. E kölcsönösség és viszonosság szemmeltartása lesz továbbra is útmutatónk küzdelmünk irányában,tárgyában és megvívásában, s előre is lemondunk a védekezés jogáról, ha törekvésünkhöz akár céljainkban, akár eszközeinkben méltatlanok lennénk. A. Egy jótékony év. Most került ki nyomtatás alól a Nyíregyházi jótékony Nőegylet 1912. évi jelentése, számadása és tagjainak névsora. Miután a jelentést csak a tagok kapják meg, az őzv. Básthy Barnáné elnöki jelentéséből érdekesnek tartjuk a következő szemelvényeket ismertetni : Nőegyletünk 3 irányú működést fejt ki; feladata körébe tartozik az Erzsébet-árvaház, Nőipariskola íentartása és szegények segélyezése. I. Erzsébet-árvaház. Egyik főfeladatunkat árváink ápolása, gondozása, nevelése képezi. Árváink ez évben név, kor és vallás szerint: 1. Nácsik Annuska 4 éves, ref. 2. Mráz Etelka -g 1 5 éves, ref. 3.,-^Mráz Linka M í 5 éves, ref. 4. Virenko Juliska 6 éves, ref. 5. Palicz Gi'ike 6 éves, ág. evang. 6. Palicz Mariska 7 eves, ág. evang. 7. Szekretár Etelka 9 éves, ág. evang. 8. Kaszász Etelka 9 éves, róm. kath. 9. Farkas Rózsika 9 éves, ref. 10. Guthi Mariska 10 éves, ret. 11. Kókál Erzsike 10 éves, ág. evang. 12. Kocsány Erzsike 10 éves, róm. kath. 13. Belánszki Ilon 11 éves, róm. kath. 14. Fehér Róza 11 éves, ref. 15. Beke Eszti 11 éves, ref. 16. Birta Veron 12 éves, gör. kath. 17. Fertály Mária 13 éves, ág. evang. 18. Simkovics Erzsi 14 éves, ág. evang. 19. Havasi Mária 14 éves, gör. kath. 20. Balog Maria )7 éves, ref. Vallas szerint: református 9, ág. evangélikus 6, róm. katholikus 3, gör. katholikus 2, összesen 20. Minden gyermek saját felekezetű népiskolájában nyer oktatást. Ez időszerint 11-en járnak iskolába, 3 ismétlő köteles, otthon 3 kicsi, névszerint: Nácsik Annuska, az iker Mráz Etelka, és Linka és Balog Maria. Minden vasárnap ki-ki saját tanítójával megy a templomba, ez az iskolai rend. A felügyelőnő vezetése mellett csak a szünidőben járnak felváltva, hol az egyik, hol a másik templomba. — Minden reggel es este, énekkel kezdik és végzik a napot, melyet ima követ. Étkezés előtt és után is mindég imádkoznak. II. Nőipariskola. A tanév kezdete, beiratások. A tanulók be irása szeptember 1. 2. 3-án történt. A rendes tanítás szeptember 5-én kezdődött. A gyakorlati tárgyakat az 1912. évi augusztus hó 24-én megválasztott tanítónők, és pedig a szines him zést, felsőruhavarrást, Heider Margit, a fehérhimzést és fehernemü varrást Trajtler Anna. Óraadók voltak Kozák István főgimnáziumi tanár, aki heti 3 órában szabadkézi rajzot és Király Imre oki. tanitó, aki az elméleti tárgyakat (magyar nyelv, egészségtan, számtan és könyvviteltan) tanította heti 4 órában. A beiratás eredménye a következő: I. oszt. II. oszt. III. oszt. rendes r.-kivüli tanuló 28 7 2 3 25 9 31 32 11 összesen 74 tanuló, (28 növendékkel több, mint a mult évben). A tanítás. A tanitás a kereskedelemügyi m. kir. Miniszter által 50179—1191. sz. alatt jóváhagyott szervezeti szabályzat alapján folyt. Minden egyes tárgy tanítására tanmenet készült, melyet a kir. Főigazgatónak jóváhagyás végett bemutattunk. Foglalkoztunk a délelőtti egyfolytában való tanitás kérdésével s minden szülő véleményét megkérdeztük ez ügyben. A szülők többségének véleménye alapján a Felügyelőbizottság a régi, azaz a délelőtt és délután való tanitás rendszere mellett döntött. A magunk részéről is helyesebbnek tartjuk ezt az órabeosztást, mert igy a növendék egész napon át hasznos munkával van elfoglalva s a tanitás is eredményesebb. Felügyetőbizottság. A felügyelőbizottság a tanév folyamán nyolc ülést tartott. Ez üléseken a tanulók tandíjmentessége, ingyenes növendékek felvétele, iskolalátogatók kiküldése, munkadijak megszabása, költségvetési ügyekben határozott. A február 19 én tartott ülés azt a fontos határozatot hozta, hogy az ingyenes növendekeket a munkadíjból arányosan részesíteni fogja, hogy ezáltal is nagyobb szorgalomra serkentse őket. Ugyanezen ülésen határozta el felügyelöbizottság, hogy március 1-től kezdődőleg a rajzórák számát felemeli heti 4 órára. A tanév folyamán az intézet szervezeti szabályzata kinyomatott, valamint uj anyakönyv és rendtartási naplók vezettettek a szerv, szabályzatnak megfelelőleg. A kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur 9734. III/1913. sz. rendeletével az intézet részére 1000 korona államsegélyt engedélyezett és a felügyelőbizottság kérelmére 26803—1913. számú rendeletével 3 darab uj „Adria" varrógépet adományozott. A szaktanitónők megválasztását a Miniszter ur 75968. sz. a. hagyta jóvá. Beszerzések. A tanév folyamán az intézet részére uj rajzasztalok, székek, nagy álványos tábla és fogasok szereztettek be. Vétel utján 2 darab varrógépet szereztünk s igy a gépek száma a Minisztérium által adományozott 3 darab varrógéppel együtt öttel szaporodott — Ugyancsak az év folyamán létesült az intézet könyvtára is, mely jelenleg 50 műből áll. III. Szegények segélyezése. Tevékenységünk harmadik részét a szegények segélyezése képezi. Havi szegényeink száma 25, ezenkívül is vannak, különösen a téli hónapokban többen, kik segélyért folyamodnak s ezek rendkívüli segélyben részesülnek. Az újonnan megválasztott tisztviselők a következő : Védnök : Dessewffy Marianne grófnő őméltósága, elnök : Özv. Básthy Barnáné, alelnökök : Dr. Flegmaun Jenőné és Dr: Korányi Endréne, pénztáros: Tahy Miksáné, titkár: Leffler Sámuel, h. titkár: Jóba Elek, jegyző : Dr. Kerekes Pál. A helybeli jótékony Nőegylet által fentartott Nőipariskola elnöke: Dr. Kovách Elekné, alelnök : Báthory Istvánná, pénztáros: Kardos Istvánné és jegyző : Dr. Kerekes Pál. Igazgató : Kardos István. Levelek Kiirthy Ferihez. xiv. Voltál-e már Velencében Kenyeres ? . és láttad-e a Sóhajok hídját? Ha nem voltál, még elmehetsz s el ne feledd ezt a bizonyos hidat, amelynek beszélő kövei mindég sóhajtani fognak, mid belőlük egy darab lesz ! Hát Nyíregyházán voltál e már a Sóhajok parkjában? Ha nem lettél volna, — csak ugy szemlélőkent értem — hát nézd meg ezt a parkot, melynek bokrai és legszebb virágai is, mintha sóhajokkal telitett könnyörömmel táp álkoznának ! . Addig is pedig, mig elmennél, olvasgasd ezt a Jelentést, melyről már volt szó, egy legközelebbi számban. Ds a lelked szemével olvasd Kenyeres és a szíved emberi érzésével. Akkor nem statisztikai számokat és betűket fogsz látni, hanem olyan látványa lesz a lelkednek, mint az ótestamentomi Ezékiel prófétának, abban a bizonyos völgyben, a szétszórt csontok felett és olyan sóhajtásokat hallasz, hogy átzúg a lelkeden és megrázza a szivedet . . Nem is hinnéd, mennyiféle nyavalya fér beléd, Kenyeres ? . A belsőrészedbe kilencvenkétféle nyavalya fér! . A sebezhető részedbe egyszázhatvanötféle! . Bizony nem ártana ezt a tükröt minél gyakrabban szép szemök elé tartani, a kifent szépségökre kényes szépségeknek !. Hadd látnák és hadd olvasnák, minő gazdag raktárt jelez az ékes cégtábla ! . Aztán azok a számsorok !. . Minő tisztán mutatják a Parkba vezető utakat, a legjobban taposott u'akat!.. Legjobban ki van aszfaltozva a — korcsmákból vezető ut! . Nem hiába, minálunk, egyik korcsma mellé a patikát építették, — ugy-e, okosan tették?!, a másik mellé a borbélymühelyt, hogy a bemenőket a borbély beretválja, a kijövőket a — kutya beretválja!. Szóval: az előrelátás, Kenyeres, ez a legfőbb társadalmi erény ! . S aki már nem beretválható se igy, se ugy, — az előtt nyitva áll a Sóhajok parkja. Hanem, Kenyeres, — milyen lelke és érező szive van annak a sebészeti főorvosnak ! .. hát annak a léleknek fénye, annak a szívnek melege, áthat azon a hátborzongató fájdalom tömegen, mely annak a száz meg száz nyavalyásnak sebeiből zug szerteszét, még a néma betűkből is... de aztán csendesül és elhal lágyan, az éles kés, az éles ész és érző sziv nyomán . . Hajtsuk meg a zászlót, Kenyeres, az ilyen ember barátok előtt! . . Hamar csakugyan odafutnak, pilulájok elé, késők alá, e nyavalyások !. Holott a legtöbben, jobb helyze is futhatnának — ha az élet törvénye szerint, mozogni szeretnének, vagy — a természetes testmozgás lehetőségét megadná mindenkinek a társadalom be- és elrendezése . . Mert hej! . fene nagy összevisszaságban élünk mi, Kenyeres! . Jobb az angoloknak, ugy-e?. Gondold csak el, az Edinburgban tartott ifjúsági egyesületek kongresszusát, a befejező ünnepélyt, azt az ifjúsági vegyes énekkart, azt az örvénylő tömeglelkesedést! . Gondolj csak vissza Kenyeres!. és azonnal meglátod legbiztosabb utonállóját, a Sóhajok parkjába igytkvőknek. . . a szegény nyavalyásoknak 1 . És ha te figyelemmel kiséred az ifjuságegyleti világmozgalmat, nem szólva most egyébről, hanem tisztán csak egészségügyi szempontból, hát azonnal megérted, miért nem győzött korzózni a skót ifjúsággal, még Gsinom Palkó cimbora sem, pedig ez a cimboránk sem lövöldözött ám ágyúgolyóval hitvány verebekre !. Olvasod ugy-e, a Tuberkulosis cimü füzetet?. Azt hiszem, járatja az egészségügyi tanácsosotok?. Meg más ilyfajta hasznos füzeteket! . hisz a népjólét őrei vagytok, velem együtt Kenyeros! . Hát látjátok, olvassátok, hogy minő hasznos cselekedete volt a tanácsosotoknak a községi játékterv létesítése s minő örömötök telhetik benne, midőn a duzzadó egészségtől hancúrozó iskolás fiuk, lányok, a tanitóbácsik és tanitónénik, lelkesítő példája nyomán, szinte szárnyra kelnek, mint a londoni Regens Parkban tették !. A kutya fáját ! Magunk is majd neki rugaszkodtunk ! Az élet árja, mint örvény ragadt magával. Hogy vágtuk volna a csillagos égig azt a gumilabdát, — mint ezelőtt 30—40 esztendővel ! Bizony vágtuk, kenyeres ! No, a mai diákifjuság, — a korzó hölgyeit mulattatja 1 Hős fiuk ! Mondaná Petőfi, ezeknek is, mint valamikor mondta azoknak, akiknek . . . Szóval: — az angolok, az egyensúlyozott testi mozgás nagy mesterei, az iskolai életen át, fel az egyetem végéig. A cserkesz-kirándulásokat is- ők talátták ki. Érdekes volt ennek a kezdete, Kenyeres. A burháboru keserves tapasztalatai szülték ezt a gondolatot, hogy a katonaságnál is nagyon értékes dolog az egyéni leleményesség, főként az olyan vadászatforma csatározásoknál, milyent az angol világbirodalom vad törzsektől lakott egynémely részében, ma is kell folytatniok. Mint a kutyánál a jó szimat, olyan a katonánál a kiváló éberség találékonyság, magán segíteni tudás. Tudod Kenyeres, hogy az angolok még most is ver-