Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-05 / 19. szám

Nyíregyháza, 1914. február 19. Csütörtök XXXV, évfolyam, 15. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám : 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyílt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. és Nyíregyháza—Büdszentmihály. A város legutóbbi közgyűlésén Májerszky kir. tan. polgármester egyebek között bejelentette, hogy a Szabolcsvármegyei Helyiérdekű Vasutak részvénytársaság igazgatóságának februári ülésén szóba került ismét a nyíregyháza - hajdúnánási vasút létesítésének a kérdése. Az igazgatóság elhatározta, hogy ezt a dolgot újból napirendre tűzi s az előmunkálati engedélyt erre a vasútvonalra megkéri. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a polgármester bejelentését. Örömmel veheti azt tudomásul mindenki, aki Nyíregyháza város fejlődése iránt érdekló'dik. Sőt örömmel veheti tudomásul az is, aki nem a messze jövő fejlődését vizsgálja, hanem csak a mának szüksége szempontjából nézi a dolgokat. Jó egy néhány év előtt került először komolyan szóba ennek a vasút létesítésének a kérdése. Akkoriban bőven foglalkozhatott és foglalkozott is azzal a közvélemény. E hasábokon is nem egy közlemény jelent meg, amely ennek a vasútnak szükségével és Bemélhető előnyeivel foglalkozott. Akkor a dolog a legjobb uton volt arra, hogy az anyagi kérdések megoldásával a vasút létesülése valóra is váljék a legrövidebb idő alatt. Közbejött azonban, hogy a tervezett vasút révén Nyíregyházával közvetlen összeköttetésbe kerülő Hajdudorog és Hajdúnánás városoknak közigazgatásilag Szabolcsvármegyéhez való csatolásának a gondolata támadt fel Szabolcsvármegye vezetősége körében. Ebben az irányban mozgalom indult meg. Emlékezhetünk reá, minő nagy port vert fel annak idején. Amennyire lelkesedett érte Szabolcsvármegye, épen annyira megdöbbent tőle Hajdú vármegye. A hajdúságban lázas forrongás tört ki. Ugyanannyira, hogy mihamar „hazaárulás'-nak kiáltották ki magát a Nyíregyháza - Hajdudorog— Hajdúnánás között tervezett vasút ügyének a támogatását is, mint amely eszme a közigazgatási átcsatolás gondolatának felmerülésére okot és alkalmat szolgáltatott. A közigazgatási átcsatolás terve mihamar kivihetetlennek bizonyult. Ámde vele együtt hosszú időre eltemetődött a vasúti összeköttetés terve is. Most megint előkerült. Nem tudjuk, elegendő volt-e az elmúlt néhány esztendő arra, hogy a hajduvárosokban, a hajdúságban annyira lecsilapodjanak a közigazgatási átcsatolás eszméje által fel- 3 kavart hullámok, hogy immár újból és j komolyan lehessen foglalkozni a vasút létesítésének kérdésével. Óhajtjuk és kívánjuk, hogy igy legyeu. Óhajtjuk, hogy elfeledték légyen a nagy izgalmakat s kívánjuk, hogy a kedélyek végkép lecsillapodtak legyenek és eléggé meghiggadtak arra, hogy ismét tárgyilagosan lehessen foglalkozni ezzel a Nyíregyházára, valamint az érdekelt hajduvárosokra egyaránt nagyfontosságú közgazdasági kérdéssel. Mert miről van szó? Arról, hogy a 18,000 kat. hold határu és több mint 10,000 lakosú Hajdudorog, valamint a 46,000 kat. hold határu és közel 17,000 lakosú Hajdúnánás városok ez idő szerint úgyszólván csak a Debreczen felé vezető vasútvonallal vannak összeköttetésben a nagy világgal. A Tiszalök felé vezető vasutat igazán ntm lehet vasúti összeköttetésnek tekinteni Mind a két nagy és gazdagon termő határu város összes terményeivel úgyszólván ki van szolgáltatva a debreczeni piacnak. A Debreczenig való nagyobb távolság miatt ezenfelül a mindennapi piacra való közlekedés lehetősége sincsen meg. Ellenben ha a vasút Nyíregyházig megépül, itt sokkal közelebb és egészen más irányban aránytalanul jobb piacra talál a két város nagy határának minden terménye; ut nyílik azok számára Galiczia felé ; a rendkívül fejlett baromfi tenyésztés pedig magán Nyíregyházán találna könnyen és olcsón megközelíthető vevőközönségre. De amilyen érdeke a két hajduvárosnak, hogy Nyíregyházával és ezen keresztül Galíciával közvetlen összeköttetéshez jusson, ép olyan nagy érdeke viszont Nyíregyházának, hogy ezeket a termelő helyeket de egyszersmind a kereskedelemre és iparra kedvező fogyasztási helyeket megnyerje. Ezért kell örömmel értesülnie mindenkinek arról a hirről, hogy a már egyszer felvetett, de akkor a váratlanul közbevetődő akadályok miatt a napirendről lekerült vasút létesítésének eszméje ismét felszínre került. Legyünk azonban tisztában azal is egyszersmindenkorra, hogy Nyíregyháza és Hajdúnánás között csak rendes nyomtávolságú vasútnak van és lehet létjogosultsága. Tervben van és mihamar valószínűleg meg is valósul a Hajdúnánástól tovább Polgáron át Miskolczig vezető vasút. Már erre való tekintettel, valamint azért is, mert a két nagy határ terményeinek Galícia felé való zavartalan szállítása csak átrakás nélkül lehetséges, elhibázott dolog volna keskeny vágányu vasút létesítése. Ellenben viszont Nyíregyháza és Büdszentmihály között egyedül keskeny nyomtávolságú vasútnak van létjogosultsága. Keskeny vágányu vasútnak, kisebb de sűrűbben közlekedő vonatokkal, a Nyíregyházavidéki kisvasutak mintájára. Ugy tudjuk, a Nyíregyházavidéki Kisvasutaknak van is előmunkálati engedélye Nyíregyházától a város határában levő tanyák közé. Ennek az előmunkálati engedélynek a kihasználását, a célbavett vasút tervezési munkálatainak előbbrevitelét a közel mult nyomasztó pénzviszonyai gátolták és hátráltatták. Ha ez a vasút csak a város határában levő tanyákra fog vezetni, zsákvasút lesz, melynek gazdaságos forgalmát talán nem is biztosítaná a vasút közelében levő tanyáknak mintegy 5000 lelket számláló népessége. Ámbár kétségtelen, hogy épen ezekről a tanyákról naponkint igen sokan közlekednének a városba, mint ahogy közlekednek ma is gyalog vagy szekeren. A vasút jövedelmezőségét azonban a személyforgalom magában véve nem biztosíthatja. Azt tehát feltétlenül el kell vezetni Büdszentmihályig. Büdszentmihály a maga 16,000 kat. hold határával és közel 8,000 lakosával, valamint a vele összenőtt Tiszabüd a maga közel 8,000 hold határával és harmadfélezer lakosával ma el van zárva a vármegye központjától, természetes beszerzési és fogyasztó piacától. Van ugyan vasútja Debreczen felé; Tiszalökön, Görögszálláson keresztül nagy kerülővel Nyíregyháza felé is, de ez a vasúti összeköttetés Nyíregyházával minden, csak nem vasúti összeköttetés. A nyíregyházi tanyai kis vasutat tehát mulhatlanul akként kell megtervezni és megépíteni, hogy az egészen Büdszentmihályig vezessen. Közel 14,000 kat. hold határu és több mint 10,000 lakosú két község kap ekként olyan vasutat, melyen könnyű szerrel és olcsón közlekedhetik a vármegye székhelyével. Alig hinnők, hogy ennek fontosságát a két község is be ne látná és a szükséges anyagi áldozatra kész ne volna; kivált mikor az anyagi áldozat bőségesen megtermi gyümölcsét a közlekedés könnyüségében és olcsóságában. Múlóban vannak a nehéz idők, amikor lehetetlen volt ilyen kérdésekkel foglalkozni. Ideje, hogy most már foglalkozzunk ilyenekkel is. Piaczi árak. Nyíregyháza, 1913. március hó 4-én, > nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak Buza 50 klgramm 11 K 70 611. Rozs 50 klgramm 8 K 50 fill. Árpa 50 klgramm 8 K 30 fill. Zab 50 klgramm 7 K — fill. Tengeri 50 klgramm 7 K 65 fill.