Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-26 / 17. szám
Nyíregyháza, 1914. február 19. Csütörtök XXXV, évfolyam, 15. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyílt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Ssabolcsváraegyei kalauz. A napokban egy könyv akadt a kezembe. „Szabolcsvármegye tiszti- és általános címjegyzéke". Amolyan tájékoztató ; amolyan kalauz-szerü, munka. Amolyan statisztikai-féle összeállítás. Tagadhatatlan, hogy a statisztikai kimutatásokat nem mindenki szereti. Sokan az efféle dolgokat száraznak találják. Pedig ezek csak akkor szárazak, ha robotból, vagy unalomból, vagy időtöltésből, egyszóval érdeklődés nélkül, lelki éberség nélkül olvassuk. Különben pedig a statisztika olyan, mint egy tükör. A felvett tárgyról, hogyha pontos és hü, igaz, képet mutat. Tény, hogy ez is, épen úgy, mint a jó tükör, megmutatja a szeplőt is, megmutogatja a foltokat is. Sokan talán ezért sem szeretik. Azután az izlés is sokat határoz. A nagy Darwinról, a nagy természettudósról és Hegedűs Sándor egykori kereskedelmi miniszterről olvastam, hogy ha regényt vettek a kezökbe olvasás végett, azonnal elszunyókáltak, sőt elaludtak. De egy természettudományi, vagy statiszkai, vagy filozófiai munka, az már lekötötte és ébren tartotta figyelmöket. Igy vannak az emberek az olvasmányokkal. Amennyi az ember, annyiféle a felfogás és az izlés. Nekem p. megtetszett ez a vármegyei tiszti- és címjegyzék, épen azért ajánlom és merem ajánlani minden közdolgokkal foglalkozó olvasónak. A könyv tartalma ?! Nehéz volna, bajos volna egy-két szóval elmondani és meghatározni, épen azért a lehető rövidséggel és tömörséggel elsorolom. Mindjárt elől, ott van Szabolcsvármegye legújabb térképe, a legújabb közigazgatási beosztás, az uj szolgabírói járások (9. és Nyíregyháza külön) szerint. Kell-é hangsúlyozni, hogy akárhány nadrágos müveit ember is van, sőt hivatalbéli ember is van elég, aki a járások beosztását nem ismeri. Pedig milyen sokszor van ám erre is szükségünk! . . . Nos! ? . . . ebben a könyvecskében megtalálja ! Azután következik a vármegye területe, népessége; a lakosság kimutatása járások szerint. A járások székhelyei Majd Szabolcsvármegye bizottságai, a legtöbb adót fizetők, a választott bizottsági tagok a választó kerületek szerint. Következnek a bizottságok: állandó választmány, igazoló választmány, biráló választmány, központi választmány, lótenyésztési bizottság, egészségügyi bizottság, nyugdíj választmány, kórházi bizottságok, népnevelési bizottság stb. stb, a tagok megnevezésével. Felsoroltatik Szabolcsvármegye tisztikara, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzete névszerint, előbb a központiak, azután a járásbeliek. Ki merné mondani, hogy ezeket könyv nélkül, vezető, kalauz nélkül mind tudja, mind ismeri?! Ha pedig e kis könyvet kezébe veszi, már otthon mindezekre nézve megtalálja a tájékozást, az útbaigazítást s e kis könyvecske, mint egy jó kalauz, egy jó vezető mellett magától eligazodik. Meg vannak nevezve a kir. állami hivatalok: a pénzügyigazgatóság s az ennek alárendelt adóhivatalok, pénzügyőri bizottságok, dohánybeváltó hivatalok, dohánybeváltó felügyelőség a hivatalnokok, tisztviselők megnevezésével. A kir. törvényszék, kir. ügyészség, kir. járásbíróságok a vezetők és bírákkal. Katonaügyek. A m. kir. csendőr szárnyparancsnokság, az őrsök felsorolásával. A közlekedési vllalatok s azok hivatalnokai : osztálymérnökségek, kisvasutak, helyiérdekű vasutak a személyzetekkel, az országgyűlési képviselők, kir. tanfelügyelőség. Itt vannak felsorolva a vármegyében létező középiskolák, főgimnáziumok, a polgári fiu és leányiskolák és azok tanárai sorban, rendben. Ezek tartoztak a közigazgatás, a közlekedés, a törvénykezésre és a szorosabb értelemben vett kulturális intézményekre. De nem kerülte el a kalauz készítőjének figyelmét a közgazdasági intézetek, a pénzintézetek felsorolása sem; nem csak Nyíregyházán, ami maga lapokat veszen igénybe, de fel is sorolja az összes nyíregyházi kisebb-nagyobb pénzintézeteket valamennyit. Épen igy bánik el a vidékiekkel. Betűrendben előszámlálja a vidéki pénzintézeteket, takarékpénztárakat, részvénytársaságokat, az ipari, közgazdasági, kereskedelmi intézeteket és ezek személyzetét, vezetőit és tisztviselőit, sőt a hitelszövetkezeteket is községek szerint. Felsorolja az ipari és kereskedelmi vállalatokat, gőzmalmokat, gyárakat, részvénytársaságokat, terményáru és szeszgyárakat. Nyíregyházáról külön kimutatással számol be a kir. közjegyzők, ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, posta, lelkészek, tanítókról felekezetek szerint. Úgyszintén kimutatást közöl a társulatok (Nyírvíz) kaszinók, körök, egyesületek, biztosító intézetek, szállodák, vendéglők, kávéházakról; ipartestület, kereskedők, nagyvállalatok, iparosok, különféle iparágakról stb. Végül fel vannak sorolva betűrendben a vármegyei községek nevei, utolsó postája, táviróhivatala, vasúti állomása. Azután az egyes községek ismertetése következik, olyan részletességgel, hogy bámulni kell az embernek: „Hogy lehetett ennyi apró cseprő dolgot ilyen alapossággal, ilyen kimerítően összehordani". S elismeréssel kell adózni (az én előttem teljesen ismeretlen) szerkesztőnek hangya szorgalmáért, végtelen türelméért s lelkiismeretes utánjárásáért! El vannak sorolva minden községben a lakosság száma, jegyző, biró, a minden hitfelekezetü lelkészek, tanítók, postamester, állomásfőnök, a kereskedők, iparosok, külünféle egyesületek és testületek, intézetek, ügyvédek, orvosok, mérnökök, nagyvállalatok, szállodák, kávéházak, tanyák stb. a vármegyében tartatni szokott vásárok Berekeszti a kimutatást egy „betüsoros tartalom jegyzék". Szinte látom és hallom, hogy amint valaki átböngészte e szerény ismertetést ilyen szavakra fakad: „hát ennek a buzgó ismertetőnek ugyan mivel díjazhatta ezt a lelkiismeretes kimerítő munkát a szerkesztő vagy kiadó? , . . S milyen %-ot ad neki a jövedelemből . . . Mondom, hogy napjainkban egy ilyen kérdés felett még megütődni sem szabad, mikor ázt látjuk, azt tapasztaljuk mindenütt, elkezdve a legislegfelsőbb fórumtól a legalsófokig, hogy: „én csak én, hogy miért van ő ott és miért nem ülök ott én ?! Avagy miért veszi el ez, vagy amaz üzlet után azt a hasznot, azt a nyereséget, vagy jutalmat, vagy kitüntetést u és miért nem énV. . . . Szóval mindenütt a legundoritóbb egoismus és sehol, de sehol, semmi, de semmi altruismus! , . . És én ezen viszonyok közt is emelt fővel állítom, hogy fogalmam, hogy sejtelmem sincs felőle: ki lehet a lelkiismeretes, hangyaszorgalmú, szerző ? hogy a kiadót is a könyv címlapjáról ismerem. Mindenek dacára a fentebb ismertetett művet ez a részletes kimerítő vármegyei kalauzt minden közdolgok iránt érdeklődőknek melegen ajánlom. Vasúti menetrend. I. Nyíregyházára érkezik : Debreczen felől 6'35, 9-57, 1'20, 4'02, 5"37 8-4 2, 12' 2 3, Szerencs 6'47, 1 10'Ö3, 1-80, 7'00, Polgár „ 6-10, 10-03, 5-15, Csap „ 6-53, 8-45, 1'44, 4"00 8"37, Mátészalka „ 6"06, 111, 439, 7"i<\ Nyíradony „ 6"40. 111, 6*0. V. Namény „ 6"30, T39, 5-so 8-16, II. Nyíregyházáról indul: Debreczen felé 5-42, 7 20, 10"14. 2*06, 4 47 „ 7-20, 90^ Szerencs „ 7"ÖÖ, 10 04, 4*08, 5"45, 9"°6, Polgár „ 7-10, 10-04, 5"55. Csap „ 6-55, 11-12, 2"20, 7-20 9"io, Mátészalka „ 7-16, 10"24, 210, 7"28, Nyíradony „ 7"50, 2-10, 7&7. V.-Namény „ 712, 10-30, 2"43. 8-50
