Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-22 / 16. szám

8 17-ik szám. JNCYÍRVIDÉK. 1914 február 22. gatni fogják őket, hiszem rövid időn belül nagyátalakulást fogunk észlelni vármegyénkben, a tüzrendészeti állapotok körül. Hány község van vármegyénkben, ahol nincs fecskendő, vagy ahol vtn is, hány helyen van olyan állapotban, hogy ha tűz ütne ki, használni tudnák ? 1 Jobb talán hogy nem tudom számokkal kimutatni, mert igy talán biztat a remény, hogy hátha mégis csak én nem tudom, illetőleg hallottam jól. Különben pedig vármegyénk tüzrendészeti felügyélője a helyszínén konstatálhatta azt, mikor az egyes járások községeit megvizsgálta, hogy milyenek az egyes helyeken levő s tüzoliásra szánt tűzoltó szerek. Azt hiszem fájó szivvel tért baza körútjáról, mikor meggyőződést szerzett a vármegye területén levő egyes községek tűzoltó szereinek rendben tartásáról, illetőleg azoknak meglétéről és rendes szertárakban való elhelyezéséről ?! Nem akarom tovább fejtegetni ami vármegyénk tüzrendészeti állapotát, hanem követendő példa gyanánt egy vármegyének jól rendezett tüzrendészeti állapotát tüntetem fel. Hevesmegye ez a vármegye, ahoi nincs egyetlen község sem, ahol rendes képzett tűzoltóság ne volna. A vármegyei tüzrendészeti felügyelő jelentése szerint 43 önkéntes, 69 kötelezett es egy gyári tűzoltóság van a vármegyében, ezek együtt véve 501 elméleti előadást és 873 gyakorlatot tartottak. Meglehet tehát állapítani e számokból, hogy a tűzoltóságok nemcsak papíroson vannak meg, hanem igenis a reájuk háramló kötelességeknek is lelkiismeretesen tesznek eleget. Maguk a községek is belálják azt, hogy erre szükség van, s igyekeznek ők is e nemes intézményt, mert 1912. évben 32554 korona 83 fillérrel járultak a köcségpk városok a tüzrendészeti kiadásokhoz, amelyből a tűzoltóságok segélyezésére 23504 korona 51 fillér esett. Nem lesz káros megemlíteni azt sem, hogy Heves vármegye területén milyen a felszerelés, melyet szintén a vármegyei tüzrendészeti felügyelő 1913 évi jelentéséből veszek át. Egységes kocsi fecskendő: 115; nem egységes: 27; szívó-nyomó szerkezetű mozdony fecskendő : 67 ; vészvonat: 4 ; egyéb fecskendő : 35 ; öszszesen tehát fecskendő van 248 darab. Vizhordókocsi: 217 darab. Szívó-tömlő: 1560 méter. Nyomó-tömlő egységes 13838 méter. Kád: 57 darab. Támasztó létra: 270 darab. Gépezetes tolólétra 3 darab. Csákány: 520 drb. Fejsze: 511 drb. Vasvilla: 374 drb. Tüzhorog: 349 drb. Tűzveder: 732 drb. Kürt: 80 drb. Extincter: 30 drb Olyan számok ezek, amelyek azt hirdetik nekünk, hogy a tűzoltói intézmény támogatást erdemei. Fel tehát a munkára, s mutassuk meg mi is, hogy nem csak lelkesedni, de áldozni is tudunk e nemes célért s ha mindenki ugy fogja fel az eszme keresztül vitelét mint én, ugy hiszem, hogy mi is pár év multával erédményt tudunk felmutaini. Kezdjük meg a mnnkát még most, igaz hogy nehezen megy, tudom magamról, meri mindig akadunk olyanokra, akik annak megvalósításában megakarnak gátolni bennünket, de ne csüggedjünk el, hanem a kitűzött célt emeljük diadalra, hogy az ez évben tartandó nyíregyházai Országos Tűzoltói kongresszuson, hol az ország minden tűzoltósága képviselve lesz, azok előtt tegyünk tanúbizonyságot munkánkról, hogy mi is, ha akarunk tudunk felmutatni eredményt, a haladás korszakából. — Uj bírósági nyomtatványok. Az igazságügyi minisztérium által kibocsátott 7 féle uj biztosítási és végrehajtási 444, 445, 446, 453, 454, 456, 457 számú végzés minták egyedül Jóba Elek nyomdájában kaphatók. Az ebtartási szabályrendelet. Ha akad még nemesen gondolkozó uri ember az intelligens osztályból, a ki a földet turó, a zsombékos talajra piros magu kalászt, a kietlen homokra édes nedvű szőlőt varázsló magyar kisgazdával törődik, az be fogja látni, hogy az uj ebtartási szabályrendelet mennyire tarthatatlan állapotot akar teremteni a kis gazdak számára. E^zel a szabályrendelettel, ezzel a határozattal még foglalkozni kell, hogy fenntartjuk tarthatatlanságát es a kis gazdák ellen irányuló élét, mert hiszen még nemjogerős. Nekünk m?g kis gazdáknak, mondhatni létkérdés. A fegyvertartási szabályrendelet a fegyvert kicsavarta a kezünkből, most a másik szabályrendelet, a másik önvédelmi eszközünket, kutyáinkat irtatja ki a tanyáinkról, lehetetlenné teszi a kutyák tartását. Nem tudom, talán a falukon ez sérelem nélküi keresztül vihető, mert olt a nép tömörülve lakik, de, — egészen másképpen áll ez nálunk Nyíregyházán, ahol azon a 44000 kat. hold földön az a négyezer kis gazda, mint az ég csillagai szétszórtan élnek. Hány ineg hány tanya van, amelyik nem egy, hanem több kilométerre esik egymástól, ezeken a tanyákon egy kutya nem is elég, mert az a zsivány és marcona kóbor cigány elől elbuvik. Ide három négy de — hatalmas kutya kell, hogy a tanyába lehetetlenné tegye rossz akaratú ember bejövetelét. Hányszor ébredünk arra a kellemes meglepetésre, hogy a fasorunk tövében, mindenre kész kóborcigányokat találunk, akik már tüzelik a fánkat és étetik kertünkből lopott takarmányunkat. Nem is olyan régen fiam tanyáján a puposhalmi pusztán sátoros cigányok fészkelődtek be, a fájából tüzeltek és mikor a gazda el akarta űzni onnan, a karaván férfi tagjai rudakkal, nő tagjai égő zsarátnokkal mentek a fiamnak, aki, ha a két csövű lankasztere és még inkább három erős kutyája nincs vele, ott hagyja a fogát. Ez csak egy eset a sok közül. Tehát a szabályrendelet a helyett, hogy megvédené személy és vagyonbiztonságunkat, maga nyújt elsősorban segédkezet a zsivány oknak és gonosztevőknek. Te kis gazdatársam szolgáltasd be pontosan a közadókat, hogy legyen miből fentartani a megye, város közbiztonságát óvó intézményeit de — ha a magadét akarod megvédeni, azt ilyen szabályrendeletekkel nehezítik meg, hogy még nagyobb kedved legyen Amerikába vándorolni. Mi nyíregyházi kis gazdák a szabályrendeletet megfelebbezzük és felebbezésünknek érvényt fogunk igyekezni szerezni, bármily nehe zen is fog mennni. Ez az állapot igy soká nem tartat, szabolcsvármegyei kisgazda társaim. Olvasod- e a kis gazda párt hivatalos lapját a „ Magyar Lobogót" ? Ha igen, ugy láthatod, hogy ez az állapot megszüntethető. Somogyvármegyében 86 kis gazda foglal helyet a törvényhatóságban. De másként nézne ki ez a nagyon sérelmes kisgazda mellének szegzett szabályrendelet, ha mi csak félannyian lehetnénk ott. Ütölt már a 12 ik óra szabolcsvármegyei kisgazda társaim. Te, akinek hal árt nem ismerő szorgalma varázsolta termékeny talajjá a kietlen sivatagot, kiirtja az erdőt, lecsapolja a mocsárt, hogy puha fehér kenyere legyen a haza minden fiának, ébredj öntudatra, hogy neked is maradjon belőle. A kis birtokosságnak szervezkedni kell, hogy tudjuk érdekeinket megvédeni, — és az intéző köröket oly irányú szociálpolitikai törvények alkotására birni, mely lehetővé fogja tenni ami fennállásunkat és megerősödésünket. Nem akarom én ezzel senkinek a politikai meggyőződését sérteni, mert én mindenkiét tisztelek és becsülök, de itt nem is arról van szo„ hanem csak létérdek és kérdésről és vagyonodról. Tömörülj és szervezkedj tehát, ha nem akarod itt hagyni ezt a földet, melyet apáid vére és verejtéke szerzett. Paulusz Márton. 1903 jan. 1-től 1913 itt 31-ig. A nyíregyházi meteorologiai állomás feljegyzései. A csapadék évi átlaga : 594 0 mm. A kimutatott évekből az átlagon alul maradt 5 év, az átlagot felülmúlta 6 év. Legcsapadékosabb volt az 1906, 1912. és 1913. év, 800 mm. felül. Legkevesebb csapadék volt 1904 ben, 347'7 mm. Átlag legtöbb csapadék volt juniusban, 67-7 mm , legkevesebb februárban, átlag 23-1 mm. A kimutatott ivekben legtöbb havi csapadék volt 1913-ik év juliusában 187-3 mm., legkevesebb 1910 március hóban 2 9 mm. A napi csapadékok közölt legnagyobb volt az 1906-ik évi julius há 10. napján leesett eső 67 8 mm. A csapadékos napok száma évenkint átlag 119 nap. Az évi hőmérseklet átlaga +9'7 fok Celsius, az átlagot felülmúlta az 1903 az 1910-es és 1911. év átlag 10-5° az átlagon alul maradt az 1907 es 1908. év 8 7 Celsius fok átlaggal. Legmelegebb hónap a julius átlag -f-19'0

0 Celsius; leghidegebb hónap a január átlag —3-3° Celsius. Legmelegebb nap volt 1908. junius hó 21-én +37° Celsius; leghidegebb nap volt 1907. évi február 13 ika —22-6<> C 'lsius. A hőmérséklet évi legnagyobb ingadozása 54'6" Celsius; legkisebb ingadozás 12-2° Celsius. A légsúly mérő legmagasabban állott 1908 -ik évi nov. 16 án 771-9°, 0°-ra redukálva; . legalacsonyabbban 1912. évi január 7-én 724-1° szintén 0° ra redukálva. Legtöbb szelet kaptunk: délnyugatról és északkeletről ; legkevesebbet északnyugatról és délről. Végül még az 1914. év január havi átlagát közlöm, melynek maximuma —3'2; minimuma —9-9

8 Celsius volt átlagban. Legmelegebb volt január 7-én + 1'2°, leghidegebb 24-én —17.5° Celsius. Havi csapadék 9-5. Hóréteg magassága 15 cm. volt. O. 1. Mezőgazdaságunk] II. Állattenyésztés. Szarvasinarhatenyésztés. Az 1913. évi gazdasági élet mostoha helyzete, sok tekintetben érintette állattenyésztésün • ket is. Az 1912. évi esős időjárás ugyanis a takarmányok minőségét megrontván, a jószág a legtöbb helyütt kilúgozott és penészes takarmányon telelt át, legelőre pedig, mivel azok jórészt még áprilisban is vizesek voltak, csak későn volt kihajtható, a honnan azután a folytonos esőzés foly'án a legtöbb községben előjött árvizek miatt már aug. havában újból kiszorult. E szomorú állapotok dacára is vármegyénk szarvasmarha tenyésztése általában Nyíregyháza város határát kivéve, minőségileg határozotlan javulást mulat, számbelileg azonban nem gyarapodik ugy, mint az állattenyésztésünk országos érdeke kivánná, mert mig ma is 42 közzég van olyan, hol sem a község, sem a birtokosság nem bir elegendővel és ilyenek vételére *) A szabolcsvármegyei m. kir. gazdasági felügyelő Kauzsay Tibor évi jelentéséből. Saját gyártmányú bélelt bőrkeztyűk SK 2 korona 40 fillértől kötött kesztyűk 38 fillértől kaphatók g SS- I ' ^ _ e keztyü, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, Oiunrtaerg kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.