Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-15 / 14. szám

13-ik szám. JSfiríRyiDÉK. 1914, február 12, 6 Nyíregyházi Feministák Egyletének értekezlete. A Nyíregyházi Feministák Egyesülete e héten tartotta alakuló és szervező értekezletét. Ez alkalommal történtek az egyes tisztségekre a rendes közgyűlés elé terjesztendő jelölések, valamint a munkaprogramul megállapítása. A leendő tisztviselői állások jelöltjeinek névsorát most még nem közölhetjük, mert az értekezlet ezen határozatát bizalmasaknak nyilvánította s végleges megállapodás teljes egészében nincs. - A munkaprogrammot illetőleg öt szakosztály kiküldését javasolja a szervező értekezlet, ilyenek : az anya és gyermek védelem, cseléd és munkás nők érdekeit védő bizotlság, kapcsolatosan cseléd képző és analfabéták részére létesítendő kurzusokkal; nevelési szakosztály, mely a női tanonciskolával, esetleges kertészeti iskola és más szakiskolák felállításának kérdésével kíván foglalkozni; gyakorlati tanácsadó, ez talán a legidőszerűbb, Budapesten is ez vált be a legjobban és határozottan hézagpótló intézményt kiván megvalósítani, felöleli a nő kőzszűkségleteinek orvoslását minden irányban, p. 1. ingyenes jogvédelem, munkaközvetítés, esetleges foglalkoztató műhelyekkel kapcsolatosan, beteg nők ingyenes orvosi rendelése, csecsemők elhelyezése, nexus a patronázszsal és a leány egyesületi szünidei gyermekteleppel, — végül irodalmi és vita estélyek rendezése, karöltve budapesti és külföldi feminista kiválóságok szabad liceum rendszerű előadásaival stb. Csak rokonszenvvel kisérhetjük az egyesület megalakulását és a leendő működését, amelyre ez úttal is felhívjuk olvasó közönségünk érdeklődését. A Szabolcsvármegyei Tanito Egyesület Köre. Nyugdíjügy. Az országos tanitói nyugdíjtörvény már alkotásakor sem felelt meg a kívánalmaknak, mégis 16 évnek kellett eltelni, mig belátták annak hiányait és 1891. évben a 43. t.-c. megalkottatott. Azonban a tanítóságot ez sem elégítette ki, csak némileg enyhítette az első nyugdíjtörvény ridegségét s annak 15. § a kötelezővé tette 10 évenként a matematikai mérleg elkészítését. Ez utóbbi rendelkezésnek a közoktatásügyi minisztérium egyszer felelt meg, 1902. december 11-én az első mérleget elkészítette, de már 1912-ben nem, azzal indokolván, hogy az 1907. évi XXVI. és XXVII. t.-c. nyugdijalapra kiható eredményéről akar tudomást szerezni. Ma már az 1913. évi fizetési törvény is szentesítést nyert, de mert nincs fedezet, ez akadályozza a nyugdíjtörvény revíziót, melynek minél előbbi eszközlését 10890 nyugdíjjogosult tanító érdeke követeli. Az alap vagyona 27 és V2 millió korona, ez az összeg azonban ma már kevés, mert évenkínt több a kiadása mint a bevétele. A vagyon apad, mi abban leli magyarázatát, hogy rendes évi bevételein kívül más jövedelmei nincsenek, az állam a 24 koronás iskolafentartói évi dijakat tanitói után 1877-től mióta az állami tanítókat is az országos tanitói nyugdíj alá helyezte, nem fizette be, bár erre az államot is kötelezi az 1891. évi 43. t.-c. Csökkenti a tőke gyarapodását az is, hogy a nyugdíjügyek ellátására felállított hivatal alkalmazottait az alapvagyonból fizetik, mely célra 210738 koronát kell kiadni s igy az állami hozzájárulás nem 300000 korona, mert az állam kezelési költségek címén visszavesz több mint 200000 koronát, hanem 100000 koronánál is kevesebb. Ezek azon indokok, melyeknek figyelembevétele mellett a tanitók Országos Szövetség Tánácsa mult év december 29-én tartott gyűlésében egyhangúlag fogadta el a következő határozati javaslatot: 1. A Szövetség Tanácsa VII. egyetemes gyűlés 32 pontjára helyezkedik, mely szerint a tanitói nyugdíjtörvény rendelkezései semmi tekintetben sem lehetnek kedvezőtlenebbek az állami tisztviselők jelenlegi vagy bármikor alkotandó nyugdíjtörvényénél. A VII. egyetemes tanitógyülés határozatait csak oly mértékben kívánja fentartani, amennyiben azok az 1912. évi 65. t.-c. intézkedéseinél kedvezőtlenebb rendelkezéseket nem tartalmaznak. Fenntartja idevonatkozó határozatának 5. pontját is, mely szerint az állami elemi iskolai tanítók, mint állami tisztviselők helyeztessenek az 1912. évi 65. t.-c. hatálya alá, az országos nyugdíjintézet meghagyatván teljes egészében a nem állami tanitók javára, mely fenntí törvénycikk elveinek megfelelő módon revidiáltassék. 2. Tekintettel arra, hogy az orsz. tanító szövetség a VII. egyetemes gyűlés megtartása óta is több ízben a vallás és közoktatásügyi miniszter ur tudomására hozta kívánságait-, melyeknek teljesítésére mindenkor csak puszta Ígéreteket kapott, a szövetségtanácsi gyűlés megütközéssel veszi tudomásul a kormány szükkeblüségét s a tanítóság nyugdíjügye iránt tanúsított ridegségét. 3. A Szövetségtanács gyűlése ulasitja a vezetőséget a további lankadatlan s erélyes küzdelemre, megbízza egyúttal, hogy a Szövetségtanács határozatát a közoktatásügyi miniszterhez, a miniszterelnökhöz és képviselőház tagjaihoz juttassa, nemkülönben hivja fel az országos jellegű tanítóegyesületeket a csatlakozásra. Az országos tanitói nyugdijalap revíziója ügyében a szövetségtanács elnökségének ezen indokolás és határozat alapján készített Memorandumát a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület vezetősége a Képviselőházhoz f. hó 10 én azzal terjesztette föl, hogy a magyar tanítóság 38 éve húzódó kérelmének figyelembevételével a nyugdijalap revízióját mielőbb a tárgyalás stádiumába juttassa. Szinte érthetetlen az a merev elzárkózás melyet a magyar tanítóság jogos méltányos és igazságos kérésével szemben az államhatalom évtizedek óta tanúsít. Nincsenek oly hivatali alkalmazottak, kiknek javadalmazása képzettségükhöz és munkájokhoz mérten oly aránytalanul lenne megállapítva mint a tanítóké, sem nyugdíjtörvény mely szerint az élvezett javadalomnak oly magas hozzájárulásával lennének az érdekeltek megadóztatva, mint épen a tanitók. Valóban ideje lenne már, ha annyiszor megismételt kérésünk végre valahára meghallgatattnék. Gazdasági egyesületi közlemény. ad. 87/914 A. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület f. hó 7-én gróf Vay Tibor elnöklete alatt igazgató választmányi ülést tartott, melyben az O. M. G. E. alelnökének őrgróf Pallovicini Edének, valamint a Mezőgazdák Szövetkezetének igazgatója b. Percei Ferencnek elhunyta felett részvétét fejezte ki. Elhatározta az egyesület felügyelete alatt álló burgonya értékesítő iroda felállítását és az ebben kiküldött bizottság által megállapott szerződési feltételeket elfogadta. Torontál vármegye közönségének az Orsz. Központi Hitelszövetkezetnek a kormány utjáni segélyezése tárgyában megkereséshez hozzájárult. Szabolcsvármegye alispánjának megkeresésére Buj község képviselő testületének nyugoti szarvas marha tenyésztése iránt beadott kérelmét elutasította. Nagyhalász község heti vásár helypénz díjszabályzatát jóváhagyta. A trencsénmegyei társegyesületnek megkeresése felett, hogy a cukorgyártás mezőgazdasági ipatággá minősítessék, napirendre tért. A cserebogár irtásai szabályrendeletre vonatkozólag ugy határozott, mivel a m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak közvetlen küszöbön álló sürgős országos szabályrendeletéről tudomást szerzett, hogy a minisztériumba egy feliratot intéz, a melyben kéri, h^gy ezen tervezett országos szabályrendelet, ha csak lehetséges már az ez évi rajzás elleni védekezes előtt kellő időben életbe lépjen. Elfogadta és jóváhagyta az egyesületi titkároknak a népies előadások céljaira beszerzendő vetítőgép és felszerelés tárgyában beadott előterjesztését, azon megjegyzéssel, hogy a magas földmivelésügyi kormányhoz államsegély hozzájárulás végett kérvény adassák be. Magáévá tette az úgynevezett „Népfőiskola" eszméjét és elhatározta egy próba iskola felállítását a város tulajdonát képező úgynevezett „Sóslp fürdő"-n. Feliratot intéz az egyesület a pénzügyminiszterhez, melyben kéri hogy a doháuytermelési rendkívüli előlegeknél alkalmazandó kezesek szigorúbb elbírálása tárgyában kiadott központi dohány jövedéki intézkedés és ebből folyó zaklatásoktól termelő közönségünk lehetőleg megovassék. Több jelentéktelen folyó és nagyobb számú tagsági ügyet intézett el még a választmány. ÚJDONSÁGOK. Mai számunk 12 oldaí. Teistorc 139. szám iíözfgyüiési na itár. A Nyírvidéki Takarékpénztár Részvénytársaság Nyíregyházán folyó évi február hó 15-én délelőtt 10 órakor az intézet üzleti helyiségében tartja V. rendes közgyűlését. A Nyíregyházi Általános Hitelintézet r. t. 1914. február 22-án délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, az intézet tanácstermébon IX. évi rendes közgyűlését tartja. A „Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület" folyó évi február hó 15*én délelőtt 10 órakor saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart. A Szabolcsvármegyei Jegyzők és Gazdák Bankja Részvénytársaság folyó évi február hó 22-én, vasárnap délelőtt 10V

2 órakor a bank helyiségében Nyíregyháza, Bethlen-utca tartja II. evi rendes közgyűlését. Az Ujfehértói Takarékpénztár Részvénytársaság az 1914. évi február hó 28-án délelőtt 10 órakor az intézet helyiségében XX. évi rendes közgyűlését tartja. A Gizdasági Népbank Rászvéuytársaság Ujfehértón február 22-én d. e. 11 őrakor tartja II. évi közgyűlését saját helyiségében. A Balkányi Takarékpénztár Részvénytársaság február 22-én d. e. fél 11 órákor tartja XVII. évi közgyűlését, saját helyiségében. A Tiszalöki Kölcsönős Segélyző Egylet 111. Hitelszövetkezet XIV. évi rendes közgyűlését február hó 22 én d. e. 11 órakor tartja saját helyiségében. A Nyírmadaí Takarékpénztár R.-T. február 22-én d. e. 10 órakor tartja XVI-ik évi közgyűlését saját helyiségében. A Büdszentmihályi Gazdasági és Kereskedelmi Bank R.-t. VIII. évi közgyűlését március hó 1 én d. e. IOV2 órakor tartja az intézet helyiségében. A Nyírbaktai Takarékpénztár R.-T. VII. évi közgyűlését március hó 4-én tartja. A Nyírbátori Takarékpénztár Részvénytársaság évi rendes közgyűlését március 1-én d. e. 10 órakor tartja. — Fártgyűlés. A szabolcsvármegyei 18-as és függetlenségi párt végrehajtó bizottsága 14-én, szombaton d. e fél 10 órakor gyűlést tartott a Korona szálló kistermében. Az értekezlet határozatilag kimondotta, hogy a mennyiben az ejtett sérelmek orvosolva nem lettek és a bizottsági tagok akkori magatartását helyeslőleg tudomásul vette, nem jutott azon helyzetbe, hogy a bizottság tagjait újonnan megválasztott: állásaik elfogadására felkérje. Foglalkoztak még a párt szervezkedésével, majd a következő táviratot küldték gróf Tisza István miniszterelnökhöz a nemzetiségi kérdésben való közismert állásfoglalásukról : A magyar nemzet egysége és oszthatlansága elleni merényletnek tartjuk, hogy Nagyméltóságod a roiaán ajkú magyar honpolgárok megbízottjaival tárgyalásokba bocsátkozott s ezzel őket önálló és a magyar nemzettel egyenrangú szerződő feleknek elösmerve, a nemzet sarkalatos jogait alku tárgyává tette. — A szabolcsvármegyei 48-as és függetlenségi párt megbízásából az elnökség.