Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-10-30 / 87. szám

87-ik szám. JüismmL 1913. október 30 3. •vérmes és gyenge szervezetű embereknek csak mérsékelten szabad gyakorolni és akkor nem áll elő a főfájás sem, ha pedig mégis elő áll, nem a mérsékelt beszéd, hanem az u. n. félelem, vagy lámpaláz idézi elő. Székrekedés. Igen sok bajnak, de első sorban az étvágytalanságnak és főfájásnak az előidézője a főfájás. Székletételünk akkor rendes, ha az minden nap megerőltetés nélkül jelentkezik, ha nem az esétben első gondunk legyen azt rendessé tenni és ártatlan oly szereket használni, melyek kis költségbe kerülnek, de elmulasztani a rögtöni használatukat nem szabad; ilyenek az lgmándi és Ferenc József keserű vizek. A különféle természetektől és a rekedés nagyságától függ, hogy mily nagy adag használata szükséges. Mindenesetre azonban egy ivó pohárral kell egyik vagy másik vizből bevenni és pedig lehetőleg este, hogy a következő napon éreztesse a hatását, amikor a hatást elviselni sokkal kényelmesebb, mintha nappal isszuk meg, mert azután éjjeli elviselése sok alkalmatlansággal jár. Minél tovább halasztja valaki a székrekedés megszüntetését, annál nehezebbé válik a gyógykezelése, minélfogva azzal egy napnál tovább nem szabad késni. A kinek egy pohár ily viz nem használ, \ az ismételje meg mindaddig, mig végre kellő eredményt nem ér el — és akkor elmarad a főfájás is. b) Gyomorbaj. Nem lévén orvos, nem sorozhatom óvrendszabályaim keretébe mindazokat a gyomorbajokat, melyek gyógyítása feltétlenül a szakértő orvosok ügykörébe tartosik, ilyenek a többi közt a gyomorchatarus és gyomorfekély. Viszont vannak kisebb gyomorbajok, melyeket kellő figyelem és elővigyázat mellett minden ember önmaga is meggyógyíthat. Első és főszabály annak a megfigyelése, vájjon székletételünk rendes-e. Ha nem, előbb fentemiitett módon tegyük azzá. További főszabály, hogy gyomrunkat mértéken felül soha se terheljük meg,- bármilyen jól esik is valamely étel; nem szabad a gyomorbajosnak nehezen emészthető ételeket enni, — vagy pedig megfordítva — keveset sem szabad enni és a helyett sok szeszes italt inni. Szeszes italt csak az esetben szabad — azt is csak mérsékelten és lehetőleg sok vizzel vegyítve esetleg nagyon kis adag erős bort, ha megfelelő és tápláló étellel előzőleg megvetettük az alapot. Előidézheti a kisebb gyomorbajt a gyomor — Mi az, mi történt? — Ki volt ez a majom ? — No, de ilyet! A cőgling elsádadt, de lovagiasan jelentke zett, Néhány értelmetlen bocsánatkérő szót hebegett. Az inspeciós gardedám fölemelkedett üléséből és igy szólt: — Trottli. Aztán még hozzátette; — Ostoba kakadu. Ez fájt, ezen nem volt mit segíteni. A cőgling felcsatolta gyíklesőjét. Távozni készült. Elza a kerítéshez dűlve egy akáclevelet tépdesett fogai közt. A cőgling szalutált és merít. Nem nézett volna vissza a világért sem. De, amikor kiért e jegenyék közé, mégis vissznézett. Már folyt a játék, jókedvvel, — és láthatta, amint Löwenburg Elzának a szeplős Rudi, esküdt vetélytársa udvarol. Sőt kacagást vélt hallani. És ugy értette, hogy a Rudi ilyeneket mondhat: — A Mayerek „vond und zu" ja? ősök? Vitézi szolgálatok? Mayernek cukrász az apja és ő az az ős, akit hadi szolgálatokért kitüntették, igen, mert Berengár főherceg számára az őt év előtti hadgyakorlatokon a Mayer papa szállította az indiáner fánkot. És Berengár főherceg él-hal az indiánerért. Hát ezért kapta a „von und zu" nemességet a papa. Ez az a híres hadiszolgálat. — Ebből párbaj lesz 1 — mormogta fogai közt Bruno von und zu Mayer — egyikünk meghal! És elindult, nehéz szivvel, a jegenyék közti uton . . . meghűlése is. Ezt ugy szüntethetjük meg, ha Prizmitz kötéseket alkalmazunk és meleg, de rum nélküli teákat iszunk. Azonban nagyon óvakodjunk attól, hogy akár nagyon forrót, akár nagyon hideget együnk vagy igyunk, mert ez a rosz szokás igen nagy ártalmára van a gyomornak. Különösen ártalmas a fagylalt, a jeges ital, a nagyon forró leves, forró téa, vagy más forró étel és ital. Mihelyt a hideg étel vagy ital — avagy a forró étel és ital nagyon érzékennyé, sőt fájóssá teszi a fogakat, ily állapotban való élvesetét nyomban abban kell hagyni — és bevárni, mig tűrhető a hideg, vagy meleg. A fájó gyomornak nagyon jót tesz, ha jobb kezünk oldalán, vagyis felénk esöleg jobbról balfelé a gyomrot a mellkas alatt félkör alakban tenyerünkkel gyakran kenegetjük. A gyomorbaj okozta fájdalom mesgzüntével, megszűnik a főfájás is. Ha aztán emiitett önkezelés, életmód mellett es rendes székletétel dacára is fáj a gyomor, orvoslás végett feltétlenül és azonnal orvoshoz kell fordulni. A legnagyobb baj az, hogy az emberek emiitett egyszerű óvrendszabályokat sem tartják be, csak mikor már idültté válik a gyomorbaj, — keresnek orvoslást Karlsbad, vagy más gyógyhelyeken. Pedig ha rendesen élnének, megtennék a jó levegőn a feltétlenül szükséges sétákat, gyakorolnának egy kis testedzést is, feleslegessé válnék a nagy fürdői és utazási költség. E helyen meg kell még emlékeznem, hogy az óvatosan használt meleg fürdők is jótékony hatással vannak a hülés okozta gyomorbajra; sőt a már fentebb emiitett influenzánál is, csakhogy ily fürdéseknél arra kell különösen vigyázni, hogy fürdőhasználat után meg ne hűljünk és utána lehetőleg rögtön ágyba feküdjünk. Azonban a nagyon gyakori fürdők sem ajánlatosak — és használatuk függ a testalkat erősségétől — és a viz hőmérsékletétől is. A nagyon meleg vizbeni fürdés gyengit, bágyaszt, — tehát idő kell ahoz, hogy az elvont nedvet időközbeni pihenés és táplálkozás által visszaszereztessenek. Az agyvelőn és szivén kivül a gyomor az a főtényező, mely az egészségnek egyik főhőmérője, minélfogva önmagunk iránti feltétlen kötelességünk, hogy annak normális állapotára kiváló gondot fordítsunk. c) Rossz levegő okozta főfájás. Minden ember tapasztalhatta, hogy a rossz levegő főfájást és igen gyakran étvágytalanságot is okoz. A rossz levegőt pedig a legtöbb ember kikerülheti, csak egy kis jó akarat kell hozzá. A ki a lakását, vagy foglalkozása helyét naponkint többször szellőzteti — de csakis tiszta és jó levegő bebocsátása által, aki a szabadban séta vagy mozgás által jó levegőt szí magába, aki nem tartózkodik hosszabb időn át füstös, bűzös kávéházakban, vendéglőkben, vagy zugnak nevezhető kártya szobákban és más hasonló helyeken, annak a rossz levegőtől — hacsak nem a szeszes italoktól, nem fog fájni a feje. Ily helyek megülésétől tehát feltétlenül tartózkodni kell. Ha ezeket a helyeket valaki — mint egyetlen szórakozási azylumot mégis látogatni és abban bizonyos időt eltölteni kénytelen, gondoskodjék egyúttal arról is, hogy az a hely gyakrabban szellőztessék — nemkülönben menjen ki többször néhány percre a szabad levegőre is, mi által bizonyos mérvben korlátozhatja a főfájást. Különösen a rossz >levegő iránt érzékeny és gyenge tüdejü embereknek okvetlenül kerülni kell az emiitett helyeket, mivel igen könnyen nemcsak gyakori főfájás, hanem végzetes tüdőbaj támadja meg őket. Kivételt képeznek azok, kiknek a forró, füstös és rossz levegőjű helyeken való tartózkodást kenyérkeresetük teszi szükségessé. Ilyenek a olvasztó kemencékben, gyufagyárakban, bányákban való foglalkozás. Az ily emberek azután nem is lehetnek hosszú életűek. Módját kell ejteni a hatóságoknak ezeknél is, hogy az egészségügyi óvrendszabályok bizonyos mértékig és az egészség veszélyeztetése nélkül betartassanak. A d) e) és f) alatti bajok okozta főtájásokkal azonnal és feltétlenül orvoshoz kell fordulni. E helyen csupán csak annyit kivánok megemlíteni, hogy sérüléseknél előforduló bajoknál miként azt már a .Közegészségügy rendezése" című fejtegetésemben is kiemeltem — oly helyeken, hol orvos nincs a közelben, — egy vagy több az orvos által betanított községbeli más ember is gyakorolhatna preventív intézkedéseket, hogy az elvérzést, vagy vérmérgezést megakadályozza addig is mig az orvos előjön, amely intézkedés, — miként azt javasoltam, törvény utján lenne szabályozandó. TANÜGY. Valamennyi elemi iskolának! A szlöjdmunkák tanításának egyszerűsítése és megfelelőbbé tétele céljából Bartus Ödön eperjesi tanitóképzőintézeti rajz és szlőjdtanár egy segédkönyvet adott ki, amelyben a szöjdmunkákat a tantervnek megfelelően rendszerbe foglalta, osztályonként csoportosította es minden egyes munkához mintalapokat készített, moly alkalmas arra, hogy a munkák minden további utmutatás és előleges tanulmányozás nélkül elkészíthetők legyenek. — Miután ezen segédkönyv és vezérlapok a szlöjd tanítását felette megkönyitik, azt praktikusabbá teszik, ezen tantárgy sikeres tanítása céljából a nevezett tanár által készített ezen megoldást t. címnek a legmelegeben ajánlom figyelmébe. — A szükséges beszerzésekre és azokra nézve kimerítő tájékozás nyerhető Molnár Jenő könyv- és papirkereskedőnél, mint kiadónál Eperjesen (Bergerkávéház) ki ez ügyben árjegyzékkel és felvilágosítással szives készséggel szolgál. — Megjegyzem még, hogy az emiitett tanár a beszerzendő szlöjd-anyagra nézve az iskolák, illetőleg a szülők anyagi viszonyaihoz hépest többféle csoportosítást készített. A Segédkönyv és Vezérlapok alkalomadtán hivatalomban is megtekinthetők. Nyíregyháza, 1913. okt. 23. Wilt György kir. tanfelügyelő. Pompeji utolsó napjai. A kinematografia napról napra nagyobb meglepetések elé állítja a világot. Méltán kérdhettük : a „Quo vadis" cirkuszjelenete után mi következhetik még? S íme a mozgófényképipar uj szenzációval ejti bámulatba a világpiacot! Oly feladatra vállalkozott, melynek megoldását hihetetlennek tartotta mindenki. Az emberiség egyik legnagyobb katasztrófáját, Pompeji pusztulását eleveníti meg az Edward Buhver világhírű regényének „Pompeji utolsó napjai"-nak a keretében. Feltámasztani egy várost haló poraiból, visszavarázsolni a márványpalotákat, pompás kerteket, fürdőket s bennük a gyönyöröket hajhászó római életet — ez volt a feladat könynyebbik fele, de ugyanezt a várost elpusztitatni a Vesuv tomboló végitéletében, elpusztíttatni, úgy hogy a szemlélőben a kétezer év előtti katasztrófa teljes illúzióját keltse, — ez képezte a legnagyobb nehézséget, mely eddig a mozgófényképipar útjába akadt. De segítségül jött maga a természet. Ugyanazok a romboló erők, melyek hajdan elsöpörték a földszínéről Pompeji csillogó pompáját, ma is működnek még a Vezúv forrongó méhében s a messinai földrengés alkalmával történt kitörések szinte felkínálkoztak a kinematografia számára, hogy élethű felvételeket eszközöljön az izzó lávafo lyam rombolásairól, a hamueső borzalmas munkájáról, a nyomában megszülető tűzvészekről, így sikerült ennek a nagyszabású mozgófényképnek utolsó felvonásában elfogadhatóvá, hihetővé tenni egy egész város elpusztulását, így sikerült visszahozni kétezer éV távlatából a nagy katasztrófa valószínű képét. Mint ebből is látható, a kép éveken át készült. De hogy is ne, mikor százezrekre menő költséggel kellett a paloták egész utcasorát, a tündéri kerteket, a hatalmas templomokat s a nagy cirkuszt felépíteni, mikor a rendezőnek hatezer szereplő személyt kellett betanítani és