Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-10-19 / 84. szám

3 84-ik szám. 1913. október 19. és 5006, illetőleg 5011 és 5013 számú személy­vonatok Debreczenből, illetőleg Szerencsről ko­rábban indíttassanak és gyorsabban közleked­jenek. Épen ezek a gyorsvonatokhoz csatlakozás­sal biró személyvonatok járnak a leglassabban Debreczen és Nyíregyháza, illetőleg Szerencs és Nyíregyháza között és a gyorsvonatok beérke­zése és továbbindulása után csak hosszabb idö múlva indíttatnak. a) Debreczenbe Budapest felől az 1702. számú gyorsvonat délelőtt 11 óra 32 perckor megérkezik s tovább indul Szatmár felé 11 óra 48 perckor. A Nyíregyháza felé közlekedő 4704. számú személyvonat pedig csak 12 óra 5 perckor indul és 1 óra 20 perckor érkezik Nyír­egyházára s igy ezt az utat 1 óra 15 perc alatt teszi meg, holott ugyanazt az utat az 5004. számú személyvonat 1 óra 6 perc alatt teszi meg. b) Debreczenbe Budapest felől az 1704. számú gyorsvonat este 6 óra 59 perckor érke­zik meg és 7 óra 15 perckor indul tovább Szat­már felé. A Nyíregyháza felé közlekedő 5006 számú vonat pedig csak 7 óra 30 perckor indul. Tiszalők felé is elindul a 4408. számú b. vonat 7 óra 10 perckor, tehát 20 perccel a nyíregy­házi vonat indulása előtt. Nyíregyházára az 5006. számú vonat este 8 óra 42 perckor érkezik, tehát a 49 kilométeres utat 1 óra 12 perc alatt teszi meg. c) Szerencs Budapest felől a 402. számú gyorsvonat délelőtt 11 óra 36 perckor érkezik és 11 óra 41 perckor tovább megy Sátoralja­újhely felé. Ellenben Nyíregyháza felé az 5011. számú személyvonat csak 12 óra 5 perckor indul. Hidasnémeti felé a 8806. számú vonat 11 óra 47 perckor elindul. Nyíregyházára ez a 5011. számú vonat 1 óra 30 perckor érkezik, tehát 1 óra 25 perc alatt teszi meg azt az 50 kilométeres utat, amelyet az 5003. számú vonat megtesz 1 óra IS perc alatt, az 5002. számú vonat 1 óra 11 perc alatt. d) Szerencsre Budapest felől a 404. számú gyorsvonat este 6 óra 38 perckor érkezik és 6 óra 45 perckor indul tovább Sátoraljaújhely felé. Ellenben Nyíregyháza felé az 5013. számú személyvonat csak 7 óra 01 perckor indul. Be­várja teljesen indokolatlanul a Miskolczról a 404. számú gyorsvonat után 6 perccel induló 412. számú személyvonatot is. Nyíregyházára 8 óra 43 perckor érkezik, tehát az 50 kilométeres utat 1 óra 34 perc alatt teszi meg. Minthogy épen a gyorsvonatok után csat­lakozó személyvonatoknak ilyen késedelmes indí­tására és lassú járatására semmi különösehb indok nincsen és ugyanazon a pályán ugyan­olyan személyvonatok jelentékenyen gyorsabban közlekednek, minthogy továbbá a gyorsvonato­kat használó utasoknak épen az az érdeke, hogy hölgy azonban szemmelláthatólag nagyon unat­kozott. Lovász rögtön elhatározta, hogy jóváteszi az előbbi hibáját és legalább szórakoztatja kissé a fiatal hölgyet. Az elhatározást azonnal tett követte. Fölállolt, odament az unatkozó fiatal párhoz és két perc múlva élénk beszélgetésbe merült a fiatal hölgygyei. Az ismeretlen fiatalember pedig őt pecr múlva már otthagyta őket. ^Rögtön a távozás után fölhangzott a Zádor Anna hangja: — Zsuzsó! A leány rámosolygott Lovászra és odament az anyjához. — Milyen kedves, — gondolta Lovász — és milyen kedves neve van. Zsuzsó. Zsuzsika. Meg volt elégedve magával. — Ekkor azonban a Zádor Anna villámló pillantásával találkozott a tekintete és megint rossz sejtel­mei támadtak. Az asszony írissitőkért küldötte ki a leányt, azután fölkelt a helyéről és oda­ment Lovászhoz. — Mit müveit maga ? — kérdezte tőle sziszegve. — Mit ? — kérdezte Lovász ártatlanul. — Elriasztja Zsuzsó mellől az embereket. Az egyetlen embert, aki el is veheti . . . Lovász ekkor dühbe jött. Fölállott, oda­hajolt az asszonyhoz és halkan és kihívóan felelte neki: — Ki mondja azt, hogy én nem vehe­tem el? Az asszony elbámulva nézett rá. Lovász pedig gőgösen és diadalmasan folytatta : mielőbb és gyorsabban utazhassanak tovább: minthogy végül ugy a déli, mint az esteli vona­tokkal utazók ugy az ebédjüket, mint vacsorá­jukat amúgy is Nyíregyházán költik el és ebből a szempontólis kívánatos, hogy hamarabb Nyír­egyházára érkezzenek, ezeknek a 4704, 5006, 5011 és 5013 számú személyvonatoknak a me­netrendje akként volna megváltoztatandó hogy : a) a 4704 számú vonat induljon Debre­czenből legalább is 11 óra 53 perckor és érkez­zék Nyíregyházára 1 órakor. b) az 5006. számú vonat induljon Debre­czenből legalább is 7 óra 20 perckor és érkez­zék Nyíregyházára 8 óra 28 perckor. A Szatmár felé induló 1704. számú gyorsvonat indítható 7 óra 15 perc helyett 7 óra 10 perckor s igy a közvetlen kocsi átkapcsolására és a podgyász kezelésére is teljesen elegendő idő áll rendelke­zésre. Az 5005. számn ellenvonattal való íalá­kozása az 5006 vonatnak áttehető Ujfehértóra. c) az 5011. számú személyvonat induljon Szerencsről 11 óra 46 perckor és érkezzék Nyír­egyházára 1 órakor. d) az 5013. számú személyvonat induljon Szerencsről 6 óra 50 perckor és érkezzék Nyír­egyházára 8 óra 4 perckor. Ezekkel a semmi áldozatba nem kerülő, csak egy kevés jó akaratot igénylő menetrend módosításokkal 20—40 percnyi idő megtakarítás érhető el. Látszólag nem nagy időnyereségek ezek. Ámde figyelemmel arra, hogy a Budapestről történő utazásnál épen az utolsó órára esik ez a megtakarítás és hogy az utasok a vacsorához és az ebédhez jutnak előbb, az utasok kényelme szempontjából kétségkívül üdvös és előnyös. 2. A Szerencsről Budapest felé induló gyors­vonatokhoz csatlakozó 5012. és 5014. számú személyvonatok szintén lasabban járnak, mint más vonatok és Szerencsen fölöslegesen több időt kell várni a csatlakozásra. a) az 5012. számú személyvonat indul Nyíregyházáról reggel 7 órakor, Szerencsre érke­zik 8 óra 21 perckor: tehát 1 óra 21 perc alatt futja meg az utat. Szerencsről a 401. számú gyorsvonat 8 óra 46 perckor indul Buda­pest felé. b) az 5014. számú személyvonat indul Nyíregyházáról 4 óra 8 perckor, Szerencsre érke­zik 5 óra 27 perckor, tehát az utat 1 óra 19 perc alatt teszi meg. Szerenc?ről a 403. számú gyorsvonat 5 óra 38 perckor indul Budapest felé. A kívánatos és minden akadály nélkül meg­valósítható módosítás szerint ezeknek a vona­toknak a menetrendje a következőképen volna megállapítható: a) az 5012. számú személyvonat induljon — Annyit csak érek, mint ez a . . . fi­tal ur . . . Az asszony bámulva nézett Lovászra, el­gondolkozott, nem felelt: Zsuzsó visszajött, leült Lovász mellé, az asszony gondolkozva és meghökkenve nézte őket, azután visszament a társasághoz és időről-időre egy egy bámuló kételkedő, zavarodott pillantással kereste fel őket. Lovász el volt ragadtatva a leánytól. A leány pompásan mulatott; nevetett ... A mo­solygása egészen olyan volt, mint az anyjáé, meleg, lágy, édes, csillogó mosolygás. El­mondta mit csinált eddig. Intézetben volt; előbb az angol kisasszonyoknál, azután Genf­ben; azután másfél éve János bácsiéknál volt Györkön, minden évben csak egy hónapot 'töl­tött az anyjával; pedig a mamát imádja, imádja, imádja . . . Három hónap múlva Lovász fölment az asszonyhoz. A lakás föl volt forgatva, gyilkos naftalinszag terjengett benne, kofferek és ska­tulyák állottak szanaszét. Lovász idegesen tén­fergett jobbra-balra. — Utaznak ? — kérdezte az asszonytól. — Igen. — Egész nyáron lent maradnak ? — Igen. Lovász szólni akart, azután elhallgatott. Azután megint szólni akart és megint elhall­gatott. — Mit akar ? — kérdezte végre az asz­szony. Nyíregyházáról 7 óra 20 perckor és érkezzék Szerencsre 8 óra 32 perckor. b) az 5014. számú személyvonat induljon Nyíregyházáról 4 óra 15 perckor és érkezzék Szerencsre 5 óra 27 perckor. Mind a két vonat beérkezése után a gyors­vonat beérkezéseig még mindig 7 percnyi idő volna: mint jelenleg is van az 5014. számú vonat beérkezése után. Ezekkel a csekély semmi áldozatba nem ke­rülő módosításokkal is az utazó közönség kényel­me szolgáltatnék, kiknek a szerencsi állomáson sem kellene annyi időt eltölteni a várakozással, ahol a várakozás a felvételi épület hiányosságai miatt kétszeresen kellemetlen. II. A Nyíregyháza-Debreczen közötti viszonylatban. A 4711., 4713., 4712. és 4714. számú vona­tok menetgyorsasága fokozandó volna. Ezek a vonatok a 49 kilométeres utat közel 2 óra alatt leszik meg, holott 1 óra alatt 10-12 perc alatt kényelmesen megtehetnék. A Debre­czenből indulás és Debreczenbe érkezés időpontjai maradhatnának a jelenlegiek. III. A Nyíregyháza-Csap-Sianki közötti viszonylatban. Ez a vonal, mely a menetrendben mint debrecen-nyiregyháza-siánki-lembergi vasúti ösz­szeköttetés szerepel, megfelelő helyes menetrend mellett igen nagy fontosságú vasút lenne. A vonalon Debreczentől Siánkiig mind a két irányban naponként 2—2 vonat közlekedik. Ennek a két vonatnak a menetrendje is akként van azonban beállítva a menetrendbe, hogy voltaképen csak névleg közvetlen vonatok. Nyír­egyházán és Csapon olyan hosszú ideig ácso­rognak a vonatok. Ezeknek az egész vonalon végig futó vona­toknak a menetideje akként volna magállapi­tandó, hogy valóban közvetlen vonatok legye­nek. Arra, hogy Csapon megvárják a Bátyú, illetőleg Sátoraljaújhely felől érkező vonatokat, semmi különösebb szükség nincsen, mert hiszen van csatlakozásuk azokhoz a többi vonatokhoz, amelyek Ungvár, illetőleg Nyiregyháza-felé köz­lekednek. A két-két fővonatnak hivatása az volna, hogy Debrecentől kezdve közvetítsék a közleke­dést Siánki-felé és Siánkin keresztül Lemberg-felé. Kívánatos volna, hogy ezek gyorsvonatok legyenek. Ha azonban ez a pálya miatt nem volna megvalósítható, akkor legalább mint meg­felelően közlekedő személyvonatok állíttassanak be a menetrendbe, hogy a 245 kilométeres ut megtétele ne kerüljön 9—11 órába. IV. A Nyíregyháza-Szatmár közötti viszonylatban. A menetrend a nyíregyháza-mátészalkai és a szatmár-mátészalkai helyi érdekű vasutakon — Egy egészen furcsa dolgot ... — fe­lelte Lovász. — Mit? Lovász fanyarul mosolygott. — Meg akarom kérni a Zsuzsó kezet. Az asszony megállott. Ránézett Lovászra. Egy darabig mereven nézett rá, a barna nagy szeme azután lassan megnedvesedett. Fölemelte a kezét, a torkán egy boldog zokogás bugy­gyant föl, átlépett egy kalapos skatulyán, oda­ment Lovászhoz és megcsókolta .egyszer, két­szer, háromszor, tízszer és a könnyek bőven és boldogan omlottak a szeméből. — Milyen furcsa ! — mondta Lovász. — Látja, ezért furcsa ez a dolog. Maga lesz az anyósom . . . — Igen, — felelte boldogan az asszony. — Én leszek az anyósa. Csak szeresse Zsu­zsót. Legyen jó hozzá. Én imádni fogom ma­gát. És ugy szeretem magát . . . — Tegeződnünk kell . . . — Persze. — És magát . . .mamának szólítsam? — kérdezte Lovász fanyarul. — Természetesen! — felelte boldogan az asszony, Egy hónap múlva megtartották az eskü­vőt Lovászék elutaztak és szeptemberben visszajöttek Budapestre. Zádor Anna meghatva és boldogan várta őket és ujjongva mutogatta meg nekik a lakásukat, amelyet ő rendezett be. A fital asszony mámoros volt az örömtől és időről-időre egy boldog fölsikoltással az anyja nyakába esett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom