Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)
1913-10-12 / 82. szám
82-ik szám. után 7V« óra tájban általában bezárják, ez időben nem lévén üzleti forgalmuk. A fűszer-, élelmiszer- és csemege kereskedők üzleteiket esti 8 óra után zárják, azért, mert bizonyos elkésett forgalom még ekkor is jelentkezik. Végül a szatócsok még esti 9 óra után is nyitva tartják üzleteiket, mert abból nyernek forgalmat ilyenkor, mikor a beltelki üzletek már zárva vannak. Nyilvánvaló ebből, hogy csak a fűszer-, csemege és élelmiszer kereskedők és szatócsok számara volna az ujitás, ha üzleteiket korábban kellene zárniok. Azonban valamennyi ezen szakmához tartozó kereskedő örömmel üdvözölné az ujjitást, mert ugy vélik, hogy az élelmi szereknek ily késő esti órákban való beszerzése csak a hanyag, talán kényelmes, esetleg szeszélyes fogyasztótól ered, kik a saját kényelmükért és szeszélyükért a kereskedők pihenésre szánt óráit is áldozatul követelik. A kereskedők meg van nak arról győződve, hogy egyönteiü záróra a fogyasztó közönség eme részét is hozzá fogja szoktatni szükségleteik idejében való beszerzésére és hogy a verseny nem követelvén, hogy egyik a másiknak utánzása utján kényszerülve legyen üzletét a késő órákban is nyitva tartani : a fogyasztás mit sem fog szenvedni. Mindezekre tekintettel az a kereskedők összességének a kívánsága, hogy a záróra tekintet nélkül a szakma különbözőségére és minőségére, egyformán és mindenkire kötelezően esti 8 órában állapittassék meg. Kivétel nélkül az az óhajtás, hogy az üzletnyitás legkorábbi ideje reggel 6 órára tétessék. Felmerült az a gondolat, hogy különbség tétessék a nyári es téli időszak közölt ; azonban ezt a kereskedők összessége elvetette azért, mert a téli hónapokban, amidőn a záróra korábbi időre volna tehető, a fűszer- és csemege üzletek éppen télen a későbbi órákban csinálnak nagyobb forgalmat. Az élelmiszer kereskedők és más szakmabeliek között való különbség tétel sem talált tetszésre azért, mert ez esetben a visszaéléseknek ellenőrizhetetlen és széles köre nyilnék meg. Ép igy nem lehetett különbséget tenni a szatócs és nem szatócs között, mert a distinctio éles határvonalakkal meg nem állapitható. Mindezekre volt tekintettel a kereskedők összessége, mikor a maguk és az alkalmazottjaik munkaerejének védelme céljából teljesen egyforma elbírálás alá helyezték a záróra kérdését. Mindezek mellett azonban kivételt kellett tenni a szombat esti záróra kérdésében a munkás osztály érdekében. Hogy ugyanis a szombaton heti munkabéréhez jutó munkásosztály részint szükségleteit akadálytalanul szerezhesse be, részint az igénybe vett biteleket kiegyenlíthesse : szükség van arra, hogy e végből az üzleteket nyitva találja. Valamennyi kereskedőnek tehát az az óhaja, hogy a szombat esti záróra 8V2 órában állapittassék meg. Kivételt kell statuálni továbbá a húsvéti és a karácsonyi ünnepeket megelőző hétre, a mikor is az ünnepi előkészületek szükségleteit a közönség az esti órákban szerzi be. Ezek a kivételek a fogyasztók érdekeinek felelnek meg. Mindenesetre ez a szabályrendelet egy hosszabb időre szóló átmenetnek lesz tekintendő mely arra szolgál, hogy ugy a fogyasztót, mint a kereskedőt és alkalmazottját a forgalom ezen korlátjához hozzá szoktassák és megközelíthetővé tegyék azt az ideált, amely a munkaidőnek még rövidebb tartamra való redukálásában áll. Ha bár a cél az, hogy a záróra után az üzleti forgalom tiltva legyen, mégis utasításul adandó a szabályrendelet felett őrködő rendörségnek, hogy az ellenőrzést az első időkben jóakarattal és csak a kellő figyelmeztetések után, teljes szigorral gyakorolja. Ezek után az a tiszteletteljes kérelmünk : Méltóztassék az e tárgyban alkotandó szabályrendeletet az egyformán kötelező esti 8 órai záróra megállapításával minél előbb létrehozni, hogy az már 1914. évi január hó 1-én életbe léptethető legyen. Teljes tisztelettel a Kereskedők és Gazdák Köre. Hoffmann Móricz. Barnch Arthur, titkár. elnök. J^YÍRYIDÉK. A vármegye búcsúja gróf Vay Tibortól. A belügyminiszter leiratára, melyben gróf Vay Tibornak főispáni állásától való felmentéséről értesíti a vármegye közönségét, az állandó választmány a kedden tartandó közgyűlés elé a következő határozati javaslatot terjeszti elő: „Tárgyalás alá vétetett a magyar királyi belügyminiszter urnák folyó évi szeptember hó 26-ik napján 6847/913. eln. szám alatt kelt azon leirata, melyben tudatja a vármegye közönségével, hogy Ö császári és apostoli királyi Felsége szeptember hó 4-én kelt elhatározásával gróf Vay Tibor főispáni állásától buzgó szolgálatai elismerése mellett saját kérelmére legkegyelmesebben felmenteni méltóztatott s ezzel egyidejűleg felolvastatott a távozó főispánnak a törvényhatósághoz intézett bucsuirata. Véghatárosát. Szabolcsvármegye törvényhatósága amidőn tudomásul veszi Ö császári és Apostoli királyi Felségének azon legfelsőbb elhatározását, melylyel gróf Vay Tibor szabolcsvármegyei főispáni állásától — saját kérelmére s buzgó szolgálatai elismerése mellett felmenteni méltóztatott, egyidejűleg megragadja ezen alkalmat arra, hogy gróf Vay Tibornak főispáni székéből történt távozása felett őszinte sajnálatának adjon kifejezést s a távozó főispán érdemeit jegyzőkönyvében megörökítse. A törvényhatóság mindig hálával fog visszaemlékezni Vay Tibor gróf több, mint három évi sikerdus főispáni működésére és különös mértékben méltányolja azon összhangzatos és tapintatos vezetést, melylvel a távozó főispán ugy a közigazgatás minden ágában, mint a polititikai élet terén a törvényhatósággal és annak tisztikarával egész hivataloskodása alatt együtt működött s méltányló figyelemmel kisérte azon őszinte törekvését, melylyel a távozó főispán a vármegye jogos érdekeit a kormányhatóságnál minden esetben támogatta és ezzel ügyeinket minden irányban, — de különösebb sikerrel útügyeink fellendítése tekintetében — előbbre vinni törekedett. Midőn tehát a törvényhatóság búcsúzó főispánjának hervadatlan érdemeit, őszinte nagyrabecsülésének kifejezése mellett jegyzőkönyvi lapjain megörökiteni határozza, — egyidejűleg Öméltóságához ily irányú bucsu iratot intéz s megbízza a vármegye alispánját, hogy ezen bucsu iratot egy általa alakítandó öt tagu küldöttség élén Őméltóságának adja át. Elhatározza továbbá, hogy hálája jéléül Őméltósága arcképét tanácsterme részére megfesteti s felhatalmazza a vármegye alispánját, hogy ennek költségeit a milleniumi alapból fedezze, Miről grt f Vay Tibor Öméltóságát átiraton és a vármegye alispánját további megfelelő eljárás végett ezen véghatározaton értesiti." Szabó Endre. A Morgó temető virágos földje péntek este óta egy elröppent kedves léleknek kifáradt testét takarja. Szabó Endre nyugalmazott római katholikus tanitó csütörtök reggelre virradóra örök álomra szenderült. S amint utolsót dobbant a szíve : egy törhetlen hitű magyarral, egy puritán becsületességü férfiúval lett a magyar faj kevesebb. Mert Szabó Endre egy hosszú életnek minden mozzanatában egy úton haladt: a becsület útján s útjában egy, az egész lényét betöltő nemes érzelem vezette: — fajának, nemzetének, hazájának végtelen szeretete. Szinte határtalan fanatizmussal bizott nemzete jövendőjében s annak bekövetkezését egyedül a függetlenségi eszmék hű követésétől remélte. A derék tanitó, ki egész nemzedéket nevelt föl hazájának, a törhetlen jellem, ki a kísértések s a mellőzések ellenére 1913. október 12. 5 is megmaradt elvei és eszményei mellett, immáron csak az emlékezeté! . . . Temetésére számosan gyűltek össze : jóbarátai, tisztelői, volt tanítványai s tanitótársai Nyitott sírjánál Kubacska István ág. ev. tanitó, járásköri elnök intézte hozzá e szép búcsúbeszédet: Szomorú és fájó érzelmek vesznek erőt rajtunk, valahányszor látjuk, hogy a halál egyegy kartársunkat kiragadja sorainkból. Mélyen megrendülve, résztvevő kebellel álljuk körül e sötét koporsót, amely egy élte 73-ik, — a tanítói pályán 41 évet betöltött és 7 év óta a megérdemlett nyugdijat élvező kedves, öreg kartársunknak Szabó Endrének hült tetemeit zárja kebelébe. Ki míg élt, mig ereje engedé, hűségesen munkálkodott kedvesei javáért, boldogságáért. 41 éven át volt a helybeli róm. kath. egyháznak érdemes tanítója. Nagy szorgalommal, nemes odaadással igyekezett tanitói hivatását nemesen betölteni, bölcsességre tanítva és az igazságnak ösvényén hordozva az ifjúságot. Aki ugy is mint gondos és hü apa, — most már egyetlen árván maradt leányának hálás kegyeletére tette magát érdemessé. Boldog emlékű kedves kartársunk, aki velünk együtt egy cél felé haladtál, együtt hordoztad a nehéz igát, ím eljöttünk, hogy elkísérjünk utolsó utadra. A nemes munkában összeomlott poraid felett meghatva mondunk áldást. Te hü voltál a reád bízottakban mind halálig. A földi élet zsibbasztó kötelékeiből kiszabadult halhatatlan lelked élvezze azt a boldogságot, melyet a hü és igaz munkásnak jutalmul igér az örök kegyelem. Aludd békével síri álmodat! Elvégezted munkád. Legyen érte a bér: A földön nyugalom, Ott fönn örök babér ! Isten veled ! Isten veled! Szaboícsvármegyei Tanitó Egyesület Köre. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület nyíregyházi járásköre november hó első felében évi rendes gyűlést tart. Az .Eötvös-alapra" fizettek. Rolkó Gyula 1912. évre 3 kor. 1913. évre 4 koronát ; Szabó Antal részesjegyére 3-ik részlet 10 korona. TANÜGY. Felhívás. A budapesti m. kir. technológiai iparmúzeum igazgatósága az 1913 — 1914. évben kőműves, kőfaragó, ács, szobafestő, épület és mülakatos, asztalos, bádogos, szabó és cipész iparosok, valamint segédek részére Nyíregyházán továbbképző tanfolyamokat rendez. A tanfolyamokon az oktatás a következő tárgyakra fog kiterjedni. 1. Épitő ipari szakrajz. 2. Ipari számtan-mértan kapcsolatban kalkulációval. 3. Üzleti fogalmazás. 4. Könyv-vezetés. 5. Szabó ipari szakrajz. 6. Cipész ipari szakrajz. Az épitő ipari szakrajztanfolyam 1913. évi november hó 1-től 1914. évi március hó 31-ig hetenkint háromszor este 7—9-ig és vasárnap d. e. 9—12-ig, az ipari számtan-mértan tanfolyam lá 13. nov. 1-től dec. 31-ig, az üzleti fogalmazás tanfolyam 1914. évi január 1-től február 28-ig, a könyv-vezetés 1914. évi március 1-től május 31-ig hetenkint kétszer este 7—9-ig tartatnak. A szabó és cipész ipari szakrajztanfolyamok ideje később fog megállapittatni. Felkérem azon iparos mestereket és segédeket, akik ezen tanfolyamokon résztvenni óhajtanak, hogy beiratkozás végett a tanfolyamok vezetőjénél, Heincz Frigyes kir. mérnöknél (Szabolcs-utca 12. sz.) jelentkezzenek. A beiratások ideje f. évi október hó 19. és 26. napjain d. e. 11—12-ig és d. u. 3—5-ig. A beiratás alkalmával minden egyes tanfolyamon 1 korona beiratási dij és 2 korona