Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-12-18 / 101. szám

99-ik szám. JfötHSTIBÉEL 1913. december 11. 3. kat az akadályokat, melyek a népnevelés tör­vényszerinti megvalósulásának útjában állanak. Minden betegséget, mihelyt jelentkezik, azonnal gyógyítani kötelességünk, mialtal nem­csak a baj elmérgesedését akadályozzuk meg, de még a szenvedést is megrövidítjük. Igy a népnevelés sikeres megoldása körül támadt akadalyok, sérelmek orvoslása vég.tt hathatós gyógyszert kell igénybe venni, ellen­kező esetben a jö ügy néha pótolhatlan — kése delmet szenved. A „Nyirvidék" f. évi 98. számában ismer­tetett mezögazdaságicstlédség kedvezőtlen anyagi viszonyaiból származó hiányok reszben való sza nálására kiterjedt figyelme az 1907. évi XLV. t. cikk-nek, mivel minden kétséget kizáróan intézkedik a cselédség ivadékainak a tanitás és a nevelés körül fölmerült kiadások részben való mikénti fedezéséről. A népnevelés megvalósításában az 1868. XXXVIIÍ. t. c.-ben lerakott jogok alapján az állam, a felekezetek és a községek buzgólkodnak leginkább, de ezek bármelyike áldozatot követel az iskolát igénybe vevő növendéktől. A teher — melyet a különböző iskolafen­tartók az iskolát látogató növendéktől megkö­vetelnek, — nem egyforma. Mivel az állam és a községek felvételidij és tankönyv-szükséglet beszerzésen kivül egyéb teher viselésre alig kötelezik tanulóikat, de a felekezetek kedvezőt­len anyagi viszonyaiknál fogva, tütés és iskolai adó cím alatt külön megadóztatják a tanköte­lesekkel biró szülőket. Ennek a kulturadónak a megfizetésében a különféle iskolafentartók közzül az állam nyújtja a legnagyobb kedvezményt, de mert az állami iskolák csekély számuk miatt csak kevés tan­kötelest fogadhatnak be, igy nagyon kevés sze­gény szülőt részesíthet az általa biztositható kedvezményben. Mert: kevés az állami iskolák száma emiatt jóval több azok száma, kik a nagyobb teher megfizetése ellenében juthatnak a kultúra áldásaihoz. A tőrvényhozás már a cselédtörvény léte­sítése idején tudta, ösmerte a felekezetek ked­vezőtlen anyagi viszonyait, miért is a 32. §. beállítása által modot óhajtott nyújtani a mező­gazdasági cselédek gyermekeinek, hogy a leg­nagyobb nyomorúság ellenére is, akadalytalanul látogathassák a nekik leginkább beváló iskolák bármelyikét, mivel az esedékes kultur járadékok megfizetésére a mezőgazdákat kötelezte el. Az a taniló, aki előzetes tudomással bir a fentebb idézett t. c. 32. §.-ról, az nem terheli a ny nnoruságos megélhetési viszonyok között tengődő mezőgazdasági cselédet a felvételidij megfizetésével, hanem a beiratások befejeztével mikor a felvételidijjafeat az iskolafentartónak beszolgáltatni szándékszik, az iskola gondnokát az illető uradalom ügyvezetőjéhez küldi, mint mezőgázdához vagy törvényes megbízottjához egy oly kimutatással mely az illető mezőgazda­ságban alkalmazott cselédek iskolába beirt tan­kötelesek szám és névszerinti megnevezését tartalmazza s az érettök járuló kulturadót egy összegben átveszi. Az itt felhozott eljárásra csak a legelső alkalommal van szükség, mivel egy kötelesség tudó cselédtartó gazda már előre érintkezésbe lép a felvéteiidijakat kezelő tanítóval, megkéri vagy felkéri, hogy mihez tartás végett milyen szokás vagy rendszerhez alkalmazkodjék. Bölcsen tudva, miszeiint a törvényszabta kötelesseg alól nincs — rendes körülmények között nem is lehet — mentseg. A felvételidij megfizetése még nem tenné azt a mezőgazdasági cselédet koldussá, mint a hogy csekélyke összegénél fogva a mezőgazdát sem tudná tőkepénzessé tenni, de annak a cse­lednek még más cimü fizetni valója is van és pedig: legtöbb helyen á tanterem fűtésére meg­állapított díj és az iskolaadó. Tudok helyet, a hol sajnos, de a tanköteles gyermekek maguk hordják az iskola mindennapi fűtéséhez szükséges tűzifa mennyiséget, ott ter­mészetesen a cselédség iskolába járó gyermekei is kötelesek alkalmazkodni a helyi szokásokhoz. Tudva, ismerve a szokásokat a cselédtartó gazda maga tett ajánlatot, hogy helyesebb és alkal masabb lenne a természetben adandó tűzifát pénzre változtatni át, mivel a gyermekek az uradalom udvararól v gy tulajdonából jóval több értekü fát hordanak el, mint a mennyit a pénzre átváltoztató érték képvisel. Minden rendszerető gazda az áldozatra való tekintet nélkül a fölösleges legtöbbnyire a gazda­ságban alkalmatlankodó cseledgyermek-népséget tétlenül nem tűri meg, hanem módot és lehe­tőséget nyujt az iskolába járáshoz, a mely kü­lönben tárt karokkal vár reájuk s ha oda el-eljárnak, a pipázás és más megrovandó foglalkozásokkal nemcsak a gazda vagyonát kimélik meg a rongálástól, de még a jövendő mezőgazdák számára értelmesebb és nemesebben gondolkodó cselédséget is nevelnek. A hivatkozott törvény 32. §. 2-ik kibekez­dése is ugyan ily tartalommal, csak nem ilyen költőies leírással kötelezi a mezőgazdát, hogy keresse a módot és az alkalmat, miszerint a cselédek gyermekei rendesen járjanak az isko­lába. Az idézett cselédtörvénynek még a 3. § a is feltűnően kedvez az iskolának, mert meg­tiltja a cselédtartó gazdának, hogy mindennapos iskolaköteles korban levő gyermeket szolgálatba fogadjon. A községi elöljáróknak is tilos a 12 élet évét még be nem töltött tanköteles korú gyer­mek részére cselédkönyvet állítani ki. A végrehajtói hatalom mulasztása, hogy a törvény rendelkezéseit az érdekeltekkel mihez­tartás végett nem közli mi által sok tudat­lanságból származó törvénytelen állapotnak útját lehetne állani. Pl. Honnan tudja az orvos, hogy különleges gyógyszereket a cseléd vagy család tagjai részére nem rendelhet, ha előzetesen nem volna tndomása az 1907. évi XLV. t. c. 28. §.-ban foglalt rendelkezésekről. Nem maradna hatástalanul, ha az iskolát érdeklő intézkedések a tanítósággal kellő időben hivatalosan közöltetnének. Nádassy Mihály. Közgyűlés a varosnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete 1913. évi december hó 19-én délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Tanácsi javaslat a legtöbb adót fizető képviseleti tagok névjegyzékének megállapítása tárgyában leadott alispáni véghatározatra. 2. Ugyanaz a Korona épület IV. számú bolthelyiség bérletére kötött szerződés bemu­tatása tárgyában. 3. Szakosztályi vélemény és tanácsi javaslat a szarvasmarha tenyésztés érdekében szükséges tenyész apaállatok beszerzése ügyében. 4. Ugyanaz Kreisler Simon utóda cég és társának a napi piac egy részének a Rákóczi-ut elejére való áthelyezése ügyében. 5. Ugyanaz Reizmann Hermán a Huszár épület egyik lakása bérlőjének a lakás átalakítása iránti kérvényére. 6. Ugyanaz özv. Lendvay Kálmánnénak bérleengedés iránti kérelmére. 7. Tanácsi javaslat a városrészére szüksé­ges szen szállításra tartott versenytárgyalás eredményéről. 8. Ugyanaz a városi szegődvényes asztalos állás betöltésére tartott versenytárgyalásra. 9. Ugyanaz a városi szegődvényes bádogos állás betöltésére tartott versenytárgyalásra. 10. Ugyanaz a város részére szükséges nyomtatványok szállítására tartott versenytár­gyalásra. 11. A városi nyugdijintézeti választmány véleményes javaslata Bogár Lajos városi főjegyző nyugdíjazása iránti kervényére. 12. Ugyanaz Marsalkó Gusztáv házipénztári ellenőr nyugdíjazási kérvényere. 13. Ugyanaz Id. Gaál Ede levéltárnok nyug­díjazási kérvényére. 14. Ugyanaz Juhász Péfer kiadó nyugdíja­zási kérvényére. 15. Ugyanaz Kovács Kálmánné városi állat­orvos özvegyének nyugdíjazás iránti bérvényere. 16. Tanácsi javaslat a szinikerület meg­alakítása ügyében. 17. Ugyanaz az 1914. évi óvodai költség­vetés ügyében. 18. Ugyanaz Vona József, Lippay Ferenc, Nyárády Pál, id. Rajtik Mik ós, Tomasovszky László és Gyureskó Mihály városi alkalmazot­taknak aggkori és rokkantsági biztosítás alól való felmentése iránti kérvényére. 19. Ugyanaz Kőmives Bélának 8 havi kegy­dijának ügyvédi kamarai beiratási költségei fedezesére egy összegben való kiutalása iránti kérelmére. 20. Ugyanaz Mezősi Jánosné, Kovács Mária, Svanda Ferenc és Pál, Istenes Lajos, Farkas Kálmán, özv. Kocsik Andrásné, Molnár Teréz és gyermekei, Kardos József, Madzig Lajos és Gabuli Irma községi illetősége ügyében. Esetleg más tárgyak. T A N Ü Q Y. Valamennyi elemi és polgári iskolai Igazgatóságnak. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­niszter ur a folyó évi december hó 5 én 188.295. szám alatt kelt rendeletével a „Nun­kovich András-féle" alapítványnál 1913. évi szeptember hó 1-től kezdődőleg megüresedett 2 (kettő) évi 200—200 koronás ösztöndíjra pályázatot hirdet. Ezen ösztöndíjban az alapító végrendeletéhez képest mindenekelőtt azon ta­nuló ifjak részesittetnek, akik az alapító rokon­ságából származnak, ha tanulmányaikban csak középszerű előmenetelt tesznek is ; és pedig az elemi iskolai tanulmányok megkezdésétől tanulmányaik befejeztéig. Az ösztöndíj félévi részletekben folyósittatik és pedig minden év február és julius havában. Azon esetre azonban, ha az alapító rokonságából leszármazó ily ifjak nem volnának, vagy nem jelentkeznének, vagy végre a rokonsági leszármazást igazoloi nem tudnák, az ösztöndíjban más szegénysorsu és atyátlan árva tanuló ifjak részesittetnek. A pályázati kérvények a következőleg sze­relendők fel: 1. Rokonoknál: a rokonságot kitüntető kimutatassal. 2. Nem rokonoknál: a szegénységet és árvaságot tanúsító bizonyít­ványnyal. 3. Valamennyinél: a tanulónak szüle­tési 4.) iskolai bizonyítványával. 5. A kérvények Moson vármegye közönségéhez, mint pártfogóhoz intézendők és 1914. évi márc. hó 31-ig az ala­pítványi gondnoknál (Magyaróvár), az iskolai, illetve tankerületi igazgatóságok ú'ján nyújtan­dók be. Erről Címet a tanuló ifjak körében leendő közhirrététel végett ezennel értesítem. Nyíregyháza, 1913. dec. 9. Dr. Wilt György, kir. tanf. Az összes állami elemi iskolai gondnokságok és az összes nem állami (községi és felekezeti stb.) iskolák iskolaszékeinek figyelmébe! Felhívom a vezetésemre bízott szabolcs­vármegyei tankerületben működő össszes állami elemi iskolai gondnokság és nem állami elemi iskola iskolaszékeit a vallás- és közoktatásügyi Saját gyártmányú bélelt bőrkeztyük = 2 korona 40 fillértől kötött keztyük 38 fillértől kaphatók Biumberg József keztyü, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom