Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-12-18 / 101. szám

99-ik szám. JfötHSTIBÉEL 1913. december 11. 3. kat az akadályokat, melyek a népnevelés törvényszerinti megvalósulásának útjában állanak. Minden betegséget, mihelyt jelentkezik, azonnal gyógyítani kötelességünk, mialtal nemcsak a baj elmérgesedését akadályozzuk meg, de még a szenvedést is megrövidítjük. Igy a népnevelés sikeres megoldása körül támadt akadalyok, sérelmek orvoslása vég.tt hathatós gyógyszert kell igénybe venni, ellenkező esetben a jö ügy néha pótolhatlan — kése delmet szenved. A „Nyirvidék" f. évi 98. számában ismertetett mezögazdaságicstlédség kedvezőtlen anyagi viszonyaiból származó hiányok reszben való sza nálására kiterjedt figyelme az 1907. évi XLV. t. cikk-nek, mivel minden kétséget kizáróan intézkedik a cselédség ivadékainak a tanitás és a nevelés körül fölmerült kiadások részben való mikénti fedezéséről. A népnevelés megvalósításában az 1868. XXXVIIÍ. t. c.-ben lerakott jogok alapján az állam, a felekezetek és a községek buzgólkodnak leginkább, de ezek bármelyike áldozatot követel az iskolát igénybe vevő növendéktől. A teher — melyet a különböző iskolafentartók az iskolát látogató növendéktől megkövetelnek, — nem egyforma. Mivel az állam és a községek felvételidij és tankönyv-szükséglet beszerzésen kivül egyéb teher viselésre alig kötelezik tanulóikat, de a felekezetek kedvezőtlen anyagi viszonyaiknál fogva, tütés és iskolai adó cím alatt külön megadóztatják a tankötelesekkel biró szülőket. Ennek a kulturadónak a megfizetésében a különféle iskolafentartók közzül az állam nyújtja a legnagyobb kedvezményt, de mert az állami iskolák csekély számuk miatt csak kevés tankötelest fogadhatnak be, igy nagyon kevés szegény szülőt részesíthet az általa biztositható kedvezményben. Mert: kevés az állami iskolák száma emiatt jóval több azok száma, kik a nagyobb teher megfizetése ellenében juthatnak a kultúra áldásaihoz. A tőrvényhozás már a cselédtörvény létesítése idején tudta, ösmerte a felekezetek kedvezőtlen anyagi viszonyait, miért is a 32. §. beállítása által modot óhajtott nyújtani a mezőgazdasági cselédek gyermekeinek, hogy a legnagyobb nyomorúság ellenére is, akadalytalanul látogathassák a nekik leginkább beváló iskolák bármelyikét, mivel az esedékes kultur járadékok megfizetésére a mezőgazdákat kötelezte el. Az a taniló, aki előzetes tudomással bir a fentebb idézett t. c. 32. §.-ról, az nem terheli a ny nnoruságos megélhetési viszonyok között tengődő mezőgazdasági cselédet a felvételidij megfizetésével, hanem a beiratások befejeztével mikor a felvételidijjafeat az iskolafentartónak beszolgáltatni szándékszik, az iskola gondnokát az illető uradalom ügyvezetőjéhez küldi, mint mezőgázdához vagy törvényes megbízottjához egy oly kimutatással mely az illető mezőgazdaságban alkalmazott cselédek iskolába beirt tankötelesek szám és névszerinti megnevezését tartalmazza s az érettök járuló kulturadót egy összegben átveszi. Az itt felhozott eljárásra csak a legelső alkalommal van szükség, mivel egy kötelesség tudó cselédtartó gazda már előre érintkezésbe lép a felvéteiidijakat kezelő tanítóval, megkéri vagy felkéri, hogy mihez tartás végett milyen szokás vagy rendszerhez alkalmazkodjék. Bölcsen tudva, miszeiint a törvényszabta kötelesseg alól nincs — rendes körülmények között nem is lehet — mentseg. A felvételidij megfizetése még nem tenné azt a mezőgazdasági cselédet koldussá, mint a hogy csekélyke összegénél fogva a mezőgazdát sem tudná tőkepénzessé tenni, de annak a cselednek még más cimü fizetni valója is van és pedig: legtöbb helyen á tanterem fűtésére megállapított díj és az iskolaadó. Tudok helyet, a hol sajnos, de a tanköteles gyermekek maguk hordják az iskola mindennapi fűtéséhez szükséges tűzifa mennyiséget, ott természetesen a cselédség iskolába járó gyermekei is kötelesek alkalmazkodni a helyi szokásokhoz. Tudva, ismerve a szokásokat a cselédtartó gazda maga tett ajánlatot, hogy helyesebb és alkal masabb lenne a természetben adandó tűzifát pénzre változtatni át, mivel a gyermekek az uradalom udvararól v gy tulajdonából jóval több értekü fát hordanak el, mint a mennyit a pénzre átváltoztató érték képvisel. Minden rendszerető gazda az áldozatra való tekintet nélkül a fölösleges legtöbbnyire a gazdaságban alkalmatlankodó cseledgyermek-népséget tétlenül nem tűri meg, hanem módot és lehetőséget nyujt az iskolába járáshoz, a mely különben tárt karokkal vár reájuk s ha oda el-eljárnak, a pipázás és más megrovandó foglalkozásokkal nemcsak a gazda vagyonát kimélik meg a rongálástól, de még a jövendő mezőgazdák számára értelmesebb és nemesebben gondolkodó cselédséget is nevelnek. A hivatkozott törvény 32. §. 2-ik kibekezdése is ugyan ily tartalommal, csak nem ilyen költőies leírással kötelezi a mezőgazdát, hogy keresse a módot és az alkalmat, miszerint a cselédek gyermekei rendesen járjanak az iskolába. Az idézett cselédtörvénynek még a 3. § a is feltűnően kedvez az iskolának, mert megtiltja a cselédtartó gazdának, hogy mindennapos iskolaköteles korban levő gyermeket szolgálatba fogadjon. A községi elöljáróknak is tilos a 12 élet évét még be nem töltött tanköteles korú gyermek részére cselédkönyvet állítani ki. A végrehajtói hatalom mulasztása, hogy a törvény rendelkezéseit az érdekeltekkel miheztartás végett nem közli mi által sok tudatlanságból származó törvénytelen állapotnak útját lehetne állani. Pl. Honnan tudja az orvos, hogy különleges gyógyszereket a cseléd vagy család tagjai részére nem rendelhet, ha előzetesen nem volna tndomása az 1907. évi XLV. t. c. 28. §.-ban foglalt rendelkezésekről. Nem maradna hatástalanul, ha az iskolát érdeklő intézkedések a tanítósággal kellő időben hivatalosan közöltetnének. Nádassy Mihály. Közgyűlés a varosnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete 1913. évi december hó 19-én délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Tanácsi javaslat a legtöbb adót fizető képviseleti tagok névjegyzékének megállapítása tárgyában leadott alispáni véghatározatra. 2. Ugyanaz a Korona épület IV. számú bolthelyiség bérletére kötött szerződés bemutatása tárgyában. 3. Szakosztályi vélemény és tanácsi javaslat a szarvasmarha tenyésztés érdekében szükséges tenyész apaállatok beszerzése ügyében. 4. Ugyanaz Kreisler Simon utóda cég és társának a napi piac egy részének a Rákóczi-ut elejére való áthelyezése ügyében. 5. Ugyanaz Reizmann Hermán a Huszár épület egyik lakása bérlőjének a lakás átalakítása iránti kérvényére. 6. Ugyanaz özv. Lendvay Kálmánnénak bérleengedés iránti kérelmére. 7. Tanácsi javaslat a városrészére szükséges szen szállításra tartott versenytárgyalás eredményéről. 8. Ugyanaz a városi szegődvényes asztalos állás betöltésére tartott versenytárgyalásra. 9. Ugyanaz a városi szegődvényes bádogos állás betöltésére tartott versenytárgyalásra. 10. Ugyanaz a város részére szükséges nyomtatványok szállítására tartott versenytárgyalásra. 11. A városi nyugdijintézeti választmány véleményes javaslata Bogár Lajos városi főjegyző nyugdíjazása iránti kervényére. 12. Ugyanaz Marsalkó Gusztáv házipénztári ellenőr nyugdíjazási kérvényere. 13. Ugyanaz Id. Gaál Ede levéltárnok nyugdíjazási kérvényére. 14. Ugyanaz Juhász Péfer kiadó nyugdíjazási kérvényére. 15. Ugyanaz Kovács Kálmánné városi állatorvos özvegyének nyugdíjazás iránti bérvényere. 16. Tanácsi javaslat a szinikerület megalakítása ügyében. 17. Ugyanaz az 1914. évi óvodai költségvetés ügyében. 18. Ugyanaz Vona József, Lippay Ferenc, Nyárády Pál, id. Rajtik Mik ós, Tomasovszky László és Gyureskó Mihály városi alkalmazottaknak aggkori és rokkantsági biztosítás alól való felmentése iránti kérvényére. 19. Ugyanaz Kőmives Bélának 8 havi kegydijának ügyvédi kamarai beiratási költségei fedezesére egy összegben való kiutalása iránti kérelmére. 20. Ugyanaz Mezősi Jánosné, Kovács Mária, Svanda Ferenc és Pál, Istenes Lajos, Farkas Kálmán, özv. Kocsik Andrásné, Molnár Teréz és gyermekei, Kardos József, Madzig Lajos és Gabuli Irma községi illetősége ügyében. Esetleg más tárgyak. T A N Ü Q Y. Valamennyi elemi és polgári iskolai Igazgatóságnak. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur a folyó évi december hó 5 én 188.295. szám alatt kelt rendeletével a „Nunkovich András-féle" alapítványnál 1913. évi szeptember hó 1-től kezdődőleg megüresedett 2 (kettő) évi 200—200 koronás ösztöndíjra pályázatot hirdet. Ezen ösztöndíjban az alapító végrendeletéhez képest mindenekelőtt azon tanuló ifjak részesittetnek, akik az alapító rokonságából származnak, ha tanulmányaikban csak középszerű előmenetelt tesznek is ; és pedig az elemi iskolai tanulmányok megkezdésétől tanulmányaik befejeztéig. Az ösztöndíj félévi részletekben folyósittatik és pedig minden év február és julius havában. Azon esetre azonban, ha az alapító rokonságából leszármazó ily ifjak nem volnának, vagy nem jelentkeznének, vagy végre a rokonsági leszármazást igazoloi nem tudnák, az ösztöndíjban más szegénysorsu és atyátlan árva tanuló ifjak részesittetnek. A pályázati kérvények a következőleg szerelendők fel: 1. Rokonoknál: a rokonságot kitüntető kimutatassal. 2. Nem rokonoknál: a szegénységet és árvaságot tanúsító bizonyítványnyal. 3. Valamennyinél: a tanulónak születési 4.) iskolai bizonyítványával. 5. A kérvények Moson vármegye közönségéhez, mint pártfogóhoz intézendők és 1914. évi márc. hó 31-ig az alapítványi gondnoknál (Magyaróvár), az iskolai, illetve tankerületi igazgatóságok ú'ján nyújtandók be. Erről Címet a tanuló ifjak körében leendő közhirrététel végett ezennel értesítem. Nyíregyháza, 1913. dec. 9. Dr. Wilt György, kir. tanf. Az összes állami elemi iskolai gondnokságok és az összes nem állami (községi és felekezeti stb.) iskolák iskolaszékeinek figyelmébe! Felhívom a vezetésemre bízott szabolcsvármegyei tankerületben működő össszes állami elemi iskolai gondnokság és nem állami elemi iskola iskolaszékeit a vallás- és közoktatásügyi Saját gyártmányú bélelt bőrkeztyük = 2 korona 40 fillértől kötött keztyük 38 fillértől kaphatók Biumberg József keztyü, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.