Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-12-14 / 100. szám

100-ik szám. 1918. december 14 3. Állatorvosi jelentés. Az 1900. évi XVII. t.-c. 16. § a alapján tiszteletteljesen bejelentem, hogy a tőrvényhatóság állatállomanyának egészségi viszonyai f. év november hónapban elég kedvezők voltak, amennyiben a hivatalból jelentendő f:rlőző állatbategségek kisebb számmal léptek fel és többnyire csak szórványosan jelentkeztek. A fertőző állatbetegségek állása a következő volt: Lépfene fellépett 7, megszűnt 3, zár alatt áll 6 udvar. Veszettség fellépett 2, megszűnt 1, zár alatt áll 5 község. Száj körömfájás fellépett 2, megszűnt 1, zár alatt áll 2 község. Rűhkor fellépett 3, zár alatt áll 3 udvar. Orbánc zár alatt áll 2 község. Sertésvész fellépett 7, megszűnt 11, zár alatt áll 24 község. Az állategészségügyi szolgálat ellátása zavartalan volt. Levelek Kiirthy Ferihez. XI. Tapasztalod ugy-e Kenyeres, hogy a mi szép hazánkban, manapsag, szinte erre alakult tarsasagok küzdenek a vallás- és vallasos intézmények ellen. Nem is emlitve, hogy a papsag ellen még a testver-tanilóság is, szuronyszegezve rohamoszlopban áll. Hát szó ami szó : magam se vagyok valami nagy bámulója a csupa szertartásos mozgásoknak, a csupa dikciós szent szolgálatoknak, — ámbár. . . láttad ugy-e Kenyeres, a legelső muzeumokban, régiség tárakban, hogy a legelső falevélköténytől, a francia köztársasági elnök és angol király londoni sétája alkalmaval kifejtett tarka-barkaságig, — vagy mondjunk egy józan modern szociálista tüntetést, vagy szüfrazsett-felvonulást, hogy minő szerepe van általános emberi életűnkben a látványosságnak !... dehát én még se valami sokra becsülöm, akár a földi jólétre, akár a mennybéli üdvösségre vonatkoznak e látványosságok. Hanem hát, Kenyeres, neked is van annyi eszed ugy-e, hogy nem lökőd el a diót csak azért, mert még rajta van a héjjá! . Szepen lefejted, megtöröd s elvezed a kellemes csemegét. Hát, látod, héjjá van minden dolognak, — béle azonban elsorvad sok dolognak, annyit azonban te is belátsz, hogy nem az irodák után kél a nap. Mert ámbátor Németországban nagy becsülete van az irodáknak, de az igazi mozgató erő másutt keresendő. Az igazi műveltség mutatója mindig a tiszta, nemes érzés volt. Az akarat is innen merítette erejét és kitartását. Az értelem világa mintegy lámpást tart az élet utján, de nem vezet. Élettevékenységünk gyökerei az érzésből táplálkoznak. Emlékszel az ohlsdorfi temetőre ? . Micsoda paradicsomkertje ez Hamburgnak !. Becses emlékként őrzöm az a kis füzetet, melyet a temető kapujában vettem. Magam elé képzelem ezt a 180 hektár parkot, amelyet az ismertető füzetke is, minden — Hamburgban és környékén található nagyszerű alkotások koronájának nevez. Sok szép parkot láttunk utazásunkban, de ennél szebb egy se volt. És miért ugyan ? Nemcsak a berendezéseért, az alakok, szinek, illatok kellemes összhangjáért. Valami egyébbért!.. Hát az érzésre ható erejeért. Mintegy a végtelenség körén ringatózik az ember lelke. Mint egy emlékjelen láttuk: fent egy fehérgalamb kiterjesztett szárnyal vágyón lefele néz, alól a másik szintén ilyen helyzetben felfele néz. . Minő meleg érzést forralt e hideg márvány emlékalak! . Minő tájakra ragadja vágyaink fehér galambját! . Hogy csattog a lelkünk szárnya, a titokteljes mélységbe és magasságba, keresve a — megtalálhatlant, de — megérezhetőt !. S azok a diszbokrok és rózsalugasok közt hallgató sirok, ! az emlékezet lágy szellőjétől is, hogyan moz- jj dúlnak, őrvénylenek, mintegy égi dallammá, dicsőítve a fenséges nagy életet, mely uj szin- 6 ben, uj alakban tör elő a porok közül. S nincs a temetőben semmi nagyzoló hiúság, ssmmi bántó kapaszkodás, semmi hazudozó hősieskedés. Egyszerű, megható, reménytkeltő jel vények, utalva Arra, ki ha elválasztja, de össze is hozza a lelkeket. S most a lelked elviszem e temetőből Kenyeres, eg/ olyan helyre, amely megmagyarázza a temető hangulatát. Majdnem mellette ment el a vonatunk, amint beértünk Hamburg keleti végébe, erdős, gyümölcsös, lankas terű leten, — tudod, ugy vártuk a tengert, gondolva, hogy Hamburgnál meglátjuk a tengert s csak a gyönyörű vidék, majd a város tömbje fogadott. Hát ott, a keleti városrészen van egy nagy telep, nagy lombfák, kisebb-nagyobb virágos parkok közt, 25 különböző nagyságú pavillon, — a világhírű Rauhes Haus, a krisztusi embernevelés átmelengető bizonyítéka, a vallásos lelki erő teremtménye a semmiből. Mert ez az igaz val

;ás, Kenyeres: a lélek teremtő ereje. E'. a tápláló édes mag, — a többi szines, vagy színtelen héj. 1831 október 31-én, egy kis mezei lakásban nyitotta meg ez intézetet Wichern lelkész, 3 szegény gyermekkel, kiket az utcán szedett össze, maradván ott még elég csavargó büntöltelék, az esztendő végére 12-re szaporodtak. Aztán többre szaporodtak, — a szeretetnek nagy gyűjtő ereje van, — tőként mikor nevezett ifjú lelkész egy lelkékez méltó fele égre tett szert, midőn aztán fiukat-leányokat szedtek össze, megtanították őket dolgozni s mikor szűk lett a ház is, a kert is, jó szivek szaporították, mert belátták, hogy jobb az ilyen hely bővül és a korcsma fogy. Meg a börtön, meg a kórház. És bővült a Rauhes Haus évről évre. Majd ilyen tanításra való tanítókat is maga képzett, aztán tanítónőket, betegápoló nőket, minden olyan mentési munkálatokra alkalmas egyéneket, akik szegényházakban, javítókban, börtönökben, a lélekébresztés szent munkájában fáradnak ; sőt vándor prédikátorokat is, akik felkeresik a községektől távol levő telepeken dolgozókat, velők szóba állanak s leikökre müvelőleg hatnak. S a gondolkodó emberek elég korán belátták, hogy ez az emberszeretet és hazafiság alkotó munkája, a nagyobb városok hasonlót igyekeztek létesíteni, tanítókat a Rauches Hausból vittek, a fejedelmek is nagy pártfogásban részesítették és ma már, igazán, szinte be van hálózva ilynemű intézményekkel az ország. Hát látod Kenyeres, csak az ásvány nő kívülről, a rá tapadó portól — mitől! . Minden egyébb belülről fejlődik, a benne élő erőtől. Bizony, minket sem a paragrafus és szabályrendelet lim-lomja fog alkotó munkára serkenteni; az ember agyát egyszerű igazságokkal, szivét meleg szeretettel kel telíteni, hogy többre tartsa magát egy felcifrázott majomnál s idegeit ne kisebbnagyobb korcsmákba, kártyabarlangokban sorvassza, hanem értse meg a költő örökig az kijelentését : „Legnagyobb jó pedig itt e földi létben : Ember lenni mindig, minden körülményben !* Látod, Kenyeres, hogy elkalandoztam. Haza tévedtem, keresve itt a mertéket megütő férfiakat és asszonyokat, akiknek leikökben az élet ereje örvénylik, akiket a tiszta belátás vezet. . . Hanem, nem tudom, vetted-é észre Kenyeres, hogy talán sok is a rend Németországban ?! . A gépezet kerekei nagyon is egybevágóak. A kommandó szava leginkább kihallik az egyetemes zajból. Haptákra megy az élet. Micsoda rend!! . Az ember szinte megkíván egy kis rendetlenséget. A díszruhát levetni, felvenni a kényelmes hétköznapit, aztán végignyúlni egy ócska díványon. Szoktál te igy Kenyeres?. Tyukody pajtás szokott ugy-e? Hát csak mégis legjobban tudnak élni az angolok. Hasonló jókat kíván neked is öres cimborád. Mezőgazdaságunk. A Gazdasági felügyelő jelentése. A mult hó végén beállott egy heti hideg időjárás a befejezéshez közeledő őszi talajmunkálatokat megakasztotta, azonban a most uralkodó enyhébb időjárás azok folytatását lehetővé tette, ugy, hogy reményünk van arra, hogy azok azon talajokon, hol viz nem áll, befejezést is nyerhetnek. Az őszi vetések nagyobbára befejezést nyertek, de a legtöbb helyűit igen rossz munkával, mivel a talaj a nyári folytonos esőzésektől nagyon megülepedett a később beállott szárazság pedig oly rögössé tette, hogy az csak nagy munkával de rosszul volt elvethető. A vetések circa 20°/

0-a még ma sem kelt ki és arra meleg idő volna még kívánatos. A korai vetések elég jók. A mult hó 16-an tartatott meg Nyirbatkán a gazdasági egyesület által rendezett állatdijazas, mely a várakozásnak tekintettel arra, hogy ahhoz magas igény támasztható nem volt, eleggé megfelelt. E jarásban a legelők hiánya miatt az állattenyésztés sok kívánni valót hagy fenn, hisz a legtöbb községben a sovány homok tarló és ugar legelőjére van szorítva a jószág. Az ár és talajvíz által okozott károk folytán a dadai alsó, dadai felső, nyírbogdányi, kisvárdai és tiszai járásokban igen sok birtokos és szegény ember vesztette el az élelmezésre és vetés céljaira szükséges termenyeit. Ezért ezen szükségletek megállapítása végett az alispán a járási főszolgabirákat a károsultak összeiratására felhívta. A beérkezett összeírásokból, melyeket a községi elöljárók igazán a legnagyobb lelkiismerettel végeztek, a felügyelőség községenkent 3 csoportba osztva összeállította a segélyt kérőket és az arra rászorultakat. Az első csoportba azok vetettek fel, kik egy évi hitelre, a második csoportba azok, kik készpénz fizetés ellenében némi állami kedvez ménnyel kérnek vetőmagot, vagy elelmezésre terményt vagy takarmányt. A harmadik csoportba pedig azok írattak össze ki sem hitel, sem készpénz ellenében nem tudják az élelemre szükséges rozsot, burgonyát, babot megszerezni, kik tehát igazán segélyre szorultak. Egy évi hitelre 14 községből 508 család kér élelmezésre 682 q burgonyát, 1426 q rozsot, 169 q tengerit, 39 q, babot és állatjaiknak 957 q, szénát és 218 q korpát. Vetőmagul pedig 12 községből 293 gazda 280 q. rozsot, 426 q. búzát, 8 q. tengerit, 2 q. árpát, 7 q. zabot, 2273 q, burgonyát, 4 q. babot. Készpénz fizetés ellenében egy család kér élelmezésre 2 és fél q burgonyát, 20 kg. babot, állatainak 10 q. szénát, vetőmagul pedig 2 községből 4 család 5 q. tengerit, 4 q. burgonyát. ínség segélyül kérnek ingyen kiosztásra 32 községből 486 család 948 q rozsot, 112 q. tengerit, 1142 q. burgonyát és 99 q. babot. Fenti terményük elnyeréseért az alispán a földmivelésügyi miniszter úrhoz mult hó 28-án 28198 szám alatt feliratot intézett, ugyancsak megkérte a minisztert ugy írásban, mint személyesen a kért segély megadására varmegyénk főispánja is. Igy remény lehet tekintettel §rra, hogy a vármegye kárt szenvedett lakossága Szaloka községet kivéve, hol 82 q. buza vetőmag osztatott ki kedvezményes árban, semmiféle állatsegitséget ez ideig nem kapott, hogy a kért termények kiosztására kért államsegélyt megkapjuk. Különösen fontos az ínség elhárítására kért termények mielőbbi megszerzése és kiosztása, amire circa 25000 koronára lenne szükség és ha ezt egész összegben államsegélyül a vármegye nem kapná, a vármegyének kell módot találni arra, hogy a kért termények valamely alap terhére beszereztessenek és kiosztassanak. Szükséges ez annál is inkább, mert a tiszai járás főszolgabirája jelentése szegyirtmányu bélelt bőrkeztyűk 2 korona 40 fiííértöl döfött keziyük 38 fillértől kaphatóit * i | r £ keztyü, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, DiUlYtOGfCJ *JG2S®| kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.