Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-10-09 / 81. szám

2 81 -ik szám. 1913. október 9 az idő, takaró nélkül hagyva zsenge őszi vetéseinket, s dacára hogy a gazdák már nagyon nehezen várták az idő megenyhülését, hogy az összetorlódott tavaszi munkálátokat megkezdhessék, az erős fagy csak március hó közepére engedett ki. Nagy sietséggel vették ekkor kezdetüket a tavaszi munkálatok, úgyannyira, hogy kedvező időjárás mellett a tavaszi kalászosok vetése április közepére már nagyrészben befejezést nyerhetett, s az ekkor beállott nyári melegben, a talajnak kellő nedvessége lévén, nemcsak tavaszi kalaszosaink fejlődhettek rohamosan, de a hótlan fagyoktól is meggyötört őszi vetésekben szintén örvendetes javulás volt észlelhető. Nem tartott azonban most sem sokáig a jó idő, mert a nyári meleget ismét téli idő követte, midőn eső, havaseső, hó és sok helyütt jég szinte egyik óráról a másikra váltotta föl egymást, elfagyasztva korán virágzó gyümölcseinket s a részben még kelőfélben levő tavaszi veteményeket elfagyással fenyegetve. Az ezután bekövetkezett időjárás rövid ideig ismét kedvezett a gazdáknak, mert a hűvös és borongós idő hatása alatt minden terményünk erö'eljes, gyors fejlődést vett, sőt a kövérebb földekbe vetett öszi kalászosok még tul buja fejlődést ís mutattak, de jól fejlődtek kapásaink is, eltekintve attól, hogy hibás vetőmag következtében a tengeri sok helyütt hibásan kelt és pótlásra szorult, s igy nem volt csoda, ha gazdáink egy része már rekord termésről álmodozott. Ezen szép remények közepette gázdáinkat junius 16-an ismét nagy meglepetés érte, amenynyiben a levegő oly mértékben lehűlt, hogy a mélyebben fekvő talajokat dér szállta meg, mely az ott talált kapásokat, főleg a babot, tengerit és burgonyát, de több helyütt a kapadohányt és a káposztát is leperzselte. A fagy után azonban nem fordulván az idő hirtelen melegre, ezen csapást is nagyrészben kiheverték kapásaink s már-már ki volt tűzve az aratás napja, már csak 1—2 nap választott el tőle, midőn megindult az esőzés, mely nemcsak hogy megakadályozta az aratás megkezdését, de gabonáinkat ledontve csírázásnak indította, takarmányainkat, melyek részben lábon voltak még, részben renden, a szószoros értelmében teljesen tönkretette, ugy, hogy terményeink egy része viz alá kerülve, a vármegye gazdáit a legnagyobb válság elé állította. Ezen károkat tetézte még a Tisza folyó kiáradása, mely medréből kilépve hullámterét elöntötte, vizzel borítva el az ott talált terményeket. Az ár ugyan a kiöntéstől számított 6—7-ed napra a földekről nagyobbára visszahúzódott a mederbe, s igy az elárasztott terményeknek egy része még megmaradt, mégis voltak oly helyek, hol a talaj alakjánál fogva a viz az elöntött területről lehúzódni nem tudott, s ezeken a viz hetekig állván, növényzetét elpusztította. Ily károk észlelhetők: Mezőladány, Benk és Újkenéz községek határaiban, mely községek határának jó része hullámtérbe esvén, lakosait a termés nagy részétől fosztotta meg. Az áradás okozta károknál is nagyobb s szokatlanabb károsodás érte vármegyénket a talajvíznek több helyütt való fölemelkedésével. A mélyenfekvö, többnyire tőzeges talajokon ugyanis a felgyülemlett talajvíz a föld színére emelkedvén, az ott talált terményeket, főleg kapásokat, úgyszólván teljesen kiölte. Ily károkat észlelhetünk különösen Nagyhalász, Ibrány, Buj, Demecser, Pátroha és Dombrád községek hataraiban, de szórványosan a megye egyéb helyein is. Ugyancsak nagy károkat okozott főleg a dohányban a julius 15-iki jég, mely a nagykállói, nyirbogdányi és dadai felső járásokban okozott tetemes kárt. A gabonanemüek általában bár mennyiségileg is, sokat szenvedtek, ez még sem tekinthető oly nagynak, mint a minőségbeli károsodás, főleg a szemek kicsirázása és megszorulása következtében. A mennyiségbeli károsodást főleg a túlérett szemek pergése okozta, valamint azon körülmény, hogy a folytonos eső következtében a keresztekben a termények egy része megromolván, mint kihányás a táblán maradt. A cséplés azon helyeket kivéve, ahol a behordást a talaj nedvessége akadályozza, folyamatban van, több helyütt már befejezést is nyert. A terméshozam mennyiségileg kielégítő lenne, azonban a kicsépelt szem minősége 20-tói 40°/

0-ig csirás, nedves és tesmészetes, hogy ennek folytán a hektoliter suly is igen alacsony, még a mult évinek is alatta áll, igy a búzáé vármegyei átlagban 74.9, a rozsé 69.2, árpáé 63.4, a zabé 42.7 kgr. A gazdasági tudósítóktól beérkezett cséplési adatok alapján kat. holdanként búzából 6.77, rozsból 5.96, árpából 6.55 és zabból 5.92 m. mázsa termett. Megyjegyzendő azonban, hogy különösen a dadai alsó, a dadai felső, a tiszai, nyirbogdányi és kisvárdai járásokban igen sok kereszt van még csépeletlen és igy ez a fenti cséplési eredményt is befolyásolni fogja. A gabonanemüeket ért károsodásnál nagyobb veszély fenyegeti a vármegyét a burgonya nagymi'rtékbeni romlása, mely romlás még a homokc kba vetett burgonyáknál is beállott és félős, bogy ezen károk következtében a gazdasági tudósítók által kat. holdanként 35.7 m. mazsára becsült (a mult évben 51.18 m. mázsa) termés, a kiszedésig még tetemesen csökkenni fog. A tengeri, hol a viz még tönkre nem tette, éretlen, zöld s ha az időjárás melegebbre nem változik, mintegy biztosra vehető, hogy beérni nem fog. A várható termés kat. holdanként 6 mm. (mult évben termett 8.74 mm.) A cukor- és takarmányrépában a sok esőzés rengeteg kárt csinált, fejlődésében visszamaradt, levele sárga, kat. holdanként 126 mm. várható. A dohány törése folyamatban, száradására az idő kedvezőtlen, miért is a pajtában feketedik, romlik. A sarjú termés, ahol a rét viz alatt nincs, jó lenne, azonban a betakarításra kedvező idő kellene. Gyümölcstermés részint a kései fagy, részint a sok eső következtében, mely a meglévő csekély alma és körte termést is romlásnak indította, alig számba vehető. A vetés homokokon megkezdődött, mig az aljasabb földeken még a talaj előkészítése sem volt megkezdhető és már most meglehet állapítani, hogy a folyó évben is sokkal kevesebb lesz őszivel bevethető, mint más rendes években. Gazdasági életünk mostoha helyzete sok tekintetben érintette állattenyésztésünket is. A mult évi esős időjárás ugyanis a takarmányok minőségét megrontván, a legtöbb helyütt kilúgozott és penészes takarmányon telelt át, legelőre pedig mivel azok jórészt még április hóban is vizesek voltak, későn volt kihajtható. A májusi es juniusi nedves és borongós időjárás amennyiben az a legelőket üdén, zölden tartotta, kedvezett az állattenyésztésnek, mert a jószágnak bő táplálékot nyújtott, de ez csak junius hó végéig tartott, mert ekkor az esőzés és az árvíz legelőink legnagyobb részét vizzel borította el. Állattenyésztésünkre különösen súlyos hatása lesz az árvíznek, mert a vármegye épen azon járásaiban vitte el a viz a takarmányt, hol az állattenyésztés a legvirágzóbb. Igy a takarmányhiány folytán igen sok gazda kénytelen lesz állatját vásárra vinni, miért is ősszel az állat árak rohamos esése várható. Szarvasmarha tenyésztésünk fejlődésében, e mostoha termeszeti viszonyok dacára is haladást észlelhetünk, eltekintve azon községektől, melyeknél hiányzik az állattenyésztés egyik fő kelléke az állandó legelő, épen ezert a szabolcsvármegyei gazdasági felügyelőség ez évben is megragaoott minden alkalmat, hogy a községeket legelő vásárlásra ösztönözze. Folyó évben Piricse község 140 és Kótaj község 46 kat. hold ingatlant vásárolt közlegelő céljára, melyekhez a földmivelésügyi miniszter 50 éven át évi 1800, illetve 100 kor. segéllyel járult. Állami hozzájárulással Ibrány, Kemecse, Lórántháza községek és Vencsellő község úrbéres birtokosság legelői javittatak, illetve újíttattak fel. Az állattenyésztés fejlesztésének másik hatalmas eszköze, jó minőségű apaállátok beszerzése, mely célra a földmivelésügyi miniszter a folyó évben 90,000 korona hitelt engedélyezett. Ugyancsak az állattenyésztés fejlesztése, illetve az ezzel járó kockázat csökkentése céljából tűzte ki feladatául a vármegyei gazdasági felügyelőség községi állattenyésztő és biztosító szövetkezetek megalakítását, mely célból a tél folyamán 16 községben tartott ismertető felolvasást és ennek eredményeként a folyó évben 8 községben alakult meg ily állatbiztosító szövetkezet, melyek külön állami támogatásban is részesülnek, a kezdet nehézségeinek megszüntetése végett. A felügyelőség ezideig 87 község közlegelőjén tartott ellenőrző szemlét és az általa helyenként tapasztalt mulasztások orvoslására a járási főszolgabirákat felhívta. Lótenyésztésünk fejlesztésére állami ménekkel 32 községben volt fedeztetési állomás, összesen 134 darab ménnel, ezenkívül 38 darab magántulajdont képező mén nyert tenyésztési igazolványt. Kisvárda vidéki gazdakör a folyo év március hivában is megtartotta a szokásos „jóhirü" állatvásárral kapcsolatos tenyészállatkiállitást, melyen gazdáink igen nagy számban mutatták be tenyészetük eredményét; az anyagi siker azonban, mely máskor ezen kiállításokat kisérni szokta, ez idén, bizonyára a kedvezőtlen pénzviszonyok miatt, nem volt olyan arányú, mint az előző években. A közegészségügy rendezése.*) Irta: Bernáth Fercncz nyug. MAV. titkár. A felnőtteket viszont, de szintén az Alkalmazkodás nélküli öltözködés, részben a tulcsigázott munka okozta hülés, vagy kimerülés sodorja bajba. Ugyanilyen szabálytalanságok és mértéktelenségek észlelhetők az ételek és italok felhasználásánál is. Azt is tapasztaltam sok helyen, hogy a kacsát, libát tartó gazdák a kút közvetlen közelében gödröt ásnak ás azt vizzel töltik tele, mely viz csak pótolva lesz frissebb vizzel akkor, ha leapadt, de kitisztítva nem; sok helyen egész nyáron át sem. Minthogy a községekben kevés a furott kut és a legtöbb család a saját — különben jó vizet szolgáltatni képes kútból iszik, milyen vízhez jut esős időben, amikor a mindenféle piszokkal telitett és kékeszöld pocsolya vi'.e a kútba ömlik ? Ha azután az ilyen fertőzött vizből valaki rosszul, vagy beteg lett, még rá sem jött, hogy mitől származott a baj. Nem a család, de más sem kutatta az okot. Az egészségre káros tisztátalanságoknak még igen sok példáját lehetne elősorolni, de csak néhányat említek még fel; miután már ugy az emiitettek, mint a még hátralevők is elég alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a közegészségügyi törvény megfelelő módon kiegészíttessék. Csak nagyon kevés azoknak a családoknak a száma, amelyek a tárgyak tisztaságára és a gyakori kézmosásra goudot fordítanak; pedig sok oly tárgyat fognak meg, mely a később érintett tárgyat főleg ételt beszennyez — vagy éppen inficiál és hacsak neui szemmelláthatólag tintás, — vagy egyébbel bemázolttá lesz a kezük, napjában csak egyszer mossák azt meg és legfeljebb felületesen megtörölik. A kilincseket csak kevés helyen és ott is vajmi ritkán mossák meg. A kereskedők kimérve a kőolajat, — kivéve a nagyobb üzleteket, — kézmosás nélkül puszta kézzel mazsolát, sajtot, vagy más oly cikket mérnek, vagy megfogva szolgáltatnak ki, melyek a kőolajszaguk miatt élvezhetetlenekké válnak. A rézpénz — mely fertőtlenítendő lenne — oly sok inficiáló bacillust terjeszt, hogy ezek már maguk is elég alkalmasak a betegségek előidézésére és terjesztésére. Minden oly foglalkozásnál, ahol sok ember kerül egymásután gyógy- vagy másnemű kezelés alá és ahol a tisztátlanság esetleg a bacillusok könnyen ragadhatnának át másra, kiváló tisztaság és fertőtlenités gyakorlandó. Az oly külső closettek, melyeken a szél látható réseken át behatolhat, — mivel az altest alaposan meghűlhet, — betiltandók és ugy ezek mint a belsők gyakori fertőtlenítése pedig *) E néhány sornak, mit e cikk után irunk, tulajdonképen az első cikkel együtt, élőszó gyanánt kellett volna megjelennie. E késedelem azonban ezúttal nem megy hiba számba, mert ez a főleg tapasztalati igazságokon felépült, éles látásra valló, s minden sorában az ügy iránti szeretetről tanúskodó értekezés nem igényel méltatást, dicséretet. Az előszó helyett tehát csak egy felvilágosítással tartozunk a közönségnek és pedig azzal, hogy szerző ezt a munkáját még azelőtt irta meg s fejezte be, mielőtt az egészségügyi felügyelet szerveztetett volna, s mielőtt a felügyelői állások rendszeresittettek volna. ígéretét birjuk egyébként a szerzőnek, hogy a cikkében emiitett többi munkáit is közre fogja adni. A szerk.