Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-27 / 95. szám

168 91-ik szám. 1913. november 13. tétlen e kérdéssel szemben, hiszen saját érdekei megóvásáról van szó és foglaljon állást, tegye szóvá, irjon át a város és kérjen — ha kell követeljen éjjeli szolgálatot Nyíregyházán az Ur e szomorú 1913-ik esztendejében. Mi felszínen fogjuk tartani a kérdést. Az egérkárok. Az egér elszaporodását leginkább a száraz időjárás idézi elő. Ugy látszik, hjgy 2—3 ked vező hónap elegendő arra, hogy ezek a kár tevők mérhetetlenül elszaporodjanak. Pusztulásuk leginkább a hideg esős idővel áll be, de gyérili számukat az egerészölyv, vércse, baglyok, menyét, róka, a vetési és szürke varjú is. Addig, míg a termények, szántóföldi gyomok kellő búvóhelyet nyújtanak nekik, üldözőik kevés kárt tehetnek bennük s ezen időszakra esik elszaporodásuk, s mikorra a határ letisztul, megérkeznek kérlelhetetlen elenségeik is, de akkorra ugy megszaporodtak, hogy teljes kipusztitásukat már el nem vegezhetik. Az irtási módok mit érnek, azt csak az tudja felfogni, aki megkísérelte. Midőn 100 és 100 ezer holdakon lép fel a kártétel, ott hiába is próbálkozunk az egérfogókkal, cserepekkel, bacillusokkal, eredményt nem érünk el. A kár mindgyakrabban megismétlődik. A megismétlődés oka részben vadászaink tudatlanságából és gyilkolasi mániájából ereH, A legtöbb vadász minden ok és cél nélkül mindent ledurram, ami kezeügyébe akad. Nagy képzelő tehetséggel vannak megáldva s rémes történeteket tudnak egyik-másik szegény állatról elképzelni! A bambán egeret leső ölyvet elnevezik sasnak, jaj annak, amely puskalövésre bevár. A hajtásokból felrebbenő baglyok meg éppen kedvező celt mutatnak a kocavadásznak ; mikor az a fogoly olyan sebesen repül, hogy nem éri el a sörét! A lomha bagoly szinte belerepül a csőbe. Szegeny vércse ott sátórozik a tarló felett, ugy el-elmerül az egérlesésbe ! Es meg a legelső kísérletezőnek is megszerzi ez örömet, hogy repülő vadat lőtt. Nem állítom, hogy az egerészö'yv egy egy eléhezett foglyot el nem üt, vagy kora tavaszszal a rög közt szunnyadó kis nyulat el nem fogja, de vájjon számbavehető e ez a kis bün amellett a mérhetetlen haszon mellett, amit az egerek pusztitasával végez? Egyetlen ölyv napi szükséglété 15—20 egér. Táplálékát majdnem mindig egerekből szerzi be. Már maga az a körülmény, hogy egérjárta vidékén tömegesen megjelenik, emellett bizonyít Megfigyeltem hálőtanyajukon elhullatott köpeteiket, csak kivételesen volt abban más táplálékmaradvány, mint egérbőr és csontok. A vetési és szürke varjú is pusztítja az egeret. Ha a lucernásokat fetörjük, amely földek különösen nagyon jó tanyái a/, egérnek, számtalan egérfészek fordul ki. Az eke nyomán jaró varjusereg temérdeket pusztít el belőlük. Egy kis jóakarattal bárki is megfigyelheti. Ezzel azonban ugy vagyunk, hogy csak a kártétel tűnik el, a haszonhajtó tenykedés felett átsiklunk. A vércsék, ölyvek és baglyok részére szigorú védelmet kérünk. Soroztassanak ezek a madarak a leghasznosabb kategóriába. A vadászjegyen külön tüntettessenek fel s lelövésük képezzen éppen olyan vadászati kihágást, mintha a szarvasbikát tilos időben lőnék le. Szigorú büntetést kell kiszabni az ilyen célnélküli öldöklőkre, amely ismét ődés esetén a vadászjegy elvonásával büntettessék. Fel kell hívni az adóhivatalokat, hogy a vadászjegy kiadásánál figyelmeztessék a vadászokat a jegyen ievő tilalmakra, a hatóságok köriratban figyelmezte'tessenek, épp ugy mint a cserebogár- és hernyoirtásra. Elég kár éri a mezőgazdaságot az időjárás és rovarkárok, növénybetegségek révén is, apaszszuk a károkat, ahol csak lehet. Aki pedig lőfegyvert vesz kezébe, legalább ismerje meg az állatokat, azok életmódját; ez a legkevesebb, amit egy intelligens embertől várni lehet. Szomjas Gusztáv. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete november hó 28 án délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Törvényhatósági véghatározat az iparos tanonc iskolai tanítók korpótléka és tiszteletdíja ügyében. 2. Ugyanaz néhai Werner László emlékére tett alapítvány alapító levele ügyében, 3. Ugyanaz a Luther és Virág utcák között tervezett tér megszüntetése ügyében. 4. Ugyanaz Deák Ferenc és Ocsenás Mihály ttlekeladási ügyében. 5. Tanácsi javaslat a város részére szükszéges épület és s'^erszám faanyag szállítására beérkezett ajánlatokra. 6. Ugyanaz a városi gőz és kádfürdő kéményépítésének a tanács által vállalatba lett adása ellen Kustodis Alfonz budapesti kéményépítő vállalkozó felebbezésére. 7. Szakosztályi és tanácsi javaslat Füredi testvérek zeneiskolájának segélyezése ügyében. 8. Ugyanaz Volkmann Róza zeneiskolájának segélyezése ügyében. 9. Tanácsi javaslat a városi központi választmány megalakítása tárgyában. 10. Szakosztályi és tanácsi javaslat a városi házipénztár 1914. évi költségelőirányzatának megallapitása tárgyában. 11. Ugyanaz a kövezetvám 1914. évi költségelőiránvzata tárgyában. 12. Ugyanaz Jakabovits M. cégnek az általa bérelt botihelyiség előtt kirakat felállítása iránti kérelmére. 13. Ugyanaz Havasi Lajos boltbérlőnek belső ablak kirakat készítése iránti kérelmére. 14. Ugyanaz a husvizsgálati s'abályrendelet megalkotása tárgyában. 15. U,<yanaz Díry P. Pálnak téli legeltetésre terület átengedése iránti kérelmére. 16. Ugyanaz Fábry József szemétfuvarozó vállalkozó vállalati szerződésének meghosszabbítása iránti kérelmére. 17. Tanacsi jnvaslat a Bazár-épület 4-ik számú bolthelyiségére kötött bérleti szerződés bemutatása tárgyában. 18. Ugyanaz az Ér utca 35-ík számú háznak berbeadása tárgyiban. 19. Ugyanaz a Damjanich utcán létesített földalatti csatorna építési költségeinek elszámolása ügyében. 20. Ugyanaz a városi házi és árvapénztár vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvek bemutatása tárgyában. 21. Illetőségi ügyek. Esetleges indítványok. A tokaji bortermés. A király borai. A Hegyalján mindenütt vége van a szüretnek. A király tokaji, tarcali és tolcsvai szőlőiben 300 hektolitert tett ki a bortermés, amelylyel százhat hordót töltöttek meg. Hogy milyen szomorú ez az eredmény, azt igazolja az is, hogy épp a tavasz szép perspektívája közben kétezer hektoliterre számítottak a király tokaji szőlőgazdászai. — Ugyanilyen váratlanul silány volt az eredmény a Hegyalja többi tájain is. Ennek oka főleg az volt, hogy a tagy, peronoszpora es jégeső hirtelen lepte meg az egész szőlővideket. De nemcsak a bor mennyiségében szenvedtek ily rettenetes károkat, hanem a világhírű bor kvalitásában is. Ez pedig elsőrendű számításba jön Tokaj nagyhírű boránál, mert egy-két évnek silány termése évtizedekig lerontaná annak a bornak a hiréf, a melynek varázslatos tüzéről még a külföldi poéták is már évszázadokkal ezelőtt zengedeztek. Sőt még az orvosi tudomány is nagy értéket tulajdonit tokaji bor rendkívüli gyógyító erejének. A király bora csak csekély részben kerül az udvartartás tulajdonába, mert a gyöngébb kvalitású rész eladásra kerül. A legfinomabb részt elsőrangú gonczi hordókba töltik s a hegyaljai pincékben raktározzák el, azonban csak évek múlva kerül a király asztalára. Átlagosan 140 hektoliter szokott lenni a pincékben, amelyek egészen speciális alkatúak. Oly keskenyek és alacsonyak ezek a pincék, hogy magasabb termetű ember nem léphet be. Igen hosszura nyulaak, de a hordók csak a legvégén vannak elhelyezve. Minden három hónapban szállítják innen a bort a bécsi udvari pincébe, rendszerint tíz hektoliterenkint, de mindenesetre őt hat évi erjedés után. A hegy mélyén levő borok cukortartalma azonban az évekig tartó erjesztés dacára is igen nagy s annak többi mellékize is a legtökéletesebben fejlődik ki. A bécsi pincékben elveszett e finom bor gyógyereje, mig a Hegyalja pincelevegőjének speciális hatása évekig megőrzi azt. Sokat tesz erre nézve az is, hogy a bort gönczi hordókban tartják, amelyek évekig is ellent tudnak állani a külső hatásoknak, amelyek szempontjából a legkárosabb szerepet a különféle penészgombák játszák. Ezek akadályozzák meg legtöbbször azt, hogy a bor évekig erjedhessen. Igaz ugyan, hogy e hordok feltűnően drágák, de a királyi és császári udvartartásnak feltétlenül kifizetődik. Évek óta tartják már novemberben a szüretet, mivel a kiserletezések azt igazolták be, hogy az októbervégi esetleges fagyok nem hatnak károsan, a szőlő borképző kvalitása pedig sokkal jobb az októberi szőlőénél. Ez a szüret szokatlanul hideg időben folyik le s nem ritka dolog, hogy a hegyen egész napon át tüz mellett vagdosák a szőlőfürtöket, a puttónosok pedig malegitett téglával a kezükben viszik le a borházba a puttonyuk tartalmát. A tokaji novemberi szőlőnek átlagosan 50—56 százalék a cukortartalma s a teljes borképződésre 25—30 év szükséges. Ennyi idő alatt alakult ki az a bor is, amely a király asztalára kerül, őfelsége maga is igen sokra taksálja tokaji borát s nagyobb udvari ünnepélyeken, még a fejedelmi látogatók ebédjein is a mi borunk kerül első helyre még a francia pezsgők előtt is, úgyszintén a világ többi uralkodóinak asztalán is. Királyunk legszebb és legértékesebb ajándéka is a tokaji bor szokott lenni, Ebből küldött néhány hordóval I. Vilmos német császárnak is, úgyszintén Frigyes császárnak is küldött annak idején, amikor halálos ágyán feküdt, amire a beteg uralkodó ezzel a távirattal köszönte meg I Ferencz József ajándékát : „Életem utolsó napjait ez a toka i bor édesítette meg". XIII. Lió pápának kedvenc itala volt a világhírű magyar bor. Állítólag éveken át ez tartotta benne az életet. A régi nemesi arisztokráciának már évszázadok óta vannak szőlői a Hegyalján. Andrássy Géza grófnak 42 hold, Andrássy Gyula grófnak 70, E-szterházy Gyula grófnak 45, Gsáky Viktor grófnak 36, Zichy Jakab grófnak 50, Waldhott bárónak 101, Szirmai Géza grófnak 22, Dassewffy Miklós grófnak 27, Hardenberger Aladár grófnak 31 és Hohenlohe hercegnek 84 hold területű szőlőbirtoka van a Hegyalján. A királyi szőlőbirtokok kö/.ül Tokajban 25, Tolcsván 30 és Tarczalon 50 holdnyi van, amelyek külön vannak ugyan, de egységes adminisztráció alatt állanak. ÚJDONSÁGOK. StST" Mai számunk 10 oldal. Tetofocs 139. szám — A szabad líceumban — mint már emiitettük — ma délután 6 órakor dr. Kovács Gábor debreceni jogakadémiai tanár tart előadást A szociális kérdésről. Ismervén a fiatal tanár mély tudományát és pompás előadását, abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a közönség ez alkalommal is nagy élvezetben fog részesülni, ha elfárad a főgimnáziumba. Belépődíj és jegy nincs. — Uj tanár a főgimnáziumban. Po rubszky Pál tanár tanszékének betöltéséről, mint legutóbb irtunk, akként gondoskodott a kormányzó tanácsa, hogy Fábry Béla kereskedelmi iskolai tanárt választotta meg ideiglenes minőségben rendes tanárnak. A megválasztott tanár azonban közbejött akadályok miatt lemondott állásáról. Minthogy ujabb pályázat nem biztatta sikerrel az intéző hatóságot, Válent József tanárjelöltet, városunk szülöttét