Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-23 / 94. szám

4 92-ik szám. j&tmzmttL 1913. november 16 francia tőke jár diadallal s a Gloár népe józan Burzsoá lett, aki megszámlálja frankjait s fütyül a Mirsal-botra. Hát igazán mondta Bölcs Salamon, hogy jobban van dolga egy elő ebnek, mint egy döglött oroszlánnak: izlés dolga, hogy kiki melyiket választja élete mintájául. De annyi tény, Kenyeres, hogy a köztársaság népének nem áll érdekében a dicsőség, hanem inkább az egyetemes jólét és ezt munkálja. A nagyszerű építkezések, monumentumok, a királyságok, császárságok félelmet és bámulatot keltő és ápoló jelvényei, a nagy erő bizonyságai. Hátborzongató igazságot fejez ki Madách, midőn a gulaépitésnél agyongyötört munkás végsóhajtása zug át a szenvedő sziveken : „ . . . . miért él a pór ? . . A gúlához követ hord az erősnek S állítván utódot, jármába, meghal . . . Miijók egy miatt . . így volt biz az! . . A meddig a történelmi kutatás vissza tud menni, földfeletti és földalatti emlékeivel, kiásott bizonyságaival, az erős mindig gúlát epitett, várakat, kastélyokat, dicsőségül, védelmül, kényeimül, múmiája nyugvóhelyéül ! Valami meghalározhatlan sejtelem vonta az embert felfele s aki tehette, a hogy tehette, törekedett felfele, lépcsőfokokat alkotva márványból, vagy holttestekből. „Örüljünk . . . okosabb világ van! örüljünk, hogy mi élünk abban." Ma már nem zárkózik el az erős az ő cifra börtönében, szabad légjárás van a paloták ablakain is és a bécsi Burg udvarán, ódon boltivei alatt is szabadon járnak-kelnek a — fiakkerosok s a fáradt munkás szabad üdülést talál a schohnbrunni császári kert paradicsomi szépségei között s ami gazdagságot, hatalmat, tanulságot, gyönyört összegyűjtöttek a Habsburgok, kincstárakban, muzeumokban, — köztulajdonná lett és élvezheti, aki akarja. Akár a nagy Isten nagy alkotásait, a kis, szabad Helvécia óriás parkjában. Mert ezek az igazi nagyságok, ezek az örökös hóban-jégben hallgató hegyóriások, a köztük elterülő pázsitos völgyek, felségesen tiszta, ragyogó tavak, melyek együtt állandóan vonják, odakötik, gyógyulásba, friss erőbe hozzák, a föld minden részéről odasereglő százezreket! . . Hej Kenyeres! . . micsoda kép volt az ! . . Genf a tó körül, esteli séta idején. Vagy hajózás a genfi tavon, a kép amely kitárult, alant köröskörül és fent a távol ormokon ! A Balaton lesz majd ilyen szép, Kenyeres, ha munkára ébred a magyar! Milyen a zürichi tó környéke is! . . pedig a Balaton környéke szebb. Szebb az Isten által, de nem az ember által. Zürich és a többi helvéciai városok, telvék nagy alkotásokkal, mindenütt az ember alkotó eszenyoma, okos munkájának gazdag eredményei. És ha áttekintjük ugy nagy távlatból, e nagy alkotásokat, épitmenyeket, emlékjeleket, Bécs, Boroszló, Berlin, Hamburg, Edinburg, Aberdeen, London, Páris, Genf, Zürich, München varosokban, a művelődés európai központjaiban, — egy nagy kérdés merül fel: — mire valók mindezek? Hogyan emelkedtek ki a földből ? Hol van a gyökerük és tápláló talajuk? Mifele összeköttetésben vannak az egyetemes emberi szükséglettel és jóléttel ? Főként pedig, micsoda utat mutatnak előttünk, szegény magyarok előtt ? Mert hát a nagyszerű képek, mint valami varázslatos álom, eltűntek, de nekünk valami maradandó is kellene, ugy-e Kenyeres ? Ezekről is firkál még Öreg cimborád. Gazdasági egyesületi közlemény. A szőlőtermelők, akik a M. Agrár és Járadekbank által nyújtott és az állam által garantált kölcsönnel újították fel szőlőiket, a tőrvény értelmében a nekik megszavazott kölcsön összeg tiz százalékát a pénzügyminisztérium kezelése alatt álló tartalék alapba voltak kénytelen befizetni. — Most, hogy a visszafizetési határidő egyes agráradósoknál már lejárt, vagy a közel jövőben fog lejárni, kiderül, hogy a tartalékalapba befizetett összegek már nincsenek meg s igy a pontos fizetők ezt többé nem kaphatják vissza. Tekintett 1 arra, hogy ugy a kölcsön nyujtasa, mint a kölcsönnel terhelt szőlők betelepítése es ellenőrzése, valamint az esedékes részletek fizetésének pontos betartása az állam felügyelete mellett történt, senki sem képzelte, hogy e címen olyan nagyarányú veszteség érhesse ezt a tartalékalapot. Az érdekelt szőlőbirtokosság ezért eme sérelmet egyesületünk f. évi közgyűlésén feltárta és ott határozatba ment, hogy egyesületünk országos mozgalmat indít a tartalékalap visszafizetése ügyében. — Ez a gyűlés f. évi december hó 7-én (vasárnap) délután 4 órakor az országos Magyar Gazdasági Egyesület nagytermében fog megtartatni. Erre a gyűlésre a magyar szőlőtermelök országos egyesülete annyival is inkább meghívja az összes kebelébe tartozó érdekelt tagokat és testületeket, minthogy maga ezen fontos tárgy hazánk közel 10,000 bortermelőjét igen közelről érdekli s mert a megkezdett mozgalom sikere első sorban attól függ, menynyire mutat maga a gazda, illetve a termelő közönség ez iránt érdeklődést. A Szabolcsvármegyei Pártfogó Egyesület. A közönséghez. A nyíregyházai Patronage-egyesület köztudomásra hozza, hogy a nyíregyházi kir. tör vényszéki fogház rabmunkájáf. — a kosárfonást — bérbe vette. Amidőn ezt tette, az a cél vezette az egyesületet, hogy a t. közönségtől ne minden ellenszolgáltatás nélkül szerezzen és kapjon filléreket az elhagyott, az árva, a züllesnek induló gyermekek és fiatalkorúak felkarolására és felsegitésére, hanem, hogy jó és. amellett olcsó áron a t. közönségnek is nyújtson valamit. Az egyesület uj alapokra fektetve a kosárfonási iparágat, szakértő vezetők felügyeletével a legegyszerűbb készítmények, a modern kosárkötészet, valamint a szalma- és gyékényfonás legfinomabb produktumainak előállítását elvállalja. A befolyandó tiszta jövedelem a segélyalapra fordittatik, aki tehát kosár s ehhez hasonló szükségleteit itt szerzi be, csak jótékonyságot gyakorol, mert. amellett, hogy szép, jó és olcsó áruhoz jut, a patronage egyesületet segíti, istápolja. Mindennemű megrendelések a kir. törvényszéki fogházban, a fogházfelügyelői irodában (Bujtos-sor 3. sz. oldalon) eszközölhetők, ahol már kész áruk is kaphatók. A Szabolcsvftrmesyei Pártfogó Egyesület. & város költségvetése. A költségvetés beosztása teljesen azonos az elözö éviekkel. A számszerinti eredmények a következő eltéréseket mutatják: Az 1913. évi eredeti költségvetésben a bevételek összege 1.005,974 kor. 67 f. volt; mely végösszeg a pótköltségvetésben 936,874 kor. 67 fillérre szállott le. A kiadások végöszszege az 1913. évi eredeti költségvetésben 1.392,519 kor. 33 fill. volt; mely végösszeg a pótköltségvetésben 1.394,119 kor. 33 fillérre emelkedett s igy az eredeti költségvetési xhiány végösszege: 386,544 kor. 66 f., a pótköltségvetés szerint 457.244 kor. 66 fillérre emelkedett, mely költségvetési hiány fedezetére a földadó után 88 %, a többi adónemek után 93%-ban volt a községi pótadó megállapítandó. Az 1914. évi költségvetés tervezetében a bevételek végösszege 979,718 kor. '55 f., melyben a rendes bevételek összege 902,531 kor., a rendkívülieké 77.187 kor. 22 fill. A kiadások végösszege 1.384.714 kor. 42 fill., melyből a rendes kiadások összege 1.248,457 kor. 02 fill., a rendkívülieké 136,257 kor. 40 fillér. A költségvetési hiány, mely községi pótadóból fedezendő: 404,995 kor. 87 fill. Ezen adatok szerint a bevételek végösszege kisebb, mint az 1913. évi eredeti költségvetésben előirányozva volt; de nagyobb, mint amennyi a pótköltségvetésben megállapittatott. A kiadások végösszege kisebb az 1913. évi eredeti költségvetésbelinél, valamint a pótköltségvetésbelinél is. A bevételekben mutatkozó eltérések abban lelik magyarázatukat, hogy mig egyfelől az általános közgazdasági nehéz viszonyok miatt egyes rendes bevételi tételeknél kisebb öszszeg volt előirányozandó az 1913. évi eredeti költségvetésbelieknél, addig másrészt remélhető, hogy a főként a kedvezőtlen időjárással kapcsolatban az 1913. év folyamán megcsappant bevételek az 1914. évben nem lesznek olyan kedvezőtlen időjárásnak kitéve, mely miatt évközben a pótköltségvetés készítése részben szükségessé vált. A kiadásoknál mutatkozó különbözet arra vezethető vissza, hogy ugy a tanács, mint a szakosztályok a nyomasztó gazdasági és pénzviszonyokra való tekintettel minden olyan kiadást, mely nem elhalaszthatatlanul szükséges, illetőleg ami még halasztható, az 1914. évi költségvetésben mellőzni igyekezett. A költségvetési hiány fedezése céljából a földadó után 81-5%, a többi adónemek után 84'5% községi pótadó megállapítása és kivetése szükséges. A községi pótadó kivetési kulcsa az 1913. évi eredeti költségvetésben a földadó után 71, a többi adónemek után 78%-ban, a pótköltségvetésben a földadó után 88, a többi adónemek után 93%ban volt megállapítva. A községi pótadó %>-a tehát emelkedik az 1913. évi eredeti költségvetéshez képest, aminek oka egyfelől a nagyobb költségvetési hiány, másfelől az állami adóalap csökkenése az uj földadótörvény életbelépése és a III-ad osztályú kereseti adónál beállott csökkenések következtében; kisebb azonban a pótköltségvetésben megállapítottnál, minthogy az abban megállapított költségvetési hiány volt nagyobb. Bessenyei est. Hosszú szünet utan e hó 20-án csütörtökön este ismét Bessenyei este volt a Korona szálló nagytermében. A hosszú szünetet az általános nyomasztó pénz és gazdisági viszonyok miatt látta jónak a Bessenyei Kör. Most azonban egy olyan alkalom kínálkozott egy nagy művészi estély rendezésehez, amelyet nem mulaszthatott el a Bessenyei Kör. Alkalmi nyílt ugyanis a Körnek Joan Manént a világhírű spanyol hegedűművészt egy estére megnyerni. Joan Manen előző este, 19-én Debrecenben hangversenyezett, ahol szintén óriási sikere volt. Habár nálunk intelligens közönségünknek egy számot tevő, nagy rétege gyászuk miatt rera lehetett jelen az estelyen — a terem azért megtelt igen szép és előkelő közönseggel, akik mindvégig a legnagyobb elragadtatással hallgattak a magas és ritka élvezetet nyújtó zenei számokat. A műsor annyiban szenvedett változást, hogy Masznyik Erzsike időközben meghűlt és nem jöhetett el az estélyre. Helyette Manen magával hozta egyik kiváló, legkedvesebb tanítványát Weszprémy Andort, aki igazán méltó partnere volt az előadott Bach D. moll kettős hangversenyben.