Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-23 / 94. szám

Nyíregyháza, 1913. november 23. Vasárnap XXXIV. évfolyam, 94. »zám. Szabolcsvérmegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei TanitóegyesüleMtivatalos Közlönye Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési fellételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Az éhező gyermekekért! A jó Isten áldásai között a legnagyobb, a legkedvesebb, a legboldogi tóbb: a gyermek. A szép és egészséges, életrevaló és okos gyermek ! Akinek hol kitörő örömmel, hol csendes, boldog megelégedéssel fogadjuk a születését, az első bátortalan lépteit, az álmában olykor-olykor fel-felcsendülő kacagását, az első szavait, majd problémák elé állító zagyva kérdéseit, később értelme rohamos fejlődését, virgoncságábóí eredő s mind anny'.unkát a multakra visszaemlé keztető ártatlan csinytevéseit hajadon, vagy legénysorba való felserdülését, terveit és álmodozásait, pályájának sikeres bevégzését, vagy családalapítását, szóval mindazt, amire vágyódtunk, amiért egy emberélet gyötrő küzdelmeit keresztülszenvedtük, amiről éjjel, amikor ők csendesen pihentek, álmatlan éjszakáinkon mi is álmodoztunk, mi is tervezget tünk ... A gyermek, akiben énünknek folytatását látjuk, akitől vágyakozásainknak valóra váltását reméljük, akiért élünk, küzdünk és szenvedünk s akitől a szépnek és jónak, tisztának és nemesnek szolgálatát várjuk. Viszont nincs az éleinek nagyobb bánata, nagyobb fájdalma, nagyobb csapása, mint a beteg, a szenvedő gyermek A beteg és szenvedő gyermek, akinek szenvedéseit, fájdalmát és panaszát, az életért való hasztalan vívódását, a pusztulással szemben való emésztő küzdelmét tehetetlenségünknek tudatában — a sors kérlelhetetlenségében való percnyi megnyugvás'nélkül - oly szívet tépő, oly lelkünket megrendítő vígasztalansággal látjuk A beteg gyermek, akinek lázas arcából, megtörött fényű szemeiből, sáppadt, vértelen ajkairól a segítségkérésnek kiáltó szava, panasza és könyörgése esdekel felénk. És mégis van, aki a beteg és szenvedő gyermeknél is szerencsétlenebb! Van, aki a sorstól meglátogatott szulőnél boldogtalanabb! Akinek ép és erős, eleven és egészséges gyermeket adott a Mindenható és mégis szenved, mégis vigasztalan, aki az életnek leggyotröbb kínjait szenvedi, mert a legféltettebb kincse, élete és egyetlen reménysége. — a gyermeke — éhezik! ... A reformátusok templomával csak- . nem szemközt, a Kálvin-tér sarkán, a j régente Széchényi szállónak nevezett emeletes épület mögött, egy hosszú,<7,erkesztösé(? és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon siáms 139. Kéziratokat nem adnnk vissza. alacsony, kékre festett, hat ablakos, zsindelytetős kis ház húzódik meg Amolyan szerény kinézésű, csendes kis épület, amilyen a nagy városok ghettóiban gyakran található. Amely mellett sietve halad el az ember s szinte örül, ha rajta már túljutott Ám ez a szegényes külsejü kis ház belül csupa élet. Ez a nem éppen barátságos kinézésű kis épület mégis a szeretet hajléka. Ez az alacsony kis hajlék belül templom, a jószívnek, a szeretetnek, az emberi jótékonyságnak igazi temploma. November elsejétől kezdve ez a kis ház - a leányegyesü let jó. oltából — az éhező gyermekek otthona. Az elmúlt hétnek valamelyik napján — arra jártamban — bekopogtattam a leány egyesület gyermekkonyhájába. Szorongó érzéssel léptem be az utcára nyíló üveges kis ajtón s szorongó érzésemet az első pillanatra az örömnek, a megelégedésnek jóleső érzése váltotta fel Mindenütt rend és tisztaság s a készülő ebédnek kedves illata fogadott. A falak mentén frissen festett asztalok, rajtok rendbe rakva, egymás sorjában 76, ivó vízzel tele, kék mázos kis csupor s ugyanannyi kanál. Még nem volt egészen dél, de az asztalok mellett, itt-ott már ott ült, ott gubbasztott néhány kis apróság. Vártak ! Csendesen és szótlanul Csak a szemükön látszott, beszédes gyermek szemeik mutatták, hogy az ebédet már nehezen várják, hogy már nem bánnák, ha itt lennének a többiek is, mind-mind, az ő szegény, sorsukban osztályos-testvéreik. A déli harangszóra azután megjöttek a többiek is. Kipirult arcuk, pihegő keblük mutatta hogy mennyire siettek ! S amint már mind sorjában ültek s amint az egyszerre elhangzó asztali áldás után enni kezdtek: _ el-elnéztem őket. Mennyi halovány arcú, mennyi vézna, beteges, szegény gyermek! Mennyi sorsüldözött, mennyi tudtán kívüli örökös nyomorra kárhoztatott ! „. És amint így szemléltem őket, a szívem egyszerre forrósággal lettjele Amint arcocskájukat a megelégedéstói kihevülve láttam, mérhetetlen boldogságtól reszketett a lelkem. Vannak tehát „JUs jó emberek, vannak tehát érező szívek és nemes lelkek, akik rájuk is gondoltak! Akik úgy köszönik meg a Mindenhatónak azt, amiért nekik szép és egészséges, életrevaló és okos gyermeket, vagy szerető szülőket, boldogRarácsonyi ajándékul ékszer óra, ezüstnemüek és brillián* áruk legnagyobb választékban c.ak.s REICH ARNOLD Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyílt-tér soronként 80 ftliér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to váb

bi szó 5 fill. Vastag betűvel szedett kétszeresen szám ságot s anyagi javakat adott, hogy az ő boldogságukból /násnak is juttatnak! Vannak tehát mégis, akiknek — amidőn a kenyeret Isten nevében megszegik, — eszükbe jutnak nyomorgó, éhező ember társaik! Túláradó boldogsággal szívemben hagytam el őket. Ám amint kiléptem, minden örömem, minden lelkesedésem egyszerre szerteszállt. Az ablak alatt lekuporodva, arcát kezébe temetve, három kis kintrekedt zokogott. Kérdő szavamra minden szavuk panaszba fúlt, hogy nekik otthon sincs s a kevés hely miatt itt sem jutott ! És amint ezeket a kintrekedt éhező gyermekeket láttam, eszembe jutottak a többiek is. A többiek, akik még sokan, igen sokan vannak. A. kik a meleg, tápláló ebéd után hasztalan vágyakoznak, akik csendesen permetező könnyeikkel ' sózzák meg otthon kapott száraz kenyerüket, akik a sors iránt való vak és kérlelhetetlen gyűlölettel telítik meg már most kicsiny, ártatlan lelküket! Abban a kívülről kékre festett kis házban, a jótékonyságnak ebben a magasztos templomában még van egy nagy üres terem. Ha szorongva is, elfér még benne három vagy négy asztal. Mellette negyven, ötven gyermek. De nincs sem szék, sem lóca, sem asztal, sem kanál, sem kékre festett mázos kis csupor. És nincs, nem jut több eledel! Hozzátok fordulok tehát, Ti nemesen érező jószivü emberek ! Hozzátok, akiknek á sors szép és egészséges, életrevaló és okos gyermekeket adott. Azokhoz, akiknek az Úr jómódot és boldogságot juttatott. Az egyházakhoz és az iskolákhoz, a többi jótékony és jótékonyságot is gyakorló intézetekhez és egyesületekhez, a mi nemesen gondolkozó gazdáinkhoz - kiknek társadalmi osztálya a téli hidegben meleg ételre vágyó gyermekeknek nagy részét adja — és földbirtokosainkhoz, szóval mindazokhoz, akik a gyermekeket szeretik akik a fejlődő generáció testi, lelki és szellemi megerősítésében nemzeti érdekeket látnak, akik a nyomor és kétségbeesés enyhítésétől a társadalmi bajok és az ezekből etedő bűnök enyhülését várják: _ ne hagyják éhezni ezeket a kintrekedt, tehetetlen, saját hibájukon kívül nyomorgó ártatlan gyermekeket ! Aki teheti és a mivel tudja, a magától elszakított filléreivel s főleg termeszeibeni adományaival kopogtasson be & , an

nak a kis haznak, a jótékonyság TíTőTTngu ékszerüzletében ta.alhatók ^ Mélyen leszállított árak! Nyíregyháza, Rákóczi-u.l Takarékpalota