Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)
1913-11-20 / 93. szám
Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fill. Vastag betűvel szedett kétszeresen szám Nyíregyháza, 1913. november 13. Csütörtök XXXIV. évfolyam, 145. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Idegen családneveit. A Budapesti Közlöny híradása nyomán minden fővárosi napilap teljes tudósítást közöl a névváltoztatásokról. Aki a névváltoztatásnak vagy névmagyaro sitásn^k ezt a rovatát állandó figyelemmel kiséri, örömmel állapithatja meg azt, iiogy az idegen hangzású családi nevek megmagyarositásának eszméje mindjob ban terjed s napról-napra nagyobb azoknak a száma, akik nemcsak nyelvben és érzésben, de családi nevükben is teljesen magyarok kívánnak lenni A figyelmes olvasó azonban azt is megállapíthatja, hogy ez a törekvés még korántsem általános. Hogy nem terjed ki a nemzetet alkotó nép minden rétegére, minden nemzetiségére egyaránt Azt tapasztaljuk, hogy túlnyomó rész ben azok között hódit, akik német eredetű, vagy német hangzású családi név vei birnak, Már jóval kevesebb azoknak száma, akiknek szláv eradeti családi nevük van. még az oláh eredetű vagy hangzású családnevek megmagyarositása szinte esemény számába megy. Ha a foglalkozási ágak szerint bíráljuk el a névmagyarosítás ügyét, ugy az első vonalban a kereskedők, aztán az iparosok állanak, majd a lateiner osztály tagjai s ezekután a csendőr és rendőrlegénység tagjai következnek. A gazdatársadalom tagjai között már aligalig akad elvétbe egy-egy jelentkező. Szó sincs róla, hogy a névmagyarosításra való törekvést teljesen azonosítanók a hazafias érzés és gondolkozás birtokával. Igen-igen sok olyan idegen hangzású családi nevü polgártársunkat ismerünk itt, városunkban is, aki szívben, érzésben és gondolatban színmagyar s akit a nevéhez fűződő kegyelet és tiszteletreméltó traditió mégis visszatart attól, hogy a származásához fűződő hagyományokat feladva, nevében is teljesen magyarrá legyen. Vallásra nézve első helyen áll a hazai zsidóság. Valami felemelően jóleső tudat az, hogy ebben a törekvésben csak az egyesek által sokat és igaztalanul vádolt zsidó vallású testvéreink azok, akik az egygyéolvadásnak, a magyarság terjedésének legelső sorban szolgálatában állanak. Akik nemcsak itt, a magyarság kellős közepette, hanem az erdélyi havasok között és a felvidéki szlávtengerben is dokumentálni kívánják, hogy ők ennek a mi nemzetiségeken széttagolt édes : magyar hazánknak nemcsak hü fiai. dol\ gos munkásai, de helyenkint valóságos jj őrszemei is. Ha már most szűkebb helyi vonatkozásban tekintjük e kérdést, sajnálattal állapithatjuk meg azt, hogy a névmagyarosításra való törekvés a mí városunkban egészen elenyésző. Nem hetenkint vagy hónaponkint, hanem évenkint is alig-alig fordul elő egy-egy eset, amidőn arról szerzünk tudomást, hogy városunk egy-egy polgára idegen hangzású családi nevét magyar hangzású családi névvel cserélte fel. És ebben a tekintetben a mi minden izében magyar érzelmű gazdaközönségünk, melynek igen nagy része szláv eredetű, vagyis elszlávositott családi nevekkel bír, az utolsó helyen áll. Okait vizsgálván ez ügynek, megállapíthatjuk, miszerint annak, hogy ez a minden tekintetben kívánatos mozgalom minálunk teljesen nyugszik, kettős oka van: egyrészt az, hogy sem maga az állam, sem közhatóságaink, sem más. arra hivatott társadalmi tényezőink nem teljesitik az ebben a tekintetbeu reájuk háruló kötelességeket, nem tesznek úgyszólván semmit az eszme propagálására, másrészt, hogy nincsen olyan szervezetünk, amely a névváltoztatás kérelmezésével kapcsolatos költségek és kiadások mérséklését, vagy a minimumra való leszállítását tűzné ki feladatául. Pedig a névmagyarosítás eszméje terjedésének szerintünk határozott nemzeti jelentősége van. Számtalan olyan idegen nevü nagy emberünk van, aki tudásával, istenáldotta tehetségével s munkásságával díszére válhatnék Európa legelső kulturállamának is s mégis — neve után ítélve — a külföld nem ma gyar, hanem más, idegen nemzetiséghez tartozóknak sorozza őket, nem minden kárára természetesen a mi nemzeti ügyünknek. Nemzetiségeink pedig egyenesen fegyverül használják ellenünk, annak bizonyítására, hogy az ország nemzeti ségek szerint való tagozódásának nem felel meg a valóságnak az az állapot, melyet e tekintetben a hivatalos statísztisztika felmutat. Minden tekintetben kívánatos lenne tehát az, ha a magyarosodásnak ez a külső eszköze is pártolókra találna itt is, a mi legszűkebb pátriánkban. Ha különösen ugy a városi, mint a vármegyei közigazgatás részéről megtétetnék mindaz az intézkedés, mely — az érdekeltek zaklatása nélkül — a névmagyarosítás eszméjének terjesztésére buzdításul szolgálhatna. Ha egyes hatósági szervek egyenes utasítást nyernének az eszme terjesztésére, nemcsak, hanem az azokkal kapcsolatos kérelmek díjmentes elkészítésére és a szükséges okmányok költségmentes beszerzésére is. Közhatóságainknak ezirányu kívánatos közreműködésében különösen nagy segítségére lehetne a mi érdemes s minden hazafias törekvés megvalósításában előljáró tanítói karunk. A névmagyarosítás eszméjének az iskolába való bevitele bizonyára rövidesen megteremtené a maga üdvös hatásait s nem lenne tőlünk távol az az idő, amidőn városunk polgársága nemcsak a munkáserényekben és a haladásban, magyar nyelvben és szellemben, de magyar hangzású családi neveikben is kimagasló helyen állana az ország többi városai között! p. Közgyűlés a varasnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete kedden délután rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozat előtt Kovács István törvényszéki elnök szólalt fel s megemliiette, hogy"a hírlapok közlése szerint tárgyalások folytak a vasúti menetrend javítása érdekében. Kívánatosnak tartana, ha az ilyen tárgyalások és tanácskozások körébe a debreceni üzletvezetőség is bevonatnék. Szóvá tette továbbá a drágaság, különösebben a husdrágaság 1 érdesét és felvilágosítást kért abban a tekintetben, hogy miben állanak az ez irányban tolytatott targyalások ? Májerszky Béla kir. tan. polgármester a menetrend kérdésében azt a felvilágosítást adta, hogy amint eddig, ugy ezután is igyekezni fog személyes ismeretsége révén odahatni, hogy a debreczení vasúti üzletvezetőség s maga részéről szintén támogassa a nyíregyházi törekvéseket. A lius drágaság kérdésében a végleges en dményt még nem ismertetheti, mert a tárgyalások m'g folyamatban vannak. Vármegyei jóváhagyások. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy Szabolcsvármegye tőrvényhatósági bizottsága Oberlánder Zsigmond városi pénztáros részére családi pótlékot állapított meg ; továbbá jóváhagyta az 1912. évi gyámpénztári számadásokat ; az 1913. évi pótköltségvetést; a színház átalakítási terveinek készítésére vonatkozó határozatot stb.. A kövezetvám engedély meghosszabbítása. A város kövezetvám engedélye az 1914. évi december hó 1-én lejárván, a szakosztályok és tanács javaslatára a közgyűlés megbízta a tanácsot, hogy a meghoszabbitás iránti előkészítő lépéseket tegye meg. ICarácsonyi ajándékul 1)111/1 TT I DMAT T\ el8 Ö^ n, g u találhatók ékszer, óra, ezüstnemüek és brilliáns llHJf.H A ll 11111 i I) Melyen íeSZallltott arak! áruk legnagyobb választékban csakis MJJlVlX I1A111 V11U Nyíregyháza, Rákóczi-u. 1 Takarékpalota
