Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-16 / 92. szám

924fc sz ni. JŰtR^mÉK. 1913. november 16 5 másolások s igy az 1905. évi Tanterv és az akkor kiadott 2202 sz. Utasításban megnevezett kellékek és előirt követelményeket nélkülöző s papírkosár tölteléknek való irathalmazok. Egy kerület tanítóságának láttamozás végett elkészített tananyag-beosztáást volt alkalmam áttanulmányozni, melyből a részletes szembetűnő szabálytalanságokat a nevek mellőzésével azért adom közre, hogy kartársaim figyelmét tökéletesebb tanmenet készítésére irányítsam. Vájjon utánzott másolás valamely lecketerv, azt a földrajzi tananyagból a legkönnyebben megállapíthatni. Pl. Ungvárott megjelent tananyag beosztás az északkeleti felvidéket tárgyalja előbb, mert Ungvár (Ungmegye) az eszakkeleti felvidék megyéi között van. Az a tanitó a ki az Ungvárott megjelent tananyag beosztást másolta le, nem tartotta szem előtt a Tanterv IV. osztály számára kijelölt azon intézkedését, hogy „A tanítás a vidék és vármegye ismertetéséből indul ki és ezek összetételével addig halad, mig egy kisebb földrajzi egységet nem adnak ki." Szem elől tévesztette az Utasítás 1. bekezdését, a mely szerint : .Röviden ismételjük a lakóhelyről es a vármegyénkről tanultakat, azután a szomszédos, majd a távolabb levő vármegyéket ismertetjük, mig megalkottuk azt a földrajzilag egységes országrészt, melyhez vármegyénk tartozik." Ezek szerint €jgy szabolcsi tanítónak az Utasítás 1. bekezdése értelmeben nem szabad az északkeleti felvidéket tanítania előbb, mint Szfbolcsmegyét és a magyar alföldet, mert a megye, a melyben lakik Szabolcs, az országrész amelyhez Szabolcsmegye tartozik, a magyar alföld. Az utánzott másolás felismerhető egy megyében, de különböző járásban lakó tanító tanmenetéből, mert más járást kell előbb tanítania a kisvárdai, mást a nyírbátori és mást a dadai járás tanítójának. A Tanterv 2-ik bekezdése alapján ,1. A község és határa. II. a vidék, a vármegye* tanitandók. Tehát nem helyesen jár el az a tanító, aki Nyíregyházát mint lakovárost, Nyíregyházát mint járást (önálló területet) és minden más járást megtanít s csak azután azt, amelyhez lakóhelye tartozik. Az uj tanterv szándéka felől nincs kellően tájékozódva még ma sem, aki a természetrajzot a kutya tanításával kezdi s a régibb kiadású tankönyvek összeállítása alapján először állattant, utána növénytant és végül ásványtant tanit. Ilyen beosztás mellett őszre az állattan, téli időszakra a növénytan és tavaszi-nyári idő • szakra az ásványtan esik. A régi és az uj tanterv között az a feltűnő különbség, hogy az utóbbi a tantárgyak tanításainak mértékét a dolog természete szerint szabja meg, igy az ember mindennapi életével kívánja kapcsolatba hozni, miért is ősszel az őszi, tavasszal a tavaszi, télen az állatok és ásványok ismertetését irja elő. Az Utasítás az V. és VI. osztály tananyagját 173 — 191-ig 18 oldalon kimerítően részletezi. A módszer tétele alatt a gyakorlatiság elvét szem előtt tartani melegen óhajtja. .Ugyanebből az okból a természetrajzi és gazdasági oktatás között szoros kapcsolat tartandó fönn," „az anyag megválogatásában követjük a földrajzi elterjedés ujjmutatását, ugy a tanítás menetében is alkalmazkodunk a természeti élet változásaihoz, elsősorban pedig az évszakokhoz." Ha azonban szeptember és október hónapokban a murok, napraforgó, répa, burgonya, paradicsom, kukorica, szőlő . . . stb. helyett a sertést, a szarvasmarhát ... stb tanítjuk, akkor nem valósítjuk meg a Tanterv határozott követelését. Az Utasítás 210 lapján egy lecketerv minta is ismertetve van és pedig a gazdaságtannal együtt, aki azt megfigyelte, a fejést nem sorolja a fiuk teendői közé, mint az alföld vidékén lakó férfiak teendőivel össze nem illő tételt. A fölhozott adatokkal korántsem merítettem még ki, a felületesen összeállított vagy más vidék földrajzi fekvésének megfelelően irt de vidékünkön szóhiven másolt lecketerv fogyatkozásait. Hely- és időmegtakarítás szempontjából csak a legszembetűnőbbeket óhajtottam , felsorolni, hogy azon kartársaimat, kiknek figyelmét az 1905. évi Tanterv és a 2202. sz. Utasítás ide vonatkozó rendelkezései kikerülték volna figyelmöket, vagy anyagiak miatt még eddig nem olvashatták azt, a hiánylatok kijavítására irányítsam. Amit ugy saját, valamint edes ha?.ank népnevelesügye es érdeke felette kívánatossá tesznek. Nádasl Mihály, tanitó. Közgytllés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete nov. hó 18-án délután 3 órakor a városhaza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Oberlánder Zsigmond pénztárnok családi pótleka ügyében törvényhatósági bizottsági véghatározat bemutatása. 2. Ugyanaz az árvapénztári 1912. évi zárószámadás jóváhagyása tárgyában. 3. Ugyanaz az 1913. évi pótköltségvetés jóváhagyása tárgyában. 4. Ugyanaz az állatvásártéren Wiesner Lajos részére bérbeadott italmérő hely ügyében. 5. Ugyanaz a városi szinház átalakítási terveinek s költségvetésének elkészítése tárgyában. 6. Ugyanaz a városi szinház átalakítási munkálataira vonatkozólag. 7. Kir. pénzügyigazgatóság értesítése a város kerületi beosztását jóváhagyó pénzügyminiszteri leiratról 8. Szakosztályi és tanácsi javaslat az 1914. évi december hó 1-én lejáró kövezetvám engedély meghosszabbítása tárgyában. 9. Ugyanaz a Sóstó fürdői közős fürdő üzeme tárgyában. 10. Ugyanaz a f. évi szeptember 28-án tartott népgyűlés megbízásából a munkanélküliek segítése iránt a képviselőtestülethez beadott kérvénye. 11. Tanácsi javaslat a Zöldség-tér kibővítése céljából Katz Farkasnétól megvásárolt telekre vonatkozó adásvételi szerződés jóváhagyása iránt. 12. Ugyanaz a Zöldség tér kibővítése céljából Kleinmann Géza és nejétől megvásárolt telekre vonatkozó adásvételi szerződés jóváhagyása iránt. 13. Ugyanaz a régi vásártéri földek bérbeadására vonatkozó jegyzőkönyvek jóváhagyása iránt. 14. Ugyanaz a nyugdíj választmányba 4 képviseleti tag megválasztása iránt. 15. Ugyanaz az egyes városi alkalmazottak aggkor és rokkantság esetéről való ellátásáról alkotott szabályrendelet életbe léptetése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat módosítása iránt. 16 Ugyanez a gör kath. egyháznak községi pótadó befizetésére halasztás és részletfizetés engedélyezése iránti kérvényére. 17. Ugyanez Kovács Tibor negyheti szabadságidő engedelyezése iránti kérvénye. 18. Ugyanez Weisz Jolán, Krausz Vilmos, Wachter A nna, Bernát Ferenc és gyermekei, Szécsi Krisztina, Szűcs Erzsébet, Békeffy László és leánya Margit, Csákányos János, özv. Morauszki Jánosné, Schőnfeld Baruch és kiskorú gyermekei, Gáspár János és özv. Kazimir Istvánné községi illetősége ügyében. Gazdasági egyesületi közlemény. Választmányi ülés. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület rendes havi igazgató választmányi ülését — tagjainak élénk részvéte mellett e hó 8-án tartotta meg. A Magyar gazdaszövetségnek a balkáni államokkal köttendő vámszerződések tárgyában intézett feliratát egészben magáévá tette, szintén feliratot intézett az egyesület a földmivelésügyi Miniszterhez. Ugyancsak magáévá tette a választmány a sárosmegyei társegyesületnek feliratát az egyesületi titkárok kedvezményes vasúti utazhatás engedélye iránti feliratát és azt hasoncélu felirattal támogatja. A hevesmegyei társepyesületnek a sertések eladásánál szokásban lévő élősúly és % levonások elleni akciója tárgyában a G. E. 0. Sz.hez átiratot intéz. Elhatározta a választmány, epy az egyesület kötelékében működő burgonya értékesítő iroda felállítását. Elfogadta a vármegyei mezőgazdasági bizottság, valamint némi módosítással az egyesületnek 1914. évi költségvetés előirányzatát. Különö-i utasításokat adott a titkárnak a falusi gazdakörök és szövetségek további fokozottabb mérvű szervezésére és egyesületi tagok gyűjtésére. Jóváhagyólag tudomásul vette az állattenyésztési szakosztálynak a Polgáron és Tiszalökön megtartott szarvasmarha pótkiállitásokra, valamint a Rakamaz Buj és Nyírbaktán megtartandó szarvasmarha kiállítások előkeszületére vonatkozó jelentését, úgyszintén tudomásul vette a vármegyei közigazgatási bizottság valamint közgyűlésnek az egyesület előterjesztése és véleménye alapján hozott több határozatát. Végül a megalakított szalókai gazdakör alapító s több jelentkezőt az egyesület rendes tagjai sorába felvette. Dr. Kovács Gábor előadása. A szabad lyceum ez idei cyclusának magnyitójául csütörtökön dr. Kovács Gábor debreceni fiatal jogakadémiai tanár tartott előadást Mi a sociologia cimen. Könnyed, áttetsző, mondhatnám bájos modorban, a mindennapi életnek sociologiai szemmel való meglátására oktatott minket. Bemutatta az egyes embert, a város typikus alakjait, ezek viselkedését, gondolkodásmodját, rávezetett arra, hogy ez a viselkedés szorosan összefügg annak a társas körnek a jellegzetességeivel, melyhez tartozik. Rávilágított arra, hogy voltaképen a társadalmi köröknek van meg a jellegzetessége, melyben felolvad az egyéni jelleg. Rámutatott arra, hogy a társas alakulatok jellegzetességében törvényszerűségei fedezhetők fel és ezek kialakulásának okai is megállapíthatók. A sociologia ezeknek a törvényszerűségeknek a megállapítására törekszik. Számtalan példával illusztrálta, hogy a társadalmi alakulatok változása miként befolyásolja a jogrendnek, az erkölcsnek, a művészetnek, az irodalomnak változását. Kimutatta, hogy mig az alakulatok elnyomás alatt állanak és küzdelmet kénytelenek kifejteni, addig szívósabban, ragaszkodnak vezérgondolataikhoz;— és itt célzást tett a nemzetiségi kérdésre, melynek bővebb kifejtését szívesen vettük volna. Hiszen oly sok a téveszme e kérdésnél. Az egy óráig tartó előadás mindvégig lekötötte a figyelmet. Az előadó oly színesen, annyi felvilágosító példával tarkította előadádását, hogy csaknem az volt a benyomás, mintha tartózkodnék a túlságosan tudományos . lméleti meghatározásoktól. Ennek dacára nem hiányzott bizonyos mértékben kicsillanó lelkesedés, melyet a sociologia elterjedésenek perspektívája keltett benne. Zsúfolásig megtelt teremben a város intelligens polgársága és nőközönsége hallgatta figyelemmel a rövidnek tetsző előadást, melynek végső passusa azt a biztatást keltette hogy — rövidesen viszontlátjuk a rendkívül rokonszenves, fényes magyarázó és meggyőző képességű tudóst. Bessenyei estély. A Szabolcsvármegyei Bessenyei-kör f. hó 20-ikán (nem 28 dikán, mint a meghívón jelezve volt) rendezi első müvészestéjét Joan Manén hegedűművész és Rudnai Masznyik Erzsike énekművésznő közreműködésével. Joan Manen spanyol származású hegedűművész játékában négy évvel ezelőtt gyönyörködött a nyíregyházi közönség, mikor is Manénnak ez volt az első magyarországi föllépte. Azóta a világ majdnem minden nagyobb városaban föllépett és erőteljes biztos művészi játékával mindenütt nagy sikert aratott. Most örömmel tér vissza első magyarországi sikerének színhelyére. — Rudnai Masznyik Erzsike dr. Masznyik Endre akad. igazgató leánya, fiatal művésznő, Pozsony szülötte. Alig végezte el a pozsonyi tanitónőképzőt lelke hajlamát követve a művészi pályára lépett. Pozsonyban kezdte az énektanulást, Bécsben és