Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-09 / 90. szám

90-ik sz m. JSÍYÍMIDfiE. 1913. november 9. 5 H városok és a husdrágaság. Ugy látszik mind szélesebb hullámokat vet a városok husdrágaság elleni mozgalma és egymásután kezdik belátni vezető köreik, hogy nem a gazdák a husdrágitók, hanem a husiparosok az okozói a hus drágaságának az olcsó állatárak mellett is. Lapunk egyik mult számában beszámoltunk Makó, Szeged és Kecskemét városokban végzett hatósági próbavágásokrol s a helyszínén szerzett adatokkal igazoltuk az állatés húsárak között lévő aránytalanságot és azt, hogy a hatóság beavatkozása révén milyen üdvös eredményeket lehet elérni a húsárak csökkentése tekintetében. Az elért kedvező eredmények más városokban is beavatkozásra késztették a városi hatóságokat és értesülésünk szerint Temesvár, Nagybecskerek, Arad és Trencsén városok is mozgalmat indítottak a husdrágaság mérséklése érdekében. Temesvárott a legutóbbi városi közgyűlés bizottságot küldött ki a husdrágaság enyhítését célzó intézkedések tanulmányozására. A bizottság érintkezésbe lépett a temesvári mészárosokkal és hentesekkel, kik látván a dolgok komoly fordulatát, siettek a maguk jóvoltábol kijelenteni, hogy készek a húsárakat lejebb szállítani és gyűlésükön el is határozták, hogy a húsárakat kilogrammonként 29—24 fillérrel leszállítják. A mészárosoknak ez az önként vállalt árcsökkentése azonban nem elégítette ki a közönséget, mely erélyesen követelte az árak további csökkentését. A husdrágaság enyhítésére kiküldött bizottság Bellai József városi tanácsos elnőklésével sürgős tanácskozást tartott, amelyen elhatározta, hogy a mészárosokkal és hentesekkel a tárgyalások továbbfolytatandók a húsárak azon ármagasságig való leszállítására amelyen a jelentékenyen leszállított szegedi húsárak vannak és amennyiben ez eljárásnak eredménye nem volna, ugy a bizottság már megállapodott mindazon hatósági intézkedések megtételére, amelyek végső eredményükben a hatosági mészárszék felállítására fognak vezetni. Erre azonban aligha fog sor kerülni, mert a husiparosok a húsárak további leszállítására vonatkozó hajlandóságuknak már kifejezést adtak. Nagybecskerek városa okt. 23-án nyitotta meg a hatósági mészárszéket. Régi panasz volt itt is, hogy a mészárosok és hentesek az olcsó élőhus mellett olyan árakat szednek a közönségtől, amelyek nincsenek arányban a rendes polgári haszonnal. A városi hatóság hiába íigyelmeztette a husiparosokat a húsárak mérséklése, a felszólításnak nem volt eredménye és ezért kénytelen volt hatósági mészárszéket felállítani. A városi tanácsnak erélyes fellépése eredménnyel járt, mert a mészárosok és hentesek a polgármesterrel megegyeztek a marha- és disznóhús áraira nézve. Az igy megállapított árak 10%-kal olcsóbbak még a Temesvárott közösen megállapított áraknál is. Az egyezséget valamennyi mészáros és hentes aláirta azzal, hogy az árjegyzéket köteles kifüggeszteni a mészárszékben. Trencsénben is sikerült a magas húsárakat a hatóságnak megfelelő intézkedéssel olyképpen szabályozni, hogy a mészárosok ezentúl a marhahús kilogrammját 1'40—160 koronáért lesznek kötelesek árusítani. Hasonlóképpen sikeres vol a hatósági beavatkozás Aradon, ahol hatósági mészárszék van működésben, amelyei lóhuskiméréssel is ki fognak egészíteni. Az egészség megóvása. Irta : Bernáth Ferenc nyug. MAV, titkár. V. A szembajokat nagyon természetesen szintén azok közzé soroztam, f) pont alatt, melyek orvosi kezelést igényelnek ; mégis szükségesnek találom elősorolni azokat az óvrendszabályokat, melyeket mindenkinek kötelessége betartani orvosi közbenjárás nélkül is. A szem féltett kincsünk. Nem lehet borzasztóbb valami, mint amikor valaki a szemevilágát elveszti; ez okból szemünkre kiváló gondot kell fordítanunk. Ne gondoljuk azt, hogy ha szemünket napjában mosdás közben egyszer megmostuk, akkor azt már rendbe is hoztuk. A legtisztább vizet a szemnek kell szánnunk. A viznek azonban sem jéghidegnek, sem túlságos melegnek lenni nem szabad. Mielőtt tehát szemünk mosásához fognánk, előbb mossuk meg külön vizben és szappannal a kezünket, mivel rendszerint az a legszennyesebb és csak azután mossuk meg a szemünket a teljesen tiszta vizben, azután pedig az orrunkat és azután a többi testrészünket, melyről alább referálok. A jéghideg víz könnyen gyuladást okoz, a nagyon meleg víz pedig ártalmas lehet főleg akkor, ha szemünket alaposan meg nem törüljük és igy megyünk ki vele a hideg levegőre. A szemmosásnak legalább is 3 percnyi időt kell szánnunk. Előbb tiszta kézzel és vízzel csupán frissítsük fel és szoktassuk a víz hőmérsékletéhez, azután illesszük azt a vízbe nyitott állapotban, hogy az a szemfedél alatt összegyűlt — oda nem tartozó és a jó látást nagyban gátló matériát és szemetet kiszívja vagy legalább elválaszsza, — hogy azokat azután többszöri alapos öblögetés és kimosás után a szemekből el is távolítsa. A szem éltető eleme a jó levegő és a nap; azonban farkasszemet nézni a nappal vagy más erős világossággal nem szabad. A nagy világosság és sötétség hirtelen váltakozása is ártalmas a szemre. Szintúgy ártalmas a nagy hideg és nagy hőség. A kinek érzékeny a szeme, nagy hidegben tartsa azt behunyva és csak annyi időre hagyja nyitva, hogy járás közben menni lásson ; nagy hőségben pedig gyakran törülgesse meg enyhe vízbe mártott, tiszta fehér vászonruhával. Kerülni kell a füstös, poros, vagy a szemre ártalmas gázokat tartalmazó levegőt. Fekve — hanyat olvasni, — kivált hoszszabb ideig nem szabad; a ki mégis minden áron olvasni akar az ágyban, az takarja be a testét az esetleges hideg ellen jól — és az olvasmány fölé hajolva olvasson. Szemrontó és félhomályban való foglalkozás is — különösen amikor a foglalkozás tárgya különben is szemerőltető — és nagyon jó látást igényel. A ki reá van utalva a szobai vagy más zárt helyiségben való hosszabb foglalkozásra, nem szabad elmulasztania, — bizonyos időközökben a szabad levegőn szemeit felfrissíteni. Ha valaki nem örökölte a szembajt, fenti óvrendszabályok betartása mellett — hacsak nem erőszakos külbehatások folytán — az nem is igen kapja meg és igy főfájást sem okoz. A szemet, minthogy abban por, szemét kerülhet bele és füst, nagy meleg, vagy figyelmes és hosszabb ideig tartó foglalkozás is gyöngíti, napjában többször is tanácsos langyos vizzel megmosni. A kinek annyira gyenge a szeme, hogy nem tűri még a nappali világosságot sem — annál kevésbé a napot, vagy a kivilágított szobát. az ne használja sem írás vagy olvasáshoz — sem más szemrontó munkához, hanem forduljon egyenesen az orvoshoz. A kik pedig nem éppen gyenge szeműek, de szemüveg nélkül nem látnak irni, olvasni, vagy más, a szemre szoruló munkát végezni, azok ne hirtelenkedjék el a szemüveg megvételét, hanem forduljanak az iránt a szemorvoshoz, mert könnyen megfoszthatják szemüket a látóképességtől. Minthogy már az öt érzék legfontosabbjáról tettem említést, helyén valónak találom, ha folytatólag a még hátralevő háromra térek át, miután a fülről már fentebb emlékeztem meg. Az orr. Állandóan ügyeljünk arra, hogy orrunk tiszta legyen, mivel a jó szaglásra is nagy szükségünk van. Nemcsak reggeli mosdásunk alkalmával, hanem napjában többször is, legalább azonban még este lefekvés előtt is jól teszszük, ha langyos vizzel, melyben előnyös egy kis konyhasót is felolvasztani, — többszöri felszívás és kifuvás által tisztítjuk ki orrunkat. Ezt az eljárást, különösen náthánál elmulasztani nem szabad. Foglalkozás közben nagyon természetes, e célra saját tiszta zsebkendőnket kell használnunk. Minthogy a tisztálalan — rossz levegő tompítja a jó szaglást, — ilyet lehetőleg kerülni kell. Sebes vagy lázas orrbajjal orvoshoz kell fordulni; de ha csupán nagy melegséget érezünk az orrunkban, ezt szintén előnyös néhány percre enyhe vizbe mártani, mi által a nagy meleg feltétlenül csökkenni fog. A száj. Említenem sem kellene, hogy a szájat tisztán tartsuk. Nemcsak mosdás idején öblögessük ki tisztára, de minden evés után, nehogy az étel és sokszor ártalmas anyagok a fogakra, vagy fogak közzé lerakodjanak. Ha valamit kézzel eszünk, akkor azt csak tiszta kézzel szabad tennünk. A fogakról már fentebb emlékeztem meg. A tapintás. A tapintásunk csak az esetben lehet tökéletes, ha testünk bőre ép és tiszta. Leggyakrabban a puszta kezünkkel tapintunk, minélfogva kívánatos, hogy az teljesen tiszta és minden más anyagtól ment legyen. Testünk épségben tartása. Ép és egészséges szervezetű embernek feltétlen kötelessége, hogy egész testét állandóan gondozza és ápolja, amit a következő eljárás mellett érhet el: Aki teheti, lehetőleg egész testét mossa meg naponkint alaposan es pedig lehetőleg hideg vizzel és erősen dörzsölje. Aki nem ér reá, az legalább fejét, nyakát, hátát, úgyszintén mellét és többi részét kötésig mossa meg. Ha a szoba enyhe levegőjű, az esetben megtörülközni csak akkor szükséges, ha a hideg levegőre megyünk, vagy ha szennyes testünket mostuk meg, hogy a pórusokat az idegen anyagoktól mentesítsük. A finemüek rövidre vágassák le hajukat, de nagy hidegben semmi esetre sem egész kopaszra, mert a fejük könnyen meghűlhet A hideg víztől ne ijedjünk meg. Minél hidegebb a víz, annál melegebb lesz tőle a testünk, ha alaposan dörzsölve és többször megmossuk. Az a régi elv örökké beválik, hogy: „fejet, nyakat hidegen, gyomrot, lábat melegen tartsuk Egészséges és a testre üditő hatással van, ha mosdás után egy kis testedzést végezünk, úgyszintén lefekvés előtt is. Üditő hatással bir továbbá a hetenkinti meleg vizbeni fürdés, vagy legalább a lábmosás. Különös figyelmet fordítsunk arra, hogy a vérkeringést főleg az ütőereknél el ne zárjuk. Ha inunk, dolgozzunk vagy fekszünk, karunkat ne lapjával. hanem oldalt fektessük. Így tegyünk a lábunkkal is. A vérkeringés megakadályozása a testi erő lankadását idézi elő sőt nagyban elósegiti a vér elmeszesedését is. A nap, a friss levegő és a viz az, mely ugy az embereknek, mint állatóknak és növényeknek éltető eleme és leghathatósabb gyógyszere. Aki tehát módját ejtheti, az sokat tartózkodjék a napon, a jó levegőn és a vizet ne csak fürdésre és mosdásra, hanem gyakori ivásra is használja, de csak akkor, ha az friss és tiszta. A rossz és tisztátalan viz éppen ugy, mint a rossz és tisztátalan étel az egészségre nagyon ártalmas. A nagyon forró nap hosszabb ideig tartó hevétől azonban tartózkodnunk kell, mivel napszúrást kaphatunk. A napszúrás elleni védekezést már fentebb ismertettem. A testi épség ápolásához tartozik továbbá a testmozgás, mely nemcsak a már elől emiitett testedzésből, hanem sétából is áll, mely különösen a korosabb egyéneknek és azoknak használ, kik a hosszabb időre szorítkozó ülésre vannak utalva. A sok mozgás elősegíti az emésztést, arra pedig mindenkinek szüksége van, hogy a gyomor állandóan rendben legyen; e helyen nem tudom eléggé hangsúlyozni különösen azt, hogy kivált a gyenge dongáju emberek a nemi vágyak kielégítésétől nagyon tartózkodjanak, mert az e tekintetbeni tulhajtás már igen sok szomorú példáját adta az ennek folytán beállott tüdővésznek és időelőtti halálnak. A lakás. Ma már minden ember tudja, hogy a háznak, illetve lakásnak száraznak, tágasnak, szellősnek, pormentesnek és tisztának kell lenni; mégis sajnosan kell tapasztalnunk, hogy az emberek legnagyobb része még ma is, tehát