Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-09-14 / 74. szám

74-ik szám. J

i

ft

iKg

IDÉK. 1913. szeptember 14 5. országos szövetségét, s kéri, hogy sürgesse a kormánynál, hogy a felekezeti tanitók fizetés tekintetében az államiakkal teljesen egyenlő ellátásban részesüljenek, — a családi pótlék a felekezeti tanítókra is terjesztessek ki. Sürgesse a kormánynál a tanítói szolgálati pragmatika megalkotását és a nyugdíjtörvény revízióját, s mindaddig, mig a felekezeti tanítóság ezen jogos kérései kielégítést nem nyernek, az ezek iránt indított mozgalmat folytonosan napirenden tartsa! Egyben a maga részéről a törvényes keretek között a legmesszebb menő támogatást felajánlja. Indítványok során előadó fejtegette, hogy az uj egyházkerületi tanterv alapján készült iskolai tankönyvek általános tapasztalát szerint igen sok kívánni valót vonnak maguk után, e könyveket eddig az egyházkerületi tanügyi bizottságon kivül birálat alá más nem vette, nem is vehette, mert a legilletékesebb hozzászólók: a tanitók előtt ismeretlén volt; — most mivel már az uj könyvek használat folytán közkézen forognak, tanítás közbén alkalma van a tanítóságnak azon könyvek jó vagy hibás részleteit megfigyelni, indítványozza, hogy egyesületünk az uj tankönyvek megbirálását, azok jó vagy hibás részleteinek megvitatását jövő gyűlésén vegye tárgysorozatba. Gyűlés elfogadta előadó indítványát, s mivel a tagok közül többen ajánlkoztak az egyes tankönyvek bírálására, azt a legközelebbi gyűlés tárgysorozatába felveszi, — s hasonld eljárásra a többi ref. tanítóegyesületeket felkéri. Szabó Antal, egyl. főjegyző. A Damjaních-uíca veszedelme. Az elmúlt évtizedben, mint mondani szokás, gomba módra nőttek a házak az Érkertben meg a Bujtoson. A mult század első felében még ez a két terület tó volt. Az egyik az Eletó, a másik a Bojtos, helyesebben Bojtos tava egy hajdanában belefúlt Bojtos nevezetű -református pap neve után. A njírviz-szabálvozás elvezette a tavak maradványait is. Ott, ahol ezelőtt 25—30 évvel még vigan korcsolyáztak a diákok, a Károlyi- és Ddssewfiy-téren csinos lakóházak, paloták díszlenek. Az építkezési láz kiterjedt az Érkertnek távolabbi részeire, majd az Érkert példáját követve a Bujtosra is, mióta a .földárja" leszállott. Tizenöt-husz év előtt még a Szentmihályi-utca mentén levő házak pincéit minden ősszel és tavasszal felvette a viz. Az elmúlt évtizedben a földárjának leszállása arra biztatta az embereket, hogy még a sokkal mélyebben fekvő helyeken is házakat építettek. A telek olcsósága vitte bele őket. Most, hogy két év óta nedves esztendők járnak, a könnyelmű építkezés megbosszulja magát. Különösen az idei sok esőzés újra elnedvesítette az Érkertet meg a Bujtost. Hiába mélyítették a Széchenyi ut építése alkalmával az Ér folyó medrét, meg az Igricei csatornát. Az Érkert és a Bujtos talaja teljesen átnedvesedett. A pincékbe mindenütt feljött a viz. Ez azonban még csak a kisebbik baj volna. A nagyobbik baj az, hogy a folytonos esőzések miitt immár a föld felszínén is tavak keletkeznek a város mélyebben fekvő pontjain: a régi kis és nagy Sivák vidékén is, a Rózsa-utca meg a régi Salétrom-utca környékén. A legnagyobb bajt a sok viz Érkertben az úgynevezett Damjanich utcán okozza. Ennek az Érfolyótól a közraktárakig vezető utcának a közraktárak felőli részén, mely különben is a legmélyebb pontja az Érkertnek és vagy 14 méterrel fekszik mélyebben, mint a városháza előtti tér, a Kossuth Lajos-tér, ahol azelőtt csak kaszállók voltak, mert a földeket a nedvesség és alacsony fekvés miatt szántani sem lehetett, valóságos tó keletkezett. Itt vagy 12 ház áll a vízben, egymásután beomlással fenyegetve. A tulajdonosok kétségbeesve folyamodtak a városhoz, hogy segítsen rajtuk. Annak idején a város nem is akarta megengedni, hogy ezeken a helyeken építkezzenek, a felsőbb hatóságok azonban kimondották, hogy a maga telkén mindenki építkezhet, csak az építkezési szabályokat kell megtartania. A város polgármestere pénteken délután a szakosztályokat sürgős ülésre hivta össze. A szakosztályok hozzájárultak ahhoz, hogy a polgármester a saját hatáskörében sürgősen csináltasson egy földalatti csatornát a viz elvezetésére és töltesse fel áz utat. A vizet árokkal elvezetni nem lehet, mert az elöntött terűlet és az Érfolyó között több mint két méterrel magasabb területek vannak és az egész utat elfoglalná az árok, olyan szélesre kellene csinálni. Ez a mulatság a városnak közel 4000 koronájába kerül. A piac. Huszonnyolc helybeli kereskedő kérvényt adott be a városhoz, amelyben azt kérik, hogy a piac egy része a Takarékpénztár épület Rákóczi-uti oldalára helyeztessék át. A kérvény a következőképen hangzik : Tekintetes városi tanács ! Tisztelettel alulírottak a következő kérelemmel jáiulunk a tekintetes városi tanács elé: „Méltóztassék a Kossuth-téren és a Vay Ádám-utcán elhelyezett napi baromfi-, gyümőcs és tejpiac egy részét a Nyíregyházi Takarékpénztár épületének Rákóczi-uti oldalára a Korányi-féle gyógyszertárig terjedőleg áthelyezni". Kérésünket a következő indokokkal bátorkodunk támogatni: A napi piac jelenlegi beosztása és elhelyezése közrendészeti szempontból nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek egy haladó város forgalmának gyors és veszélytelen lebonyolítására feltétlenül szükségesek. Aki csak egyszer ment végig a Vay Ádám-utca keleti oldalán a reggeli órákban, amikor a piaci forgalom a legnagyobb, az tapasztalhatta, hogy a piac mostani összezsúfolt állapota mennyire hátráltatja a járás-kellés, illetve járdái, de még a kocsiforgalom normális lebonyolítását is, a mennyiben köztudomásu, hogy a napi piac területén elfekvő üzlethelyiségek sokkal, sőt aránytalanul szerencsésebb helyzetben vannak, mint azok az üzlethelyiségek, amelyek a piactól távol esnek, tehát a kereskedelmi forgalom igazságos elosztása szempontjából is jogos a kérelmünk, mert hiszen a tekintetes városi tanács is mindig erre az álláspontra helyezkedett, amikor a nyíregyházi kereskedők érdekeinek egyetemleges megvédéséről volt szó. Ami pedig az általunk jelzett és felajánlott terűletet illeti, az sokkal jobban megfelel a napi piac elhelyezésére, mert tágasabb, a forgalomnak kevesbbé kitett és mégis központi, közel fekvő és mindenkitől megközelithető, sőt ha a piac egy része ide fog helyeztetni, a másik része úgyszólván szerves összefüggésben marad, mert hiszen csak egy pár lépést kell tenni és az egyik piacról átmehetünk a másikba. Mindezek figyelembe vételével, alázatos kérésünket megismételve maradunk kiváló tisztelettel: 28 kereskedő aláírása. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szám •9* Mai számunk 12 oldal. Bérmálás Tiszalökön. Szmrecsányi Lajos egri érsek bérmakörutjában f. hó 8-án kisasszony napján az esti vonattal érkezett Tiszalökre. A járás határánál Görögszálláson nagy küldöttség élén Kubassy Béla főszolgabíró, a tiszalöki vasúti állomáson pedig a községi képviselőtestület élén Bagdy Imre ügyvéd, a tiszalöki fiatalság nevében pedig Misley Sárika üdvözölte a főpásztort, kinek első utja a templomba vezetett, melynek főajtójánál a kerületi papság élén a helybeli plébános fogadta az érseket. Onnan vonult a számtalan lampionnal ékített diadalkapun át Dessewffy Elemér plébános lakására, hol csokrot nyújtva át Mándy Manyika üdvözölte „a főpásztort és jó Atyát!" A másnapi tiszta szép időben lefolyt bérmálás befejeztével a ref., izr., rkath. hitközségek, a szolgabiróság, jegyzők, járási községek, járásbíróság, adóhivatal, uri Casinó stb. küldöttségeit fogadta az érsek. Délben a plébánián 40 terítékű ebéden a kiséret, a város s a környék intelligenciája vett részt. Délután Ye5 kor a plébános kis húgának búcsúzója után távozott a főpásztor, kocsin folytatva az útját Büdszentmihályra, hol gróf Dessewffy Aurél v. b. t. t. vendége volt. Hogy a tiszalöki meleg fogadtatás az érsek szivében mily kellemes visszhangra talált, — ékesen nyert kifejezést pohárköszöntőjében, melyben az őszinte öröm s megelégedés hangján jelentette ki, hogy sehol ily egyöntetű lelkesedéssel rendezett fogadtatást, az árnyalati különbség legkisebb látszata nélkül ünneplő közönség részéről nem tapasztalt, mint Tiszalökön ! A Szabolcsvármegyei Bessenyei-Kör f. hó 28-án tarja meg régóta tervezett Bessenyei-emlékünnepélyét. Az egész napra terjedő országos irodalmi és művészeti ünnepség három részbó'l fog állni. Délelőtt Bercelen Bessenyei György szülőházánál az emléktábla leleplezése, azután a Nemzeti-Szalon képkiállitásának megnyitása a vármegyeház dísztermében, utána díszebéd. Este nagy müvészestély Sándor Erzsi felléptével. A részletes műsort a legközelebbi számunkban közöljük. — Helyreigazítás. Sajnálattal vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy Álmos Zoltán kir. t. biró urnák „Az uj gör. kath. pöspökség székhelyének kérdésehez" írott sorozatos közleményébe sok értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. Különösen az V. közlemény van tele ilyen éltelemzavaró sajtóhibákkal. Igy került be a közleménybe az „etikai érték" kitétel helyett „etikai érzék", a „nemzetiségi kérdés" kitétele helyett „nemzeti kérdés", ahelyett, hogy a vikariátusi telek felszabadul a „kötöttség" aló), az a kitétel, „közösség", a „ráismerek" helyett „ráismersz", „szorultság" helyett „szomorúság" s ami talán a legboszantóbb, hogy amikor azt mondja, hogy Balla Jenő más oldalra játszván át a kérdést, bírálatában ő is kénytelen ehez „alkalmazkodni", e helyett a közleményben az foglaltatik, hogy bírálatában kénytelen ő is „alkalmatlankodni". Tekintve a közlemény polemikus jellegét, nehogy ferde megvilágításba kerüljön akár a szerkesztőség, akár a cikkíró intenciója, sietünk ej sajtó hibákat helyreigazítani: — A nyíregyházi országos vásár betiltása. Mikecz Dezső alispán rendeletet intézett Nyíregyháza város polgármesteréhez és a járási főszolgabírókhoz, melyben értesiti, hogy a kolera behurcolásának megakadályozása végett Nyíregyházán szeptember 15-ére eső országos vásár megtartását betiltotta. Ezen betiltásról Borsod, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatmár, Hajdú, Bihar, Jásznagykunszolnok, Heves és Abaujvármegye alispánja, továbbá Miskolc, Szatmár, Nagyvárad és Debrecen város polgármestere is értesítve lettek. — Beiratások eredménye a polgári leányiskolában. A polgári leányiskolában ez évben is igen nagy számban jelentkeztek felvételre a növendékek, akik közül a tantermek csekély befogadó képessége miatt többet kénytelen volt az igazgató elutasítani. Összesen 394 növendék iratkozott be és pedig az I. osztályba 127, a II. osztályba 96, a III. osztályba 76, a IV. osztályba 95. — Nyugdíjba vonult jegyző. Gúnya Sándor tiszaeszlári jegyző nyugdijaztása iránti kérvényét benyújtotta a vármegye alispánjához. A köztiszteletben álló jegyző 38 éve szolgálja a vármegyét. — A rakamazi bucsu betiltása. Mikecz Dezső alispán a kolera behurcolásának megakadályozása végett a rakamazi szeptember 14-iki bucsut betiltotta. — A vásárosnaményi vásár betiltása. Mikecz Dezső alispán távirati megkeresést intézett Beregvármegye alispánjához, hogy a kolera járványra tekintettel a vásárosnaményi, szeptember 15-ére eső országos vásárt tiltsa bé. — Az ellenőrzési szemlék elmaradnak. A honvédelmi miniszter értesi-