Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-03 / 62. szám

Nyíregyháza, 1913. augusztus 3. Vasárnap XXXIV. évfolyam. 62. SZÍ A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fill. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre Z korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Az a körülmény, hogy az ág, ev. egyház részéről megfélemlítésül, vagy mumusképen annak idején bejelentett az az igény is, amint ösmeretes, időközben visszavonatott*), hogy az uj g. kath. püspökség itt elhelyezése esetén, az annak érdekében megszavazott anyagi hozzájárulásnak megfelelő értéket, illetve vagyont ág. ev. hitfelekezetü testvéreink, illetve az ág. ev. egyház is maga részére szintén követelni fog, azzal a jogos feltevéssel biztat bennünket, hogy ennek az igénynek bejelentői és azok, akik annak idején, bár mint kiemeltük, elenyésző kis számban erre az igényre is hivatkozással, ellenezni látszottak az uj gör. kath. püspökségnek Nyíregyházán elhelyezését, immár belátták tévedésüket és amennyiben kifejezetten az uj gör. kath. püspökségnek itt elhelyezését különben számottevő kisebbség sem ellenezte, ugy véljük nincs és nem is lehet most már semmi akadálya annak, hogy Nyíregyháza ajánlata elfogadásra találjon és mint az ezen sorok megírására késztető tiir mondja, Nyíregyháza kérelme első sorban vétessék illetékes helyen figyelembe. Erre a változott viszonyokra tekintettel nem is foglalkozunk ennélfogva ág. *) Tudomásunk szerint az ig. h. ev. egyház kérelmét nem vonta vissza, hanem mivel akkoriban az a hir érkezett, hogy az uj . ör. kath. püspökség székhelye nem Nyíregyháza lesz és igy a város felajánlott auyagi áldozata nem yálik aktuálissá, bejelentette, hogy a megfelelő arányú anyagi támogatás iránti kérelmének érdemleges tárgyalását nem kívánja. Szerk. foglalt állást és meghiúsítani törekedett a város közeli és jövőbeli érdeke, fejlődése, elkövetkező intézményeknek a jövőben itt létesítésére is befolyással bíró érdeke ellenére; az uj g. kath. püspökség székhelyének Nyíregyházára helyezését; olyan élénkítő hatással bír reánk nézve az a hír, hogy ,nincs még elveszítve minden!" Mert a dolog ugy áll, hogy Nyíregyházának ebben a kérdésben való mellőzése epochalis csapást jelentene Nyíregyháza jövőbeli tovább fejlődésére és ugy áll a dolog, hogy szinte nem is tudnánk elképzelni olyan eseményt vagy alakulást, mely Nyíregyházát a véletlenül kínálkozó szerencsés körülmény kihasználatlanul hagyásával elkövetkező hátrányaért valaha kárpótolhatná. Lehetnek ugyanis kisebb jelentőségű alakulások, melyek Nyíregyházát Debreczen és Miskolcz törvényhatósági joggal bíró, nagy forgalmú és nagyobb vidékre kiható városok közé való helyeztetésébea az elért fejlődésben talán megtarthatják, az is meglehet, hogy Nyíregyházának önálló törvényhatósági joggal való felruházása, mint némelyek hiszik, a városnak előhaladását is talán elő fogja mozdítani, de ha ehez a körülményhez fűződő várakozás valóra vállana is, az még nem fogja pótolni azt az erőt, melyet Nyíregyházának az uj gör. kath. püspökség székhelyévé tétele nyújtana és nem fogja biztosítani azt az eredményt, mely ennek az intézménynek is beállításával összefogottan lenne elérhető!! Fürdőbe vagy nyaralásra távozó előfizetőink tudassák címüket egy levelező lapon s mi készséggel utánuk küldjük a megadott időre a Nyírvidéket. Lehangoltságunkból mintha élesztene bennünket a Nyírvidék előző számában is leadott az a hir, mely szerint az uj g. kath. püspökség székhelyének a kérdésében illetékes helyen, még mindig nem történt döntés, illetőleg felsőbb helyen ebben a kérdésben még nem foglaltak Nyíregyháza küzönségének óhajával szemben állást, sőt hogy Nyíregyháza kérelmét első sorban fogják figyelembe venni! Bár úgy volna és bár megvalósulna a Nyírvidékben is őszinte vágyakozással közölt hir, hogy Nyíregyháza még is a magyar gör. kath. püspökség székhelye lehet!! A mily fásult lehangoltságot keltett annak idején annak felösmerése és tudása, hogy Nyíregyháza város közönségének habár csak kicsiny, de bizonyos összeköttetésre számító töredéke annak idején még a vallásfelekezeti féltékenység felkeltetésére is apellálással, a város közönségének általánosan megnyilvánult óhajával és a város képviselőtestületének is lehet mondani egyhangú határozatával szemben A vizsgázásról szóló kőn} vemben behatóan foglalkoztam ezzel a kérdéssel, tehát fölösleges itt a fejtegetésébe bocsátkozni. A polgáremberek nagy iskolaszeretete Svájcban nem a tanitó feletti hatalom és kritika gyakorlásában, hanem az iskola iránti állandó és nagy áldozatkészségben nyilatkozik meg, a tanitói működés elbírálását pedig nyugodt lélekkel bizzák az igazgatókra és tanfelügyelőkre (inspecteur) miután directeur és inspecteur csak olyan egyén lehet, aki legalálb is tiz évig mint köztanitó (regent) működött. Ezt a berendezkedést tehát ismét nem hasonlíthatjuk össze a mienkkel és ha valaki megkísértené a svájci iskolák színvonalát a magyarországiakkal összehasonlítani, okvetlen figyelembe kellene vennie, hogy nálunk a szakfelügyelet is csak úgynevezett szakfelügyelet. Amint az ember olyan városokba, mint Neuchatel, Lausanne és Genéve megérkezik, rendszerint az „inspecteurt" keresi, aki az öszszes iskolák tanfelügyelője. A magyarországi tanitó azt hiszi, hogy na most egy igazi nagyúrhoz megy, aki még hozzá ért is az iskolaügyhöz. Az előbbi feltetevésben rendesen csalódik, az utóbbiban nem. Az inspecteur urat Genéveben a Fazy Boulevard egyik bérpalotájának negyedik emeletén találtam. Ott van a lakása is, az irodája is. Az irodájában rendesen „nincs jelen" mert neki az iskolákban van dolga s ezért minden iskolánál van egy szobája is, ahonnan bármely iskola igazgatójával érintkezhet. Az inspecteur ur rendszerint igen előzékenyen fogad, bevezet a szalonba, mert az héten át a kis tanulók nap mint nap állandóan Jelelnek* vagy dolgozatot készítenek. Ezeket a feleleteket és dolgozatokat részint az osztálytanító és az igazgató, részint a tanfelügyelő, vagy más iskolák tanitói bírálják és osztályozzák. A tanuló évi és ,examen*-i feleletei adják aztán meg a középarányos osztályzatot, melynek legjobb eredménye tárgyankint 10 lehet. Az Mexamen" tehát tulajdonképen két hetes laszigort, mely a tanévi bizonyítvány eredményére lényeges befolyással lehet, de nem kizárólagos alapja annak. Az „examen" nél csakis szakértő tehet látogatást és igy nem érvényesül laikos beavatkozás. Az ,examen* látogató ,a tanítás eredményéről" nem nyilatkozhat, hanem a megszólított tanulónak a megérdemelt számot mint egy felelet eredményét az osztálynaplóba bejegyzi. Tehát még a szakértőknek sincs olyan megbízásuk, hogy az ^examen*-bői kifolyólag a tanitó működését bírálat tárgyává tegyék. Ellenben a megszólított tanulók bizonyítványára befolyással vannak. Ha most fontolóra vesszük, hogy nálunk laikus emberek, (akik tudom, hogy ügyszeretettől vannak áthatva, de elvégre is a tanítás dolgában laikusok — az évzáróvizsgán 2—3 órai megfigyelés alapján véleményt mondani kötelesek a tanitó évi munkájáról: tisztában leszünk azzal, hogy müveit emberekből álló iskolaszékünk tagjai méltán húzódnak ettől a feladattól, mert tisztán látják benne a képtelenséget és azt a veszedelmet, amit ez a szokás magában rejt. Iita: Vaday József*) igazgató-tanitó. Az „examen" Svajcban nem afféle vizsga, mint an i nálunk szokásos. A mi vizsgánk a svájciaknál egyáltalában nem létezik. Az egyik iskolafelügyelőnek emiitettem, hogy ,examenek* nálunk is vannak és ünnepélyszerüek, mert ezeken állapítják meg a növendékek előhaladását és a tanitó évi munkájának minőségét. — Examenek és ünnepélyszerüek ? — kérdezé meglepetve. — Igen, mondom. Egy délelőtt, az iskolai év végén. — Egy délelőtt! Kiáltja még jobban meglepetve. És kik csinálják azt az exarnent ? Iskolaszéki tagok — jegyzém meg, — vagy az elnök. — Most már egészen tájékozatlan vagyok az önök examenje felől — kiáltott fel kétségbeesve az én franciám, — mert abban igazuk van, hogy ha ünnepély, akkor elég belőle egy délelőtt, de akkor nem examen mert a tanulók előmenetelét egy délelőtt a szakértő sem képes elbirální, nemhogy laikus; a tanitó munkája felett pedig csak az administrativ közeg mondhat véleményt, ha egész éven át figyelemmel kisérte azt. De most kezdődnek éppen a 15 napos examenek. Tartson velem, legalább ezt meglátjuk, hogy megy. Az „examen" a tanulók év-végi osztályozásából áll. Az iskolai év lezárta előtt két *) Kapható a szerzőnél 3 K. (Utánvételí költség 45 fillér.)