Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-03 / 62. szám

Nyíregyháza, 1913. augusztus 3. Vasárnap XXXIV. évfolyam. 62. SZÍ A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hir­detés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soron­ként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 fill. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre Z korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Az a körülmény, hogy az ág, ev. egyház részéről megfélemlítésül, vagy mumusképen annak idején bejelentett az az igény is, amint ösmeretes, időközben visszavonatott*), hogy az uj g. kath. püspökség itt elhelyezése esetén, az annak érdekében megszavazott anyagi hozzá­járulásnak megfelelő értéket, illetve va­gyont ág. ev. hitfelekezetü testvéreink, illetve az ág. ev. egyház is maga részére szintén követelni fog, azzal a jogos fel­tevéssel biztat bennünket, hogy ennek az igénynek bejelentői és azok, akik annak idején, bár mint kiemeltük, elenyésző kis számban erre az igényre is hivatkozással, ellenezni látszottak az uj gör. kath. püs­pökségnek Nyíregyházán elhelyezését, immár belátták tévedésüket és amennyi­ben kifejezetten az uj gör. kath. püspök­ségnek itt elhelyezését különben számot­tevő kisebbség sem ellenezte, ugy véljük nincs és nem is lehet most már semmi akadálya annak, hogy Nyíregyháza aján­lata elfogadásra találjon és mint az ezen sorok megírására késztető tiir mondja, Nyíregyháza kérelme első sorban vétessék illetékes helyen figyelembe. Erre a változott viszonyokra tekintet­tel nem is foglalkozunk ennélfogva ág. *) Tudomásunk szerint az ig. h. ev. egyház kérel­mét nem vonta vissza, hanem mivel akkoriban az a hir érkezett, hogy az uj . ör. kath. püspökség székhelye nem Nyíregyháza lesz és igy a város felajánlott auyagi áldo­zata nem yálik aktuálissá, bejelentette, hogy a megfelelő arányú anyagi támogatás iránti kérelmének érdemleges tárgyalását nem kívánja. Szerk. foglalt állást és meghiúsítani törekedett a város közeli és jövőbeli érdeke, fejlődése, elkövetkező intézményeknek a jövőben itt létesítésére is befolyással bíró érdeke ellenére; az uj g. kath. püspökség szék­helyének Nyíregyházára helyezését; olyan élénkítő hatással bír reánk nézve az a hír, hogy ,nincs még elveszítve minden!" Mert a dolog ugy áll, hogy Nyíregy­házának ebben a kérdésben való mellő­zése epochalis csapást jelentene Nyíregy­háza jövőbeli tovább fejlődésére és ugy áll a dolog, hogy szinte nem is tudnánk elképzelni olyan eseményt vagy alakulást, mely Nyíregyházát a véletlenül kínálkozó szerencsés körülmény kihasználatlanul hagyásával elkövetkező hátrányaért valaha kárpótolhatná. Lehetnek ugyanis kisebb jelentőségű alakulások, melyek Nyíregy­házát Debreczen és Miskolcz törvényható­sági joggal bíró, nagy forgalmú és na­gyobb vidékre kiható városok közé való helyeztetésébea az elért fejlődésben talán megtarthatják, az is meglehet, hogy Nyíregyházának önálló törvényhatósági joggal való felruházása, mint némelyek hiszik, a városnak előhaladását is talán elő fogja mozdítani, de ha ehez a körül­ményhez fűződő várakozás valóra vállana is, az még nem fogja pótolni azt az erőt, melyet Nyíregyházának az uj gör. kath. püspökség székhelyévé tétele nyújtana és nem fogja biztosítani azt az eredményt, mely ennek az intézménynek is beállítá­sával összefogottan lenne elérhető!! Fürdőbe vagy nyaralásra tá­vozó előfizetőink tudassák címüket egy levelező lapon s mi készséggel utánuk küldjük a megadott időre a Nyírvidéket. Lehangoltságunkból mintha élesztene bennünket a Nyírvidék előző számában is leadott az a hir, mely szerint az uj g. kath. püspökség székhelyének a kérdé­sében illetékes helyen, még mindig nem történt döntés, illetőleg felsőbb helyen ebben a kérdésben még nem foglaltak Nyíregyháza küzönségének óhajával szem­ben állást, sőt hogy Nyíregyháza kérel­mét első sorban fogják figyelembe venni! Bár úgy volna és bár megvalósulna a Nyírvidékben is őszinte vágyakozással közölt hir, hogy Nyíregyháza még is a magyar gör. kath. püspökség székhelye lehet!! A mily fásult lehangoltságot keltett annak idején annak felösmerése és tudása, hogy Nyíregyháza város közönségének habár csak kicsiny, de bizonyos össze­köttetésre számító töredéke annak idején még a vallásfelekezeti féltékenység felkel­tetésére is apellálással, a város közönsé­gének általánosan megnyilvánult óhajával és a város képviselőtestületének is lehet mondani egyhangú határozatával szemben A vizsgázásról szóló kőn} vemben beha­tóan foglalkoztam ezzel a kérdéssel, tehát fö­lösleges itt a fejtegetésébe bocsátkozni. A polgáremberek nagy iskolaszeretete Svájcban nem a tanitó feletti hatalom és kri­tika gyakorlásában, hanem az iskola iránti állandó és nagy áldozatkészségben nyilatkozik meg, a tanitói működés elbírálását pedig nyu­godt lélekkel bizzák az igazgatókra és tanfel­ügyelőkre (inspecteur) miután directeur és in­specteur csak olyan egyén lehet, aki legalálb is tiz évig mint köztanitó (regent) működött. Ezt a berendezkedést tehát ismét nem hasonlít­hatjuk össze a mienkkel és ha valaki megkí­sértené a svájci iskolák színvonalát a ma­gyarországiakkal összehasonlítani, okvetlen fi­gyelembe kellene vennie, hogy nálunk a szak­felügyelet is csak úgynevezett szakfelügyelet. Amint az ember olyan városokba, mint Neuchatel, Lausanne és Genéve megérkezik, rendszerint az „inspecteurt" keresi, aki az ösz­szes iskolák tanfelügyelője. A magyarországi tanitó azt hiszi, hogy na most egy igazi nagyúrhoz megy, aki még hozzá ért is az iskolaügyhöz. Az előbbi felte­tevésben rendesen csalódik, az utóbbiban nem. Az inspecteur urat Genéveben a Fazy Boule­vard egyik bérpalotájának negyedik emeletén találtam. Ott van a lakása is, az irodája is. Az irodájában rendesen „nincs jelen" mert neki az iskolákban van dolga s ezért minden iskolánál van egy szobája is, ahonnan bármely iskola igazgatójával érintkezhet. Az inspecteur ur rendszerint igen előzé­kenyen fogad, bevezet a szalonba, mert az héten át a kis tanulók nap mint nap állan­dóan Jelelnek* vagy dolgozatot készítenek. Ezeket a feleleteket és dolgozatokat részint az osztálytanító és az igazgató, részint a tan­felügyelő, vagy más iskolák tanitói bírálják és osztályozzák. A tanuló évi és ,examen*-i fele­letei adják aztán meg a középarányos osztály­zatot, melynek legjobb eredménye tárgyankint 10 lehet. Az Mexamen" tehát tulajdonképen két hetes laszigort, mely a tanévi bizonyítvány eredményére lényeges befolyással lehet, de nem kizárólagos alapja annak. Az „examen" ­nél csakis szakértő tehet látogatást és igy nem érvényesül laikos beavatkozás. Az ,examen* látogató ,a tanítás eredményéről" nem nyilat­kozhat, hanem a megszólított tanulónak a megérdemelt számot mint egy felelet eredményét az osztálynaplóba bejegyzi. Tehát még a szakértőknek sincs olyan megbízásuk, hogy az ^examen*-bői kifolyólag a tanitó működését bírálat tárgyává tegyék. Ellenben a megszólított tanulók bizonyítványára befolyással vannak. Ha most fontolóra vesszük, hogy ná­lunk laikus emberek, (akik tudom, hogy ügy­szeretettől vannak áthatva, de elvégre is a tanítás dolgában laikusok — az évzáróvizsgán 2—3 órai megfigyelés alapján véleményt mon­dani kötelesek a tanitó évi munkájáról: tisz­tában leszünk azzal, hogy müveit emberekből álló iskolaszékünk tagjai méltán húzódnak ettől a feladattól, mert tisztán látják benne a képte­lenséget és azt a veszedelmet, amit ez a szo­kás magában rejt. Iita: Vaday József*) igazgató-tanitó. Az „examen" Svajcban nem afféle vizsga, mint an i nálunk szokásos. A mi vizsgánk a svájciaknál egyáltalában nem létezik. Az egyik iskolafelügyelőnek emiitettem, hogy ,examenek* nálunk is vannak és ünnepélyszerüek, mert ezeken állapítják meg a növendékek előhala­dását és a tanitó évi munkájának minőségét. — Examenek és ünnepélyszerüek ? — kér­dezé meglepetve. — Igen, mondom. Egy délelőtt, az iskolai év végén. — Egy délelőtt! Kiáltja még jobban meglepetve. És kik csinálják azt az exa­rnent ? Iskolaszéki tagok — jegyzém meg, — vagy az elnök. — Most már egészen tájékozatlan va­gyok az önök examenje felől — kiáltott fel kétségbeesve az én franciám, — mert abban igazuk van, hogy ha ünnepély, akkor elég belőle egy délelőtt, de akkor nem examen mert a tanulók előmenetelét egy délelőtt a szakértő sem képes elbirální, nemhogy laikus; a tanitó munkája felett pedig csak az admi­nistrativ közeg mondhat véleményt, ha egész éven át figyelemmel kisérte azt. De most kezdődnek éppen a 15 napos examenek. Tart­son velem, legalább ezt meglátjuk, hogy megy. Az „examen" a tanulók év-végi osztályo­zásából áll. Az iskolai év lezárta előtt két *) Kapható a szerzőnél 3 K. (Utánvételí költség 45 fillér.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom