Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-07-13 / 56. szám

6 56-ik szám. JStYÍRYIDÉK. 1913. julius 13 szikrázott a járda kövezete. A Buza tér túlsó oldalán egy legénycsapat került szembe a het­venkedő hadfiakkal, s a két vitéz már messziről reájuk kiáltott: „Térj ki paraszt, mert látod hogy jókedvünkben vagyunk, s nehéz szerszám van a kezeink között" ! A legénycsapat azon­ban a Sóskút és a Felső Badur tájáról való volt. Bátor csapat; több: — itt Nyíregyházán hírhedt, verekedő hirü legénycsapat. Szó szót követett, s a két vitéz még föl sem eszmélt, már mind keltőt átkarolták, már mindkettő a földön feküdt, s már csak ugy zuhogott az ütlegek szakadatlan sora. A verekedés idáig azonban — hogy ugy mondjuk, — csak cigánylakodalom volt. Vér és más súlyosabb következmények nélkül. Ám ekkor beleszólt az ütközetbe Ondro is, Gutics Andtás ungmegyeí születésü, bünte­tett előéletű kocsislegény is, ki látván a földön heverő, árta[matlanná tett, s tehetetlen állapot­ban fekvő huszárokat, egyszerre nekibátorodott, s kirántott késével a két huszárt lékelni kezdte. A két súlyosan megsebesült huszárt a csapat­kórházban ápolják, mig Gutics Andrást lakat alá tették. Kihallgatása alkalmával arra a kér­désre. hogy miért bántotta a két védtelen hu­szárt ? — azzal válaszolt: „Meg akartam mu­tatni, hogy én is legény vagyok !" — ítélet idö. Irtunk már arról az abnor­mális időjárásról, amely hetek óta veszélyez­teti az aratást. Ez az idő csütörtökön érte el tetőpontját, amikor egyes helyeken zuhogó eső­jével, másutt ped ;g forgó szelével tett kiszámít­hatatlan károkat. A szélső bokorban épületek tetejét hordta le, derék vastagságú fákat dön­tött ki, amelyek még az utakat is elzárták. Ugyan ekkor a városban nagy eső volt, amely számos pincét és kamarát öntött el. Legveszé­lyesebb volt a helyzet a Bujtoson, ahol Katz Farkas edényes mellett a város csatorna háló­zata bedugult és a magasabb helyen fekvő Zöldség-tér és a piac csapadék vize mind a Katz portájára ömlött az udvaron levő csatorna szemből. Katz segélyért fordult a rendőrség és tűzoltósághoz, akik aztán a csatorna nyílását eldugaszolták. A városnak, mint földbirtokos­nak is nagy a kára amennyiben rétjein, álló viz van és a széna részint a lábán, részint le­kaszálva rothad. — Mankásnő otthonok. Amikor Bezerédj Pálnak, a földmivelésügyi miniszterhez intézett, előttünk fekvő jelentését lapozgatjuk, meghatot­tan gondolunk arra a szerény kis selyemher­nyóra, amelyet Rafael, vagy egyik tanítványa rajzolt s amely az urbinói herceg jóvoltából került a vatikáni könyvtárba. Nem foglalt el az országban senkitől semmi földet, sőt nyomá­ban országutjaink a szederfák százezreivel né pesedtek be. 1879 ben a tenyésztők 7400 ko­rona keresethez jutottak, 1912-ben pedig már 4.117.857 korona jövedelmet jelentett a selyem­hernyó Magyarország földmivelő népe éppen legszegényebb rétegének. Már 1912. juniusban fizették ki (1880. óta) a századik millió koro­nát a selyemtenyésztőknek. A selyemfonál lebonyolítása nem nehéz testi munka, de nagy figyelmet és gyakorlott­ságot igényel és éppen ezért selyemfonódáink­ban nehézségeket okozott az állandó képzett munkások hiánya. Időbelileg körülbelül össze­esett ezekkel a nehézségekkel az a tervbe vett intézkedés, hogy az állam ezentúl csak 12 éves korukig gondoskodik az elhagyott gyermekek­ről, aminek következtében évente mintegy négy­ezer 13 éves gyermek kerül ki a menhelyekből, A fiuk, mint tanoncok még csak elhelyezked­nek valahogy, de mi lesz a leányokkal ezen reájuk nézve éppen a legfontosabb életkorban ! ? Szerencsésen oldották meg a kérdést a selyem­fonódák mellett épített munkásnő-otthonok ál­tal. A tolnai otthon 120 leány befogadására 130,000 koronába került, a győri otthon 240 leány számára 200.000 koronába, a komáromi egyelőre 60, később szintén 240 leány számára rendeztetik be, sőt Lúgoson, Újvidéken, Pan­csován és Mohácson is terveznek hasonló ott­hont az ottani fonodáknál. A gyermekmenhe­lyeken kivül a Liga, az árvaszékek és még ma­gánosok is küldenek gyermekeket az otthonba. A jelentésből látjuk és bárki személyesen is meggyőződhetik róla, hogy a léányok étke­zése kitűnő, testsulyok normálisan gyarapszik, a tisztaságra nagy súlyt fektetnek, a gyerme­keket ismétlő oktatásban és énektanításban is részesitik és őket felváltva a konyhában is al­kalmazzák. A munkás leányok keresetéből napi 40 fillért ellátásuk részben való fedezésére for­dítanak, keresetük egyéb részét postatakarék­pénztárban helyezik el számukra, ami évente átlag 200 koronát tesz ki fejenként ugy, hogy 4-5 év után körülbelül 1000 korona a megta­karítón pénzük és igy könnyen mehetnek férj­hez, amit különben kiházasitási alapítványok is elősegítenek. Az ellátás többi részét a gyári üzem fedezi, minek ellenében a gyáros kárpótlást nyer ab­ban, hogy állandó és jól kitanítható munka­erőhöz jut. Maga az állam sem az ellátáshoz, mint egyáltalában a munkásnő otthonok fenn­tartásához semmivel nem járul, csupán most kezdetben az épületet bocsátja rendelkezésükre. Az elhagyott gyermekeknek ilyképpen bér­fizetéssel járó munkára való alkalmazása nem­csak az államot, községeket stb. szabadítja fel jelentékeny anyagi áldozatok alól hanem ma­gukban a gyermekekben is komoly erkölcsi erőket fejlesztett ki azáltal, hogy érzik, misze­rint senki kegyelemkenyerere nem szorultak. A jelentés igen komoly aggodalmat keltő jelenségre is felhívja a közvélemény figyelmét. Szerinte most országszerte szerte szerveznek otthonokat anélkül, hogy azokban a munkás­nők érdekei kellőképen meglennének védve és sürgeti, hogy az állam ezekben az otthonokban — miután a jelenlegi törvényes intézkedések egyáltalán nem alkalmasak arra — külön tör­vénnyel biztosiisa a munkásotthonokban a gyer­mekvédelmet. Ha azokra a szomorú külföldi példákra gondolunk, amelyek bebizonyították azt, hogy mindenütt, ahol sok gyermek volt gyárakban, vagy ezek mellett otthonokban fel­halmozva, ez mindig a legsúlyosabb vissza­élésekre vezetett, mig az állam erélyesen közbe nem lépett. Mi is [csatlakozzunk Bezerédj Pál­nak ugy iparunk, mint a?. otthonbeli gyerme­kek törvényes védelme érdekében irott szavai­hoz, amely védelém — a jelentés hangjánól Ítélve — nagyon sürgősnek látszik. — Az uj postapalota. Pár hete költözkö­dött át a m. kir. posta régi épületéből a dí­szesen felépített új otthonába. Az épület kül­sejét ítélve azt árulja el, hogy egyedül csak a célt fogja és akarja szolgálni. Tagozásában, két emelet, egy emelet és földszint váltakoznak. Helyiségei tágasak nagyok, s benne a postának teljes forgalma helyet kapott. Nem lehet azon­ban szó nélkül és bírálat nélkül hagyni azt a lehetetlen állapotot, a mit épen legnagyobb helyiségében a felvevő hivatalban látunk és tapasztalunk. Ezen diszes nagy és tágas helyi­ségben magas üvegfalak választják el a közön­séget a hivatalnokoktól. Felül ezen üveg falakon apró táblácskák jelzik a különböző feladási helyeket ; minden egyes felvevő helynél ezen üvegfalakon alul apró félkör alakú lyukacs­kák vannak kivágva, talán a földszinttől számítva egy méter magasságban. Belülről a dolgozó asztala mellett ülő hivatalnok elég kényelmesen beszélhet ki a félhez, akit azonban aligha lát. Kívülről azonban mivel a postaigazgatóság nem gondoskodott az ablakok előtt ülő helyek­ről, — a fél kénytelen a legképzelhetetlenebb törzshajlitásokat vegezni, hogy azon a bizonyos kislyukon át személyesen intézhesse el a hiva­talnokkal dolgát. Tessék elképzelni egy ilyen alacsonyan lévő kis ablakocska előtt egy kövér uri embert vagy aszonyságot amint türelmet­lenkedve és sóhajtozva hajlitgatja le a nyakát, mert a törzsét nem mindenki bírja illetve tudja hajlitgatni, ami még a sovány ebereknél is elég fáradságot jelent. Az egyik hivatalnok úrtól hallottam, hogy az igazgatóság, a mely az épületet átvette szin­tén figyelmeztetve volt erre a lehetetlen álla­potra, azonban ugy látszik, hogy ezt a bajt orvosolni egyáltalában nem fogja, vagy nem akarja. Akár kinek az ügyességén múlott is ezen lehetetlen helyzet teremtése, azon mégis változ­tetni illetve segíteni kell, mert igy olyan postai forgalmat a minő Nyíregyházán is van, lebo­nyolítani nem lehet. — Eladó sertés tenyész kan, angol faj, 2 éves, gyönyörű példány. C'm a kiadóhiva­talban. — Eredeti francia és angol gumiul különlegességek főraktára Blumberg Józsefeégné. a legmegbízhatóbb forrás. 16-2 2 — Előfizetőink közül vannak akik egész évre kifizették már az előfizetési dijat és ezért kérdezősködnek, miért kapnak ők befizetési la­pot mikor nem tartoznak. Ennek igen egyszerű a magyarázata: nem sokan vannak és nagy munka volna kiválogatni, hogy kiknek csatol­junk és kiknek ne csatoljunk az expediálásnál befizetési lapokat. Inkább elpocsékoljuk azt a néhány fillér áru befizetési lapot. Ne tessék tehát nyugtalankodni, aki már fizetett egyszer attól nem kérjük újból az előfizetést. 398-?—1 — A Földes-féle Anna-créme ma a koz­metika szenzációja. Teljesen mentes mindenféle kártékony anyagoktól és bármilyen elhanyagolt az aic, a bőrön csodát müvei már az első tégely elhasználásánál is. Pontos használati utasítás minden tégelyhez mellékelve van. 1 tégely ára 1 korona. Figyeljünk arra, hogy kizárólag eredeti Földes féle „ Anna'-créme-et fogadjunk él. Kapható mindenütt és a készítő­nél : Földes Márton Aranykereszt-drogériájában Nyíregyházán, Városház-palota. Telefon 230. sz. „Menyasszonyi selyem" 1 K 35 fillértől méterenként minden szín­ben vámmentesen és bérmentve házhoz szállítva. Dús minta választék postafor­dultával. Henneberg Selyemgyár Zürich. gummi különlegességek s valódi francia halhólyagokat kizárólag az Arany ke­reszt drogériában vásárolhat. Nyír­egyháza, Városház -palota. Postai megrendelések diszkréció mellett. — Dr. Katona Mihály sárospataki ho­meopata orvos julius hó 18-án egész nap és 19-én délelőtt 11 óráig ismét megtartja rendelő óráit Debreczenben Darabos utca 55. sz. alatt, ahol különösen a gyomor és tüdőbajosok s ok­ták felkeresni a sikeres gyógyításáról hírneves orvost. 459—1—1 — Könyvtárt és egyes könyvet a legma­gasabb árban vásárol Szántó Ernő könyvkeres­kedése Nyíregyháza. Telefon 2—29. sz. OLLA Fürdőbe vagy nyaralásra tá­vozó előfizetőink tudassák címüket egy levelező lapon s mi készséggel utánuk küldjük a megadott időre a Nyírvidéket. Gazdasági egyesületi közlemény. A Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület f. hó 10 én csütörtökön tartotta rendes havi igazgató választmányi ülését. Báró Ghillányi Imre földm. miniszterré tör­tént kinevezése alkalmából az egyesület min­den politikai vonatkozás mellőzésével a választ­mány a minisztert feliratilag üdvözölni határozta. Nagyhalász község hetivásár díjszabályzatát jóváhagyni véleményezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom