Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-09-18 / 75. szám

75-ik szám. JfíÍBgIDÉK 1913. szeptember 18 3. ben vannak — élvezik is a vasút minden elő­nyeit — ellenben mi, akik Kisvárda Sátoralja­újhely, Sárospatak vagy Tokaj városokban kerestük fel terményeink s jószágaink piacát nem kapjuk meg a vasút létesítése érdekében hozott anyagi áldozatunk ellenértékét, mert ma és véleményem szerint jövőben is ezen váro­sok piaca és kereskedelme lesz alkalmasabb kivitelünk közvetítésére mint Nyíregyháza. Nyír­egyházát az élelmezést illetőleg földmivelő élel­mes népe s közvetlen környéke bőven és olcsón ellátja, minket távolabbi községeket e célból érdekkörükbe vonni nem lehet a kisvasút fej­lesztésének elejtésével sem és nem is szabad; hagyni kell bennünket szabad mozgásban mert különben gazdag földünk terményeiért a Nyír­egyházán való átszállításnál alaposan megfizet­jük a közvetítési költséget s a vasúti fuvardíj különbözetet. Példával is bebizonyíthatom eme körül­ményeket : igy ha Budapest felé akarunk szál­lítani, akkor egy mm. szemes termés szállitasa a kisvasuton Nyíregyházáig 60 fillérbe; Pátro­hán át tengely és vasúti fuvardíj 52 fillérbe kerül, ellenben ha a balsa—rakamazi vonal ki­épülne, a kisvasuton Rakamazig kevesebbe ke­rülne a viteldíj mint most Nyíregyházáig s még a Nyíregyháza—Rakamaz közötti ut és fuvar­díja is elmaradna ; ha pedig az eladott termény északra szállíttatik a mi leggyakoribb, akkor a kisvasutat egyáltalán nem vehetjük igénybe, mert Pálrohára (12 km.) a tengelyen való szál­lítás felényibe kerül — mint amit a kisvasúti fuvar Nyíregyházáig s onnan az államvasuti fuvar Pátroháig együttvéve kitesz. Ü Ugyanez az eset Balsa vidékén is, Pest felé való szállításhoz ők sem vehetik igénybe a kisvasutat, hanem tengelyen szállítanak Ra­kamazra, viszont hogy ha a dombrád—kisvárdai vi nal kiépülne északi irányban való szállításhoz, ez a vonal nekik is hasznukra lenne. Ezen valósággal ferde helyzetek kézzel foghatóan igazolják, hogy mennyire szükséges és előnyös lenne vidékünknek a rakamazi és kisvárdai bekapcsolás, de egyben igazolják azt is, hogy e bekapcsolások Nyíregyházának mit sem ártanak, a kisvasutak forgalmát ellenben jelentékenyen növelik, meét a most tengelyen s?állitott terményeket annak utána a kisvasút szállítaná. Mint előbb emiitettem azonban ismét han­goztatom, hogy az emiitett két vasútvonal minden használhatósága mellett sem fogja a tis amenti községek érdekeit teljesen elősegíteni, a Tisza egy oldalról ott marad s elzár minden­fele irányuló utat mint valami északsarki jéghegy a sarki kutatóknak s a határaival, érdekeivel különben majdnem egybe tartozó kétoldali helységeket egymás irányában elzárja az évnek legnagyobb részében. Községeink lakossága a mikor az utak jár­hatók voltak s a Tiszán át lehetett szállni káposztával s zöldségfélékkel, úgyszólván min­den heti vásárra elmentek Sátoraljaújhelybe és ott mindég jól tudták áruikat értékesíteni — ellenben amikor sem az utak sem a Tisza nem járható — az ilyen féle termények itthon pusz­tulnak el. Nemzetgazdasági szempontból ítélve, egy vidék, bármily termékeny legyen s népe bár­milyen szorgalmas legyen is, ha a közlekedés eszközei hiányoznak, vagy nem elégségesek, akkor ez a vidék semmire sem haladhat; — állítom, hogy községeink járhatatlan utai miatt a gazda közönség ez évben is pár ezrekre te­hető kárt szenved. Az utak és vasutak fejlesztése előfeltétele a Belterjes és nagy hasznot hajtó mezei gaz­dálkodásnak s az arra szükséges befektetést olyannak kellene tekinteni mint egy jól kama­tozó tőkét — vagy mint a gazdaság instruk­cióját, — minél nagyobb az instrukció, annál jövedelmezőbb a gazdálkodás — s minél jöve­delmezőbb a gazdálkodás, annál jobban igényeli a vasúti és egyéb közlekedési eszközöket. Láttam ott, ahol jó közlekedési utak van nak, 2 tehénnel két megrakott szekeret voDtatni, nálunk három kereszt terményt 5 lóval von­tatnak. Ha jól hallottam, a Bodrogközön most meginduló vasút létesítését a cukorrépa terme­lés érdeke segítette elő s akkor a mikor ez a vasút a gazdagon termő bodrogközi földekből csupán a cukorrépa termésének szallitása érde­kéből is létesülhetett — menynyi más érdeket fog az még az ottani mezőgazdaságok javára elősegíteni. Az elmondottak világosan tárják elénk, hogy a tiszamenti községek gazdasági érdekei csak akkor nyerhetnek kielégítést a közlekedési eszközökben, ha utaik minden irányban kiépül­nek, ha a kisvasutak végpontjai Rakamaz és Kisvárdáig meghosszabbíttatnak s legfőbbképen ha a kisvasút a bodrogközi vasutakkal legalkal­masabb helyen a Tiszán át összeköttetik. Ezen tervek megvalósításához mindkét oldali tiszamenti községek és érdekelt birtoko­soknak meg kell hozni a legmesszebbmenő ál­dozatot is, mert a mai állapotok között hely­zetük hasonló a félkezü emberéhez s az emlí­tett közlekedési eszközök megteremtéséig olyan is marad. Az érdekeltséget pedig különösen a tisza­hid megépítése iránti törekvésében támogatni a két vármegyének s magának az államnak is elodázhatatlan kötelessége, mert ezen gazdagon termő vidék csak akkor fog boldogulhatni, ha megfelelő közlekedési eszköz áll terményeinek minden irányban való továbbítására — addig pedig minden tekintetben visszamarad. Amenynyiben ezen soraim megírásával csak a tiszamenti községek közlekedési viszonyai iránt való komoly érdeklődés felkeltését céloz­tam — engedtessék meg nekem, hogy ha egy­ben másban tévedtem is az előadottakban — mert szük körben élő embernek látó köre is szük s tévedésem kiigazítását köszönettel ven­ném, bármely irányból jönne is az. Dombrád, 1913. évi augusztus hó 29 én. Kürthy Ferenc. Feltételes megállóhely a 140. sz. őrháznál. — Nyíregyháza és Királytelekpuszta között. — Nyíregyháza város polgármestere a város, valamint a környékbeli érdekeltség nevében azt kérte a kereskedelemügyi minisztertől hogy a nyíregyháza—sze­rencsi vonalrészen, Nyíregyháza állomás és Királytelekpuszta megállóhely közt lévő 140. számú őrháznál egy feltételes megállóhely létesíttessék, melynél a Nyír­egyháza, Szerencs, valamint Nyíregyháza Polgár között közlekedő vonatok fel vagy leszálló utasok jelentkezése esetén meg­állíttassanak. E kérelemre vonatkozólag a keres­kedelemügyi miniszter közölte a várm. közigazgatási bizottsággal, hogy miután a város közönsége a m. kir. államvasutak­kal szemben Nyíregyháza állomás bőví­téséhez szükséges nagyobb közterület díjtalan átengedésével áldozatkészséget tanúsított; a kérelmezett megállóhelynek váróhelyiség nélkül való létesítését az esetre, ha a szükséges hitel rendelkezésre áll, a m kir. államvasutak költségére engedélyezi. A megállóhelyen az 5002, 5006, 5011, valamint a 4811, 4812, 4813 és 4814 számú vonatok lesznek megállí­tandó k. Minthogy azonban a jelenlegi menet­rendben a vonatok megállításához szük­séges időpótlékok még nem állanak ren­delkezésre, a megállóhely a forgalomnak csak a legközelebbi időszakon menetrend­változás alkalmával lesz átadható. Személydijszabási szempontból a ké­relmezett megállóhelyen a helyi személy­dijszabásszerü menetdijak a m. kir. állam­vasutak kilóméter mutatójába felveendő kilóméter távolságok alapján lesznek szá­mitandók. Az ág. ev. egyházkerület közgyűlése. Hétfőn délelőtt kezdődött Miskolcon a tiszai ág. evangelikus egyházkerület közgyűlése, melynek résztvevői vasárnap érkeztek. A mis­kolci evangelikus egyháztanécs várta a pálya­udvaron az érkezőket. Az egyháztanács tagjai délután 5 órakor vonultak ki a pályaudvarra, hosszú kocsisorban. Félhatkor érkezett meg Szentiványi Árpád kerületi egyházfelügyelő, Geduly Henrik püspök 6 óra 18 perckor érkezett meg Nyíregyházáról. Lichtenstein László egyházfelügyelő üdvö­zölte a püspököt, aki meleg szavakban mon­dott köszönetet a szives fogadtatásért. A pálya­udvarról a Korona-szállóba hajtattak a vendé­gek. A hosszú kocsisor elején haladt a város diszfogata, amelyben a püspök foglalt helyet. A templom udvarán nagyszámú közönség várakozott és lelkesen éljenezte Geduly Henrik püspököt, aki harangok zúgása közepette vo­nult fel a tanácsterembe. Itt Radványi litván kir. tanácsos, a hegyaljai egyházmegye nevében, mint annak felügyelője üdvözölte a kerületi elnökséget. Radványi István rendkivül érdekes reminiszenciákat emiitett fel 60 éves közéleti múltjából és összehasonlítva a forrongó jelent a meghittebb, egyszerűbb múlttal, az egyház hajójának kormányát, az egyházi elnökségnél biztos kezekben látja. Geduly püspök Radványi Istvánt, mint az egyházkerület Simeonját, könyekig megható szavakban méltatta s tolmácsolta azt az álta­lános szeretet és közbecsülést, melyet élte al­konyára kiérdemelt. Ezután az evangelikus egyház dalárdája szerenáddal üdvözölte a püspököt. A püspök kézszorítással fejezte ki elismerését Becht József karnagynak. Ezután a társaság a Korona-szállóba tért vacsorára. Másnap a jogügyi, pénzügyi és tanügyi bizottságok tartották ülésüket, melyen a köz­gyűlés tárgyait készítették elő. A tulajdonképeni közgyűlés szeptember 17-én kezdődött és 18 án ér véget. Geduly püspöknek ezúttal első alkalommal való Miskolczon időzését az ottani hatóságok felhasználták az előtte való tisztelgésre. Mint a miskolczi lapokban olvassuk, kedden déli 12 órakor fogadta a püspök a küldöttségeket az evangelikus lelkészlakon. Elsőnek a város küldöttsége tisztelgett dr. Nagy Ferencz polgármester vezetése alatt. Azután a vármegye küldöttsége Bonis Bertalan alispán vezetésével. Majd a katonai tisztikar Kralicsek altábornagy hadosztály parancsnok vezetésével; a római katholikus egyház Záb­A nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszteri rendelet szerinti MENTŐ SZEKRÉNYEK 8 K-tól feljebb minden kivitelben valamint egyes részei külön is kapható ÓVSZEREK 20 Mei ,elieb b 5 K-ig darabja BLUMBERG JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom