Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-09-14 / 74. szám

4 74-ik szám JfiÍRglDÉK 1913. szeptember 14 Vármegyei bizottsági tagok választása. A vármegyei választott bizottsági tagok fele részének megbízatása a folyó év végével lejár. Mikecz Dezső alispán előterjesztést tett a törvényhatósági bizottsághoz, hogy a válasz­tás megtartására határidőt tűzön ki s a vá­lasztás lefolytatását rendelje el. Választások a következő kerületekben lesz­nek, ahol is az alábbi bizottsági tagok helyei várnak betöltésre. Polgári kerületben: dr. Papp Zoltán, Hu­nyor Béla. Tiszadobi kerületben: Lakatos Miklós, id. Gombás Mihály, Torday József. Büdszentmihályi kerületben: Homolay Gyula D. Gál András, Kdbay József, Lukács Ferenc. Tiszabüdi kerületben: Dráveczky László, Suhajda Béla, Bartha László, Halmy Sándor, dr. Harsányi Károly, Dobos Imre. Báji kerületben : Hajdú András, Tóth Ká­roly, dr. Bleuer Gusztáv. Rakamazi kerületben : Hubert Mihály, Szitha Ferenc, Vereb Antal, Kék Béla. Buji kerületben : Korocz József, Szén József, Leskó Endre, Horváth Ferenc. Szabolcsi kerületben: Smied István, Evva István, Bodnár János, Horváth Gyula. Kemecsei kerületben : Borbély Gáspár, Jármy Márton, Géczy Ádám. Nyírbogdányi kerületben : Dér Gyula Balogh Ferenc, Popovics József. Kisvárdai kerületben: dr. Kubassy Béla, Széli Mihály, Ébner Jenő, dr. György Ferenc. Fényeslitkei kerületben : Nozdrovitzky Káz­mér, Vig János. Gyulaházai kerületben: Virányi Sándor, Böjtös Árpád, Bedeő Lajos. Nyírtass—pátrohai kerületben : Gróf Vay Ábrahám, Kiss Lajos, Mezőssy Gusztáv. Dombrádi kerületben : Kürthy Ferenc, Plávenszky Imre, Moraveck Gusztáv. Mándoki kerületben : Répánszky István, B. Kói Gergely, Petheő József, Windt Bernát. Lövőpetrii kerületben : Pelsőczy Mihály, Diener István. Tornyospálcai kerületben : Mezőssy László, Dávid István, Hidegh József, és egy hely. Gyürei kerületben : Imre István, Árokháty Béla, Fejér Ignác. Eszenyi kerületben ; Porzsolt Ádá m, Ko­vács István, Kovalcsik László. Nyírbaktai kerületben: Kriston Sándor, Korchma Pál, Liptay Lajos, Simák János. Nyírmadai kerületben: Péchy Bála, Schmelz Lajos, Kraufz Mór. Nagykállói kerületben : Dudinszky Emil, Béres Ferenc, dr. Sörés János. Napkori kerületben: Gergelyffy Béla, Er­délyi Farkas, Simák István, Ujfehértói kerületben : László Imre, Balogh Lajos, Aranyos József. Balkányi kerületben : Hajdú Gyula, Gaál András, Hajdú Imre. Geszterédi kerületben : Szabó Miklós, Csen­des Mihály. Nyírbátori kerületben : Petróczy János, Deme Ignác, Balogh Ferenc. Nyírbogdányi kerületben: (uj kerület) 1916-ig marad Kéky László, és még egy hely leend betöltendő. Máriapócsi kerületben: Mikolay György, Szakács József, Vékey Sándor. Pócspetrii kerületben: Buczuj János, Sté­pán Béla, Kallay Emil. Nyíracsádi kerületben: Szűcs Kálmán, Hegedűs Béla, Szabó Gyula (és egy hely) Nyírbélteki kerületben : Kilép dr. Jósa András és Tatos Lajos, azonban helyeik nem lesznek betöltendők, mivel ezen kerületben az ujabb beosztás szerint csak 3 biz. tag választ­ható, s e három hely betöltve van. Nyíregyháza I. kerületben : dr. Vietórisz József, dr. Wilt György, Kertész Bertalan. Nyíregyháza II. kerületben : Bogár Lajos, dr. Rosenberg Emil, dr. Kovách Elek. Nyíregyháza III kerületben : dr. Prok Gyula, Géczy Géza, Martinyi József. Nyíregyháza IV. kerületben: dr. Ernyey János, Imre János. — A töldmivelésügyi miniszter rendelete. — Néhány év óta alig múlik nyár, hogy a sertésvész meg ne tizedelné állatállományunkat, ami kétszeresen is drágítja az élelmiszereket, fokozván ezzel az általános drágaságot. A sertésvész miatt károsult állattenyésztő ugyan is kénytelen azt a keveset, mi megma­rad, drágábban adni, hogy legalább némileg pótolva legyen. Az állatállomány csökkenése az árakat egyébként is emeli. A folytonos meg­megujuló zárlatok pedig valósággal megbénítják az állatkereskedelmet. A hentes kénytelen ott szerezni be állatait, ahol kaphat, s ugy ahogy adják. Eddig jóformán tehetetlenül állottunk a veszedelemmel szemben. A folytonos kísérlete­zések azonban végre eredményre vezettek, s az elért eredmények alapján a földmivelésügyi miniszter uj rendeletet adhatott ki a sertésvész ellen való hathatósabb védekezés céljából. A földmiv. kormány ezen új 53,000 — 1913. számú rendelete október ho 1-től lép életbe. összesen harminc szakaszban tárgyalja a sertésvész elleni intézkedéseket és ezek főképen az alábbiakban térnek el előnyösen a régiektől. A fősúlyt elsősorban arra helyezi, hogy lehetőleg csakis a befertőzött sertésszállások és udvarok kerüljenek zár alá. Remélhető, hogy ezzel a méltányos eljárással a sertésvész beje­lentése pontosabb lesz. Mert addig egyetlenegy sertésnek részben történt megbetegedése esetén az egész község pusztáival, tanyáival zár alá került és épen azért egy csöppet sem volt cso­dálatos, hogy gazdaközönségünk egy része hú­zódott a sertésvész bejelentésétől. Ezentúl csa­kis akkor zárható le valamely község sertés­állománya, ha sertéstartó udvarainak mintegy 10 százaléka van befertőzve. Sőt még ilyen községben is, ha tekvése és területi beosztása ezt indokolttá teszi, a község egyes részei a zár alól kirekeszthetők és a kirekesztett terü­leten sertésvásár is tartható. Mindkét intézke­dés a sertéstartó közönséget sok anyagi káro­sodástól és zaklatástól fogja megóvni. Hathatósan fogja elősegíteni a sertésfór­galmat az uj rendelet amaz intézkedése is, hogy a sertésszállitási engedélyek kiadásánál nagyobb hatáskörrel ruházza fel a községi elöljáróságokat. Eddig legalsó fokon csakis a főszolgabíró ad­hatott ily engedélyeket, ezentúl csak járvány miatt lezárt községből elszállítandó sertések ki­vitele esetén kell a főszolgabíróhoz fordulni. Az összes többi esetekben a községi elöljáróság adja ki az engedélyeket, még pedig díjmente­sen. A szállítási engedélyek kiadása iránt bea­dott kérvények vagy ily kérésekről felvett jegyző­könyvek pedig bélyegmentesek. Közgazdasági szempontból helyes az az in­tézkedés, hogy a sertés hullák, a magán felek lakásán is szappanfőzésre használhatok. Nem egy cigány esik el ezáltal a megszokott pecse­nyétől, de ezen aligha fog valaki sajnálkozni. Eddig tilos volt fertőzött szállásba vagy udvarba ujabb sertés szállítmányt beállítani, október 1-je után ez is meg van engedve, ha az uj szállítmány előzőleg a Hutyra-Köves­féle vérsavóval beoltatik. Az uj rendeletben csak egy szigorú tila­lom marad változatlanul; ugyanis a jövőben sem szabad sertései kel házalni. Bebizonyosodott ugyanis, hogy egyik hatalmas terjesztője a ser­tésvésznek az ily házalás, mert hazaló sertések­kel igen sok esetben a betegség községről-köz­ségre, udvarról udvarra hurcoltatott. Ezért tilal­mazza az uj rendelet is a házalást és intézke­dik arra nézve, hogy a házaláson kapott kupec sertései 21 napi szigorú megfigyelés alá kerül­jenek. Különben is a sertéskupecek óljai állandó felügyelet alatt tartandók. Az uj rendelet eme futólagos ismertetésé­ből látható, hogy az mindenképen arra törek­szik, hogy a sertéstartó közönséget a régebbi rendelet ellen hangoztatott jogos panaszait tárgytalanná tegye. A gazdaközönségen van most a sor, hogy a rögtöni bejelentéssel és az annak nyomán foganatosított elfojtó intéz­kedésekkel a fellépett betegséget lehetőleg azon­nal megszüntesse. Református tanítok gyűlése. A középszabolcsi ref. egyházmegye tanitó sága f. hó 8-án gyűlést tartott. Délczeg Sándor elnöki mfgnyitó beszédében rámutatott az uj fizetési törvény méltánytalan es igazságtalan paragrafusaira, mely anyagi javadalmazas te­kintetében különbséget tesz felekezeti és állami tanítók között. Lelkes szavakkal hívta fel a tanítókat, hogy nemes hivatás érzetétől áthatva — a törvény által okozott fájó sebek önérze­tes hordozása mellett — végezze nemzetnev lő nagy munkáját, ama reményben, hogy jön, mert jönni kell egy ideálisabb, szebb, jobb jövőnek, mikor egy józanabb Ítélet be fogja látni, hogy a tanítóság buzgó, anyagi gondok­tól ment munkálkodásától függ a haza jövője, boldogulása, nagysága! aminek elmaradhatatlan eredménye fog lenni a kultúra apostolainak érdemszerinti megbecsülése. Kérte a tanítósá­got, hogy ezen jobb és szebb jövő reményében munkálja édes hazánk jövő nagyságá*, e mellett saját jogai, igazságos érdekei kivivására tömö rüljön ; — minden pártoskodást, szemelyi har­cot mellőzve legyen közös erőssége a tanító­ságnak a szoros együttérzés, feltétlen össze­tartás ! Ezután a gyűlés Péterfy Sándor halálát, nagy veszteség tudatától áthatott lélekkel vette tudomásul, s emlékét jegyzőkönyvében meg­örökítette, ki előbb fővárosi tanitó, majd az allami tanitóképezdében a paedagogia tanára volt, kinek munkássága folytán jött létre az Eötvös-alap, s a Tanítók Háza Budapesten és Kolozsvárott. Lengyel József kir. s. tan­felügyelő a patronázs-egyesületet ismertette. Közgyűlés elhatározta az egyesület pártolását, s felhívja a tanítókat, hogy egyénenként lépje­nek be a szabolcsvármegyei patronázs-egyesü­letbe működő tagokul. Egyházmegyei tanító­egyesület felir a középszabolcsi ref. egyház­megyére s kéri, hogy az egyházi főhatóságok közbenjöttével hasson oda, hogy a tanítóegye­sület alapszabálya változtatás nélkül erősíttessek meg a miniszter által, hivatkozva arra, hogy a kívánt módosítás a ref. egyhazak autonómiáját csorbítja, az egyházi törvényekkel ellenkezik, s mint ilyen a felekezeti tanítóegyesületek halálát jelenti, már pedig mig felekezeti iskolák lesz­nek, addig felekezeti tanítóegyesületekre szükség van, speciális érdekek követelik fennállását, ez pedig csakis kötelező tagság mellett biztositható. A pyülés egyik előadója ezután a tanítók fize­tését biztosító XV. és XVI. t.-cikkeket vet'e éles kritika alá, mivel azok fizetés tekintetében különbséget tesznek a felekezeti és állami taní­tók között, majd a tanitói minősítésről szóló paragrafusokat ismertette, mely kétféle minősí­tésével igen ellentétes követelményeket szabhat a tanítóra, s igy a tanitó bármily odaadással, pontossággal teljesiti is feladatát az egyik rész­ről — jóakarat hiányában — munkája mindég kifogásolható, s igy üldözés tárgya lehet. Ha­tározati javaslatait a gyűlés következőkben fogadta el: 1. Jegyzőkönyvi kivonatban kéri a közép­szabolcsi ref. egyházmegyét, valamint a magyar ref. tanitók országos egyesületét, hogy az egy­házi főhatóságok közbejöttével hassanak oda a vallás- és közokt. miniszternél, hogy a ref. ta­nitók: a) az állami tanítókkal teljesen egyenlő fizetést, — b) 200—600 kor. csaiádi pótlékot, — c) nyugdíjba beszámítható 200 — 400 kor. igazgatói dijat-, — d) kántorságért — a fizetésbe be nem számitható, teljesen különálló, legalább évi 600 kor. törvényileg biztosított fizetést kapjanak. 2. A középszabolcsi ref. egyházmegyei ta­nitói közgyűlés a tanitói fizetési törvény 10—11. §-aiban körülirt kétféle minősítést magára es az iskolafenlartó egyházakra is sérelmesnek és károsnak tartja s kéri a közép ­szabolcsi ref. egyházmegyét, hasson oda, hogy a ref. tanitók minősítésénél a kir. tanfelügyelő mellett mindig egy tanitó működjék közre, akit vagy az egyházmegyei ref. tanítóegyesület, vagy annak ajánlatára az egyházmegyei közgyűlés választ. 3. Megkeresi a középszabolcsi ref. egyház­megyei tanítóegyesület a magyarországi tanitók A legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom