Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-09-14 / 74. szám

4 74-ik szám JfiÍRglDÉK 1913. szeptember 14 Vármegyei bizottsági tagok választása. A vármegyei választott bizottsági tagok fele részének megbízatása a folyó év végével lejár. Mikecz Dezső alispán előterjesztést tett a törvényhatósági bizottsághoz, hogy a választás megtartására határidőt tűzön ki s a választás lefolytatását rendelje el. Választások a következő kerületekben lesznek, ahol is az alábbi bizottsági tagok helyei várnak betöltésre. Polgári kerületben: dr. Papp Zoltán, Hunyor Béla. Tiszadobi kerületben: Lakatos Miklós, id. Gombás Mihály, Torday József. Büdszentmihályi kerületben: Homolay Gyula D. Gál András, Kdbay József, Lukács Ferenc. Tiszabüdi kerületben: Dráveczky László, Suhajda Béla, Bartha László, Halmy Sándor, dr. Harsányi Károly, Dobos Imre. Báji kerületben : Hajdú András, Tóth Károly, dr. Bleuer Gusztáv. Rakamazi kerületben : Hubert Mihály, Szitha Ferenc, Vereb Antal, Kék Béla. Buji kerületben : Korocz József, Szén József, Leskó Endre, Horváth Ferenc. Szabolcsi kerületben: Smied István, Evva István, Bodnár János, Horváth Gyula. Kemecsei kerületben : Borbély Gáspár, Jármy Márton, Géczy Ádám. Nyírbogdányi kerületben : Dér Gyula Balogh Ferenc, Popovics József. Kisvárdai kerületben: dr. Kubassy Béla, Széli Mihály, Ébner Jenő, dr. György Ferenc. Fényeslitkei kerületben : Nozdrovitzky Kázmér, Vig János. Gyulaházai kerületben: Virányi Sándor, Böjtös Árpád, Bedeő Lajos. Nyírtass—pátrohai kerületben : Gróf Vay Ábrahám, Kiss Lajos, Mezőssy Gusztáv. Dombrádi kerületben : Kürthy Ferenc, Plávenszky Imre, Moraveck Gusztáv. Mándoki kerületben : Répánszky István, B. Kói Gergely, Petheő József, Windt Bernát. Lövőpetrii kerületben : Pelsőczy Mihály, Diener István. Tornyospálcai kerületben : Mezőssy László, Dávid István, Hidegh József, és egy hely. Gyürei kerületben : Imre István, Árokháty Béla, Fejér Ignác. Eszenyi kerületben ; Porzsolt Ádá m, Kovács István, Kovalcsik László. Nyírbaktai kerületben: Kriston Sándor, Korchma Pál, Liptay Lajos, Simák János. Nyírmadai kerületben: Péchy Bála, Schmelz Lajos, Kraufz Mór. Nagykállói kerületben : Dudinszky Emil, Béres Ferenc, dr. Sörés János. Napkori kerületben: Gergelyffy Béla, Erdélyi Farkas, Simák István, Ujfehértói kerületben : László Imre, Balogh Lajos, Aranyos József. Balkányi kerületben : Hajdú Gyula, Gaál András, Hajdú Imre. Geszterédi kerületben : Szabó Miklós, Csendes Mihály. Nyírbátori kerületben : Petróczy János, Deme Ignác, Balogh Ferenc. Nyírbogdányi kerületben: (uj kerület) 1916-ig marad Kéky László, és még egy hely leend betöltendő. Máriapócsi kerületben: Mikolay György, Szakács József, Vékey Sándor. Pócspetrii kerületben: Buczuj János, Stépán Béla, Kallay Emil. Nyíracsádi kerületben: Szűcs Kálmán, Hegedűs Béla, Szabó Gyula (és egy hely) Nyírbélteki kerületben : Kilép dr. Jósa András és Tatos Lajos, azonban helyeik nem lesznek betöltendők, mivel ezen kerületben az ujabb beosztás szerint csak 3 biz. tag választható, s e három hely betöltve van. Nyíregyháza I. kerületben : dr. Vietórisz József, dr. Wilt György, Kertész Bertalan. Nyíregyháza II. kerületben : Bogár Lajos, dr. Rosenberg Emil, dr. Kovách Elek. Nyíregyháza III kerületben : dr. Prok Gyula, Géczy Géza, Martinyi József. Nyíregyháza IV. kerületben: dr. Ernyey János, Imre János. — A töldmivelésügyi miniszter rendelete. — Néhány év óta alig múlik nyár, hogy a sertésvész meg ne tizedelné állatállományunkat, ami kétszeresen is drágítja az élelmiszereket, fokozván ezzel az általános drágaságot. A sertésvész miatt károsult állattenyésztő ugyan is kénytelen azt a keveset, mi megmarad, drágábban adni, hogy legalább némileg pótolva legyen. Az állatállomány csökkenése az árakat egyébként is emeli. A folytonos megmegujuló zárlatok pedig valósággal megbénítják az állatkereskedelmet. A hentes kénytelen ott szerezni be állatait, ahol kaphat, s ugy ahogy adják. Eddig jóformán tehetetlenül állottunk a veszedelemmel szemben. A folytonos kísérletezések azonban végre eredményre vezettek, s az elért eredmények alapján a földmivelésügyi miniszter uj rendeletet adhatott ki a sertésvész ellen való hathatósabb védekezés céljából. A földmiv. kormány ezen új 53,000 — 1913. számú rendelete október ho 1-től lép életbe. összesen harminc szakaszban tárgyalja a sertésvész elleni intézkedéseket és ezek főképen az alábbiakban térnek el előnyösen a régiektől. A fősúlyt elsősorban arra helyezi, hogy lehetőleg csakis a befertőzött sertésszállások és udvarok kerüljenek zár alá. Remélhető, hogy ezzel a méltányos eljárással a sertésvész bejelentése pontosabb lesz. Mert addig egyetlenegy sertésnek részben történt megbetegedése esetén az egész község pusztáival, tanyáival zár alá került és épen azért egy csöppet sem volt csodálatos, hogy gazdaközönségünk egy része húzódott a sertésvész bejelentésétől. Ezentúl csakis akkor zárható le valamely község sertésállománya, ha sertéstartó udvarainak mintegy 10 százaléka van befertőzve. Sőt még ilyen községben is, ha tekvése és területi beosztása ezt indokolttá teszi, a község egyes részei a zár alól kirekeszthetők és a kirekesztett területen sertésvásár is tartható. Mindkét intézkedés a sertéstartó közönséget sok anyagi károsodástól és zaklatástól fogja megóvni. Hathatósan fogja elősegíteni a sertésfórgalmat az uj rendelet amaz intézkedése is, hogy a sertésszállitási engedélyek kiadásánál nagyobb hatáskörrel ruházza fel a községi elöljáróságokat. Eddig legalsó fokon csakis a főszolgabíró adhatott ily engedélyeket, ezentúl csak járvány miatt lezárt községből elszállítandó sertések kivitele esetén kell a főszolgabíróhoz fordulni. Az összes többi esetekben a községi elöljáróság adja ki az engedélyeket, még pedig díjmentesen. A szállítási engedélyek kiadása iránt beadott kérvények vagy ily kérésekről felvett jegyzőkönyvek pedig bélyegmentesek. Közgazdasági szempontból helyes az az intézkedés, hogy a sertés hullák, a magán felek lakásán is szappanfőzésre használhatok. Nem egy cigány esik el ezáltal a megszokott pecsenyétől, de ezen aligha fog valaki sajnálkozni. Eddig tilos volt fertőzött szállásba vagy udvarba ujabb sertés szállítmányt beállítani, október 1-je után ez is meg van engedve, ha az uj szállítmány előzőleg a Hutyra-Kövesféle vérsavóval beoltatik. Az uj rendeletben csak egy szigorú tilalom marad változatlanul; ugyanis a jövőben sem szabad sertései kel házalni. Bebizonyosodott ugyanis, hogy egyik hatalmas terjesztője a sertésvésznek az ily házalás, mert hazaló sertésekkel igen sok esetben a betegség községről-községre, udvarról udvarra hurcoltatott. Ezért tilalmazza az uj rendelet is a házalást és intézkedik arra nézve, hogy a házaláson kapott kupec sertései 21 napi szigorú megfigyelés alá kerüljenek. Különben is a sertéskupecek óljai állandó felügyelet alatt tartandók. Az uj rendelet eme futólagos ismertetéséből látható, hogy az mindenképen arra törekszik, hogy a sertéstartó közönséget a régebbi rendelet ellen hangoztatott jogos panaszait tárgytalanná tegye. A gazdaközönségen van most a sor, hogy a rögtöni bejelentéssel és az annak nyomán foganatosított elfojtó intézkedésekkel a fellépett betegséget lehetőleg azonnal megszüntesse. Református tanítok gyűlése. A középszabolcsi ref. egyházmegye tanitó sága f. hó 8-án gyűlést tartott. Délczeg Sándor elnöki mfgnyitó beszédében rámutatott az uj fizetési törvény méltánytalan es igazságtalan paragrafusaira, mely anyagi javadalmazas tekintetében különbséget tesz felekezeti és állami tanítók között. Lelkes szavakkal hívta fel a tanítókat, hogy nemes hivatás érzetétől áthatva — a törvény által okozott fájó sebek önérzetes hordozása mellett — végezze nemzetnev lő nagy munkáját, ama reményben, hogy jön, mert jönni kell egy ideálisabb, szebb, jobb jövőnek, mikor egy józanabb Ítélet be fogja látni, hogy a tanítóság buzgó, anyagi gondoktól ment munkálkodásától függ a haza jövője, boldogulása, nagysága! aminek elmaradhatatlan eredménye fog lenni a kultúra apostolainak érdemszerinti megbecsülése. Kérte a tanítóságot, hogy ezen jobb és szebb jövő reményében munkálja édes hazánk jövő nagyságá*, e mellett saját jogai, igazságos érdekei kivivására tömö rüljön ; — minden pártoskodást, szemelyi harcot mellőzve legyen közös erőssége a tanítóságnak a szoros együttérzés, feltétlen összetartás ! Ezután a gyűlés Péterfy Sándor halálát, nagy veszteség tudatától áthatott lélekkel vette tudomásul, s emlékét jegyzőkönyvében megörökítette, ki előbb fővárosi tanitó, majd az allami tanitóképezdében a paedagogia tanára volt, kinek munkássága folytán jött létre az Eötvös-alap, s a Tanítók Háza Budapesten és Kolozsvárott. Lengyel József kir. s. tanfelügyelő a patronázs-egyesületet ismertette. Közgyűlés elhatározta az egyesület pártolását, s felhívja a tanítókat, hogy egyénenként lépjenek be a szabolcsvármegyei patronázs-egyesületbe működő tagokul. Egyházmegyei tanítóegyesület felir a középszabolcsi ref. egyházmegyére s kéri, hogy az egyházi főhatóságok közbenjöttével hasson oda, hogy a tanítóegyesület alapszabálya változtatás nélkül erősíttessek meg a miniszter által, hivatkozva arra, hogy a kívánt módosítás a ref. egyhazak autonómiáját csorbítja, az egyházi törvényekkel ellenkezik, s mint ilyen a felekezeti tanítóegyesületek halálát jelenti, már pedig mig felekezeti iskolák lesznek, addig felekezeti tanítóegyesületekre szükség van, speciális érdekek követelik fennállását, ez pedig csakis kötelező tagság mellett biztositható. A pyülés egyik előadója ezután a tanítók fizetését biztosító XV. és XVI. t.-cikkeket vet'e éles kritika alá, mivel azok fizetés tekintetében különbséget tesznek a felekezeti és állami tanítók között, majd a tanitói minősítésről szóló paragrafusokat ismertette, mely kétféle minősítésével igen ellentétes követelményeket szabhat a tanítóra, s igy a tanitó bármily odaadással, pontossággal teljesiti is feladatát az egyik részről — jóakarat hiányában — munkája mindég kifogásolható, s igy üldözés tárgya lehet. Határozati javaslatait a gyűlés következőkben fogadta el: 1. Jegyzőkönyvi kivonatban kéri a középszabolcsi ref. egyházmegyét, valamint a magyar ref. tanitók országos egyesületét, hogy az egyházi főhatóságok közbejöttével hassanak oda a vallás- és közokt. miniszternél, hogy a ref. tanitók: a) az állami tanítókkal teljesen egyenlő fizetést, — b) 200—600 kor. csaiádi pótlékot, — c) nyugdíjba beszámítható 200 — 400 kor. igazgatói dijat-, — d) kántorságért — a fizetésbe be nem számitható, teljesen különálló, legalább évi 600 kor. törvényileg biztosított fizetést kapjanak. 2. A középszabolcsi ref. egyházmegyei tanitói közgyűlés a tanitói fizetési törvény 10—11. §-aiban körülirt kétféle minősítést magára es az iskolafenlartó egyházakra is sérelmesnek és károsnak tartja s kéri a közép szabolcsi ref. egyházmegyét, hasson oda, hogy a ref. tanitók minősítésénél a kir. tanfelügyelő mellett mindig egy tanitó működjék közre, akit vagy az egyházmegyei ref. tanítóegyesület, vagy annak ajánlatára az egyházmegyei közgyűlés választ. 3. Megkeresi a középszabolcsi ref. egyházmegyei tanítóegyesület a magyarországi tanitók A legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN.