Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-07-10 / 55. szám

55-ik szám. JSÍYÍKgIDÉK. 1913. julius 10. 3 vagy vállalati pénztár igazgatóságai által betegsegelyezés, vagy a kerületi pénztárak igazgatóságai által baleseti kártalanításnál időleges járadék tárgyában hozott határozatai felett bíráskodnak, mig az ideiglenes vagy állandó baleseti járadékok tárgyában és mindenkor az Országos Pénztár igazgatósága által hozandó határozatok ellen beadott felebbezéseket csak azon elsőíoku valasztott bíróságok vannak jogosítva elbírálni, amelyek kir. ítélőtáblák székhelyén műkődnek. Az elsőfogu választott bírósági ítéletek, melyek Ő Felsége a király nevében hozatnak, (egyes esetek kivételével) a másodfokú választott bírósághoz felebezhetők, mely végérvényesen dönt. Itt megjegyezzük, hogy időlegesnek neveztetik azon járadék, mely oly esetben állapittatik meg, amikor a sérült bizonyos idő múlva teljesen visszanyeri munkaképességét; ideiglenes, amikor a sérült a szenvedett baleset folytan hosszabb ideig teljesen munkaképtelen ugyan, de előre láthatólag a gyógyulás befejezte után csak részben marad munkaképtelen; állandó a járadék akkor, amikor már kialakult az állandó munkaképességcsökkenés s ennek a a munkaképesség csökkenésnek kártalanítására avagy halálos balesetnél a hátramaradottak részére lesz az megállapítva. Az elsőfokú választott bifóság ötös tanácsban ítél; elnöke az a biró, akit az igazságügyminiszter a vál. bíróság székhelyén itélő birák közül ez állásra kinevez; mig ülnökei az a két munkaadó és két alkalmazott, akiket a pénztár közgyűlése által megválasztott választott bírósági ülnökök közüi és sorrendszerint a tárgyalásra az elnök behiv. A másodfokú választott biróság, — a m. kir. állami Munkásbiztositási Hivatal bírói osztálya — hetes tanácsban itél. _ A tanács a hivatal elnökén, illetve alelnökén 'kívül, egy-egy kinevezett közigazgatási vagy birói és műszaki képesítéssel biró tagból, azon kívül két választott munkaadó és két, a biztosítottak köréből választott tagból áll. A választott tagok működésük megkezdése előtt esküt vagy fogadalmat kötelesek tenni. A választott bíróságoknál a panaszok vagy felebbezések szóval is megtehetők s minden beadvány bélyegmentes, sőt a bírósági eljárási költségeit — kivéve ha a költségeket a kártalanítást vagy segély kérő rosszhiszemű eljarása okoíta — mindenkor az Országos Pénztárt terhelik s ha a pénztár válik vesztes féllé, ugy még az esetleges ügyvédi képviseltetésből származó költségeket is a pénztár viseli. A választott bírósági eljárást a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 49157—1908. számú és 386. §-ból álló rendelete szabályozza. A most ismertetett választott bírósági eljárás a legerősebb biztositéka az érdekelteknek arra, hogy a pénztárral szemben támasztható jogos igényeik nem maradnak kielégítés nélkül. A m. kir. állami munkásbiztosi hivatal azonban nemcsak a másodfokú választott bírósági teendőket végzi, hanem gyakorolja az országos, valamint a kerületi munkásbiztositó és vállalati betegsegélyző pénztárak feletti állami felügyeletet es ellenőrzést és ezért a pénztárak ügy- és vagyonkezelését, könyveit, nyilvántartásait, levelezéseit és irományait évenként legalább egyszer a helyszínén alapos és beható vizsgálat alá veszi. Ezenfelül a pénztáraknál váratlan rovancsolásokat tarthat, zárlatokat s az ügy , tagsági és betegségi forgalom, valamint a vagyoni áilalapot felől bármikór kimutatásokat készíttethet s általában őrködik afelett, hogy ugy az Országos Pénztár, mint a kerületi és vállalati pénztárak a törvény és alapszabályok intézkedéseit megtartsák, törvényszerű kötelezettségeiknek elget tegyenek ; a kezelési költségek megállapításánál kellő takarékossággal járjanak el s bevételeiket csupán azok törvényszerű rendeltetésére fordítsák s ez okból a pénztárak önkormányzati szervének minden határozatát, vagy intézkedését, mely a törvénnyel és fennálló szabályokkal vagy rendeletekkel, vagy a pénztár céljával és rendeltetésével ellenkezik : hivatalból megsemmisítheti, sőt az önkormányzati szervekre, illetve a felelős egyénekre 600 koronáig terjedhető pénzbírságot is jogosult kiszabni. A törvénynek azon intézkedése, mellyel a munkásbiztositási hivatalt szervezte s ily nagy hatáskörrel felruházta, megnyugtató lehet mindenkire, hogy a magyar munkásbiztositás terén, ha netán szórványosan fordulnak is elő szabálytalanságok, teljes egészében a munkásbiztositási intézmény tényleg a magyar munkástársadalom hasznára és egészs 'gügyének emelésére fejthet csak ki működést. A mezőgazdasági helyzet Szabolcs megyében. A Köztelek julius hó 5-iki számából vettük át a következőket: Szomjas Gusztáv június hó 26-iki kelettel a következő tudósítást küldte be a szabolcsmegyei gazdasági helyzetről: „A várvavárt eső végre megérkezett, most, midőn e sorokat irom, lassan permetezve esik az áldásthozó eső s máris elért mintegy 18—20 millimétert. Erre az esőre nagy szükség volt, mert a tiszamenti járásokban nagy szárazság volt. Egyetlen egy sebes eső volt, amely azonban megcserepesitette a földet, a kényesebb magvak (here, lucerna, répa stb.) ki sem kelhettek. A helyzet most következő: Buza jól kalászolt és szemképződés rendes. Félő azonban, hogy a tavaszszal kikelt és igy megkésett búzák, amelyek fülig el vannak rozsdával lepve és igy aratásuk késni fog, nem fognak súlyos szemet adni. Ha ez a veszély elmúlik, magyar holdanként az uradalmi vetések 8—8'5, kisgazdák vetései 7 q körül lógnak adni. Ez utóbbiakban temérdek üszög van, ami lényegesen csökkentheti az eredményt. Rozsból a futrinka-rágás miatt sokat kiszántottak. A meglevők szalmája magas, szem normális. Árpák jók. A korai Hanna szépen zsendül. Zabok a hideg és száraz időben megromlottak. Ez érthető, mert az árpa fejlődése gyorsabb, a zabé későbbi. Fejlődése legfontosabb szakában lepte meg a rossz mostoha idő. Borsó, bükköny jó, korán beállított cukorrépa, burgonya, dohány, tengeri jó, a késeieket megviselte az időjárás. Az ártereken levő tengeriket és csalamádékat kétszer vetettük. Legtöbb ki sem kelt. Elpusztította a drótféreg és a vetési bagolypille. Hihetetlen mennyiségben lépett tel ez a veszedelem. A drótféreg egy táblámon 2 év előtt a cukorrépát, 3 évvel ezelőtt a tengerit ette ki. Ahol eső járt, a tengerik ott sem mindenütt keltek jól, a mag nem volt csiraképes. Széna féltermés sem lett, a lucerna második kaszálása igen gyenge, lóhere másodszor alig hajtott ki. Peronoszpóra fellépett nagy mértékben különösen a csemegeszőlőkön. Pöszmétebokrainkat az amerikai lisztharmat elpusztította. Sertésvész fellépett. Legelők teljesen lesültek. Talán a folyó esőzésre megujulnak. Aratás a sziken és homokon a jövő héten kezdődik. Repcék kis termést adnak." Mi csak annyit füzünk a jelentéshez, hogy ki sem mondhatjuk, mennyire óhajtjuk már hogy a mult hó 26-án még várva várt eső végre-valahára megszűnjön, hogy az aratási munkák zavartalanul legyenek végezhetők. Gazdasági egyesületi közlemény. Pályázati hirdetmény. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület irodakezelői állására pályázat hirdettetik 1500 korona évi javadalmazás mellett. Az esetleges okmányokkal felszerelt pályázatok az egyesület titkári hivatalához folyó hó 25-éig nyújtandók be. Az állás aug. 1-én töltetik be. Gazdasági szakképzettség előnyben részesül. Nyíregyháza, 1913. julius hó 8-án. Szibszay Sándor, Gróf Vay Tibor, e. titkár. e. elnök. A budapesti m. kir. I. honvédkerület hadbiztossága a budapesti honvéd élelmező raktár 913/914. évi önkezelésü rozs- és zabszükséglettnek beszerzésére vonatkozó „Értesítő*-! megküldte. A beszerzendő termények mennyisége, valamint a szállításra vonatkozó részletes feltételek a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthetők. Eladó sertés tenyész kan, angol faj, 2 éves, gyönyörű példány. Cim a kiadóhivatalban. S^inliá.^. Vasárnap este műsorváltozással Tóth Ede kitűnő népszínművét a ,Tolonc

B-ot adták félig megtelt padsorok előtt. A kereskedő ifjak sóstói mulatsága sokakat visszatartott épen a színházlátogatók soraiból. A váratlan műsorváltozás az előadás sima lefolyására csak kevéssel volt zavaró hatással s Mravcsák szerepében L. Farkas Pál, Miklós szerepében a kitűnő hangú Székely, igen szép sikert arattak. De dicséretet érdemelnek még Kassay, Falussy, Gsatáry, Aranyossy, Serfőzi és Uti Gizella is. E hétnek azonban jelentős eseményét a Csortos vendégszereplése képezi. Csortos, a főváros dédelgetett művésze, nem ismeretlen előttünk. Jó néhány esztendővel ezelőtt, mint kezdő művészt láttuk színpadunkon, hová ma diadalmas carriére közepette tért vissza rövid látogatásra. Hétfőn a Farkas ötféle zsáneralakjában ragyogtatta sokoldalúságát; különösen a diplomata és az ügyvédbojtár alakítása volt mesés. Az előadás kitűnő volt. Halassy Mariska a lehető legjobbat, legszebbet, legtökéletesebbet nyújtotta. Nemkülönben Lajthay Kár, hogy a rettenetes zivatar visszatartotta a közönséget a színháztól, mert ennél élvezetesebb, kerekdedebb előadást régen láttunk. Kedden a Rablólovagot láttuk, előtérben Csortos-sa\ és Vajda Ilonkával. Csortos művészetével nem birkózhatik meg a vidéki kritika, de annal nagyobb örömmel registrálhatjuk a Vajda Ilonka nagy sikerét a Galambos Anna szerepében. Első és második felvonásában a nagy ielki tusának minden árnyalatát a legtökéletesebb színezésben részesítette, és művészi előadása a legteljesebb hatást váltotta ki. Ettől eltekintve az előadás nem volt a jobbak közül való. Kemény ezt a szerepet máskor sokkal jobban adta; Szabó — a spleenes grófból operette — figurát csinált, — Farkas ugy nézett ki, mint egy kéregető koldus, és utolso jelenetét félreértve tönkre tette. Csak Szilágyi volt jó. A rendezés is gonddatlan volt. Kis Mariska egy fázós éjszaka után is decolltálva jelenik meg; — a felszerelések hiányoznak a színpadról, ami a jókedélyü Csortost inprovisalásra ingerii, —• gúnyt űz a hiányokból. Csakhogy ez a satyra nemcsak a rendezést érinti, hanem a közönséget is, — mely ezt a mucsai lekicsinylést nem érdemli meg. Bizony nagyon elkedvetlenedve mentünk el a színházból. A szünidei gyermektelep. Csütörtökön szállították ki a gyermekeket és vasárnap már játékkal, szavalattal, dallal mutatták be magukat szegények, az ünnepélyes megnyitásra megjelenő közönség előtt. A bemutatkozás ünnepiességét Bussonyi Katónak, a Leányegyesület alelnökének üdvözlő beszéde nyitotta meg. Ebből tudtuk meg, hogy mintegy kétszáz olyan gyermek jelentkezett, aki rászorul külső és belső körülményei folytán a nyaralásra. Milyen nehéz volt a kiválasztás! Anyátlan árvák, beteg szülők gyermeke, keresetképtelen családfők ivadéka! — Kézen fekszik a jövő feladata és erről szólott dr. Garay Kálmán, aki erre a nemesen nagy célra hivta fel a figyelmet. Azután Somogyi Gyula, a patronage alelnöke szólott nagy elismeréssel a Leányegyesület e gyönyörű intézményéről, miután megtekintette a ragyogó tisztaságú szobákat, a konyhát. A város rokonszenvéről és támogatásáról biztosította az intézményt Trak Géza tanácsos. A gyermekek szavaltak, daloltak és játszottak. Hát ez mind nagyon szép volt. Azonban a mi referensünk sokkal érdekesebb jeleneteket látott. Az egyik jelenet az volt, a mikor a Patronage titkára, Komjáthy Kázmér dr. jegyzeteket készített a Kégly Szeréna k. a. bemondásai alapján azokról a rettenetesen nyomorgó családokról, melyekből ezek a gyermekek kikerültek. Van pl. egy család, hol nincs anya, ezt egy 12 éves leány pótolja, ez főz, takarít: az apa beteg, hetenkint 3—5 koronát keres és apró gyermekek vannak otthon. Egy másiknál a családfő alkoholista, nincs a gyermekeknek mit enni. És a harmadik — negyedik! — Uraim! Tisztelt patronázs! Ide